Szennyezi a turizmus az emberi környezetet

Az már rég köztudott, hogy a gyárak, gépkocsik károsanyag kibocsátása mennyire negatív hatással van a környezetre. Azt azonban a Sydney-i Egyetem kutatói derítették ki, hogy a turizmus révén is rosszabbodhatnak az emberiség életkörülményei. Az amerikai kutatóhoz, Arunima Malikhoz köthető kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a turizmus révén mennyivel nő a különböző közlekedési eszközök, szállodák károsanyag kibocsátása.

A korábbi kutatások még arra a következtetésre jutottak, hogy a turizmus csekély hatást gyakorol a környezetre. Egy 2010-ben kelt dokumentum szerint 1,12 milliárd tonnára tehető a globális turizmus nyomán a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége. Ez a világ összes károsanyag kibocsátásának mindössze a harmada. Malik azonban rámutatott, a nyolc évvel ezelőtti felmérés nem vette figyelembe azt a beszállítói hálózatot, amely szintén a turizmushoz köthető. Az ausztrál kutatócsoport az étel-, az italfogyasztást, illetve az egyes akciók következményeit is igyekezett górcső alá venni.

A kutatók a világ 189 országa, valamint az ENSZ turisztikai világszervezete (UNWTO) adatait nézték. Ezeket egy szoftver segítségével értékelték, s ebből próbálták levonni a következtetést, hogy mennyi károsanyag kerülhetett a környezetbe. A kutatás azt is megállapította, hogy a világon az amerikai, a kínai, illetve a német turisták szennyezik a leginkább a környezetet. Őket az indiai, mexikói, brazil, kanadai és japán turisták követik a sorban.

Egy felmérés szerint 2009-2013 között a turizmushoz köthető szén-dioxid-kibocsátás 3,9-ről 4,5 milliárd tonnára nőtt. Ez évi 3,3 százalékos növekedésnek felel meg – figyelmeztetnek tudósok. Általánosan megállapítható, hogy a jóléttel együtt a szektorhoz köthető károsanyag kibocsátás is emelkedik. Visszafogott becslések szerint 2025-ig ötmilliárd tonnára emelkedik a károsanyag kibocsátás. De ha az emelkedés a mostani szint szerint folytatódik, akkor ez elérheti majd a 6,5 milliárd tonnát. S inkább ez a borúlátóbb forgatókönyv valószínűbb, mert évről évre több a turista. Az egyik társszerző, a tajvani Ja-Jen Szun szerint megoldást jelenthet, ha nagyobb adókat vetnek ki egyebek mellett a légiközlekedésre.

Szerző
2018.05.09 07:16

Őskori hajósok terjeszthették el a Stonehenge-hez hasonló megalitokat

Publikálás dátuma
2019.02.15 09:09
Illusztráció
Fotó: AFP/ CHARLES BOWMAN / ROBERT HARDING PREMIUM / ROBERTHARDING
Közös eredetük lehet az angliai Stonehenge-hez hasonló őskori európai kőemlékeknek (megalitok), amelyek egy új kutatás szerint Franciaország mai területéről erednek.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek állíthatták az első megalitokat mintegy hétezer éve, majd később hajósok elterjeszthették szerte Európában. Régészek korábban úgy vélték, hogy ezek az építmények a Közel-Keletről származnak, de egyre több antropológus és régész ért egyet abban, hogy az európai kőemlékek eredete ezektől független.
Bettina Schulz Paulsson, a svédországi Göteborgi Egyetem régésze a szakirodalomban 2400 európai lelőhelyről keresett adatokat korukat és szerkezetüket illetően. Megalitokat és korábbi korokból származó sírokat vizsgált meg, és áttekintett minden információt építésükről és az azokat építő emberekről - olvasható a Live science tudományos hírportálon. A kapott adatok alapján megállapította, hogy a legkorábbi európai kőemlékek Északnyugat-Franciaország területéről származnak mintegy 4700 évvel ezelőttről. Ez az egyetlen olyan térség, ahol nemcsak ismert megalit emlék maradt fenn, de ötezer évvel ezelőtti sírokat is találtak, amely azt jelezheti, hogy innen erednek a megalitok - írta a tanulmányban Paulsson.
Az első megalitok megépítése után mintegy 400 évvel, Kr.e. 4300-ban hasonló kőszerkezeteket emeltek Franciaország déli részén, a Földközi-tenger térségében, az Ibériai-félszigeten és más térségekben. Az angliai Stonehenge-et Kr.e. 2400 éve építették. Mivel ezek a kőszerkezetek a tengerpartokhoz közeli térségekben bukkantak fel, Paulsson úgy véli, hogy őskori hajósok terjeszthették el azokat. Az építők hajózási érdeklődését mutatta, hogy az első észak-franciaországi megalitokra ámbrásceteket és a tengeri élettel összefüggő jeleket véstek.
Több kutató egyért a svéd régész megállapításaival, mások azonban úgy vélik, nehéz kizárni annak lehetőségét, hogy ezeket az európai megalitokat egymástól függetlenül építették, és hogy más térségekben vannak korábbi korokból származó megalitok.
Szerző
2019.02.15 09:09
Frissítve: 2019.02.15 09:09

Ennyibe fog kerülni a Mars-utazás

Publikálás dátuma
2019.02.14 18:47
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Nem csak a gazdagok számára lesz elérhető a Marsra szóló retúrjegy - derült ki Elon Musk, a SpaceX milliárdos tulajdonosának Twitter-bejegyzéséből.
Elon Musk tervei szerint megfizethető ára lesz a Marsra utazásnak. A SpaceX alapítója és vezérigazgatója úgy gondolja, nem csak a gazdagok engedhetnek maguknak egy kiruccanást a vörös bolygóra, ugyanis 500, de inkább 100 dollárnál, azaz 140 ezer, illetve 28 ezer forintnál) is kevesebbe fog kerülni a retúrjegy a Marsra - írta a Space.com
Ez még az odaköltözéshez is elég olcsó - írta a Twitteren a milliárdos vállalkozó.
A százszemélyes űrhajót az úgynevezett Starship Super Heavy, nagy teherbírású rakétarendszerrel tervezik az űrbe küldeni. Újrafelhasználhatóságának is köszönhető a relatív alacsony jegyár. Az első küldetés a tervek szerint a 2020-as évek közepén kezdődne, a rakéta első prototípusát már a következő hetekben, hónapokban elindíthatják.
Témák
SpaceX
2019.02.14 18:47
Frissítve: 2019.02.14 18:47