Erdogan készülhet a bukásra?

Publikálás dátuma
2018.05.09 07:31
Omladozik a török elnök által létrehozott „centrális erőtér” Fotó: AFP/Turkish Presidency/Murat Cetinmuhurdar
Egyre aggasztóbbak a közvélemény-kutatások Recep Tayyip Erdogan török elnök szempontjából a június végi voksolás közeledtével.

Bár amikor a török elnök kiíratta az előrehozott elnök- és parlamenti választást, talán földcsuszamlásszerű győzelemre számított, a mostani helyzet alapján azonban egy egyszerű többséggel is kénytelen lesz beérni. Igaz, a voksolásig hátralévő kormánypropaganda mindent elkövet azért, hogy lejárassa az ellenzéket, és megváltoztassa a közhangulatot. Tény azonban az is, hogy Erdogan elvben már nem tud újabb rétegeket megnyerni politikája támogatására. Az eltelt években szinte mindent bevetett, amit csak lehetett, népszerűsége növeléséért. Egyebek mellett háborút indított a Kurd Munkáspárt ellen, majd Szíriába küldte a török hadsereget, hogy megakadályozza egy összefüggő kurd országrész kialakítását, most már azonban nincs olyan adu a kezében, amivel jelentősen gyarapíthatná táborát.

Erdogan pártja, az AKP republikánus szövetséget kötött a nacionalista MHP-val. A két párt elsősorban a vidéki, kevésbé iskolázott, nacionalista réteget célozza meg. A városokban, főként Izmirben és Isztambulban, sosem volt igazán népszerű Erdogan pártja, a kelet-anatóliai vidékeken azonban rendre tarolt a konzervatív iszlamista politikai erő.

Erdogan talán azzal nem számolt, hogy az általában szétforgácsolt ellenzék is képes lesz megállapodni a közös fellépésről. Az úgynevezett népi szövetség a szociáldemokrata CHP-ből, az MHP-ból kivált képviselők alapította Iyiből, az iszlamista Saadetből, valamint a konzervatív DP-ből áll. Ulas Karakul, a Mediar Analiz kutatóintézet igazgatója a Diken portáljának adott interjújában úgy vélekedett, hogy az ellenzék többséget szerezhet a parlamentben. A cég 2660 személy megkérdezése nyomán készített felmérése szerint a kormánypárti republikánus szövetség 42,5 százalékon áll, az ellenzék 40 százalékot szerezhet. S várhatóan átlépi a parlamentbe jutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt a kurdbarát HDP is. A PIAR ügynökség május 4-én közzétett felmérése is hasonló eredményt hozott ki, bár az irodánál az ellenzéki szövetség 3 százalékkal előzi meg Erdoganékat. Mindez azt mutatja, omladozik a török elnök által létrehozott „centrális erőtér”.

A CHP-tól különösen jó ötlet volt a kis iszlamista Saadet pártot bevonni a koalícióba. A politikai erő ugyan csak 0,7 százalékot szerezne, ha egyedül indulna, sok, a kormánypártból a sorozatos korrupciós ügyek miatt kiábrándult szavazó azonban épp ezen tömörülésnek köszönhetően adná a voksát az ellenzékre.

Az új parlamentnek egyébként az eddigihez képest ötvennel több, összesen 600 képviselője lesz. Szerepe azonban jóval kisebb, hiszen Erdogan alkotmánymódosítása nyomán Törökország államformája elnöki köztársaság lett. Elvileg tehát az is elképzelhető, hogy – francia kifejezéssel élve – „cohabitation”, azaz politikai társbérlet alakul ki, Erdogant megerősítik az elnöki tisztségben, de egy ellenzéki parlamenttel kell együttműködnie. (Abból a szempontból azért sántít a hasonlat, mert Ankarában megszűnik a kormányfői tisztség.) Nem elképzelhetetlen azonban az sem, hogy Erdogan elveszti az elnökválasztást, ami teljesen új helyzetet idézne elő. Az egyes pártok önálló jelölteket indítottak, az Iyi Meral Aksenert, aki a PIAR ügynökség szerint legyőzheti Erdogant. A CHP múlt pénteken jelentette be, hogy Muharrem Incét, a párt politikusát indítja, aki a Konsensus ügynökség szerint 10 százalékkal maradna le Erdogan mögött, ugyanakkor a felmérést közvetlenül azután végezték, hogy Incét megnevezték jelöltnek. Ráadásul az intézet közel áll az AKP-hoz. Erdogan sietve jelezte: nem hajlandó tévévitára kiállni egyetlen jelölt ellen sem. Így véletlenül sem lesz ellenzéki vélemény a közszolgálati tévében és más nagyobb csatornákon.

