Cannes - Tiltások és egyeztetések

Publikálás dátuma
2018.05.09. 07:46
Wanuri Kahiu filmtörténetet írt, ám hazájában betiltották a leszbikus kapcsolatról szóló művét
A 71. filmfesztivál vállalja a zaklatási ügyekről szóló diskurzust, de a "bűnös múlttal" kapcsolatos felelősséget elhárítják a rendezők.

Normál esetben úgy kezdeném a cikket, hogy Asghar Farhadi Nyílt titok című filmjével elindult a 71. Cannes-i Fesztivál, és értékelném a Nader és Simin – Egy elválás történetéért Oscar-díjjal elismert iráni rendező legújabb alkotását. Sajnos az utóbbi csak később lesz lehetséges, mivel a világ legfontosabb mozgóképes eseményének szervezői idén megváltoztatták az évtizedes szabályokat, ezek közül az egyik a sajtó megregulázása volt: megszűntek a reggeli sajtóvetítések és a versenyműveket a gálával egy időben, vagy csak másnap láthatják a kritikusok.

Az üggyel kapcsolatban tiltakozott a francia újságíró szövetség és a Fipresci (nemzetközi filmkritikus szövetség) is, de a döntés nem változott. Hétfői sajtóbeszélgetésen a művészeti igazgató, Thierry Frémaux úgy érvelt, hogy eddig a reggeli sajtóvetítésen, majd a délutáni ismétléseken már ötezer ember látta a filmet, mielőtt az alkotók és sztárok megérkeztek a vörös szőnyegre. Ez pedig rossz volt nekik, és a fesztiválnak is. Állítólag a változtatás igénye még 2016-ban fogalmazódott meg, amikor Sean Penn-t Az utolsó próba című filmjének a premierjén már "bukott rendezőként" fogadták. (Az már más kérdés, hogy azután a gálán is volt népvándorlás.)

A kritikusok háttérbe szorítása csak a szaksajtót izgatta fel, a média sokkal inkább Cannes „bűnös múltja” miatt esett neki a rendezvénynek, ugyanis Harvey Weinstein a legtöbb zaklatási ügyét épp a fesztivál ideje alatt bonyolította le. Az amerikai és brit média számos alkalommal kiáltotta ki a rendezvényt felelősnek, de Frémaux most határozottan kijelentette: sem a fesztivál, sem a rendőrség nem tudott azokról az esetekről, melyek nem a hivatalos rendezvényen történtek meg. Hétfő óta már él az a telefonvonal és e-mail cím, ahol bárki jelezheti, ha abúzus éri a rendezvény ideje alatt és azonnal intézkednek. Szombaton mintegy száz női filmalkotó és színész vonul fel, majd másnap e tárgyban Cannes-ban egyeztet a francia és a svéd kulturális miniszter. Hétfőn pedig francia feminista szervezetek szerveznek panelbeszélgetéseket. Mi pedig halkan tesszük hozzá: a zsűrielnök Cate Blanchett színésznő.

Rafiki

Rafiki

Az is téma volt, hogy a versenyprogram huszonegy alkotása közül csak hármat rendezett nő. Frémaux erre úgy reagált, hogy a fesztivál teljes programjában huszonhárom százalék a női rendezők aránya, ez pedig sokkal jobb, mint a globális arány, amely épphogy csak átlépi a hét százalékot. A filmtörténetben először került kenyai film be a versenybe: a Wanuri Kahiu rendezte Rafiki (Barát), melyet a minap be is tiltottak az afrikai országban, mert egy leszbikus kapcsolatot mutat be. Egyébként két mű rendezőjét sem engedték Cannes-ba utazni a hatalmon lévők, az orosz Kirill Serebrennikov "csak" a fesztivált hagyja ki, az iráni Jafar Panahit a filmkészítéstől is eltiltották. Szóval, a művészet a mai napig szabadságharc a világ egyes pontjain.

Nőtt Irán befolyása

Publikálás dátuma
2018.05.09. 07:32
Bár leszerepelt a voksoláson, Szaad al-Hariri továbbra is miniszterelnök lesz Fotó: AFP/Mahmoud Zayyat
Az Irán által támogatott radikális iszlám szervezet, a síita Hezbollah nyerte meg szövetségeseivel a hétvégén megrendezett libaboni parlamenti választást.

