Szinte sehol nem számít erőszaknak Európában a beleegyezés nélküli szex

Publikálás dátuma
2018.05.08 16:12
A pampolnai bírói ítélet után több alkalommal is tízezrek tüntettek a szabályozás megváltoztatásáért. Fotó: XABIER LERTXUNDI / A
Fotó: /
Hatalmas felháborodást váltott ki a szexuális visszaélés és a nemi erőszak közti különbségtétel Spanyolországban, mikor öt csoportos nemi erőszakkal vádolt férfit mindössze szexuális visszaélésért ítélték el. Az eset kapcsán az Euronews arról számol be: a legtöbb európai országban nem számít nemi erőszaknak a beleegyezés nélküli szex - így például Magyarországon sem.

A spanyol törvény szerint akkor lehet nemi erőszakról beszélni, ha fizikai erőszak vagy megfélemlítés történik, ha nem, akkor szexuális visszaélés történt. A pamplonai bíróság ítélete után - mikor egy fiatal lány támadói azért kaphattak enyhe büntetést, mert az általuk a támadáskor készített felvételeken áldozatuk túl „passzív” volt, és nem küzdött eléggé az erőszak ellen - tízezres tüntetések sürgették a törvény megváltoztatását.

Bár most Spanyolország került reflektorfénybe, de más európai országokban sem számít nemi erőszaknak a beleegyezés nélküli szex. Magyarországon sem, sőt: itthon a 2016-os Eurobarometer felmérés alapján, a lakosság 47 százaléka szerint bizonyos esetben kifejezetten elfogadható a nem kölcsönös beleegyezés nélküli szex. Az EU-s átlag 27 százalék.

Európában és az Európai Unióban csak hét olyan ország van, ahol a beleegyezés nélküli szex nemi erőszaknak minősül - derül ki Anna Blus, az Amnesty International női jogokkal foglalkozó kutatójának friss tanulmányából. A nemi erőszakkal kapcsolatos törvényeket vizsgálva Blus egy igen szűkös listát tudott csak összeállítani azokról az országokról, ahol nem fordulhatna elő a spanyolhoz hasonló ítélet: az Egyesült Királyság, Belgium, Ciprus, Luxemburg, Izland, Írország és Németország vannak ezen a listán. Svédországban várhatóan júliusban fogják módosítani a vonatkozó törvényt.

Az Amnesty International definíciója a nemi erőszakra a nemzetközi emberi jogi törvényeket veszi alapul. Utal továbbá az Isztambuli Egyezményre, amit a legátfogóbb szabályozásként ismert a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemben. Az egyezmény meghatározása szerint nemi erőszakról beszélünk a beleegyezés hiányában, megállapítván azt is, hogy a beleegyezést "önként, a személynek a körülmények összefüggésében értékelt szabad akaratából kell megadni". Az egyezményt aláíróknak meg kell tennie a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy így határozzák meg a nemi erőszakot.

Húsz olyan európai ország van, amely már ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, de még változtatniuk kell a büntetőtörvény könyvön annak értelmében - írja Blus. Magyarország az egyezményt 2014 márciusában írta alá, és - abszurd érvekre hivatkozva - azóta sem ratifikálta.

