Szinte sehol nem számít erőszaknak Európában a beleegyezés nélküli szex

Publikálás dátuma
2018.05.08 16:12
A pampolnai bírói ítélet után több alkalommal is tízezrek tüntettek a szabályozás megváltoztatásáért. Fotó: XABIER LERTXUNDI / A
Fotó: /
Hatalmas felháborodást váltott ki a szexuális visszaélés és a nemi erőszak közti különbségtétel Spanyolországban, mikor öt csoportos nemi erőszakkal vádolt férfit mindössze szexuális visszaélésért ítélték el. Az eset kapcsán az Euronews arról számol be: a legtöbb európai országban nem számít nemi erőszaknak a beleegyezés nélküli szex - így például Magyarországon sem.

A spanyol törvény szerint akkor lehet nemi erőszakról beszélni, ha fizikai erőszak vagy megfélemlítés történik, ha nem, akkor szexuális visszaélés történt. A pamplonai bíróság ítélete után - mikor egy fiatal lány támadói azért kaphattak enyhe büntetést, mert az általuk a támadáskor készített felvételeken áldozatuk túl „passzív” volt, és nem küzdött eléggé az erőszak ellen - tízezres tüntetések sürgették a törvény megváltoztatását.

Bár most Spanyolország került reflektorfénybe, de más európai országokban sem számít nemi erőszaknak a beleegyezés nélküli szex. Magyarországon sem, sőt: itthon a 2016-os Eurobarometer felmérés alapján, a lakosság 47 százaléka szerint bizonyos esetben kifejezetten elfogadható a nem kölcsönös beleegyezés nélküli szex. Az EU-s átlag 27 százalék.

Európában és az Európai Unióban csak hét olyan ország van, ahol a beleegyezés nélküli szex nemi erőszaknak minősül - derül ki Anna Blus, az Amnesty International női jogokkal foglalkozó kutatójának friss tanulmányából. A nemi erőszakkal kapcsolatos törvényeket vizsgálva Blus egy igen szűkös listát tudott csak összeállítani azokról az országokról, ahol nem fordulhatna elő a spanyolhoz hasonló ítélet: az Egyesült Királyság, Belgium, Ciprus, Luxemburg, Izland, Írország és Németország vannak ezen a listán. Svédországban várhatóan júliusban fogják módosítani a vonatkozó törvényt.

Az Amnesty International definíciója a nemi erőszakra a nemzetközi emberi jogi törvényeket veszi alapul. Utal továbbá az Isztambuli Egyezményre, amit a legátfogóbb szabályozásként ismert a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemben. Az egyezmény meghatározása szerint nemi erőszakról beszélünk a beleegyezés hiányában, megállapítván azt is, hogy a beleegyezést "önként, a személynek a körülmények összefüggésében értékelt szabad akaratából kell megadni". Az egyezményt aláíróknak meg kell tennie a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy így határozzák meg a nemi erőszakot.

Húsz olyan európai ország van, amely már ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, de még változtatniuk kell a büntetőtörvény könyvön annak értelmében - írja Blus. Magyarország az egyezményt 2014 márciusában írta alá, és - abszurd érvekre hivatkozva - azóta sem ratifikálta.