Nem bánja a lengyelek antiszemitizmusáról mondott szavait az izraeli külügyminiszter

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:41

Fotó: AFP/ SEBASTIAN SCHEINER
„Amikor a múltról kérdeznek, akkor az igazat kell mondanom” – közölte Jiszráel Kac.
Nem bánta meg az izraeli ügyvezető külügyminiszter, amit a lengyelek antiszemitizmusáról mondott, dacára annak, hogy amiatt elmaradt a Visegrádi Négyek és a zsidó állam jeruzsálemi csúcstalálkozója, mivel Lengyelország lemondta részvételét. Jiszráel Kac február 17-én egy tévéműsorban idézte fel a néhai Jichák Samír kormányfő 1989-ben elhangzott véleményét, amely szerint „a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust”. Samír apját lengyelek ölték meg a második világháborúban.
„Nem sajnálom amit mondtam, holokauszttúlélők gyereke vagyok, és amikor a múltról kérdeznek, akkor az igazat kell mondanom”
– jelentette ki az ügyvezető külügyminiszter a tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna híradójában csütörtök este.
Hozzátette, hogy
„sok lengyel vett részt és működött együtt a nácikkal a holokausztban, és széleskörű volt az antiszemitizmus a második világháború előestéjén és alatt Lengyelországban.”
„De ez nem akadályozza meg, hogy manapság együttműködjünk a lengyel kormánnyal stratégiai kérdésekben”
– mondta Jiszráel Kac.
A tizenhármas tévé külpolitikai szakértői szerint egyelőre nem várható a kapcsolatok rendezése és izraeli bocsánatkérés, mivel mindkét országban választási időszak van. Izraelben április 9-én tartják a parlamenti választást, amely után várhatóan megpróbálják majd elsimítani a Lengyelországgal kialakult diplomáciai vitát.
Szerző

RMDSZ kongresszus izgalmak nélkül

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:30

Fotó: WWW.KELEMENHUNOR.RO
Kolozsvár Minden idők legnagyobb RMDSZ rendezvényének színhelye lesz ma és holnap az erdélyi főváros. A 10 ezer fős BT Arénába az előzetes bejelentések szerint a romániai magyar érdekképviselet mintegy ezer küldöttét, több száz meghívottat és a sajtó képviselőit várják. Különösebb választási izgalmakat nem ígér a tisztújító kongresszus, hiszen Kelemen Hunor hivatalban lévő RMDSZ elnök az egyetlen pályázó a tisztségre. Viszont az már érdekesebb, hogy vitát akarnak indítani az erdélyi magyar kisebbségi közösség jövőjéről, s meghatározni az RMDSZ legfontosabb közpolitikai törekvéseit az oktatás, a gazdaság, az infrastruktúra, az egészségügy és a társadalomszervezés terén. Ez olyan kihívás, amivel az utóbbi időben eléggé nehezen birkózik meg a magyar szövetség. Az erdélyi magyar ifjúság elvándorlása ugyanolyan tömegjelenség, mint Magyarországon, a könnyített magyar állampolgárság elterjedése pedig az „anyaországba” való áttelepedést, munkavállalást pörgette fel. Amióta a magyar szövetség nem kormányzati tényező, gyakorlatilag nincs hatása a romániai infrastrukturális fejlesztésekre, az egyre bővülő magyarországi támogatási keret pedig elsősorban az egyházi és sportlétesítményekre fordítható. A magyar kormánnyal szorosra fűzött partneri – mondhatni már-már függőségi - viszony korlátozza az RMDSZ romániai mozgásterét, de ami a legveszélyesebb számára, hogy engedte meghonosodni azt a tévhitet, miszerint a romániai magyarság alapvető gondjainak orvoslása nem az RMDSZ-től, hanem már az Orbán-kormánytól várható. A szövetség támogatottsága érezhetően megcsappant. A közelgő EP-választás kapcsán rezeg a léc, 5,1 százalékon mérik a szövetséget, amelynek ma már a korábban a Fidesz által ellenpártként létrehozott Tőkés László és Szász Jenő vezette formációkkal sem kell megküzdenie. A meghívottak jegyzéke is sokat mondó. A korábbi, Markó Béla vezette RMDSZ azt az álláspontot képviselte, hogy egyenlő távolságot kell tartani Bukaresttől és Budapesttől, minden román és magyar parlamenti párttal normális viszonyt, munkakapcsolatot fenntartani. Ez alól csak a szélsőséges ideológiát képviselő pártok jelentettek kivételt. A mostani kongresszusra meghívott magyar pártok között nem szerepel a Jobbik, a DK és a Párbeszéd Magyarországért sem. A kárpát-medencei magyar szervezetek közül gyakorlatilag csak azok lesznek jelen, amelyek jó viszonyt ápolnak az Orbán-kormánnyal, vagyis sem a Bugár Béla vezette nem etnikai alapon szerveződő Híd-Most, sem a Pásztor István VMSZ-vel szemben létrejött Magyar Mozgalom nem szerepel a meghívottak között. A romániai meghívottak listája is lyukas. A nagy hiányzó a Német Demokrata Fórum elnöke, Paul-Jürgen Porr, aki arra hivatkozva utasította vissza a meghívást, hogy az RMDSZ támogatta a román kormánykoalíció igazságügyi reformintézkedéseit.
Frissítve: 2019.02.22 09:30