Érik az eper, nincs, aki szedje

Publikálás dátuma
2018.05.08 07:05
ELSZÍVÓ HATÁS - Nezdei Sándorné szerint ezer forintos órabérért sem találni már embert a faluban. Az állástalanok inkább a könny
Fotó: /

A kocsi hőmérője 27 fokot mutat, a tűző napon is izzasztó a meleg, de azonmód kellemesnek tűnik a kinti klíma, amikor belépünk a fóliasátor úgy ötven fokába és 98 százalékos páratartalmába. Ilyen miliőben állni és lélegezni is megterhelő, nemhogy hajladozni negyven centis magasságban – ahogyan azt jelenleg százak teszik Csökölyben, ahol az áprilisi melegek előrehozták az eperszezon kezdetét.

A kis, belső-somogyi településen az 1960-as évek óta eprésznek, a legenda szerint Madarász Jóska egy gigei barátjától vette az ötletet, hogy a helyi, homokos föld igencsak jó talaja lenne a szamócának: s való igaz, a helyi eper illata és zamata miatt hamar messze földön híressé vált. A csökölyi eper fogalom, mondhatni, igazi brand – mint a makói hagyma vagy a csányi dinnye –, nem véletlen, hogy az élelmes kereskedők rendre odabiggyesztik árujuk fölé a kis táblára az ár mellé, hogy portékájuk a somogyi faluból származik, még akkor is, ha spanyol vagy görög importgyümölcsöt kínálnak.

– Ha tényleg annyi eper teremne a faluban, mint amennyit ezzel a névvel eladnak, Kaposvárig nyúlnának az ágyások, ami azért harminc kilométer – jegyezi meg sokatmondón az egyik csökölyi gazda, aki hozzáteszi, szerencsére egyelőre a márkahamisítás nem tudta elvenni a helyi gyümölcs jó hírnevét.

A csalók mellett sokkal inkább az időjárás és a munkaerő hiánya zavarja a csökölyieket. Előbbi miatt az elmúlt évtizedben talán, ha két esztendő akadt, amikor a tervezett mennyiséget tudták szüretelni, a fagy, a viharok, s persze a májusi jégesők sokszor átírták a terveket – az eper ugyanis igencsak érzékeny, a legkisebb időjárásbeli kilengéseket is megsínyli.

– Tudom, mindenki azt hiszi, csak panaszkodni tudunk – legyint Sarkadi Istvánné. – De ez a mostani extrém meleg sem az igazi. Túl gyorsan érik a gyümölcs, nincs ideje megnőni a szemeknek.

Vagyis egy szabvány, hatkilós ládába darabra sokkal több kerül, ami persze mennyiségileg veszteség. És az epresek szerint minden forintnak helye van, hiszen a gyümölcs nemcsak munka-, de meglehetősen pénzigényes is.

– A fóliás epret, ha első szezonos, februárban kell palántázni – avat be az eprészés rejtelmeibe Sarkadiné. – Egy palánta, fajtától függően 40-70 forint, egy hektárra kimegy belőlük vagy ötvenezer. Ami alapból 2-3,5 millió forint. Utána folyamatosan kezelni kell, gyomlálni és permetezni kell, utóbbi két hónapon át hetente kétszer esedékes, alkalmanként 30-40 ezer forint, ami megint szűk egymillió forint. Közben levelezni és locsolni is kell, a szabadföldit az érés előtt két-háromnaponta ismét vegyszerezni, ugyanis az atka és a csimasz pillanatok alatt végez a terméssel.

Egy átlagos, fél-kéthektáros földterületen ehhez persze nem elég a család, munkásokat kell felvenni, akik 800-1000 forintot kapnak órabérként.

– Illetve mostanában szívesen fizetnénk, csak éppen nincs ember – tárja szét a kezét Nezdei Sándorné. – A faluban alig találni valakit, a szomszédos községekből kell toboroznunk a szedőket.

Pedig Csökölyben a legfrissebb, márciusi adatok szerint is 13,5 százalékos a munkanélküliség, ami cirka száz állástalant jelent, ezen kívül a faluban leginkább közmunkára számíthatnak a helyiek – akiket utóbbival jellemzően meg is elégszenek.

– Asszonyoknak való az a hajladozás – ingatja a fejét a presszó teraszán üldögélők közül József, aki maga is közmunkás. – Nem bírja férfiember a hatvan fokot a sátorban, meg aztán a dereka sem erre való az embernek.

A többiek bólogatnak, s akkor sem találunk támogatót köztük, amikor megjegyezzük, az eperszezon alatt akár a közmunkásbér három-négyszeresét is össze lehet szüretelni, ami bizonyosan jól mutatna a családi büdzsében.

– Kihajtják az emberből a szuszt – állítja Péter, majd nagyot kortyol a söréből. – Hajnalban kell kezdeni, még szinte meg sem virradt, már az eperföldön gürizik az ember. Aztán délelőtt vége, este viszont menni kell megint. S akkor nem elég a meló, még a szúnyogok is megesznek.

Olyan pontosan írja le a munkát, hogy megkockáztatjuk, kipróbálta már, ám kiderül, mások történetei alapján festi le ilyen plasztikusan a megpróbáltatásokat…

– Amióta van közmunka, nagyjából nem kapunk embert a faluból – bosszankodik az egyik epertermelő. – Némi fűkaszálásért meg árokkaparásért megkapják a közmunkások a havi ötvenezer forintjukat, de néha még ennyit sem kell csinálniuk, csak regisztrálják őket, aztán felveszik a pénzt. Utána pedig, amíg kitart a járandóság, ülnek a kocsmában, isznak és cigiznek.

