Előfizetés

Kispesti poptörténelem

Szerdán 18 órától a Kispesti Munkásotthonban avatják fel az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramjának tizenötödik poptörténeti emlékpontját.

Az első ilyen pontot az egykori Budai Ifjúsági Park területén, a Várkert Bazárban avatták 2015-ben, azóta számos emléktáblát helyeztek el ikonikus koncerthelyszínek előtt Budapesten, Debrecenben, Pécsett, Sopronban és Szombathelyen is. A legújabb tábla az 1923 óta működő KMO-ban rendezett koncertnek állít emléket. Az 1960-as években fellépett az Ossian Brigade, a Ferm és a Sámson, később a Color, az Orion, a Gemini és a Metro. Innen indult Horváth Charlie pályája, és itt rendezték az első Országos Breaktalálkozót. Az avató mellett a KMO születésnapi fotókiállítását is megtekinthetik a látogatók.

Így látták a magyarérettségit

Publikálás dátuma
2018.05.08. 07:45
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Elkezdődtek az érettségi vizsgák. A magyarral a tanárok többnyire elégedettek voltak, a diákok zöme időhiányra panaszkodott.

Hosszú, nehéz szöveg és sok-sok kérdés – aki alapos megoldást akart kiadni a kezéből, könnyen időzavarba kerülhetett a középszintű érettségi szövegértési feladatánál. Ahhoz ugyanis, hogy minden átlátható legyen, többször is el kellett olvasni a barátságkutatásról szóló, két és fél oldalas szöveget. Aki könnyebben birkózott meg a tudományos jellegű – egyébként lábjegyzetekkel ellátott – részlettől, az időben végzett, sokan azonban arra panaszkodtak, hogy kifutottak az időből.

Az érvelési feladatnál az olyan újabb ünnepek, szokások hazai létjogosultsága mellett kellett értekezniük a vizsgázóknak, mint a halloween és a Valentin-nap. Ezt a diákok túlnyomó többsége könnyűnek találta, de sokan választották a második lehetőséget is: hivatalos levelet kellett írni a helyi önkormányzati képviselőnek egy rossz állapotú épület felújításáról vagy egy új építéséről. Mivel a hivatalos levél formai követelményeit órán megtanulták, volt kapaszkodójuk a 120-200 szavas szöveg megírásához.

„Azt hittem, korábban fogok végezni – mondta lapunknak a fővárosban érettségiző Vera. – Most a legvégén adtam be, ellenőrzéssel együtt, míg a próbaérettségin egy órával hamarabb befejeztem. A szövegértés kicsit meglepett, mert szociológiai témájú volt, magát a szöveget lehetett értelmezni, inkább a hozzá feltett kérdések tűntek nehézkesen megfogalmazottnak, vagy nem teljesen egyértelműnek. Az érvelésre nem maradt túl sok időm(amúgy is keveset adnak rá)és a végét összecsaptam, le sem tudtam ellenőrizni.”

A második részben két lehetőségük volt a diákoknak: József Attila és Szabó Lőrinc egy-egy versének (Fiatal életek indulója, illetve Szegénynek lenni) összehasonlító elemzése, illetve egy Balázs Béla-mese (Mosolygó Tündér Ilona) műelemzése a hagyományos mesei elemek tükrében. Míg az előbbiekkel hosszan foglalkozik a tanmenet, Balázs Béla nem a tananyag része, ráadásul akadtak, aki szerint nem is ilyen korúaknak való egy bántalmazó párkapcsolatról szóló történet. Ezzel persze a #metoo kampány kapcsán nagyon is lehetne vitatkozni: a szövegválasztás tulajdonképpen nagyon is dicséretes. „A verselemzés könnyű volt, bár meglepett, hogy tavaly és idén is József Attilát kaptunk – lehet, hogy ez volt a trükk – mondta lapunknak a fővárosi gimnáziumban német tagozaton érettségiző Tímea. Vera azt mondja: a verselemzése jól sikerült, elég szempont meg volt adva, hogy el lehessen kezdeni a fogalmazást. „A novellánál azt viszont furának éreztem, hogy annyi volt a szempont lényegében, hogy milyen mozzanatokból olvasható ki, hogy ez nem egy gyerekmese. Nem volt feltétlenül nehéz, csak úgy éreztem, nemigen lehet róla 400-800 szót írni ilyen szempontok szerint.”

Az Eduline szavazásán a diákok 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy könnyűnek találta az idei középszintű feladatsort, 46 százalékuk pedig azt mondta: neki bizony nehézséget okozott a vizsga. Nyolcvan százalékuk kevesellte az időt. A Magyartanárok Szövetségének elnöke, Arató László „mintaszerűnek” nevezte az idei feladatsort.