Szerző
2018.05.08 16:12

Rengeteg pénzhez juttatta a kormány a bankokat – A kisember meg csak néz

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:26

Fotó: Shutterstock/
Sokan használták ki a kiskaput, a számlát pedig az adófizetők állják.
Sikertörténet volt a magyar adósságfinanszírozás átalakítása: az állam elérte, hogy külföldiek helyett egyre inkább a magyar lakosság finanszírozza az adósságunkat, közben a vonzó feltételek között ügyesen lavírozó bankok, alapítványok, gazdag magánszemélyek nagyot kaszáltak. Az államnak ez nem tetszik, harcot hirdetett az adófizetői érdekeket sértő módszerek ellen, de a pénzügyi racionalitást nehéz megfékezni – írja az Index. A portál felidézi: az állam szerette volna megnyerni a magyar lakosságot az állampapírok vásárlására, ezért a piacinál érdemben kedvezőbb kamatot kínált nekik, gyakorlatilag jóval magasabbat, mint amennyiért a bankok ki tudták helyezni ebben az időben a forrásaikat. Azonban az ÁKK olyan vonzó paraméterrendszert hozott létre, hogy a bankok elkezdték keresni azokat a módszereket, hogy ők is részesüljenek a kedvezőre árazott konstrukcióból. Végül nagy hadakozás lett, az állam megpróbálta elkergetni a bankokat a piacról, de ők azért elég rafináltak voltak. Az állam a magas kamatot kínáló lakossági állampapírokat bankok közvetítésével adta el magánszemélyeknek, alapítványoknak és önkormányzatoknak. A bankok ugyan közvetlenül nem vehettek maguknak lakossági állampapírt, de közvetve igen, ugyanis a szerződéses kötelezettségeik szerint másodpiaci árjegyzést is kellett kínálni az ügyfeleiknek. Így az ügyfelek a lakossági állampapírok lejárata előtt is visszaadhatták a papírjaikat, amennyiben a pénzükre szükségük volt a lejárat előtt. Ha a bank megint eladta volna ezeket a visszavett papírokat, arra már nem kapott volna jutalékot, de nem is akarta értékesíteni, hiszen így nála ketyegett a piacinál magasabb, 2,5 százalékos kamat. 

Trükkök

A portál példaként említi a következő módszereket:
  • A bank megkér egy „baráti” magánszemélyt, vagy egy „baráti” alapítványt, hogy a bank hiteléből vásároljon ilyen állampapírokat. Majd miután az illető megvette a papírokat, adja el a banknak, hiszen a másodpiacon a bank már vehet lakossági állampapírt. A baráti közreműködő ezek után visszafizeti a bank hitelét, az egész ügyletért valami pénzt megtart, a bank viszont nagyon jól jár. (A bankok szerint egyébként ez a gyakorlat nem volt tömeges, de azért sokan hallottak arról, hogy egyesek kifejezetten pénzszerzési céllal hoztak létre olyan alapítványokat, amelyek jegyezhettek az állampapírokból, majd azt eladták a banknak.)
  • A gazdag privátbanki ügyfél vett 100 millió forintért piaci kamat felett fizető lakossági állampapírt. Ha a megvásárolt állampapírokat odaadta a banknak hitelfedezetként, akkor erre kapott akár 80 százaléknyi (80 millió forintnyi) lombardhitelt. Ebből a hitelből is állampapírt vett. A hitel kamata csak 1-1,5 százalék volt, az ügyfél 2,5 százalékos kamatozású állampapírt vett, amit akár újabb hitel fedezeteként is odaadhatott. Ezzel a módszerrel a gazdag magánszemélyek a saját betett pénzre akár 10 százalékos biztos hozamot is el tudtak érni. A bank pedig jó adósnak, jó fedezettel nyújthatott hitelt és még minden állampapír-eladás után jutalékot is kapott.
Egy idő után, 2017 elején az ÁKK elkezdte megelégelni ezeket a mechanizmusokat: – csökkentette a bankoknak fizetett jutalékokat, a korábbi 1 százalékok helyett még a hosszabb papíroknál is legfeljebb 0,8 százalékot fizet, a rövidebb papíroknál még jobban levitte a banki jutalékokat. – megkérte a bankokat, hogy hagyjanak fel a lombardhitelezéssel, majd erre egy formális szabályt is hozott, a bankok ügyfélkörében található lakossági állampapír-állomány legfeljebb 10 százalékát fogadhatták be a bankok hitelfedezetként. – az alapítványokat, önkormányzatokat vagy teljesen kitiltotta az aukciókról, vagy ahová még jelentkezhettek, ott nem fogadta el az ő vásárlási szándékaikat. – a banki forgalmazóknak leveleket írt az ÁKK, amelyben azt kérte, hogy a bankok építsék le a saját számlás állományaikat. Egyes bankok jelezték számunkra, hogy korábban éppen az ÁKK nem adott lehetőséget arra, hogy a bankok visszaadják az ÁKK-nak a náluk landoló lakossági állampapírokat. – és ahol az ÁKK vonakodást tapasztalt, ott a treasury-vezetőkkel négyszemközt is elbeszélgettek az ÁKK-ban. 
Az egyik bankár a portálnak azt mondta: üzleti elképzeléseket azért mindig lehet arra építeni, ha olcsóbb a hitel, mint a vele elérhető biztos hozam. „Adott egy neves vállalati ügyfelem, akinek örömmel nyújtok akár 6 milliárd forint forgóeszközhitelt is, amiért 1 százalékos kamatot kérek. A vállalkozás kölcsönadja ezt a pénzt a saját magánszemély tulajdonosának, 1,5 százalékos kamaton. Végül a magánszemély vállalkozó már megveheti a lakossági állampapírt 2,5 százalékos kamaton” – magyarázta. Tehát minden feltétel teljesült, nem kerültek be a papírok a banki könyvekbe, a bank nem lombardhitelt nyújtott, mert az ügylet három lába eltünteti a valós szándékot.
Az Index kiemeli, hogy 
az állam, vagyis az ÁKK magas kamatfizetése valójában adófizetői veszteségként is értékelhető.
Amíg ugyanis van olyan befektetés, ami garantáltan 2,5 százalékot hoz és van olyan ügyfél, aki 1-1,5 százalékon tud hitelt felvenni, addig valamiképpen találkozni fog a hitel és a befektetés. Ennek akkor lesz vége, ha a lakossági állampapírok kamata már nem haladja meg a piaci kamatokat. De egyelőre ez nem látszik, sőt, a nyáron 50 ponttal éppen kamatot is emelt az ÁKK a példánkban használt 1MÁP esetében. Ha rápillantunk a friss adatokra, ma Magyarországon Az egy éves 1MÁP 2,5 százalékot fizet, míg az egy éves piaci referenciahozam, a D190731 diszkontkincstárjegy hozama 0,52 százalék. A különbség majdnem 200 bázispont. 
2018.08.21 10:26
Frissítve: 2018.08.21 10:26

