Nyugatra vándorolnak a napszámosok is

Publikálás dátuma
2018.05.08 07:06
Fotó: Hornyák Dániel

Egyre nagyobb gondot okoz a 800-900 hektárnyi hazai szamóca földön a szüret. Hiába emelkedtek az elmúlt években az alkalmi munkabérek – ma már 800-1400 forint közöttiek az óradíjak – alig lehet megfelelő napszámost találni. A legalacsonyabb napszámot a szabolcsi szamócásokban dolgozók kapják, a magasabb összeget pedig a Pest-, illetve Győr-Sopron-Moson megyében keresik az alkalmi munkások. Szamóca szürettel a közmunkásbér kétszeresét, háromszorosát is megkereshetik a napszámosok.

– A napszámoshiány egyik oka, hogy sokan Ausztriába, Németországba mennek mezőgazdasági idénymunkára mert ott 8-10 eurós, 2500-3100 forintos órabérrel számolhatnak, s ezzel a magyar gazdák nem versenyezhetnek – mondta Apáti Ferenc, FruitVeb-Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Emiatt az évi átlagosan 10 ezer tonnás hazai szamóca termés betakarítása is egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. A szakember megjegyezte: van olyan szamóca nagytermelő, aki éppen a munkaerő hiány miatt hagyott fel ennek a gyümölcsnek a termesztésével.

Elvileg Romániából, Ukrajnából és a Vajdaságból is jöhetnének alkalmi vendégmunkások, ám észak-keleti szomszédunkból az emberek inkább Lengyelországba mennek. A román alkalmi munkások pedig meg sem állnak Olaszországig, Spanyolországig. A Vajdaságból is szívesebben mennek az emberek Ausztriába. Az agrárium megsegítésére szánt közmunka program alkalmatlan a munkaerőhiány megoldására, mert az abban résztvevő emberek jelentős része nem rendelkezik még azokkal a minimális ismeretekkel sem, amelyek a kertészeti ágazatban elengedhetetlenek.

Azért is nehéz a szamóca szüretre embert találni, mert a legtöbb kertészeti ágazathoz képest is csak rövid időre képes foglalkoztatni az alkalmi munkásokat. A tavaszi-nyár eleji betakarítási időszak mellett az augusztustól októberig tartó ültetési, földmunka feladatokkal együtt is legföljebb 4-6 hónapi elfoglaltságot kínálhatnak a szamócás gazdák. Amikor viszont van munka, akkor sok ember kell: szedési időszakban hektáronként 8-15 napszámos is elkel.

Apáti szerint az elkövetkező 10 évben sem javul a hazai munkaerő helyzet. A társadalom elöregedése, a kivándorlás, az egyes kistérségek kiürülése nem sok jóval kecsegtet. Emiatt mind kiélezettebbé válik majd a munkaerőért folytatott küzdelem, ami további béremeléseket gerjeszt a kertészeti ágazatban is. Ez pedig megjelenik majd a gyümölcs árában is.

Szerző

A tökély démonai

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:23
Földényi F. László új esszéje a mértékvesztettség sajátos változatát tárja elénk
Fotó: Libri
Földényi F. László László kötetéből kiderül, hogy a tökéletesség iránti megszállottság miként vezethet embertelen következményekhez.
„Semmit ne fölöttébb” – óvott esztétikájában egykoron Berzsenyi a túlzásoktól. Földényi új esszéje mindenekelőtt épp a mértékvesztettség sajátos változatát tárja elénk. A gondolatmenet komoly művészet- és kultúrtörténeti példatárra alapozódik: az eszményi város reneszánsz terveitől, majd a felvilágosodás hasonló épületeitől a szovjet sztálinista mintatelepülésekig, Hitler és Speer Germániájáig. Sőt – ad abszurdum – az auschwitzi haláltábor barakkrengetegéig, precízen átgondolt és kivitelezett krematóriumáig. A szerző szerint az eszményire való végletes törekvés, benne a tökélyre vitt rend ellentétes az emberi természettel, teljességgel életidegenné válik, ekként az „eleven halál” tereit hozza létre. A sokszínűség, az esetlegesség radikális száműzése pedig szükségképp az erőszak, a kíméletlenség elszabadulását feltételezi. Az ideálisnak szánt tér együtt jár az átláthatósággal, valamilyen katonás sarkossággal: ennyiben a reneszánsz várostervek vagy a neoklasszicista épületvíziók hasonlóságot mutatnak Bentham eszményi börtönének ötletével vagy akár a fölépített bécsi elmegyógyintézet ideális formájával. Az élet természetes kavargásának, kaotikusságának kiküszöbölése előhívja a totális fegyelem, az ellenőrzés, a felügyelet követelményét. „Az élet ronthatatlansága a cél. Az eredmény: síremlék, börtön, bolondokháza, lakótelep.” A mű hajlékony érvelése nem állít olyasmit, hogy – profán fogalmazással – a reneszánsz és a felvilágosodás, mint komplex történeti rendszer, bármilyen módon a nácizmushoz vezetett. – „Olyan, mintha…” – ilyen típusú grammatikai fordulatokra épül az interpretáció, különnemű művészeti élmények, történeti ismerethalmazok közötti asszociációk lendítik előre az esszébeli gondolkodást. Az absztrakciók világában járunk tehát, ahol egy-egy korszak kiemelt ismérve mégiscsak megfeleltethetővé válik tőle gyökeresen különböző periódusok sajátosságainak. A reneszánsz festmény a haláltábor krematóriumának. S az általánosság szférájában, az elvont emberi természet baljós jegyeinek közegében merülhet föl időről időre a komor sejtetés: „A 20. század a maga addig elképzelhetetlen rémtetteivel nem lerombolta azt, ami korábban ’teljesnek’, ’hibátlannak’ látszott, hanem ellenkezőleg: beteljesítette. Hiszen a történelem, Hegel kifejezésével, mindig is mészárszék volt.” A folyamatos rombolás, pusztulás bizonyossága nyomán vetődhet föl a gyanú: a história végső soron csak ismétli önmagát. A nagyra törő emberi tettek pedig a hiábavalóságok hiábavalóságai. Van végül az esszének egy rezignált és feltétlenül megszívlelendő létfilozófiai vonulata is: a tökéletesség tervei a múlandóságunkkal dacoló öröklétet áhítják. De paradox módon az életszerűség kiiktatásával éppen a halál emlékműveivé változtak.  Infó:  Földényi F. László: Az eleven halál terei Jelenkor, 2018.
Frissítve: 2019.03.19 15:23

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.