Erdogan készülhet a bukásra?

Publikálás dátuma
2018.05.09 07:31
Omladozik a török elnök által létrehozott „centrális erőtér” Fotó: AFP/Turkish Presidency/Murat Cetinmuhurdar
Fotó: /
Egyre aggasztóbbak a közvélemény-kutatások Recep Tayyip Erdogan török elnök szempontjából a június végi voksolás közeledtével.

Bár amikor a török elnök kiíratta az előrehozott elnök- és parlamenti választást, talán földcsuszamlásszerű győzelemre számított, a mostani helyzet alapján azonban egy egyszerű többséggel is kénytelen lesz beérni. Igaz, a voksolásig hátralévő kormánypropaganda mindent elkövet azért, hogy lejárassa az ellenzéket, és megváltoztassa a közhangulatot. Tény azonban az is, hogy Erdogan elvben már nem tud újabb rétegeket megnyerni politikája támogatására. Az eltelt években szinte mindent bevetett, amit csak lehetett, népszerűsége növeléséért. Egyebek mellett háborút indított a Kurd Munkáspárt ellen, majd Szíriába küldte a török hadsereget, hogy megakadályozza egy összefüggő kurd országrész kialakítását, most már azonban nincs olyan adu a kezében, amivel jelentősen gyarapíthatná táborát.

Erdogan pártja, az AKP republikánus szövetséget kötött a nacionalista MHP-val. A két párt elsősorban a vidéki, kevésbé iskolázott, nacionalista réteget célozza meg. A városokban, főként Izmirben és Isztambulban, sosem volt igazán népszerű Erdogan pártja, a kelet-anatóliai vidékeken azonban rendre tarolt a konzervatív iszlamista politikai erő.

Erdogan talán azzal nem számolt, hogy az általában szétforgácsolt ellenzék is képes lesz megállapodni a közös fellépésről. Az úgynevezett népi szövetség a szociáldemokrata CHP-ből, az MHP-ból kivált képviselők alapította Iyiből, az iszlamista Saadetből, valamint a konzervatív DP-ből áll. Ulas Karakul, a Mediar Analiz kutatóintézet igazgatója a Diken portáljának adott interjújában úgy vélekedett, hogy az ellenzék többséget szerezhet a parlamentben. A cég 2660 személy megkérdezése nyomán készített felmérése szerint a kormánypárti republikánus szövetség 42,5 százalékon áll, az ellenzék 40 százalékot szerezhet. S várhatóan átlépi a parlamentbe jutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt a kurdbarát HDP is. A PIAR ügynökség május 4-én közzétett felmérése is hasonló eredményt hozott ki, bár az irodánál az ellenzéki szövetség 3 százalékkal előzi meg Erdoganékat. Mindez azt mutatja, omladozik a török elnök által létrehozott „centrális erőtér”.

A CHP-tól különösen jó ötlet volt a kis iszlamista Saadet pártot bevonni a koalícióba. A politikai erő ugyan csak 0,7 százalékot szerezne, ha egyedül indulna, sok, a kormánypártból a sorozatos korrupciós ügyek miatt kiábrándult szavazó azonban épp ezen tömörülésnek köszönhetően adná a voksát az ellenzékre.

Az új parlamentnek egyébként az eddigihez képest ötvennel több, összesen 600 képviselője lesz. Szerepe azonban jóval kisebb, hiszen Erdogan alkotmánymódosítása nyomán Törökország államformája elnöki köztársaság lett. Elvileg tehát az is elképzelhető, hogy – francia kifejezéssel élve – „cohabitation”, azaz politikai társbérlet alakul ki, Erdogant megerősítik az elnöki tisztségben, de egy ellenzéki parlamenttel kell együttműködnie. (Abból a szempontból azért sántít a hasonlat, mert Ankarában megszűnik a kormányfői tisztség.) Nem elképzelhetetlen azonban az sem, hogy Erdogan elveszti az elnökválasztást, ami teljesen új helyzetet idézne elő. Az egyes pártok önálló jelölteket indítottak, az Iyi Meral Aksenert, aki a PIAR ügynökség szerint legyőzheti Erdogant. A CHP múlt pénteken jelentette be, hogy Muharrem Incét, a párt politikusát indítja, aki a Konsensus ügynökség szerint 10 százalékkal maradna le Erdogan mögött, ugyanakkor a felmérést közvetlenül azután végezték, hogy Incét megnevezték jelöltnek. Ráadásul az intézet közel áll az AKP-hoz. Erdogan sietve jelezte: nem hajlandó tévévitára kiállni egyetlen jelölt ellen sem. Így véletlenül sem lesz ellenzéki vélemény a közszolgálati tévében és más nagyobb csatornákon.