Bár a Hezbollah szövetségeseivel többségre tesz szert a parlamentben, a közel-keleti államban a kilenc év múltán megrendezett voksolás után is az eddig kormányzó Szaad al-Hariri marad a miniszterelnök, mert a választójog szerint szunnita politikusnak kell betöltenie a kormányfői tisztséget. Al-Hariri szövetsége azonban a várakozások alatt szerepelt, mivel parlamenti helyeinek egyharmadát elvesztette, s az új törvényhozásban az eddigi 33 helyett 21 mandátuma lesz. A kormányfő azonban igyekezett jó arcot vágni mindehhez. „Ez még nem a világvége” – hangoztatta. Felszólította a nemzetközi közösségeket arra, pozitívan viszonyuljanak a választások eredményéhez.

Az összes szavazat összeszámlálása után az Egyesült Államok által terrorszervezetnek tartott Hezbollah a 128 tagú parlamentben szövetségeseivel 65 mandátumra tett szert. A Hezbollah maga nem erősödött ugyan, továbbra is 12 mandátuma lesz, de szövetségesei több képviselői helyet szereztek, s ez azt jelenti, hogy megvétózhatják a kormányzat törvényeit. A Hezbollah a Nabih Berri parlamenti elnök által irányított Síita Amal Mozgalommal, illetve a Michel Aoun elnök alapította Keresztény Szabad Hazafias Mozgalommal (MPF) kötött választási szövetséget.

Hasszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője hétfői beszédében politikai és erkölcsi győzelemről tett említést. Izrael és a Hezbollah 2006-ban háborúztak egymással, amelyből kimaradt a libaboni hadsereg. Az izraeli kormányzat az utóbbi időben több ízben figyelmeztetett arra, hogy Irán növeli befolyását a régióban.

A voksoláson a 3,6 millió szavazónak nem egészen a fele vett részt. Nagy kérdés, miként alakul Libanon és a nyugat viszonya. A kis ország ugyanis rendre jelentős, több milliárd dolláros katonai segítséget kap az Egyesült Államoktól, emellett további támogatásra is szert tesz, mert legalább egymillió szíriai menekültet vett fel. A megannyi fegyverrel rendelkező Hezbollah a szíriai polgárháborúban a Bassár el-Aszad elnök által fémjelzett kormányerők mellett lép fel.

Libanon a különböző népcsoportok, a külföldi államok befolyása, valamint a menekültek magas száma miatt instabil államnak számít. Eleve a két térségbeli rivális, Szaúd-Arábia és Teherán befolyási övezetének tartják, hiszen Al-Hariri tömbjét a nyugat mellett Rijád is támogatta. Az utolsó választás óta eltelt kilenc évben is folyamatos feszültség jellemezte az országot. A helyi politikai erők két évig képtelenek voltak megválasztani az új államfőt, s nem tudtak megállapodni az új választási törvényről. Az új arányos képviseleti rendszer elviekben csökkentette a helyi dinasztiák befolyását és lehetővé tette azt, hogy néhány független képviselő is bekerüljön a törvényhozásba. A legfontosabb tisztségek vallási hovatartozástól függnek. Az elnöknek maronita kereszténynek kell lennie, a kormányfő szunnita, a parlamenti elnök pedig síita.

Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a választási eredmény nyomán lehetetlen lesz elfogadni a szükséges reformokat, így marad a siralmas szociális helyzet, az áramkimaradások, a vízhiány, a magas infláció és a munkanélküliség.

Izrael az eredmények közlése után figyelmeztette szomszédját. Naftali Bennett oktatási miniszter közölte, hazája nem tesz különbséget a szuverén Libanon és a Hezbollah között, így „Libanont tesz felelőssé minden, az ország területéről indított akcióért”. A politikus egyértelműen a Hezbollah esetleges rakétatámadásaira utalt. Többen attól tartanak Libanonban, hogy Izrael katonai akcióra készül az ország, legalábbis annak déli része ellen.

