Koszovó;háborús bűnös;különleges ügyész;

2018-05-07 17:17:00

Szörnyű bűnöket vizsgál a most kinevezett különleges ügyész

Kinevezték a koszovói háborús bűnöket vizsgáló új különleges ügyészt, a feladatot a jövőben az amerikai Jack Smith látja el - közölte a pristinai sajtó alapján az MTI. Smith a gerillaakcióiról elhíresült UCK tetteit vizsgálja majd: a szervezetet azzal is vádolják, hogy foglyokat csonkítottak meg, hogy szerveiket eladhassák - az ügyben még Hashim Thaci jelenlegi koszovói államfő is érintett lehet.

Jack Smith váltja David Schwendimant, akinek március 31-én járt le a megbízatása. A különleges ügyész a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság alkalmazottja.

A bíróság feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett - feltételezett - háborús bűnök vizsgálata. Az UCK tettei máig vitatottak. Azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szervezett, amelynek keretében fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci jelenlegi koszovói köztársasági elnök neve is felmerült.

A bíróság felállításáról szóló törvényt 2014-ben fogadta el a koszovói parlament, ám a testület mindmáig nem kezdte meg munkáját. A korábban elhangzottak szerint az első vádemeléseknek 2017 végéig meg kellett volna történniük, de eddig egyetlen vádirat sem született. A bíróság - főként a tanúk védelme érdekében - Hágában fog működni, az elítéltek egy része azonban Koszovóban töltheti le börtönbüntetését.

A koszovói politikusok egy része a tavalyi esztendő végén a különleges bíróság felállításáról szóló törvény visszavonását követelte, mert szerintük a testület diszkriminatív a koszovói albánokkal szemben, ugyanis csak az általuk elkövetett bűnöket vizsgálná, a szerbek által elkövetetteket nem. A törvény visszavonása érdekében felszólalt Ramush Haradinaj miniszterelnök és Hashim Thaci köztársasági elnök is. Később azonban a pristinai vezetés - főként Brüsszel és Washington nyomására - kijelentette: noha igazságtalannak tartja a bíróság felállítását, nem vonja vissza az erről szóló törvényt.