Nem divathóbort, egyre több embernek árt

Publikálás dátuma
2018.05.08 17:15
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Egyre több embernek válik gyanússá: árthatnak a lisztes ételek, a glutén. Erre nemcsak emésztési problémák, hanem immunrendszeri tünetek is utalhatnak. Az életmód tanácsadó szerint ráadásul a bolti helyettesítő termékeket is jobb elkerülni.

A glutén, más néven sikér két fehérje – a gliadin és a glutenin – keveréke. A búza, a rozs, az árpa, de még a tönköly magjai is tartalmazzák. „Az idők folyamán valamilyen, vélhetően élelmiszeripari beavatkozás következtében kifejezetten agresszív fehérjévé vált. A különböző keresztezések eredményeképpen sokaknál emésztőrendszeri- és bélproblémákat, felszívódási zavarokat, de akár immunrendszeri gondokat is okozhat. Sok betegség, például a pajzsmirigy alulműködés, a Hashimoto-szindróma, vagy egyéb autoimmun betegségek kialakulásában is komoly szerepet játszhat” - mondta Bocsi Viktória életmód tanácsadó a Népszavának.

Idő és tér

A középkor előtt termesztett gabonafélék egészen mások voltak, mint a maiak. Ráadásul évszázadokkal ezelőtt a kalászok nem voltak túlzsúfolva búzaszemekkel, és teljesen más volt a feldolgozási eljárás is: fermentálták, kovászolták, amitől megváltozott a fehérje minősége. Aztán rájöttek, hogy a kenyér állaga szempontjából a glutén a fontos, ezért olyan fajtákat kezdtek termeszteni, amelyekből könnyebb és rágósabb tésztájú - több glutént tartalmazó - kenyeret lehetett sütni. Ma már adalékanyagként is használják, ezért aztán olyan élelmiszerek is tartalmaznak lisztet, amelyekben erre semmi szükség nem lenne, például a felvágottakba, a virslibe és egyéb húskészítményekbe, a pudingokba, a tejtermékekbe, a leveskockákba, az ételízesítőkbe, de még a fagyasztott zöldségpürékbe is tesznek.

Délen, ahol annak idején a mezőgazdasági termelés elkezdődött, az emberek szervezete jobban adaptálódott a gabonafogyasztáshoz, ezért az Egyenlítőhöz közelebb élő emberek vélhetően most is kevésbé válnak gluténérzékennyé. Nem lehetne nemzeti étel az olaszoknál a tészta és a pizza, ha népbetegség lenne – véli Bocsi Viktória. Ezért nekünk sem árt tudni, hogy az északi vagy a déli népekhez áll közelebb az anyagcserénk típusa, minél északibbak ugyanis az őseink, annál kevésbé lehet szükségünk a gabonákra. Tüneteink – puffadás, rossz közérzet, allergiák, kiütések – lehetnek. A tényleges kimutatott érzékenységeknek több fajtája is van, a cöliáka a legsúlyosabb, de létezik olyan is, amelynek következtében bőrtünetek, fáradtság, vérszegénység, de akár neurológiai tünetek – memóriaromlás, lelassult gondolkodás – is kialakulhatnak.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az életmód tanácsadó hangsúlyozta, bár – még - nem árt mindenkinek, a gabonák elhagyásától nem lesz bajunk, mert a gluténon kívül tartalmazhatnak más, úgynevezett antitápanyagokat is, amik gátolják a valódiak felszívódását, ennek következtében pedig akár hiánybetegségek is kialakulhatnak. Ez nem divathóbort; egyre több embert érintő probléma. Akinek már bélpanaszai vannak; puffad, hasmenése vagy éppen székrekedése van, irritábilis bél szindrómával (IBS) diagnosztizálták vagy bármilyen gyulladás van a szervezetében, szinte kötelező lenne gluténmentesen táplálkoznia, mert ezek a szénhidrátok fermentálódnak, azaz erjedésnek indulnak, és a vékonybélbe jutva ellehetetlenítik az emésztőenzimek működését.

A megoldás

A maglisztek – például mandula, tökmag - a szintén magas antitápanyag és gyulladásokozó omega-6 tartalmuk miatt nem „gyógyítják meg” a sérült bélrendszert. Rossz hír, hogy a boltban kapható helyettesítők sem oldják meg a problémát, mert általában iparilag feldolgozott keményítőforrásokat tartalmaznak. A burgonya-, kukoricaalapú csomagolt termékek ráadásul még rosszabb hatással vannak a vércukor-inzulin háztartásra, mint a búzából készültek. Ezért inkább sok, főleg gumós zöldséggel; céklával, répafélékkel, édesburgonyával, kevés rizzsel ajánlott gluténmentesen étkezni.

