„Mészáros pusztítóbb az oroszoknál”

Publikálás dátuma
2018.05.09 07:05
Fotók: Népszava
Fotó: /
Már egy éve befejeződött a vasútfelújítás Balatonszemesen, az egykori munkaterület azonban az utakkal együtt máig szétdúlt állapotban van. A polgármesternek fontosabb a Fidesz barátsága és a beruházást bonyolító Mészáros-cégek profitja, mint a település érdeke és a helyiek békéje.

Idén nyáron immár két éve lesz, hogy a balatonszemesiek élete fenekestül felfordult. 2016 nyarán – a történetről először beszámoló 24.hu írása szerint - favágók jelentek meg az üdülőhely belterületén a volt Hunyady parkban, és a környéken lakók tiltakozása ellenére, az önkormányzat megbízásából kivágták a 60-80 éves nyárfaligetet. A vandál pusztításnak vagy harminc egészséges fa esett áldozatul – a közmunkások szerint raklap lett a faanyagból –, az egykori park pedig háború-sújtotta zónaként éktelenkedik a település közepén.

Szemes a 18-19 század fordulóján a Hunyady grófoké volt, ahová az akkori elit épített patinás villákat, meg hosszú stégeket fürdőkabinokkal. A népszerű nyaralóhelyen létesült aztán kikötő és vasútállomás is, a Lelle irányába terjeszkedő település szélén tisztviselők, iparosok vásároltak maguknak házhelyet. A Hunyady parkban az 1960-as években az orosz hadsereg tiszti állományának gyerekei számára épült úttörőtábor – az oroszok vigyáztak a fákra, füvesítettek, bokrokat ültettek, a gyerekeket ideiglenes épületekben és sátrakban nyaraltatták. A rendszerváltás után tisztán adták vissza a területet az önkormányzatnak, amelynek az elmúlt negyedszázadban számos (végül meg nem valósult) terve volt az egykori gyerektáborral.

A kormány 2015-ben döntött a park közelében futó dél-balatoni vasútvonal felújításáról, a munkát a a Déli-part 2016 Konzorcium - R-Kord Építőipari Kft., V-Híd Zrt., Swietelsky Vasúttechnika Kft. - nyerte el (emlékezetes, hogy amikor a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe sorolt R-Kord és V-Híd beszállt az üzletbe, a korábban 55 milliárdosra becsült, uniós finanszírozású beruházás költségvetését a kormányzat 73 milliárd forintra emelte). Amint a szerződéseket aláírták, a cégek elkezdtek olyan belterületi felvonulási területeket keresni, ahol a gépeiket és az építési törmeléket tárolhatják, de Fonyódtól Földvárig mindenhonnan elhajtották őket. A szemesi polgármester, Takács József (aki legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a Nemzeti Választási Bizottság megbírságolta, amiért „közhatalmi pozíciójával összefüggésbe hozhatóan vett részt jelölő szervezet kampányeszközének terjesztésében”, magyarán független elöljáróként a Fidesz szórólapját terítette és a Fidesz jelöltjét ajánlotta a parlamenti választási kampányban) viszont készségesnek mutatkozott, és a Hunyady-parkot felajánlotta a konzorciumnak kőrostálás, betonőrlés és betonkeverés céljára. A vállalkozások a fentieken túl aszfalt- és betonhulladékot is tároltak a kivágott fák helyén. A szóban forgó vasútvonal szakaszon az építők minden peront felbontottak, 5 méter mélyen az ágyazatot is felszedték, és mindent odahordtak a bérbe vett területre.

-Szemesen nagyjából 1200 állandó bejelentett lakos van, és közülük mintegy 800 választópolgár lehet, de a feljegyzések szerint körülbelül 500 megy el szavazni. A legutóbbi választáson csak minimális többséggel szavazták meg Takácsot polgármesternek, mégis nyíltan hangoztatja, hogy néhány bajkeverőt leszámítva mögötte áll az egész falu, és akinek nem tetszenek a vezetési módszerei, azok el is költözhetnek – mondta lapunknak az egyik ottani lakos. Ezt a kijelentést a jegyzőkönyvek tanúsága szerint szinte minden testületi ülésen és lakossági fórumon megismétli, főként az üdülőtulajdonosoknak címezve (pedig a falu bevételeihez ők is évente több mint 200 millió forinttal járulnak hozzá). A szemesiek az építkezés kezdete óra pereskednek a szerződésekért a helyiek, és máig még olyan alap-információkat sem kaptak meg, hogy hivatalosan mikor kezdődött és mikorra fejeződik be a munka, illetve mi lesz a törvényben előírt rekultivációval. Mindössze annyi derült ki, hogy havonta 200 ezer forintot fizettek a hatalmas telepért – nagyjából annyit, amennyiért ott egy nyaralót lehet kibérelni, miközben a helyet nem csak törmeléklerakásra használták – a betonkeverő alá például egy 3-szor 5 méteres vasbeton medencét építettek, ami ma is ott van a föld alatt – holott elvileg már levonultak a területről - a korábbi telephely számos beton szerkezeti elemét és nagyfeszültségű elektromos kábelét egyszerűen eltemették vagy beszántották. A park telkén a vasútépítés ideje alatt 2 emelet magasságban állt az aszfalttörmelék – a végén nagyjából összeszedték, majd az egészre vékony rétegben termőföldet terítettek.