– Gigéből, Jákóból vannak szedőink – ismeri el Nezdei Sándorné, aki az idén hat fóliasátorban 20 ezer palántáról szüretelhet. – Két-három faluból kell összeimádkozni az embereket olyan munkára, amire tíz éve még válogathattuk a csökölyieket. Nekünk amúgy szerencsénk van, jó a csapat, megbízható, dolgos emberek. Akad köztük, aki napi nyolc órában dolgozik normál munkahelyen, s előtte meg utána jön epret szedni.

A szüret pedig nem várhat, ha beindul a szezon, a kereskedők az egész országból érkeznek a faluba, akad, amelyik kisbusszal, mások teherkocsival viszik a termést. Ők is tudják: már a fóliasátras íze is messze veri az importét, a bakhátas, illetve szabad földi pedig valóban egyedülálló. Nem véletlen, hogy több kereskedő az osztrák határ mellől jár Csökölybe, s a Lajtán túl árulja a gyümölcsöt.

– Jelenleg hétezer forintot adnak egy hat kilós ládáért – állítja Sarkadi Istvánné, vagyis úgy 1150 forintra jön ki kilója. A piacon pedig most még elkérnek érte kilónként 2500-3000 forintot. A vásárlók persze azt hiszik, a termelő gazdagodik meg az eperből, pedig éppen csak annyit ad, hogy valahogy megéljen belőle az ember.

– Nem véletlen, hogy egyre többen abbahagyták már – erősíti meg egy középkorú gazda. – Régebben szinte minden háznál foglalkoztak eperrel, ma már csak a falu harmadában. Az áruért kapott pénz nagyjából a fele a haszon, már, ha a befektetett munkát nem forintosítom. Persze nem is szabad: ha visszaosztja az ember munkaórára, elszégyelli magát, hogy mennyiért dolgozott. De hát valamiből meg kell élni, nem járhat mindenki dolgozni a városba. Nekünk ez jutott: a hírneves csökölyi eper.

2018.05.08 07:05

ÁSZ-büntetés: a Jobbik még nem úszta meg

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:45
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Kegyes hangulatában volt kedden az Állami Számvevőszék (ÁSZ): lapunk is megírta, hogy a Momentum és a Párbeszéd mégis megkaphatja az eddig felfüggesztett állami támogatást. A kampánypénzek ellenőrzése azonban ezzel még nem zárult le, a Jobbiknál pedig lapunk értesülése szerint továbbra is ketyeg a súlyos, százmilliós nagyságrendű büntetés. A Párbeszéd Magyarországért Párt és a Momentum Mozgalom a korábbiakkal ellentétben most már biztosítja elérhetőségét és a részére megküldött hivatalos iratok átvételét a közhiteles nyilvántartásban bejegyzett székhelyükön – indokolta kérdésünkre az ÁSZ, hogy az említett két párt miért juthat hozzá a felfüggesztett költségvetési támogatásához. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 2018-as kampánypénzek törvényben előírt ellenőrzése a Párbeszéd és a Momentum esetében is folyamatban van. Az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások még nem nyilvánosak. Nagy a titkolózás a Jobbik körül is. Múlt héten írtunk arról, hogy értesüléseink szerint a pártnál az ÁSZ több mint százmilliós tiltott finanszírozást vélt felfedezni. Úgy tudjuk, hogy az egyelőre nem végleges büntetés – a számvevőszéki tervezethez a Jobbik még észrevételeket fűzhet – több tételből áll össze. Cikkünk után a Jobbik közleményt adott ki: az igazát alátámasztó dokumentációt a párt határidőre benyújtja majd az ÁSZ-nak. Korábban, amikor az ÁSZ tiltott párttámogatást állapított meg a Jobbiknál – amely összességében több mint 660 milliót veszített –, a számvevőszék a végleges verdikt kimondása előtt közzétette, milyen szabálytalanságokat talált. Ezúttal viszont semmit nem hajlandó közölni arról, mi áll a jelentéstervezetben. A két eset nagyban különbözik egymástól – mondta lapunknak Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Akkor a Jobbik nem szolgáltatott adatokat, nem működött együtt a számvevőszékkel. Ezért az ÁSZ bejelentette, hogy emiatt az ügyészséghez fordul, illetve a számvevőszék akkor az adóhatóságtól kapott olyan dokumentumokat, amelyek alapján feltárta a tiltott párttámogatást. Ebből a szempontból az ellenőrzés most rendben zajlik, a Jobbik együttműködik a számvevőszékkel – folytatta Horváth Bálint. Felhívta a figyelmet, ugyanakkor hogy csak a számvevőszék jogosult rá, hogy a jelentéstervezetben lévő megállapításokat nyilvánosságra hozza. Azon kívül, amit a hétvégi közleményünkben írtunk, egészen addig nem nyilatkozunk, amíg be nem adjuk az ÁSZ-nak a hivatalos válaszunkat, az ÁSZ pedig el nem készíti a hivatalos, végleges jelentését – közölte kérdésünkre Szabó Gábor pártigazgató.
2019.01.16 06:45
Frissítve: 2019.01.16 06:45

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00