2018.05.08 17:15

Így lehet egészséges(ebb) a karácsonyi menü

Publikálás dátuma
2018.12.15 14:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Sokaknál előfordul, hogy az év többi részében - többnyire - tartott tudatos és mértékletesebb táplálkozást és rendszeres mozgást a karácsonyi időszakban felváltja a többfogásos menü után elkövetett nassolás és a kanapén való ejtőzés. Ha azonban figyelünk az elfogyasztott mennyiségekre, gondosan megválogatjuk az alapanyagokat és az elkészítés módját, az ünnepi menü is lehet egészséges.
„Karácsonykor szívesen üljük körbe a gazdagon terített asztalt, az étkezés után pedig borozgatunk, sütizgetünk, sőt nem kizárt, hogy a szaloncukor is előkerül. Így észrevétlenül nemcsak kellemes pillanatokkal, de plusz kilókkal is gazdagodunk"
Bencze Mária, a Budai Egészségközpont dietetikusa szerint azonban néhány apró trükkel nem kell lemondanunk a finom étkekről, sőt a testmozgásról sem. Például egy esti séta a hóesésben, kellemesen hat a lelkünkre, de a súlyunkra is.
  • Legyen hal, burgonya helyett pedig saláta
Jó, ha a menü halat tartalmaz, mert könnyen emészthető, teljes értékű fehérjeforrás. Gazdag a szervezet számára különösen fontos esszenciális zsírsavakban is. A zöldségek, a magas rosttartalom mellett sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, ezért lehetőleg minden étkezésnél együnk nyersen, főzve, párolva köretként vagy akár savanyúság formájában.
  • Sütés helyett párolás
A zsíros ételek megülik a gyomrunkat, rossz közérzetet okozva akár el is ronthatják a meghitt hangulatú estéket. A túlzott mennyiségű zsírbevitel hosszú távon a vérnyomásunkra, a szívünkre és a koleszterinszintünkre is negatív hatással lehet. Az ünnepi menü elkészítésekor ezért jobb, ha a párolást, a grillezést vagy a gőzölést választjuk.
  • Bejglit étkezés után
Figyeljünk arra, hogy az édességek ne legyenek folyton szem előtt, hogy ne legyen nagy a kísértés az állandó csipegetésre.
  • Cukros üdítők helyett vizet
Az ünnepek alatt is figyeljünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre: napi két-három liternyi folyadékot, főleg vizet télen is ajánlott meginni. A cukros üdítőket a magas az energiatartalmuk miatt inkább hanyagoljuk, alkoholos italként pedig minőségi bort igyunk.
  • Testmozgás a testi-lelki egészségért
Egy esti séta a hóesésben, egy kis hógolyózás vagy szánkózás tökéletes közös program lehet a családdal vagy a barátokkal. A kellemes pillanatokon és a közös élményeken túl, a friss levegőn való mozgás jót tesz a szervezetünknek is, hatékony segítség lehet a plusz kilók ellen. 
2018.12.15 14:14
Frissítve: 2018.12.15 14:14

Stresszkezeléssel a krónikus bőrbetegség is enyhülhet

Publikálás dátuma
2018.12.14 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP/
Bőrbetegségekkel általában háziorvoshoz vagy bőrgyógyászhoz, kozmetológushoz fordulunk, pedig a stressz hatására kiújuló krónikus bőrtünetek többségének hátterében lelki tényezők is állhatnak. Pszichoterápiás kezeléssel megismerhető a probléma oka, aminek hatására a tünetek enyhülhetnek - mondta a Budai Egészségközpont szakpszichológusa.
Visszatérő bőrproblémával Magyarországon és világszerte a népesség 2-3 százaléka küzd. A bőrbetegségek nagy része pszichoszomatikus betegség, azaz a szervezet testi tünetekkel pszichés problémát jelez. 
„A bőr és a psziché kapcsolata, főleg a gyulladásos tünetek – ekcéma, pikkelysömör – esetén nagyon szoros. Ezek, a pszichés tényezők által is kiváltott, a pszichodermatózisok csoportjába tartozó, krónikus bőrbetegségek nagyon kellemetlen tünetekkel járnak”
– fogalmazott Német Borbála klinikai szakpszichológus a Népszavának.
A negatív stressz nemcsak pszichés, hanem fizikai panaszokat is okozhat, a gyomorpanaszok, a szorító mellkas vagy a magas vérnyomás mellett a bőrön is jelentkezhetnek a tünetei. A csalánkiütés, a pikkelysömör, az ekcéma, az akne, a rosacea, seborrhea, a bőrcsipkedés, körömrágás vagy a herpesz hátterében a biológiai faktorok mellett a pszichoszociális, kapcsolati és érzelmileg megterhelő életesemények hatása is jelentős. 

