Szennyezi a turizmus az emberi környezetet

Az már rég köztudott, hogy a gyárak, gépkocsik károsanyag kibocsátása mennyire negatív hatással van a környezetre. Azt azonban a Sydney-i Egyetem kutatói derítették ki, hogy a turizmus révén is rosszabbodhatnak az emberiség életkörülményei. Az amerikai kutatóhoz, Arunima Malikhoz köthető kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a turizmus révén mennyivel nő a különböző közlekedési eszközök, szállodák károsanyag kibocsátása.

A korábbi kutatások még arra a következtetésre jutottak, hogy a turizmus csekély hatást gyakorol a környezetre. Egy 2010-ben kelt dokumentum szerint 1,12 milliárd tonnára tehető a globális turizmus nyomán a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége. Ez a világ összes károsanyag kibocsátásának mindössze a harmada. Malik azonban rámutatott, a nyolc évvel ezelőtti felmérés nem vette figyelembe azt a beszállítói hálózatot, amely szintén a turizmushoz köthető. Az ausztrál kutatócsoport az étel-, az italfogyasztást, illetve az egyes akciók következményeit is igyekezett górcső alá venni.

A kutatók a világ 189 országa, valamint az ENSZ turisztikai világszervezete (UNWTO) adatait nézték. Ezeket egy szoftver segítségével értékelték, s ebből próbálták levonni a következtetést, hogy mennyi károsanyag kerülhetett a környezetbe. A kutatás azt is megállapította, hogy a világon az amerikai, a kínai, illetve a német turisták szennyezik a leginkább a környezetet. Őket az indiai, mexikói, brazil, kanadai és japán turisták követik a sorban.

Egy felmérés szerint 2009-2013 között a turizmushoz köthető szén-dioxid-kibocsátás 3,9-ről 4,5 milliárd tonnára nőtt. Ez évi 3,3 százalékos növekedésnek felel meg – figyelmeztetnek tudósok. Általánosan megállapítható, hogy a jóléttel együtt a szektorhoz köthető károsanyag kibocsátás is emelkedik. Visszafogott becslések szerint 2025-ig ötmilliárd tonnára emelkedik a károsanyag kibocsátás. De ha az emelkedés a mostani szint szerint folytatódik, akkor ez elérheti majd a 6,5 milliárd tonnát. S inkább ez a borúlátóbb forgatókönyv valószínűbb, mert évről évre több a turista. Az egyik társszerző, a tajvani Ja-Jen Szun szerint megoldást jelenthet, ha nagyobb adókat vetnek ki egyebek mellett a légiközlekedésre.

Szerző

MTA-közgyűlés - Átadták az Arany János-díjakat

Átadták a külhoni magyar kutatók munkásságát elismerő Arany János-díjakat és Arany János-érmeket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. közgyűlésének keddi napján, az akadémia külső tagjai számára szervezett fórumon.

Az MTA közleménye szerint kiemelkedő tudományos teljesítményéért kapott Arany János-díjat Krausz Ferenc Németországban dolgozó fizikus, az MTA külső tagja. Kutatási területe az ultrarövid impulzusú lézerek fizikája és a nagy intenzitású fény-anyag kölcsönhatás. 

A fiatal kutatóknak járó Arany János-díjat Öllerer Kinga erdélyi biológus kapta, akinek kutatási területe a vegetációökológia, a fáslegelők, a táj- és vegetációtörténet, az élőhely-térképezés, a hagyományos tájhasználati módszerek szerepe a biodiverzitás növelésében és megőrzésében, az ökológiai oktatás és tudománynépszerűsítés.

Arany János-érmet vehetett át Biró Annamária erdélyi magyar irodalomtörténész, a magyar felvilágosodás és reformkor irodalma, a magyar művelődéstörténet és a művészetszociológia kutatója. Részesült az elismerésben kedden Zsiha Kálmán hajóépítési mérnöknek, a Zágrábi Egyetem professor emeritusa is.