VÍZPARTI IDILL - Az egykori park helyéről elvitt betonelemek utóbb a nyaralóhely legkülönbözőbb pontjain bukkantak föl

VÍZPARTI IDILL - Az egykori park helyéről elvitt betonelemek utóbb a nyaralóhely legkülönbözőbb pontjain bukkantak föl

- Mészáros pusztítóbb az oroszoknál. A 25 tonnás teherautók szétdúlták az Arany János és a Bánk bán utcákban az utat, azt se tette rendbe senki, most terepjáróval sem használható. A vasúti töltés kétszer olyan magas lett, mint a korábbi, mellette másfél méter mély, szilárd burkolatú árok fut, acélkorlát szegélyezi, átjárókat viszont nem nagyon építettek. A polgármester családjának vendéglőjénél három is van, utána majd” két kilométeren át egy sincs – sorolja a panaszokat az egyik érintett háztulajdonos, azt is hozzátéve: amikor megkérdezték a Swietelsky projektvezetőjét, hogy hogyan fognak ezentúl átjárni a Balatonhoz, azt a választ kapták, hogy mindenhol készült átjáró, ahol az önkormányzat kérte.

A törmeléket már elvitték az egykori park helyéről, ám később szerte Balatonszemesen ismeretlen eredetű betonkupacok jelentek meg, a Tuskó öbölben a parton is. A munkaterület közelében számos ház megrongálódott, a környező épületek értéke a töredékére csökkent, kártérítést azonban mostanáig nem fizettek. Az egyetlen fejlemény, hogy a tessék-lássék kiürített telket 379 millió forintért eladásra hirdeti a helyhatóság – holott 2017 júniusában befejeződött az építkezés.

Közben a lakók környezetkárosítás miatt a kormányhivatalhoz fordultak, a hiányzó információk érdekében pedig adatigényléseket indítottak, de egyik eljárás sem járt eredménnyel. A leginkább azt szeretnék tudni, milyen rekultivációs kötelezettség szerepelt a szerződésekben, ki és mikor teszi rendbe a parkot, az utakat, a járdákat, a vízelvezetőket. Helyi forrásaink szerint a volt ligetet nem a konzorcium, hanem közvetlenül a Mészáros-féle V-Híd Zrt. bérelte ki, a park tönkretételéért így Mészáros Lőrincet hibáztatják, pedig a szerződésben Takács József polgármester vállalta, hogy még a terület átadása előtt kivágatja a ligetben lévő fákat, tehát ez a teher az ő lelkén szárad.

Lapunk természetesen Takács József polgármestert is megkereste kérdéseivel. Írásban – még a választás előtt - elküldött levelünkre a következő választ kaptuk: „Tisztelt Hargitai Miklós! Ön nem ismer engem, én sem ismerem önt. Ennek ellenére – segítségkérésként – olyan kérdéseket tesz föl, melyekben olyan állítások, vádak szerepelnek, melyek részemről azt vélelmeztetik, hogy ön mint újságíró eleve prekoncepcióval él velem és ezen keresztül Balatonszemes önkormányzatával szemben. Nem kívánom a kéréseit részleteiben elemezni, ezért összességében írom, hogy a kérdéseiben megfogalmazott állítások túlnyomó többsége köszönő viszonyban sincs a valósággal. Kérdéseinek prekoncepciós állításaira, azok újságírói etikával össze nem egyeztethető megnyilvánulásaira az feltételezhető, hogy öntől pártatlan véleményalkotás illetve pártatlan újságcikk elkészítése nem várható. Erre tekintettel – a kérdések megválaszolása nélkül – az önnel való levelezést lezártnak tekintem.” Egyik forrásunk szerint a polgármester mostanában a levelet lobogtatva elégedetten szokta hangoztatni: „így kell elhajtani a kellemetlen újságírókat”.