Szerző
2018.05.08 16:12

A magyar lakáspolitika eredménye: 10-ből majdnem 7 huszonéves lakik a szüleinél

Publikálás dátuma
2018.12.16 11:01
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Nem lusták, csak nincs pénzük - a CSOK csak a hitelképes, vagyis tehetős családoknak szól, a lakástakarék éppen megszűnt, az albérlet-piac drámaian szabályozatlan, és a bérek is nevetségesek.
A 16 és 29 év közötti magyarországi férfiak 80 százaléka, a nőknek pedig 68 százaléka lakik a szüleivel – derül ki az Eurostat 2017-re vonatkozó, nemrég publikált adataiból, amit a Mérce szúrt ki. Abban persze még semmi meglepő nincs, hogy a 20 év alatti fiatalok még nem költöznek el. Ám a fiatal felnőtteket nézve sem változik sokat a helyzet:
  • a 20-24 évesek 81,5 százaléka; és
  • a 25-29 évesek 52 százaléka él szüleivel.
Ez átlagban azt adja ki: a magyar huszonévesek 66,75 százaléka nem bír önálló lakhatással. Az EU-s átlag egyébként a 20-24 éves korosztályban 76,3 százalék, a 25-29 évesek között pedig 42,1, vagyis 5-10 százalékkal alacsonyabb.
Hogy nem éppen az önállóságra való törekvés hiányáról van szó Magyarországon, arra igen erősen utal a tény, hogy a gazdagabb, egyúttal kifinomultabb jóléti hálóval bíró országok között jóval alacsonyabb a szüleiknél élő fiatal felnőttek száma. Dániában például már a 25 év alattiak 72,2 százaléka él függetlenül, de akár már Ausztriában is alig haladja meg a 60 százalékot az otthonélők aránya.
Magyarországon nem csak az állami bérlakásrendszer épült le drámaian a rendszerváltás óta, de a Fidesz-KDNP kormányzása is sokat tett a fiatalok ellehetetlenítéséért. A fő lakáspolitikai eszköz, a CSOK például kizárólag a hitelképes - tehát biztos egzisztenciával bíró, tehetősebb - családokat támogatja. A többieknek megmaradó lakástakarék-rendszert pedig egyetlen nap alatt kivégezte a kormány. Az albérlet-árak szintén az egekben vannak a lakáspiac szabályozatlanságának köszönhetően, a fizetések és a megélhetés költségeinek viszonyáról pedig sok mindent elárul, hogy a bérminimumból éppen csak éhen halni nem lehet.
2018.12.16 11:01

Előbb egy hadsereg, majd egy tárgyalócsoport felállításáról döntött Koszovó

Publikálás dátuma
2018.12.16 09:43
A koszovói parlament
Fotó: ANADOLU AGENCY/ Erkin Keci
A Szerbiával való konfliktus területcserés rendezése is ismét felmerülhet, miután megkezdi munkáját az ellenzék által hevesen bírált tárgyalócsoport.
Megszavazta a koszovói parlament annak a tárgyalócsoportnak a felállítását, amely a jövőben a Szerbiával folytatandó párbeszédet fogja vezeti - közölte a Koha Ditore című napilap vasárnap. A pristinai képviselőház szombati döntése egy igencsak feszültségekkel terhelt időszakban született:
a parlament ugyanis egy nappal korábban szavazta meg a koszovói hadsereg felállítására vonatkozó törvénycsomagot, amit Szerbia, a NATO és Oroszország is élesen bírált.
A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintett Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről, ám valódi előrelépés az utóbbi öt évben nem történt. A szerb és a koszovói államfő is többször azt hangoztatta az év során, hogy minél hamarabb kompromisszumos megoldásra van szükség. Hashim Thaci koszovói köztársasági elnök a nyár elején a területcserét is felvetette a két fél között. Ezzel az ellenzék nem értett egyet, és követelte, hogy tiltsák el Tachit a tárgyalások vezetésétől. A kormánypártok ekkor egy, tárgyalásokat vezető testület felállítását kezdeményezték, a létrehozásáról azonban csak most döntött az országgyűlés.
Az ellenzék nem értett egyet a kormánypárti, ellenzéki és civil megbízottakból álló, 12 tagú tárgyalócsoport felállításával sem, ezért bojkottálta az ülést.
A területcserére vonatkozó elképzelések szerint a többségében albánok lakta dél-szerbiai Presevó-völgy, valamint Bujanovac és Medvedja települések Koszovóhoz kerülnének, míg a szerbek lakta Észak-Koszovót Szerbiához csatolnák. A területcsere vagy egy lehetséges határmódosítás lehetőségét sem a Pristinát mindig is támogató Washington, sem Brüsszel nem vetette el egyértelműen, aggályok merültek viszont fel arra vonatkozóan, hogy egy ilyen lépés lehetővé tehetné a teljes etnikai tisztogatást abban a térségben, ahol éppen ennek kísérlete miatt tört ki konfliktus 1998-ban.
2018.12.16 09:43