Az emelt szintű érettségit ugyanakkor többségében könnyűnek értékelték a diákok. A műértelmezés Ady Endre Emlékezés egy nyár-éjszakára című verséhez kapcsolódott – ami nemhogy nem ismeretlen, de a szöveggyűjteményben is szerepel. A reflektáló szövegben arról értekezhettek a diákok két ellentétes látásmódú forrásszöveg segítségével: helyénvaló-e a közönséges nyelvezet a színházban. Ez valóban jutalomjátéknak tűnik.

Így látták a magyarérettségit

Publikálás dátuma
2018.05.08. 07:45
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Elkezdődtek az érettségi vizsgák. A magyarral a tanárok többnyire elégedettek voltak, a diákok zöme időhiányra panaszkodott.

Hosszú, nehéz szöveg és sok-sok kérdés – aki alapos megoldást akart kiadni a kezéből, könnyen időzavarba kerülhetett a középszintű érettségi szövegértési feladatánál. Ahhoz ugyanis, hogy minden átlátható legyen, többször is el kellett olvasni a barátságkutatásról szóló, két és fél oldalas szöveget. Aki könnyebben birkózott meg a tudományos jellegű – egyébként lábjegyzetekkel ellátott – részlettől, az időben végzett, sokan azonban arra panaszkodtak, hogy kifutottak az időből.

Az érvelési feladatnál az olyan újabb ünnepek, szokások hazai létjogosultsága mellett kellett értekezniük a vizsgázóknak, mint a halloween és a Valentin-nap. Ezt a diákok túlnyomó többsége könnyűnek találta, de sokan választották a második lehetőséget is: hivatalos levelet kellett írni a helyi önkormányzati képviselőnek egy rossz állapotú épület felújításáról vagy egy új építéséről. Mivel a hivatalos levél formai követelményeit órán megtanulták, volt kapaszkodójuk a 120-200 szavas szöveg megírásához.

„Azt hittem, korábban fogok végezni – mondta lapunknak a fővárosban érettségiző Vera. – Most a legvégén adtam be, ellenőrzéssel együtt, míg a próbaérettségin egy órával hamarabb befejeztem. A szövegértés kicsit meglepett, mert szociológiai témájú volt, magát a szöveget lehetett értelmezni, inkább a hozzá feltett kérdések tűntek nehézkesen megfogalmazottnak, vagy nem teljesen egyértelműnek. Az érvelésre nem maradt túl sok időm(amúgy is keveset adnak rá)és a végét összecsaptam, le sem tudtam ellenőrizni.”

A második részben két lehetőségük volt a diákoknak: József Attila és Szabó Lőrinc egy-egy versének (Fiatal életek indulója, illetve Szegénynek lenni) összehasonlító elemzése, illetve egy Balázs Béla-mese (Mosolygó Tündér Ilona) műelemzése a hagyományos mesei elemek tükrében. Míg az előbbiekkel hosszan foglalkozik a tanmenet, Balázs Béla nem a tananyag része, ráadásul akadtak, aki szerint nem is ilyen korúaknak való egy bántalmazó párkapcsolatról szóló történet. Ezzel persze a #metoo kampány kapcsán nagyon is lehetne vitatkozni: a szövegválasztás tulajdonképpen nagyon is dicséretes. „A verselemzés könnyű volt, bár meglepett, hogy tavaly és idén is József Attilát kaptunk – lehet, hogy ez volt a trükk – mondta lapunknak a fővárosi gimnáziumban német tagozaton érettségiző Tímea. Vera azt mondja: a verselemzése jól sikerült, elég szempont meg volt adva, hogy el lehessen kezdeni a fogalmazást. „A novellánál azt viszont furának éreztem, hogy annyi volt a szempont lényegében, hogy milyen mozzanatokból olvasható ki, hogy ez nem egy gyerekmese. Nem volt feltétlenül nehéz, csak úgy éreztem, nemigen lehet róla 400-800 szót írni ilyen szempontok szerint.”

Az Eduline szavazásán a diákok 54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy könnyűnek találta az idei középszintű feladatsort, 46 százalékuk pedig azt mondta: neki bizony nehézséget okozott a vizsga. Nyolcvan százalékuk kevesellte az időt. A Magyartanárok Szövetségének elnöke, Arató László „mintaszerűnek” nevezte az idei feladatsort.

Az emelt szintű érettségit ugyanakkor többségében könnyűnek értékelték a diákok. A műértelmezés Ady Endre Emlékezés egy nyár-éjszakára című verséhez kapcsolódott – ami nemhogy nem ismeretlen, de a szöveggyűjteményben is szerepel. A reflektáló szövegben arról értekezhettek a diákok két ellentétes látásmódú forrásszöveg segítségével: helyénvaló-e a közönséges nyelvezet a színházban. Ez valóban jutalomjátéknak tűnik.