Szintén írásban kértünk választ (többek között az elmaradt rekultivációról és a területbérlés feltételeiről) a Swietelskytől, de közel két hónap alatt az ígéreteken kívül semmit nem kaptunk. A végeredményt tekintve ugyanilyen eredményre jutottunk az R-Korddal is. Vagyis az elpusztított parkért és a lakók káraiért senki nem vállalja a felelősséget, az illetékes hatóságok pedig mindezt tétlenül nézik egy olyan beruházással összefüggésben, amit gavallérosan kifizettek a Mészáros-cégeknek és partnerüknek az európai adófizetők, úgy, hogy abból a területrehabilitációra és a kártalanításra is bőven futotta volna.

Kőben utaznak
A Swietelsky Vasúttechnika Kft.-nek egy másik ügyben is küldtünk kérdéseket: azt szerettük volna megtudni, hogy honnan szerezték be a követ a felcsúti kisvasúthoz. A sínek ugyanis világos színű dolomit-ágyazaton futnak, ami a hazai vasútépítési gyakorlatban meglehetősen szokatlan (a szabványba belefér ugyan, de itthon szinte kizárólag bazaltot, andezitet és gránitot használnak erre a célra). Felcsúton azt beszélik, hogy az Orbán-család bányavállalkozása volt a beszállító, ami lehet akár szimpla pletyka is – mindenesetre a Swietelsky könnyen tisztázhatta volna, de nem tette meg.
A gánti bányaüzemből a Magyar Narancs tavalyi összeállítása szerint egyre több közcélú beruházáshoz visznek követ. Bár Orbán Viktor azt állította, hogy a család cégei nem indulnak közbeszerzéseken, alvállalkozóként, beszállítóként gyakran megjelennek, most például a Nemzeti Lovarda építkezésénél. A bányacég birtokolja az ország egyik legnagyobb tájsebét Gánt mellett, ahol működő és már letermelt bányaterületek is vannak. A közeli, már nem használt bányatelken építési-bontási törmelékeket kívánt feldolgozni az Orbán-cég, ez azonban a lakosság és a környezetvédők ellenállása miatt egyelőre meghiúsult.

