– Részt vesz a parlament alakuló ülésén, leteszi az esküt?
– Nem, nem most teszem le. Ebben van némi önzés is, hiszen így legalább nem kell Farkas Flóriánnal – egy köztörvényes bűnözővel – és a miniszterelnökkel együtt részt vennem az eseményen. A másik okom, hogy valamilyen formát kellett találnom a tiltakozásnak; ez a parlament nem nevezhető legitimnek, jobban örültem volna, ha ma egyetlen ellenzéki képviselő sem jött volna el az alakuló ülésre. Később én is esküt teszek, de igyekszem úgy dolgozni, hogy azzal ne legitimáljam a fennálló hatalmat.
– A kormányellenes tüntetés résztvevői viszont arról beszélnek, hogy aki ellenzékiként beül a parlamentbe, az a Fidesz-KDNP kollaboránsa lesz.
– A kételyek jogosak. A dilemma ugye az, hogy bármilyen jól végzi dolgát egy ellenzéki parlamenti képviselő, azzal mintegy törvényes keretet ad a kormánypárt munkájának. Ráadásul, választásokkal valószínűleg már nem lehet megbuktatni a jelenlegi rendszert, a kormány pedig a jelek szerint igazságszolgáltatás és a szabad sajtó maradékának bedarálására készülhet. Abban, hogy ez így alakult, az ellenzéki pártoknak is nagy szerepe van. Mindezzel együtt én kész vagyok az eskütételre, és meg is fogom indokolni döntésemet.
– Magyarán, most indokokat keres a mandátum felvételéhez?
– Az okaim eddig is megvoltak, de csak később beszélek róluk.
– Hogyan képzeli a folytatást? Számíthatunk újabb korrupciós botrányok feltárására?
– Igyekezni fogok, a szándék és az eszközök mindenesetre megvannak a tényfeltáró munkához. A gépemen most is sok korrupciógyanús eset anyagait tárolom – egészen elképesztő, hogy rögtön a választások után újra belekezdtek a lopásba, ráadásul ugyanolyan módszerekkel zajlik minden, mint korábban.
– Mit tehet, tehetnek a kormányzati kétharmad túlsúlyával szemben?
– Ha az ellenzék képes a valódi együttműködésre, az jelenthet némi reményt, de ehhez komoly külső nyomásra, a választók, a polgárok figyelmeztetésére is szükség lesz. Ott tartunk, hogy számos dolgot már csak a nép kényszeríthet ki a kabinettől, a parlamenti pártok nem: például az állami propaganda megszüntetését, vagy azt, hogy a kormánytól független korrupció ellenes szervezet álljon fel; sőt, a jelek szerint külső kényszer kell az ellenzék megújulásához is.
– A korábbi hírekkel ellentétben nem volt kordon a parlament körül, annál több viszont a rendőr a Kossuth téren.
– Ügyes trükk, hiszen a rendőrsorfalat nem lehet lebontani (korábban a Jobbik parlamenti képviselői ígértek be kordonbontást – a szerk.). A rendőrök ugyanakkor tisztelegnek a a politikusoknak, az embereket pedig nem engedik be a térre. Ez is jól mutatja szerintem, hogy a kormány fél a magyar néptől, de az ellenzéket nem tekinti ellenfélnek.
– Az előbb tárgyalt a Koppány otthonvédő csoport egyik aktivistájával, aki egy devizahiteles család hajnali kilakoltatásáról számolt be. Mit tehetnek a devizaadósok védelmében?
– A tömeges kilakoltatások megakadályozása lenne most ellenzék egyik fő feladata, de erre nem megoldás a századik beadott, majd elkaszált törvényjavaslat, a parlamenti felszólalások sora. Itt is számítunk a lakosság támogatására, akcióira.
