Gáz van!

Dörgedelmes véleménycikket szerettem volna írni - mások máshol meg is írták -, hogy megkérdőjelezzem, a Kúria elvett egy mandátumot a Fidesztől. Ebben jeleztem volna: a választási csalás vádjától sem riadnak vissza, hogy a bírósági rendszer átalakítását - benne a Kúria kinyírását -, előkészítsék.

Aztán végignyálaztam az Nemzeti Választási Bizottság által érvénytelennek nyilvánított 4360 levélszavazat körüli döntéseket. A Fidesz-KDNP vitatta e voksok érvénytelenségét, s emiatt a Kúriához, majd az Ab-hoz fordult jogorvoslatért, de mindkét helyen elutasították. Az NVB és a Kúria szerint a nem lezárt, illetve sérült biztonsági csíkkal rendelkező, továbbá a zárt, de nem a törvény által előírt borítékokban csak érvénytelen voksok lehetnek. Az Ab pedig azzal hajtotta el a Fideszt: ténykérdésekben - a voksok száma ügyében - nincs helye alkotmányjogi panasznak. Ma is úgy vélem, a Kúria helyesen döntött, s a bíróságok támadása is megindult.

De: van két - csak a Kúria végzéséből és az Ab döntéséből kiderülő - momentum, amely a Kúria döntését, hogy finom legyek, árnyalja, és erre senki, a Kúria elnöke sem tért ki. Döntése előtt a Kúria tanácsa megkereste az Nemzeti Választási Irodát: okoz-e mandátumváltozást, ha a 4360 voks a Fidesz-KDNP-t gazdagítja. A válasz: már 506 darab érvényes szavazat pluszmandátumot ad a kormánypártoknak. A Kúria tehát annak tudatában döntött a voksok érvénytelenségéről, hogy ellenkező esetben a Fidesz-KDNP újabb mandátumhoz jut. Továbbá a Kúria megjegyezte, ha elfogadta volna is a Fidesz álláspontját, akkor sem tudták volna megvizsgálni a borítékokat, hiszen az NVI-ben azokat felbontották, így nem lehetett volna megállapítani, melyik boríték volt eredetileg zárt. Ezért, tette hozzá a Kúria, nem lett volna más lehetősége - ha elfogadja a Fidesz álláspontját -, mint a teljes levélszavazás megismételtetése. Magyarán a Kúria azt mondta ki, nem akarta megismételtetni a levélszavazást, ezért döntött úgy, ahogy.

Mindkét momentum gáz, állati nagy gáz. Így nem könnyű védeni a bíróságok függetlenségét.

Szerző

Szabadkai álmodozók

Publikálás dátuma
2018.05.09. 07:45
Fotó: Ioan Florin Cnejevici
Újraavatták a vajdasági város zsinagógáját, Jakab Dezső és Komor Marcell restaurált alkotását.

Marokkóból érkezett a padlólapok egy része, New York-i alapítvány kezdte a renoválást, amely a magyar állam, a Szerbiai Köztársaság, a vajdasági tartomány, Szabadka város önkormányzata és az Európai Unió finanszírozásával folytatódott. Hétfőn koraeste szentelték fel a felújított szabadkai zsinagógát.

- A zsinagóga nem templom. Egyetlen templomunk volt valaha Jeruzsálemben, amit a rómaiak leromboltak 70-ben, azóta zsinagógánk van. Ez a bét kneszet, a „gyülekezés háza”, hely, ahol a találkozás mellett mondjuk az imát is - avat be fogalmi részletekbe Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, aki tavaly tavaszig a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke volt.

A szabadkai történet a XIX. század végén kezdődött, amikor az akkor még öt-hatezres szabadkai zsidóság saját zsinagógáról álmodott. Felkérték a helyi családi kapcsolatokkal is rendelkező Jakab Dezsőt és alkotótársát, Komor Marcellt, és 1902-re el is készült a szecessziós épület, amely a Dohány utcai után a második legnagyobb zsinagóga Közép-Európában 1500 - 850 lenti, azaz a férfiak rendelkezésére álló és 650 fenti, a nőknek szánt - ülőhelyével.

- Négyezer zsidó származású polgárt deportáltak Szabadkáról a II. világháború idején, közülük nagyjából ezren jöttek vissza. Izrael megalakulásakor, 1948-ban a közösség fele az utolsó főrabbinkkal, Gerson Józseffel Izraelbe vándorolt ki - meséli történetüket Szabados Róbert. Az idő előrehaladtával tovább csökkent a helyi zsidóság száma, most úgy 250-en lehetünk – folytatja.