Nőtt Irán befolyása

Publikálás dátuma
2018.05.09. 07:32
Bár leszerepelt a voksoláson, Szaad al-Hariri továbbra is miniszterelnök lesz Fotó: AFP/Mahmoud Zayyat
Az Irán által támogatott radikális iszlám szervezet, a síita Hezbollah nyerte meg szövetségeseivel a hétvégén megrendezett libaboni parlamenti választást.

Bár a Hezbollah szövetségeseivel többségre tesz szert a parlamentben, a közel-keleti államban a kilenc év múltán megrendezett voksolás után is az eddig kormányzó Szaad al-Hariri marad a miniszterelnök, mert a választójog szerint szunnita politikusnak kell betöltenie a kormányfői tisztséget. Al-Hariri szövetsége azonban a várakozások alatt szerepelt, mivel parlamenti helyeinek egyharmadát elvesztette, s az új törvényhozásban az eddigi 33 helyett 21 mandátuma lesz. A kormányfő azonban igyekezett jó arcot vágni mindehhez. „Ez még nem a világvége” – hangoztatta. Felszólította a nemzetközi közösségeket arra, pozitívan viszonyuljanak a választások eredményéhez.

Az összes szavazat összeszámlálása után az Egyesült Államok által terrorszervezetnek tartott Hezbollah a 128 tagú parlamentben szövetségeseivel 65 mandátumra tett szert. A Hezbollah maga nem erősödött ugyan, továbbra is 12 mandátuma lesz, de szövetségesei több képviselői helyet szereztek, s ez azt jelenti, hogy megvétózhatják a kormányzat törvényeit. A Hezbollah a Nabih Berri parlamenti elnök által irányított Síita Amal Mozgalommal, illetve a Michel Aoun elnök alapította Keresztény Szabad Hazafias Mozgalommal (MPF) kötött választási szövetséget.

Hasszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője hétfői beszédében politikai és erkölcsi győzelemről tett említést. Izrael és a Hezbollah 2006-ban háborúztak egymással, amelyből kimaradt a libaboni hadsereg. Az izraeli kormányzat az utóbbi időben több ízben figyelmeztetett arra, hogy Irán növeli befolyását a régióban.

A voksoláson a 3,6 millió szavazónak nem egészen a fele vett részt. Nagy kérdés, miként alakul Libanon és a nyugat viszonya. A kis ország ugyanis rendre jelentős, több milliárd dolláros katonai segítséget kap az Egyesült Államoktól, emellett további támogatásra is szert tesz, mert legalább egymillió szíriai menekültet vett fel. A megannyi fegyverrel rendelkező Hezbollah a szíriai polgárháborúban a Bassár el-Aszad elnök által fémjelzett kormányerők mellett lép fel.

Libanon a különböző népcsoportok, a külföldi államok befolyása, valamint a menekültek magas száma miatt instabil államnak számít. Eleve a két térségbeli rivális, Szaúd-Arábia és Teherán befolyási övezetének tartják, hiszen Al-Hariri tömbjét a nyugat mellett Rijád is támogatta. Az utolsó választás óta eltelt kilenc évben is folyamatos feszültség jellemezte az országot. A helyi politikai erők két évig képtelenek voltak megválasztani az új államfőt, s nem tudtak megállapodni az új választási törvényről. Az új arányos képviseleti rendszer elviekben csökkentette a helyi dinasztiák befolyását és lehetővé tette azt, hogy néhány független képviselő is bekerüljön a törvényhozásba. A legfontosabb tisztségek vallási hovatartozástól függnek. Az elnöknek maronita kereszténynek kell lennie, a kormányfő szunnita, a parlamenti elnök pedig síita.

Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a választási eredmény nyomán lehetetlen lesz elfogadni a szükséges reformokat, így marad a siralmas szociális helyzet, az áramkimaradások, a vízhiány, a magas infláció és a munkanélküliség.

Izrael az eredmények közlése után figyelmeztette szomszédját. Naftali Bennett oktatási miniszter közölte, hazája nem tesz különbséget a szuverén Libanon és a Hezbollah között, így „Libanont tesz felelőssé minden, az ország területéről indított akcióért”. A politikus egyértelműen a Hezbollah esetleges rakétatámadásaira utalt. Többen attól tartanak Libanonban, hogy Izrael katonai akcióra készül az ország, legalábbis annak déli része ellen.