Nem divathóbort, egyre több embernek árt

Publikálás dátuma
2018.05.08. 17:15
Illusztráció: AFP
Egyre több embernek válik gyanússá: árthatnak a lisztes ételek, a glutén. Erre nemcsak emésztési problémák, hanem immunrendszeri tünetek is utalhatnak. Az életmód tanácsadó szerint ráadásul a bolti helyettesítő termékeket is jobb elkerülni.

A glutén, más néven sikér két fehérje – a gliadin és a glutenin – keveréke. A búza, a rozs, az árpa, de még a tönköly magjai is tartalmazzák. „Az idők folyamán valamilyen, vélhetően élelmiszeripari beavatkozás következtében kifejezetten agresszív fehérjévé vált. A különböző keresztezések eredményeképpen sokaknál emésztőrendszeri- és bélproblémákat, felszívódási zavarokat, de akár immunrendszeri gondokat is okozhat. Sok betegség, például a pajzsmirigy alulműködés, a Hashimoto-szindróma, vagy egyéb autoimmun betegségek kialakulásában is komoly szerepet játszhat” - mondta Bocsi Viktória életmód tanácsadó a Népszavának.

Idő és tér

A középkor előtt termesztett gabonafélék egészen mások voltak, mint a maiak. Ráadásul évszázadokkal ezelőtt a kalászok nem voltak túlzsúfolva búzaszemekkel, és teljesen más volt a feldolgozási eljárás is: fermentálták, kovászolták, amitől megváltozott a fehérje minősége. Aztán rájöttek, hogy a kenyér állaga szempontjából a glutén a fontos, ezért olyan fajtákat kezdtek termeszteni, amelyekből könnyebb és rágósabb tésztájú - több glutént tartalmazó - kenyeret lehetett sütni. Ma már adalékanyagként is használják, ezért aztán olyan élelmiszerek is tartalmaznak lisztet, amelyekben erre semmi szükség nem lenne, például a felvágottakba, a virslibe és egyéb húskészítményekbe, a pudingokba, a tejtermékekbe, a leveskockákba, az ételízesítőkbe, de még a fagyasztott zöldségpürékbe is tesznek.

Délen, ahol annak idején a mezőgazdasági termelés elkezdődött, az emberek szervezete jobban adaptálódott a gabonafogyasztáshoz, ezért az Egyenlítőhöz közelebb élő emberek vélhetően most is kevésbé válnak gluténérzékennyé. Nem lehetne nemzeti étel az olaszoknál a tészta és a pizza, ha népbetegség lenne – véli Bocsi Viktória. Ezért nekünk sem árt tudni, hogy az északi vagy a déli népekhez áll közelebb az anyagcserénk típusa, minél északibbak ugyanis az őseink, annál kevésbé lehet szükségünk a gabonákra. Tüneteink – puffadás, rossz közérzet, allergiák, kiütések – lehetnek. A tényleges kimutatott érzékenységeknek több fajtája is van, a cöliáka a legsúlyosabb, de létezik olyan is, amelynek következtében bőrtünetek, fáradtság, vérszegénység, de akár neurológiai tünetek – memóriaromlás, lelassult gondolkodás – is kialakulhatnak.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az életmód tanácsadó hangsúlyozta, bár – még - nem árt mindenkinek, a gabonák elhagyásától nem lesz bajunk, mert a gluténon kívül tartalmazhatnak más, úgynevezett antitápanyagokat is, amik gátolják a valódiak felszívódását, ennek következtében pedig akár hiánybetegségek is kialakulhatnak. Ez nem divathóbort; egyre több embert érintő probléma. Akinek már bélpanaszai vannak; puffad, hasmenése vagy éppen székrekedése van, irritábilis bél szindrómával (IBS) diagnosztizálták vagy bármilyen gyulladás van a szervezetében, szinte kötelező lenne gluténmentesen táplálkoznia, mert ezek a szénhidrátok fermentálódnak, azaz erjedésnek indulnak, és a vékonybélbe jutva ellehetetlenítik az emésztőenzimek működését.

