Szennyezi a turizmus az emberi környezetet

Az már rég köztudott, hogy a gyárak, gépkocsik károsanyag kibocsátása mennyire negatív hatással van a környezetre. Azt azonban a Sydney-i Egyetem kutatói derítették ki, hogy a turizmus révén is rosszabbodhatnak az emberiség életkörülményei. Az amerikai kutatóhoz, Arunima Malikhoz köthető kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a turizmus révén mennyivel nő a különböző közlekedési eszközök, szállodák károsanyag kibocsátása.

A korábbi kutatások még arra a következtetésre jutottak, hogy a turizmus csekély hatást gyakorol a környezetre. Egy 2010-ben kelt dokumentum szerint 1,12 milliárd tonnára tehető a globális turizmus nyomán a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége. Ez a világ összes károsanyag kibocsátásának mindössze a harmada. Malik azonban rámutatott, a nyolc évvel ezelőtti felmérés nem vette figyelembe azt a beszállítói hálózatot, amely szintén a turizmushoz köthető. Az ausztrál kutatócsoport az étel-, az italfogyasztást, illetve az egyes akciók következményeit is igyekezett górcső alá venni.

A kutatók a világ 189 országa, valamint az ENSZ turisztikai világszervezete (UNWTO) adatait nézték. Ezeket egy szoftver segítségével értékelték, s ebből próbálták levonni a következtetést, hogy mennyi károsanyag kerülhetett a környezetbe. A kutatás azt is megállapította, hogy a világon az amerikai, a kínai, illetve a német turisták szennyezik a leginkább a környezetet. Őket az indiai, mexikói, brazil, kanadai és japán turisták követik a sorban.

Egy felmérés szerint 2009-2013 között a turizmushoz köthető szén-dioxid-kibocsátás 3,9-ről 4,5 milliárd tonnára nőtt. Ez évi 3,3 százalékos növekedésnek felel meg – figyelmeztetnek tudósok. Általánosan megállapítható, hogy a jóléttel együtt a szektorhoz köthető károsanyag kibocsátás is emelkedik. Visszafogott becslések szerint 2025-ig ötmilliárd tonnára emelkedik a károsanyag kibocsátás. De ha az emelkedés a mostani szint szerint folytatódik, akkor ez elérheti majd a 6,5 milliárd tonnát. S inkább ez a borúlátóbb forgatókönyv valószínűbb, mert évről évre több a turista. Az egyik társszerző, a tajvani Ja-Jen Szun szerint megoldást jelenthet, ha nagyobb adókat vetnek ki egyebek mellett a légiközlekedésre.

Szerző

Kimutatták a világűr legrégebbi molekuláját

Publikálás dátuma
2019.04.18 18:18
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Biosphoto/ Alberto Ghizzi Panizza
Kimutatták az űrben az univerzum legrégebbi, az ősrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.
A felfedezés segíthet az univerzum korai fejlődési szakaszának jobb megértésében – közölte Rolf Güsten, a bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatója és csapata a Nature című tudományos lapban. A hélium-hidrid ionok voltak az első molekulák, amelyek a mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás után kialakultak. Bár az ionizált hidrogén és hélium kötéséből álló ionok létezését már 1925-ben kimutatták laborban, az űrben sokáig felfedezetlenek maradtak.
„Eddig egyszerűen nem léteztek megfelelő detektorok”
– mondta Güsten.
Több mint tíz éven át dolgozott a szakértő kollégáival, míg kifejlesztettek egy olyan nagyfelbontású spektrométert, amely érzékelni tudta az űrben a molekula sajátos infravörös sugárzását. A döntő jelentőségű méréseket végül egy repülő csillagvizsgálóvá alakított Boeing 747-esen végezték. A molekulát egy a Földtől 3000 fényévnyire lévő planetáris ködben találták meg. A kutatók azt remélik, hogy a felfedezés nyomán a jövőben jobban tudják modellezni az univerzum kialakulásának korai szakaszában lezajlott kémiai reakciókat - írta a Híradó.hu.
Frissítve: 2019.04.18 18:18

A késői vacsora és a reggeli kihagyása nehezíti a szívroham utáni felépülést

Publikálás dátuma
2019.04.18 18:18

Fotó: Shutterstock
A megfelelő táplálkozás viszonylag olcsó és egyszerű módja a szívroham utáni felépülési esélyek javításának.
A késői vacsora és a reggeli kihagyása négy-ötszörösére növeli a halál, egy újabb szívroham vagy az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalom esélyét a szívinfarktuson átesett embereknél a kórház elhagyását követő 30 napban - állapították meg a szakemberek a European Journal of Preventive Cardiology című folyóiratban. A kutatás elsőként vizsgálta ennek a két egészségtelen táplálkozási szokásnak a hatását akut koronária szindrómával (ACS) küzdő pácienseknél - írja az Eurekalert tudományos hírportál. A vizsgálat 113 ember bevonásával készült. Az átlagosan 60 éves alanyok 73 százaléka férfi volt. A résztvevők 58 százalékára a reggeli kihagyása, 51 százalékára a késői vacsora volt jellemző, és 41 százalékuknál mindkét rossz szokás megfigyelhető volt.
A tanulmány készítői a reggelit kihagyók csoportjába sorolták azokat, akik legalább heti háromszor nem ettek semmit ebéd előtt, leszámítva például a kávét és a vizet. A késői vacsorázók csoportjába pedig azok tartoztak, akik hetente legalább háromszor a lefekvést megelőző két órában ettek.
A brazíliai Sao Pauló-i Állami Egyetem munkatársa, Marcos Minicucci megjegyezte, hogy a késői vacsora nem feltétlenül jelent késő éjszakai étkezést, noha ennek a csoportnak csaknem az összes tagjára ez volt jellemző. Minicucci rámutatott továbbá, hogy a megfelelő táplálkozás viszonylag olcsó és egyszerű módja a felépülési esélyek javításának. "Azt mondják, hogy reggelizz úgy, mint egy király" - jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy egy jó reggeli általában valamilyen tejtermékből (zsírszegény vagy alacsony zsírtartalmú tej, joghurt és sajt), szénhidrátból (teljes kiőrlésű kenyér) és gyümölcsből áll. A reggelinek kellene kitennie a napi teljes kalóriabevitel 15-35 százalékát.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy azok az emberek, akik kihagyják a reggelit és későn vacsoráznak, nagyobb valószínűséggel élnek olyan egyéb egészségtelen szokásokkal, mint a dohányzás vagy a mozgásszegény életmód.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18 18:18