Két medvét ütöttek el a három nap alatt a román autópályán

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:18
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Három nap alatt két medvét gázolták el a romániai A1-es autópályán. Mint megírtuk, péntek este egy kisteherautó elütött egy medvét a romániai A1-es autópályán, Nagyszebennél. A baleset következtében az állat elpusztult, a héttonnás jármű pedig megrongálódott, de az utasai nem sérültek meg. 
Hétfő hajnalban hasonló baleset történt a dél-erdélyi autópályán, a szombatitól mindössze hat kilométerre, egy alagútban. Elekes Róbert, a brassói regionális útügyi igazgatóság szóvivője közölte: a balesetben ezúttal sem történt személyi sérülés, de a nagyvaddal ütköző gépkocsi megrongálódott.
A szóvivő szerint az útügyi igazgatóság nem találja a magyarázatot a történtekre, ugyanis az autópályát kerítés szegélyezi, amelynek éppen azt kellene biztosítania, hogy ne kerülhessenek állatok az úttestre. Hozzátette: Szeben megye prefektusának a segítségét kérik, hogy ne történhessen hasonló eset.
Az útkarbantartó illetékese azt is közölte, hogy a vadállatok esetleges megjelenésére figyelmeztető táblákat helyez ki arra az autópálya-szakaszra, ahol az elmúlt napok medvés balesetei történtek.
A szombati baleset után az útkarbantartó illetékese azt feltételezte, hogy a vadállat egy felhajtónál jutott az autópályára. 
Romániában a Környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban fogadta el a medvepopuláció megőrzését szolgáló cselekvési tervet, amely már az állomány túlszaporodására is megoldásokat jelöl ki.
2018.08.21 10:18