2018.05.09 07:31

Rengeteg pénzhez juttatta a kormány a bankokat – A kisember meg csak néz

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:26

Fotó: Shutterstock/
Sokan használták ki a kiskaput, a számlát pedig az adófizetők állják.
Sikertörténet volt a magyar adósságfinanszírozás átalakítása: az állam elérte, hogy külföldiek helyett egyre inkább a magyar lakosság finanszírozza az adósságunkat, közben a vonzó feltételek között ügyesen lavírozó bankok, alapítványok, gazdag magánszemélyek nagyot kaszáltak. Az államnak ez nem tetszik, harcot hirdetett az adófizetői érdekeket sértő módszerek ellen, de a pénzügyi racionalitást nehéz megfékezni – írja az Index. A portál felidézi: az állam szerette volna megnyerni a magyar lakosságot az állampapírok vásárlására, ezért a piacinál érdemben kedvezőbb kamatot kínált nekik, gyakorlatilag jóval magasabbat, mint amennyiért a bankok ki tudták helyezni ebben az időben a forrásaikat. Azonban az ÁKK olyan vonzó paraméterrendszert hozott létre, hogy a bankok elkezdték keresni azokat a módszereket, hogy ők is részesüljenek a kedvezőre árazott konstrukcióból. Végül nagy hadakozás lett, az állam megpróbálta elkergetni a bankokat a piacról, de ők azért elég rafináltak voltak. Az állam a magas kamatot kínáló lakossági állampapírokat bankok közvetítésével adta el magánszemélyeknek, alapítványoknak és önkormányzatoknak. A bankok ugyan közvetlenül nem vehettek maguknak lakossági állampapírt, de közvetve igen, ugyanis a szerződéses kötelezettségeik szerint másodpiaci árjegyzést is kellett kínálni az ügyfeleiknek. Így az ügyfelek a lakossági állampapírok lejárata előtt is visszaadhatták a papírjaikat, amennyiben a pénzükre szükségük volt a lejárat előtt. Ha a bank megint eladta volna ezeket a visszavett papírokat, arra már nem kapott volna jutalékot, de nem is akarta értékesíteni, hiszen így nála ketyegett a piacinál magasabb, 2,5 százalékos kamat. 