- A felújítás 1979 óta esedékes, 1982-re annyira kirohadtak a hosszú ideig Szerbia legmagasabb kupolájának számító építészeti elemet tartó gerendák, hogy muszáj volt renoválni. Azóta az önkormányzat minden évben kiválasztott pénzt a felújításra, de az sosem volt elegendő. 2005-ig telt-múlt az idő, mire mindenki rájött, hogy valamit lépni kell, különben tönkre fog menni a zsinagóga. Ekkor kaptunk a New York-i World Monuments Fond alapítványtól 80 ezer dollárt – ebből javítottuk a tetőszerkezetet, és kezdődött több fázisban a felújítás. A Szerbiai Köztársaság, a Vajdasági Autonóm Tartomány, a szabadkai önkormányzat és Európai Unió finanszírozásában 2005-2016 között elkészült a homlokzat, majd a magyar kormány 2 millió eurós támogatásából a belső felújítás is – részletezi Szabados Róbert a felszentelés előtt két nappal megmutatva az épületet.

Kint is bent is: orgona
A zsidó szentélyekben nem honos az orgona, mert a vallási törvények szerint a sófáron kívül más hangszer nem lehet a zsinagógában. A XX. század elején mégis trend volt az orgonaépítés. Tanakodni kezdett a szabadkai elöljáróság, majd feloldották a kibékíthetetlennek tűnő ellentétet: az orgonát egy kerítés mögé helyezték, ezért az már kint, azaz nem a szentélyben van. A zsinagóga orgonája felújításra szorul, a magyar műemlékvédelmi szakemberek addig dolgoztak, hogy úgy tűnik, sikerült elég pénzt gyűjteni és az ígéret szerint jövőre renoválják a hangszert.

A szecessziós épülethez hasonló nemigen akad, talán a marosvásárhelyi kultúrpalotát, vagy a szabadkai városházát lehet említeni, ám ezek is a Jakab Dezső - Komor Marcell páros munkái. A szabadkai zsinagóga színei világviszonylatban is különlegesek, falmintázatának motívumai a zsidó vallás törvényeinek megfelelően nem a természetből átvett rajzolatok, hanem álmok ábrázolásai.

- A padok eredetiek, de pontos színüket nem ismerhettünk a hetvenes években felkerült lakkozás miatt. Az eredeti, Róth Miksa által készített ablakok egy része megrongálódott, ezek felújítására egy zombori cég vállalkozott. A padlófűtés szerelése miatt felszedett kövezet fele tönkrement, ezért a főbejáratnál megmaradt eredetivel megegyező 1200 négyzetméternyi domború felületű burkolat elkészítéséhez sem Szerbiában, sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nem sikerült gyártót találni, ehhez egészen Marrakeshig kellett menni. A marokkói céget nem ismertük, de kockáztattunk. Jól tettük: a manufaktúra megszolgálta a bizalmat, időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben szállította a burkolatot. Sikerült legyőzni a New Yorktól való több mint hétezer, a Szabadka és Marrakesh közötti csaknem háromezer kilométernyi távolságot, és a felújítás első gondolata óta eltelt 40 évet. Ma 18 órakor ünnepélyesen elhelyezik a Tórát a tórafülkében, így felszentelve a zsinagógát – fejezi be – ahogy ő fogalmazott – a mesét Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.

Kampányüzenet és átadás
A felújított szabadkai zsinagóga március 26-i ünnepélyes átadásán megjelent a szerb államfő, Aleksandar Vučić és a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök levélben köszöntötte a fontos eseményt. „A második világháború és az azt követő ateista diktatúra évei után erkölcsi kötelességünknek érezzük kiállni egy olyan Magyarország, egy olyan Európa mellett, ahol zsidók és keresztények félelem nélkül élhetnek és szabadon gyakorolhatják vallásukat” – jelentette ki a magyar miniszterelnök Orbán Viktor a közösségi oldalán közzétett videó tanúsága szerint a zsinagógában arról is beszélt: a szabadkai zsinagóga átadása nem csak különleges esemény, hanem üzenet is: „azt üzenjük, hogy ez az a világ, ilyen az az Európa, amelyben mi élni akarunk, amelyet képviselünk, amelyért dolgozunk és amit meg is fogunk védeni”. (MTI)

Szabadkai álmodozók

Publikálás dátuma
2018.05.09. 07:45
Fotó: Ioan Florin Cnejevici
Újraavatták a vajdasági város zsinagógáját, Jakab Dezső és Komor Marcell restaurált alkotását.

Marokkóból érkezett a padlólapok egy része, New York-i alapítvány kezdte a renoválást, amely a magyar állam, a Szerbiai Köztársaság, a vajdasági tartomány, Szabadka város önkormányzata és az Európai Unió finanszírozásával folytatódott. Hétfőn koraeste szentelték fel a felújított szabadkai zsinagógát.

- A zsinagóga nem templom. Egyetlen templomunk volt valaha Jeruzsálemben, amit a rómaiak leromboltak 70-ben, azóta zsinagógánk van. Ez a bét kneszet, a „gyülekezés háza”, hely, ahol a találkozás mellett mondjuk az imát is - avat be fogalmi részletekbe Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, aki tavaly tavaszig a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke volt.