A megoldás

A maglisztek – például mandula, tökmag - a szintén magas antitápanyag és gyulladásokozó omega-6 tartalmuk miatt nem „gyógyítják meg” a sérült bélrendszert. Rossz hír, hogy a boltban kapható helyettesítők sem oldják meg a problémát, mert általában iparilag feldolgozott keményítőforrásokat tartalmaznak. A burgonya-, kukoricaalapú csomagolt termékek ráadásul még rosszabb hatással vannak a vércukor-inzulin háztartásra, mint a búzából készültek. Ezért inkább sok, főleg gumós zöldséggel; céklával, répafélékkel, édesburgonyával, kevés rizzsel ajánlott gluténmentesen étkezni.

Szerző

Mindfulness - Hogy ne fusson át rajtunk az élet

Publikálás dátuma
2018.05.07. 16:14
Illusztráció: AFP
Kapkodó világunk arra „kényszerít”, hogy több feladatot végezzünk egyszerre, ennek az a következménye, hogy egyikre sem figyelünk igazán, sehol nem vagyunk jelen. Létezik azonban egy bennünk lévő kompetencia, amelyet erősítve – egy dologra – irányíthatjuk a figyelmünket.

„A mindfulness, azaz tudatos jelenlét mindig velünk van, de közvetlenül nem jelenik meg a gondolkodásunkban, viselkedésünkben” - mondta Dr. Szilágyi Judit tanácsadó a Népszavának. A multitasking meghatározásából - a figyelem gyors, egymás után több feladat megoldására irányításából és megosztásából - következik, hogy a figyelmünknek van iránya, amelyek vezetését jelenti a mindfulness. Ha „mindfulak” vagyunk, ezt szándékosan a jelenbe, az „itt és most”-ba küldjük, és ott is tartjuk. A legoptimistább felmérések szerint is csak a napunk felében vagyunk jelen; többnyire „robotpilóta” vagy „zombi” üzemmódban tevékenykedünk. Gondolatainkkal, érzéseinkkel automatikusan reagálunk a külvilág ingereire, a belső monológjainkat fűzzük tovább. Ennek jele lehet, ha este nem is emlékszünk, mit csináltunk egész nap, azaz alacsony éberséggel éltük meg, csak végigfutott rajtunk. Ha a napjaink többségét ez jellemzi, annak az lehet a következménye, hogy nem éljük meg a heteinket, a hónapjainkat, sőt akár az egész életünket sem.

Az, hogy egyre több csatornán egyre több impulzus zúdul ránk, rontja a figyelemirányításunkat, sőt egy idő után a koncentrációs képességünk is csökkenhet. Ráadásul nem is mi irányítjuk a figyelmünket, hanem a felugró, villanó, csipogó ingerek „nyernek”. Ha „mindfulak” vagyunk, mi döntjük el, hogy az adott pillanatban mire figyelünk. Persze könnyebb, ha csökkentjük a külső ingereket: a telefont a szoba másik felében hagyjuk, még jobb, ha a routert is kikapcsoljuk. Olyan ez, mint amikor fogyni akarunk: jobb, ha nincs otthon csoki.

Keletről nyugatra
A mindfulnessnek keleti, buddhista gyökerei vannak, de megtalálható a keresztény hagyományokban is. A nyugati világ mindennapjaiba Jon Kabat-Zinn hozta be, aki 1979-ben létrehozta a depressziós betegeket stresszcsökkentéssel gyógyító klinikáját. Nem meglepő, hogy a mindfulness az üzleti világban is népszerű lett.