Trükkök

A portál példaként említi a következő módszereket:
  • A bank megkér egy „baráti” magánszemélyt, vagy egy „baráti” alapítványt, hogy a bank hiteléből vásároljon ilyen állampapírokat. Majd miután az illető megvette a papírokat, adja el a banknak, hiszen a másodpiacon a bank már vehet lakossági állampapírt. A baráti közreműködő ezek után visszafizeti a bank hitelét, az egész ügyletért valami pénzt megtart, a bank viszont nagyon jól jár. (A bankok szerint egyébként ez a gyakorlat nem volt tömeges, de azért sokan hallottak arról, hogy egyesek kifejezetten pénzszerzési céllal hoztak létre olyan alapítványokat, amelyek jegyezhettek az állampapírokból, majd azt eladták a banknak.)
  • A gazdag privátbanki ügyfél vett 100 millió forintért piaci kamat felett fizető lakossági állampapírt. Ha a megvásárolt állampapírokat odaadta a banknak hitelfedezetként, akkor erre kapott akár 80 százaléknyi (80 millió forintnyi) lombardhitelt. Ebből a hitelből is állampapírt vett. A hitel kamata csak 1-1,5 százalék volt, az ügyfél 2,5 százalékos kamatozású állampapírt vett, amit akár újabb hitel fedezeteként is odaadhatott. Ezzel a módszerrel a gazdag magánszemélyek a saját betett pénzre akár 10 százalékos biztos hozamot is el tudtak érni. A bank pedig jó adósnak, jó fedezettel nyújthatott hitelt és még minden állampapír-eladás után jutalékot is kapott.
Egy idő után, 2017 elején az ÁKK elkezdte megelégelni ezeket a mechanizmusokat: – csökkentette a bankoknak fizetett jutalékokat, a korábbi 1 százalékok helyett még a hosszabb papíroknál is legfeljebb 0,8 százalékot fizet, a rövidebb papíroknál még jobban levitte a banki jutalékokat. – megkérte a bankokat, hogy hagyjanak fel a lombardhitelezéssel, majd erre egy formális szabályt is hozott, a bankok ügyfélkörében található lakossági állampapír-állomány legfeljebb 10 százalékát fogadhatták be a bankok hitelfedezetként. – az alapítványokat, önkormányzatokat vagy teljesen kitiltotta az aukciókról, vagy ahová még jelentkezhettek, ott nem fogadta el az ő vásárlási szándékaikat. – a banki forgalmazóknak leveleket írt az ÁKK, amelyben azt kérte, hogy a bankok építsék le a saját számlás állományaikat. Egyes bankok jelezték számunkra, hogy korábban éppen az ÁKK nem adott lehetőséget arra, hogy a bankok visszaadják az ÁKK-nak a náluk landoló lakossági állampapírokat. – és ahol az ÁKK vonakodást tapasztalt, ott a treasury-vezetőkkel négyszemközt is elbeszélgettek az ÁKK-ban. 
Az egyik bankár a portálnak azt mondta: üzleti elképzeléseket azért mindig lehet arra építeni, ha olcsóbb a hitel, mint a vele elérhető biztos hozam. „Adott egy neves vállalati ügyfelem, akinek örömmel nyújtok akár 6 milliárd forint forgóeszközhitelt is, amiért 1 százalékos kamatot kérek. A vállalkozás kölcsönadja ezt a pénzt a saját magánszemély tulajdonosának, 1,5 százalékos kamaton. Végül a magánszemély vállalkozó már megveheti a lakossági állampapírt 2,5 százalékos kamaton” – magyarázta. Tehát minden feltétel teljesült, nem kerültek be a papírok a banki könyvekbe, a bank nem lombardhitelt nyújtott, mert az ügylet három lába eltünteti a valós szándékot.
Az Index kiemeli, hogy 
az állam, vagyis az ÁKK magas kamatfizetése valójában adófizetői veszteségként is értékelhető.
Amíg ugyanis van olyan befektetés, ami garantáltan 2,5 százalékot hoz és van olyan ügyfél, aki 1-1,5 százalékon tud hitelt felvenni, addig valamiképpen találkozni fog a hitel és a befektetés. Ennek akkor lesz vége, ha a lakossági állampapírok kamata már nem haladja meg a piaci kamatokat. De egyelőre ez nem látszik, sőt, a nyáron 50 ponttal éppen kamatot is emelt az ÁKK a példánkban használt 1MÁP esetében. Ha rápillantunk a friss adatokra, ma Magyarországon Az egy éves 1MÁP 2,5 százalékot fizet, míg az egy éves piaci referenciahozam, a D190731 diszkontkincstárjegy hozama 0,52 százalék. A különbség majdnem 200 bázispont. 
2018.08.21 10:26
Frissítve: 2018.08.21 10:26

Két medvét ütöttek el a három nap alatt a román autópályán

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:18
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Három nap alatt két medvét gázolták el a romániai A1-es autópályán. Mint megírtuk, péntek este egy kisteherautó elütött egy medvét a romániai A1-es autópályán, Nagyszebennél. A baleset következtében az állat elpusztult, a héttonnás jármű pedig megrongálódott, de az utasai nem sérültek meg. 
Hétfő hajnalban hasonló baleset történt a dél-erdélyi autópályán, a szombatitól mindössze hat kilométerre, egy alagútban. Elekes Róbert, a brassói regionális útügyi igazgatóság szóvivője közölte: a balesetben ezúttal sem történt személyi sérülés, de a nagyvaddal ütköző gépkocsi megrongálódott.
A szóvivő szerint az útügyi igazgatóság nem találja a magyarázatot a történtekre, ugyanis az autópályát kerítés szegélyezi, amelynek éppen azt kellene biztosítania, hogy ne kerülhessenek állatok az úttestre. Hozzátette: Szeben megye prefektusának a segítségét kérik, hogy ne történhessen hasonló eset.
Az útkarbantartó illetékese azt is közölte, hogy a vadállatok esetleges megjelenésére figyelmeztető táblákat helyez ki arra az autópálya-szakaszra, ahol az elmúlt napok medvés balesetei történtek.
A szombati baleset után az útkarbantartó illetékese azt feltételezte, hogy a vadállat egy felhajtónál jutott az autópályára. 
Romániában a Környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban fogadta el a medvepopuláció megőrzését szolgáló cselekvési tervet, amely már az állomány túlszaporodására is megoldásokat jelöl ki.
2018.08.21 10:18