A szabadkai történet a XIX. század végén kezdődött, amikor az akkor még öt-hatezres szabadkai zsidóság saját zsinagógáról álmodott. Felkérték a helyi családi kapcsolatokkal is rendelkező Jakab Dezsőt és alkotótársát, Komor Marcellt, és 1902-re el is készült a szecessziós épület, amely a Dohány utcai után a második legnagyobb zsinagóga Közép-Európában 1500 - 850 lenti, azaz a férfiak rendelkezésére álló és 650 fenti, a nőknek szánt - ülőhelyével.

- Négyezer zsidó származású polgárt deportáltak Szabadkáról a II. világháború idején, közülük nagyjából ezren jöttek vissza. Izrael megalakulásakor, 1948-ban a közösség fele az utolsó főrabbinkkal, Gerson Józseffel Izraelbe vándorolt ki - meséli történetüket Szabados Róbert. Az idő előrehaladtával tovább csökkent a helyi zsidóság száma, most úgy 250-en lehetünk – folytatja.

- A felújítás 1979 óta esedékes, 1982-re annyira kirohadtak a hosszú ideig Szerbia legmagasabb kupolájának számító építészeti elemet tartó gerendák, hogy muszáj volt renoválni. Azóta az önkormányzat minden évben kiválasztott pénzt a felújításra, de az sosem volt elegendő. 2005-ig telt-múlt az idő, mire mindenki rájött, hogy valamit lépni kell, különben tönkre fog menni a zsinagóga. Ekkor kaptunk a New York-i World Monuments Fond alapítványtól 80 ezer dollárt – ebből javítottuk a tetőszerkezetet, és kezdődött több fázisban a felújítás. A Szerbiai Köztársaság, a Vajdasági Autonóm Tartomány, a szabadkai önkormányzat és Európai Unió finanszírozásában 2005-2016 között elkészült a homlokzat, majd a magyar kormány 2 millió eurós támogatásából a belső felújítás is – részletezi Szabados Róbert a felszentelés előtt két nappal megmutatva az épületet.

Kint is bent is: orgona
A zsidó szentélyekben nem honos az orgona, mert a vallási törvények szerint a sófáron kívül más hangszer nem lehet a zsinagógában. A XX. század elején mégis trend volt az orgonaépítés. Tanakodni kezdett a szabadkai elöljáróság, majd feloldották a kibékíthetetlennek tűnő ellentétet: az orgonát egy kerítés mögé helyezték, ezért az már kint, azaz nem a szentélyben van. A zsinagóga orgonája felújításra szorul, a magyar műemlékvédelmi szakemberek addig dolgoztak, hogy úgy tűnik, sikerült elég pénzt gyűjteni és az ígéret szerint jövőre renoválják a hangszert.

A szecessziós épülethez hasonló nemigen akad, talán a marosvásárhelyi kultúrpalotát, vagy a szabadkai városházát lehet említeni, ám ezek is a Jakab Dezső - Komor Marcell páros munkái. A szabadkai zsinagóga színei világviszonylatban is különlegesek, falmintázatának motívumai a zsidó vallás törvényeinek megfelelően nem a természetből átvett rajzolatok, hanem álmok ábrázolásai.

- A padok eredetiek, de pontos színüket nem ismerhettünk a hetvenes években felkerült lakkozás miatt. Az eredeti, Róth Miksa által készített ablakok egy része megrongálódott, ezek felújítására egy zombori cég vállalkozott. A padlófűtés szerelése miatt felszedett kövezet fele tönkrement, ezért a főbejáratnál megmaradt eredetivel megegyező 1200 négyzetméternyi domború felületű burkolat elkészítéséhez sem Szerbiában, sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nem sikerült gyártót találni, ehhez egészen Marrakeshig kellett menni. A marokkói céget nem ismertük, de kockáztattunk. Jól tettük: a manufaktúra megszolgálta a bizalmat, időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben szállította a burkolatot. Sikerült legyőzni a New Yorktól való több mint hétezer, a Szabadka és Marrakesh közötti csaknem háromezer kilométernyi távolságot, és a felújítás első gondolata óta eltelt 40 évet. Ma 18 órakor ünnepélyesen elhelyezik a Tórát a tórafülkében, így felszentelve a zsinagógát – fejezi be – ahogy ő fogalmazott – a mesét Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.

Kampányüzenet és átadás
A felújított szabadkai zsinagóga március 26-i ünnepélyes átadásán megjelent a szerb államfő, Aleksandar Vučić és a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök levélben köszöntötte a fontos eseményt. „A második világháború és az azt követő ateista diktatúra évei után erkölcsi kötelességünknek érezzük kiállni egy olyan Magyarország, egy olyan Európa mellett, ahol zsidók és keresztények félelem nélkül élhetnek és szabadon gyakorolhatják vallásukat” – jelentette ki a magyar miniszterelnök Orbán Viktor a közösségi oldalán közzétett videó tanúsága szerint a zsinagógában arról is beszélt: a szabadkai zsinagóga átadása nem csak különleges esemény, hanem üzenet is: „azt üzenjük, hogy ez az a világ, ilyen az az Európa, amelyben mi élni akarunk, amelyet képviselünk, amelyért dolgozunk és amit meg is fogunk védeni”. (MTI)