A mindfulnesst „buddhistásan” éberségnek fordítják – folytatja Schieszler Tamás tanácsadó. „Látszólag nagyon egyszerű: a figyelmünket ítélkezés nélkül a jelen pillanatra irányítjuk. A belső, begyakorolt véleményeink, gondolataink, előítéleteink, sémáink azonban kiugrasztanak a jelenbeli tapasztalásból.” Ezek az azonnali értékelések a legnagyobb „mindfulness-gyilkosok”. A megítélés nélküli jelenlét kezdetben nehéz, viszont könnyen fejleszthető. A hétköznapi működésünkbe beiktathatunk olyan gyakorlatokat, amelyekkel, a „légzésünkbe kapaszkodva” a figyelmünket a jelenben tartjuk, miközben megfigyeljük és a tudatosítjuk a belső világunkat, a bennünk kavargó testi érzeteket, érzelmeinket, gondolatainkat. A figyelemirányítási állóképességünket egyszerűen erősíthetjük, ha például napközben néhányszor megállunk, mély levegőt veszünk, és megkérdezzük magunktól: hogy vagyunk, készítünk egy belső leltárt az érzeteinkről, érzéseinkről, gondolatainkról. A légzésfigyelés biztosan visszaterel az „itt és most”-ba. Ezt bármikor, akár egy unalmas megbeszélésen is alkalmazhatjuk; tudatosíthatjuk, valójában mi történik körülöttünk.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A mindfulness egy alapkompetencia, a normális működésünk része. Attól vagyunk ugyanis emberek, hogy tudatosan megtapasztaljuk a történéseket. Bennünk van, akkor is, ha a kifejezést még nem is hallottuk. Néhány másodpercig mindannyian tudjuk egy dolgon tartani a figyelmünket, de aztán elugrik. Egy buddhista megfogalmazás szerint a fejünkben lévő gondolatok majomcsordaként működnek: összevissza ugrálnak, kiabálnak, szaladgálnak. A mindfulness azt jelenti, tudatában vagyunk a létezésének, és tudjuk irányítani; megkérhetjük a majmokat, hogy csendesedjenek el, pihenjenek le vagy éppen egyfelé fussanak. Ezt a képességet éberség meditációval fejleszthetjük, ami az elején nem feltétlenül nyugtató hatású, ugyanis rájöhetünk, hogy a majmok százfelé vannak, ugrálnak, és esélyünk sincs, hogy egybetereljük őket, ettől jobban nem leszünk, viszont az „idomításukhoz” szükséges ez a tisztánlátás. A figyelmünk irányítása nem megy magától, dolgozni kell érte. A jó hír az, hogy a kutatási eredmények szerint szerencsére gyorsan alkalmazkodunk hozzá. Már nyolc hétig tartó, napi öt-tíz perc mindfulness meditáció agyszerkezeti változásokat okoz.

Szerző

Nincs front, de nem jó mindenkinek a meleg

Publikálás dátuma
2018.05.07. 13:45
Illusztráció: pexels.com
Hétfőn az időjárás kedvez a kifejezetten a frontokra érzékenyeknek, a nyárias időben azonban nem árt az óvatosság. Erős lesz az UV-sugárzás és a pollenterhelés is.

A frontokra érzékenyek számára kifejezetten kedvező, pihentető idő a hétfői időjárás. A szokatlan melegre érzékenyek azonban fejfájást, migrént, illetve koncentrálási problémákat is tapasztalhatnak. Tompaság másoknál is előfordulhat, érdemes élénkíteni magunkat: például friss mentával ízesített zöld teával.

Fontos, hogy mindenki folyamatosan gondoskodjon az izzadás során elvesztett víz és ásványi anyag pótlásáról. Fogyasszunk gyengén sózott, sok friss zöldséget, salátát tartalmazó könnyű fogásokat, illetve testtömegtől függően 2-3 liter tiszta vizet, vagy cukormentes teákat, limonádét. A csokoládé, a krémes sütemények kerülendőek, édesség helyett a gyerekeknek is inkább gyümölcsből készült desszerteket adjunk.

Sokan tapasztalnak éjszakánként alvászavarokat, emiatt kialvatlanok, és akár ingerlékenyek is lehetnek napközben. Lefekvés előtt mindenképpen szellőztessük át a hálószobát, de akár levendula illóolajat is párologtathatunk az ellazulás érdekében.

Már nagyon erős az UV-sugárzás, 11 és 15 óra között az UV-index elérheti akár a 7-es fokozatot is, már akkor is leéghetünk, ha nem is túl érzékeny a bőrünk. A déli órákban kerülendő a tűző napon való tartózkodás.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A pollenterhelés tovább növekszik, most a pázsitfűfélék okozhatják a legtöbb és a legintenzívebb panaszokat. Az érintettek mellőzzék a tejtermékek fogyasztását, és lehetőleg ne a szabad levegőn sportoljanak  – vagy az esti, illetve a hajnali órákat célszerű választani.

A közlekedők dolgát megnehezítheti a vakító napsütés, ezért mindig legyen kéznél napszemüveg. A sofőrök bágyadtak, illetve ingerlékenyek lehetnek, fokozott óvatosság és türelem javasolt a megnyúlt reflexidő miatt is - olvasható a MeteoKlinikán.

Szerző