Erdogan készülhet a bukásra?

Publikálás dátuma
2018.05.09 07:31
Omladozik a török elnök által létrehozott „centrális erőtér” Fotó: AFP/Turkish Presidency/Murat Cetinmuhurdar
Fotó: /
Egyre aggasztóbbak a közvélemény-kutatások Recep Tayyip Erdogan török elnök szempontjából a június végi voksolás közeledtével.

Bár amikor a török elnök kiíratta az előrehozott elnök- és parlamenti választást, talán földcsuszamlásszerű győzelemre számított, a mostani helyzet alapján azonban egy egyszerű többséggel is kénytelen lesz beérni. Igaz, a voksolásig hátralévő kormánypropaganda mindent elkövet azért, hogy lejárassa az ellenzéket, és megváltoztassa a közhangulatot. Tény azonban az is, hogy Erdogan elvben már nem tud újabb rétegeket megnyerni politikája támogatására. Az eltelt években szinte mindent bevetett, amit csak lehetett, népszerűsége növeléséért. Egyebek mellett háborút indított a Kurd Munkáspárt ellen, majd Szíriába küldte a török hadsereget, hogy megakadályozza egy összefüggő kurd országrész kialakítását, most már azonban nincs olyan adu a kezében, amivel jelentősen gyarapíthatná táborát.

Erdogan pártja, az AKP republikánus szövetséget kötött a nacionalista MHP-val. A két párt elsősorban a vidéki, kevésbé iskolázott, nacionalista réteget célozza meg. A városokban, főként Izmirben és Isztambulban, sosem volt igazán népszerű Erdogan pártja, a kelet-anatóliai vidékeken azonban rendre tarolt a konzervatív iszlamista politikai erő.

Erdogan talán azzal nem számolt, hogy az általában szétforgácsolt ellenzék is képes lesz megállapodni a közös fellépésről. Az úgynevezett népi szövetség a szociáldemokrata CHP-ből, az MHP-ból kivált képviselők alapította Iyiből, az iszlamista Saadetből, valamint a konzervatív DP-ből áll. Ulas Karakul, a Mediar Analiz kutatóintézet igazgatója a Diken portáljának adott interjújában úgy vélekedett, hogy az ellenzék többséget szerezhet a parlamentben. A cég 2660 személy megkérdezése nyomán készített felmérése szerint a kormánypárti republikánus szövetség 42,5 százalékon áll, az ellenzék 40 százalékot szerezhet. S várhatóan átlépi a parlamentbe jutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt a kurdbarát HDP is. A PIAR ügynökség május 4-én közzétett felmérése is hasonló eredményt hozott ki, bár az irodánál az ellenzéki szövetség 3 százalékkal előzi meg Erdoganékat. Mindez azt mutatja, omladozik a török elnök által létrehozott „centrális erőtér”.

A CHP-tól különösen jó ötlet volt a kis iszlamista Saadet pártot bevonni a koalícióba. A politikai erő ugyan csak 0,7 százalékot szerezne, ha egyedül indulna, sok, a kormánypártból a sorozatos korrupciós ügyek miatt kiábrándult szavazó azonban épp ezen tömörülésnek köszönhetően adná a voksát az ellenzékre.

Az új parlamentnek egyébként az eddigihez képest ötvennel több, összesen 600 képviselője lesz. Szerepe azonban jóval kisebb, hiszen Erdogan alkotmánymódosítása nyomán Törökország államformája elnöki köztársaság lett. Elvileg tehát az is elképzelhető, hogy – francia kifejezéssel élve – „cohabitation”, azaz politikai társbérlet alakul ki, Erdogant megerősítik az elnöki tisztségben, de egy ellenzéki parlamenttel kell együttműködnie. (Abból a szempontból azért sántít a hasonlat, mert Ankarában megszűnik a kormányfői tisztség.) Nem elképzelhetetlen azonban az sem, hogy Erdogan elveszti az elnökválasztást, ami teljesen új helyzetet idézne elő. Az egyes pártok önálló jelölteket indítottak, az Iyi Meral Aksenert, aki a PIAR ügynökség szerint legyőzheti Erdogant. A CHP múlt pénteken jelentette be, hogy Muharrem Incét, a párt politikusát indítja, aki a Konsensus ügynökség szerint 10 százalékkal maradna le Erdogan mögött, ugyanakkor a felmérést közvetlenül azután végezték, hogy Incét megnevezték jelöltnek. Ráadásul az intézet közel áll az AKP-hoz. Erdogan sietve jelezte: nem hajlandó tévévitára kiállni egyetlen jelölt ellen sem. Így véletlenül sem lesz ellenzéki vélemény a közszolgálati tévében és más nagyobb csatornákon.

2018.05.09 07:31

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:03

Fotó: NurPhoto/ Mateusz Wlodarczyk
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
2018.12.18 21:03
Frissítve: 2018.12.18 21:26

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:55

Fotó: AFP/
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Témák
Koszovó
2018.12.18 20:55
Frissítve: 2018.12.18 20:56