Mint írják, a Arany János-érmet 2002-ben, az Arany János-díjat 2004-ben alapította az akadémia a nem Magyarországon dolgozó magyar tudósok, kutatók munkájának elismerésére. A díj odaítélésének kritériuma elsősorban a tudományos teljesítményt, az érem emellett a magyar közösségért végzett munkát is honorálja. A díjazottak száma az idei kitüntetettekkel együtt összesen 126-ra emelkedett.

Az Arany János-életműdíjat 2019-ben Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész, az MTA külső tagja hétfőn vehette át a közgyűlés ünnepi ülésén - olvasható a közleményben, amely szerint a díjátadót követően az friss Arany János-díjasok tudományos előadásaival folytatódott a Külső Tagok Fóruma az MTA székházában.

Szerző

Fellép az MTA az áltudományok ellen

Publikálás dátuma
2018.05.08. 11:42
Illusztráció
Az áltudományok elleni küzdelem a célja a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával elinduló honlapnak, amelyen a közvéleményt leginkább foglalkoztató aktuális témákban ismertetik álláspontjukat a szakterület elismert szakértői.

Az MTA bejelentése szerint az új honlap hozzájárul az igazi tudomány népszerűsítéséhez és a tudományos eredmények minél szélesebb körű elfogadásához. A tudomany.hu oldalt újságíróknak, tanároknak és diákoknak, de leginkább gondolkodó embereknek ajánlják.

„A modern kor embere rengeteget köszönhet a tudománynak, annak eredményei folyamatosan hasznosulnak mindennapjainkban. Sokak szerint azonban nem elég jól, nem elég hatékonyan, sőt bizonyos kérdésekben olyan állítások is napvilágot látnak, hogy a tudomány képviselői valamiféle sötét összeesküvés részeseiként az emberiség tönkretételén munkálkodnak.

Sajnos nem meglepő vélemények ezek, mert a valódi tudomány mellett él és virul az áltudomány is. Ennek táptalaja mindig a tudatlanság, hajtóereje pedig az anyagi érdekektől kezdve a világnézeti meggyőződésen keresztül a politikai irányultságig – amiknek a tudomány világában nincs keresnivalójuk – számos dolog lehet. Küldetéstudatos megszállottak, kóklerek és csalók könnyű, de minden valós alapot nélkülöző megoldásokat kínálnak például súlyos betegségek gyógyítására, környezetvédelmi problémák megoldására, ingyen energiatermelésre– olvasható Dr. Fábián István, az MTA doktora, a tudomany.hu felelős szerkesztő beköszöntőjében.

Mint írta, az információáradatban a laikusok számára egyre nehezebb megtalálni a valós eredményeket, és könnyű elcsábulni egy-egy vonzóan tálalt, a problémákra egyszerű gyógyírt kínáló megoldás felé. A megfelelő ismeretek hiányában a közvélemény a tudományos eredményekkel szemben sokszor gyanakvó, azokat nehezen fogadja el. Ezért a kutatók munkája nem érhet véget a szakmai eredmények tudományos igényű leírásával, további fontos feladatuk a legfontosabb következtetések közérthető megismertetése a laikus, de érdeklődő emberekkel.

Illusztráció

Illusztráció

A tudomany.hu a közvéleményt leginkább foglalkoztató, aktuális kérdésekkel foglalkozik. A havonta megjelenő összeállítások végén honlap-, cikk- és könyvajánló segíti az egyes témák hiteles forrásainak megtalálását. Az MTA a hétfőn kezdődött közgyűlésén határozatot is elfogadott az áltudományok elleni aktívabb akadémiai fellépés érdekében. Lovász László, az MTA elnöke a közgyűlésen mondott beszédében szintén hangsúlyozta a tudomány kommunikációjának és népszerűsítésének fontosságát - derül ki az MTI összefoglalójából.

Szerző