Orvosság az illiberális áfiumra

Publikálás dátuma
2018.05.08. 07:03
Fotó: Tóth Gergő

Nem a magyar jog szépségeiről, hanem annak pusztulásáról számol be az a könyvecske, ami azt igyekszik összefoglalni, milyen jogi eszközökkel harcolhatnak a civilek a kormányzati propagandával, a civilellenes intézkedésekkel szemben. Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) és a Heinrich Böll Stiftung prágai irodájának közös, "Az illiberális áfium elleni orvosság" című tanulmánya négy fejezetben összegzi a lehetőségeket, külön hangsúlyt fektetve a polgári engedetlenségi akciók lehetőségére.

– Hiba lenne azt gondolni, hogy ugyanaz a politika folytatódik, amit eddig megszokhattunk. Az újabb kétharmad új helyzetet teremt, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) karaktere változik – mondta Majtényi László, az EKINT elnöke a tanulmány hétfői bemutatóján. Rámutatott: a kormányzat célkeresztjében most négy célpont jelent meg, ezek az önkormányzatok, a független bírósági szervek, a szabad sajtó maradéka, valamint a civil szervezetek. Hangsúlyozta: a még létező jogi eljárásokról nem kell lemondani csak azért, mert illiberális keretek között működnek.

A gyűlöletkeltő kormánypropaganda ellen igénybe vehető jogi eszköz kampányidőszakban a választási bizottságok előtti kifogás lehetősége, kampányidőszakon kívül pedig a Médiatanács eljárása. Miután az elmúlt időszakban ilyen ügyekben rendszerint a kormány javára döntöttek az említett szervek, a tanulmány vizsgálta a köztereken megjelenő plakátok leszaggatásában, átfestésében megnyilvánuló – a jog által is értelmezhető – polgári engedetlenség lehetőségét is.

Polgári engedetlenség esetén az állampolgárok egy morálisan elítélendő, társadalmi igazságtalansághoz vezető döntéssel, politikával szemben lépnek fel oly módon, hogy tettükkel formálisan törvényt sértenek. Egy példa erre két aktivista 2015. júniusi ügye, amikor megrongálták a kormány egyik menekültellenes plakátját. Szabálysértési eljárás indult ellenük, ám a bíróság végül kimondta: a plakátrongálás a véleménynyilvánítás része, amit az Alaptörvény garantál.

A civil szervezetek az ellenük irányuló intézkedésekkel szemben is felléphetnek polgári engedetlenséggel. Több jelentős civil szervezet már bejelentette, nem tesznek eleget a tavaly júniusban hatályba lépett civiltörvénynek, ami előírja, hogy "külföldről támogatott" szervezetként regisztrálják magukat. Ezzel ugyan jogsértést követnek el, de így ügyük bíróság elé kerülhet, ami további jogi lehetőségeket nyithat meg a törvény megtámadására. A civilek az őket lejárató kormánypropaganda miatt személyiségi jogi pereket is indíthatnak. Legutóbb a Magyar Helsinki Bizottság javára döntött a bíróság: a kormánynak 30 napon át kell bocsánatot kérnie a kormany.hu oldalon a legutóbbi Nemzeti Konzultációban a szervezetről terjesztett hazugságok miatt.

Szerző

Bod Tamás legyűrte Simonkát

Nem követett el rágalmazást Bod Tamás, az Együtt politikusa, amikor sajtótájékoztatóján Simonka György fideszes országgyűlési képviselő cégének érintettségéről beszélt egy korrupciógyanús ügyben – állapította meg a Gyulai Járásbíróság. A kormánypárti képviselő – aki április 8-án ismét mandátumot szerzett a parlamenti választáson – egyelőre nem fellebbezett, három nap gondolkodási időt kért, így a döntés még nem jogerős.

Az ügy előzménye, hogy Bod Tamás 2016-ban fedezetelvonás gyanúja miatt feljelentést tett a fideszes képviselő ellen. Így derült fény a Simonka résztulajdonában lévő céget is érintő ügyre, miszerint a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél valamint a Paprikakert TÉSZ Kft.-nél a támogatások igénybevételével kapcsolatban visszaéléseket talált a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága 2014-ben indított költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény gyanúja miatt. Az eljárás során több személyt is gyanúsítottként hallgattak ki, de Simonkának nem kellett megjelennie a hatóságok előtt, a politikust védi a mentelmi joga. A Magyar Termés TÉSZ Kft. 973 millió forintos kárt okozott az uniós és a magyar költségvetésnek.  

Szerző

Bod Tamás legyűrte Simonkát

Nem követett el rágalmazást Bod Tamás, az Együtt politikusa, amikor sajtótájékoztatóján Simonka György fideszes országgyűlési képviselő cégének érintettségéről beszélt egy korrupciógyanús ügyben – állapította meg a Gyulai Járásbíróság. A kormánypárti képviselő – aki április 8-án ismét mandátumot szerzett a parlamenti választáson – egyelőre nem fellebbezett, három nap gondolkodási időt kért, így a döntés még nem jogerős.

Az ügy előzménye, hogy Bod Tamás 2016-ban fedezetelvonás gyanúja miatt feljelentést tett a fideszes képviselő ellen. Így derült fény a Simonka résztulajdonában lévő céget is érintő ügyre, miszerint a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél valamint a Paprikakert TÉSZ Kft.-nél a támogatások igénybevételével kapcsolatban visszaéléseket talált a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága 2014-ben indított költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény gyanúja miatt. Az eljárás során több személyt is gyanúsítottként hallgattak ki, de Simonkának nem kellett megjelennie a hatóságok előtt, a politikust védi a mentelmi joga. A Magyar Termés TÉSZ Kft. 973 millió forintos kárt okozott az uniós és a magyar költségvetésnek.  

Szerző