Sok a stressz

Különböző kutatások 32-90 százalékra becsülik a megterhelő életesemények, a negatív stressz hatását a pikkelysömör tüneteinek kiújulását megelőző 2-4 hétben. 

Bármi lehet ilyen stresszélmény, ami az érintett számára érzelmi megterhelést jelent. Leggyakoribb a munkahelyi problémák, a párkapcsolati vagy a családon belüli, kapcsolati konfliktusokban megélt minden olyan helyzet, amikor nem érzi magát egyensúlyban, biztonságban. 

A bőr a lélek igazi tükre

Idegrendszerünk és a bőrünk ugyanabból a csírahámból fejlődik ki, ezért egész életünkön át erősen hatnak egymásra. A méhen belüli lét idején a magzat, még ha nem is lát, a bőrével már észlel, érzékel, és átéli az anya érzelmi állapotait, bizonytalanságait. Ha például az anya szorong, mert nem tudja befizetni a számláit, a magzat érzékeli, és védekezéssel reagál. Ilyenkor tapasztalja meg először, hogy a „világ veszélyes, védekezni kell”, emiatt automatikusan elutasítja az átélést. A pszichoszomatikus érzékenységi hajlam tehát már a méhen belül, vagy legkésőbb hároméves korig, még a beszédtanulás előtt kialakul. A szenzitívvé vált személy a későbbi stresszhatásokra a bőrtünetek megjelenésével, majd ismételt kiújulásával reagál. A krónikus bőrbetegségek első tünetei bármikor: születéstől egészen az idősebb korig jelentkezhetnek.

Ördögi kör

Nagyon drámai, ha az egész testen vagy a látható bőrfelületeken viszkető, berepedő, száraz, rosszabb esetben vérző sebek jelennek meg. Az ember személyiségén is múlik, hogy ezt hogyan kezeli: van, aki dühösen, tehetetlenül, mások kétségbeesnek, és előfordul olyan is, aki önfeledten strandol, nem hagyja, hogy bőrtünetei zavarják az élet élvezetében. Gyakoribb azonban, hogy a betegek „kiiratkoznak” a társasági életből, a korábbi tevékenységeiket magányos elfoglaltságokra cserélik, „befordulnak”. A közösségi élményektől való eltávolodás ördögi körként tovább fokozza a stresszt - mondta Német Borbála. 
A krónikus bőrbetegek gyakran nagyon lesújtóan nyilatkoznak önmagukról, selejtesnek, elutasítottnak, undorítónak tartják magukat, úgy érzik, senki nem szereti őket, de sokszor saját magukat is nehéz elfogadniuk. Reménytelennek látják a jövőjüket, annál is inkább, mert tudják, hogy ezek az állapotok – az orvostudomány mai állása szerint – egyelőre gyógyíthatatlanok. Haragot éreznek szüleik iránt, és sokan már gyerekkorukban elhatározzák, nem lesz családjuk.

Komplex terápia segíthet

A biológiai terápia átmenetileg enyhítheti a tüneteket, azonban a kiújulási hajlamot nem képes megszüntetni. Érdemes ezért pszichoterápiával vagy pszichiátriai terápiával kombinálni. Ennek során az érintett aktívan tesz magáért, és olyan módszereket sajátít el, amelyek segítik, hogy a nehéz életeseményekre ne bőrtünetekkel reagáljon. A pszichoterápia általában hosszabb időt igényel, hiszen mély és összetett az alapvető probléma. Viszont a segítségével jelentős javulás érhető el az életminőségben: a tünetek gyakran csökkennek, és tovább tartanak a tünetmentes állapotok. Megfelelő pszichoterápiás folyamattal az érzékenységi hajlam átdolgozható, illetve a kapcsolatok javulhatnak, csökkenthetők az érzelmi hullámzások. 
Mivel a hajlam alapja, az érzékenyedés a beszédtanulás előtti időszakban alakul ki, a szóbeli konzultáció nem éri el a probléma gyökerét. A módosult tudatállapoti technikák segítik az ellazulást, és a mélypszichoterápiás eljárásokkal javul az énhatárok kezelése: könnyebb lesz nemet mondani, rendeződik az önértékelés, és magabiztosabb lesz a fellépés. Ezek eredményeként javul az életminőség, átalakul a stressz megélése, az érintettet már nem zavarja az, ami korábban tüneteket okozott. Vagyis az „énerő” erősödésével elviselhetőbbé válnak a külvilág megterhelései, és így enyhülnek a bőrpanaszok is - mondta a Budai Egészségközpont szakpszichológusa.
2018.12.14 10:10
Frissítve: 2018.12.14 13:53