Szerző
2018.05.09 07:05

Önrészt szednének a betegektől a fogorvosok

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az alapellátásban dolgozó szakemberek a családi pótlék megkurtításával büntetnénk a gyermekeik fogaival nem törődő szülőket és térítésdíjas kezelésekkel pótolnák a rendelőik működtetéséből hiányzó összeget.
Meglehetősen provokatív javaslattal állt elő Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke. Egyebek mellett azt javasolja a kormányzatnak, hogy vonja meg a családtámogatás egy részét, ha a szülő nem viszi el a gyerekét az iskola fogorvosa által javasolt kezelésre. Azt is indítványozta, hogy a fogászati ellátásból hiányzó összeg pótlására a kormány vezessen be a felnőttek esetében átlagosan 3-4 ezer forintos önrészt a most még térítésmentes kezelésekért. 
Terveik szerint ezt az összeget a páciens visszakapná év végén, ha két szűrővizsgálat között elvégezteti a szükséges fogmegtartó beavatkozásokat.
A drasztikus javaslatokkal az alapellátás érdekvédői azért álltak elő éppen most, mert elvesztették bizalmukat abban, hogy megkapják a kormányzattól a praxisaik rentábilis működtetéséhez szükséges évi mintegy 30 milliárdos többletet.
Nagy Ákos szerint, ha a szülő nem törődik a gyermeke egészségével, az kimeríti a veszélyeztetés fogalmát. Bár az elhanyagolt fogak ugyan nem okoznak azonnal és életveszélyes helyzetet, de visszafordíthatatlan egészségkárosodást okoznak. - Ha megvonják a családtámogatást azoktól, akiknek a gyermeke sokat mulaszt az iskolából, akkor ezt a szankciót ki lehetne terjeszteni azokra a szülőkre is, akik nem vigyáznak gyerekeik egészségére - mondta.
- Van olyan község, ahol ha valaki ünnep- vagy pihenőnapon fűnyírással megzavarja a szomszédja nyugalmát, akkor 200 ezer forintos bírságot kap. Tehát, ha füvet nyírok vasárnap, akkor kaphatok büntetést, de ha elhanyagolom a gyerekem egészségét, akkor ezt senki ne merje szóvá tenni?
- vetette fel Nagy Ákos.
Emlékeztetett arra is, hogy a WHO adatbanknak készített legutóbbi hazai felmérés szerint az öt-hat éves gyerekek 60 százalékának van már szuvas, tömött, vagy eltávolított foga. A 12 éveseknek pedig átlagosan 2-3 rossz vagy kezelt foga van. És hiába ír elő jogszabály félévenként kötelező szűrést a gyerekek számára, a finanszírozási anomáliák miatt, nem minden oktatási intézménynek van fogorvosa. Ott pedig ahol van, gyakran a szülő nem járul hozzá az ellátáshoz, mondván: van saját fogorvosuk, aki kezeli a gyereket. Ha így lenne, akkor a tömött fogak száma emelkedne fiatal felnőtt korra és nem a húzottaké – mondja az orvos. 
- A gyakorlatban a szülők egy része nem nagyon törődik gyereke szuvas fogaival, a szükséges kezelések „elsikkadnak”
- állította Nagy Ákos.
Gyakran maga az iskola sem gondoskodik arról, hogy az osztályok valóban részt vegyenek a vizsgálatokon. Előfordul, hogy egy gyerek más-más orvoshoz tartozik az iskolája és a lakóhelye szerint. Az alapellátó fogorvosok szerint e területen is - éppúgy mint a háziorvosoknál - alkalmazni kellene a kártyarendszert annak érdekében, hogy a szűrést végző orvoshoz kerüljön az ellátási kötelezettség. Így elkerülhető lenne, hogy a több ellátó közül végül senki sem tömi be a gyerekek lyukas fogait. Nagy Ákos elmondta, hogy a fogorvosi praxisoknak novemberben kell csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Ide minden orvosnak rögzítenie kell majd a páciensei, köztük a gyerekek fogászati státuszát, így tudni lehet majd, ki, mikor, nem végeztette el a szükséges kezeléseket a gyermekénél. Nagy Ákos úgy véli, az utóbbi hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy az állam nem tesz pénzt a rendszerbe. - Ennek megfelelően nincs más út, minthogy legyen fizetős a fogászat. Könnyen előfordulhat ugyanis az, ami Angliában történt a kétezres évek elején: egyszerre álltak föl az állami ellátórendszerben dolgozó fogorvosok, mert képtelenek voltak az elvárt kezeléseket a kapott finanszírozásból elvégezni.
A javasolt 3-4 ezer forintos térítési díj még mindig jóval kisebb összeg, mint a magánorvosi kezelés, és a pénz visszajár, ha valaki elég gondos és törődik az egészségével
- mondta.
Most egyébként a lakosság 20 százaléka, zömében a 20-32 évesek járnak rendszeresen legalább évente egy alkalommal szűrésre. A magyarok 70 százaléka viszont csak akkor megy el a fogorvosi rendelőbe, ha már nagyon fáj a foga. Ezen szeretnék változtatni – hangsúlyozta Nagy Ákos. – Miután az általunk elképzelt rendszerben a páciens az orvosnak fizetné a díjat, aki ezt az összeget közvetlenül fölhasználhatná a praxisa fönntartására, az egészségtudatos lakosság viszont a közkasszából kapná vissza a saját maga által korábban befizetett önrészt – így a körzetek finanszírozási többlethez jutnának. - tette hozzá. A szövetségi elnök azt is megjegyezte:
a páciensek többsége nem tudja mi jár ingyen, a praxisok pedig a pénzhiány miatt nem tartják be a szabályokat.
Ellenőrzés nincs, szankció nincs – ez így egy egészen elképesztő korrupciós nyomás a fogorvosokon – mondta Nagy Ákos, és azt is hozzátette: a szabályozott, ellenőrzött rendszer valamennyiünk érdeke. És ha ezt nem elég elmondani, akkor lépnünk kell valamit.
Szerző
2018.08.21 07:30
Frissítve: 2018.08.21 07:30

Tovább tombol a hőség – Másodfokú figyelmeztetéseket adtak ki

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Akár 35 fokot is mérhetünk kedden, csak helyenként alakulhat ki zápor, zivatar.
A fővárosra és Pest, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is másodfokú figyelmeztetést adott ki kedd reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), az érintett területeken a napi középhőmérséklet 27 fok felett valószínű. Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Veszprém megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. 
Az előrejelzés szerint a sok napsütés mellett gomolyfelhő-képződésre is számíthatunk, amelyből a déli óráktól egy-egy helyen zápor, zivatar is kialakulhat. A légmozgás többnyire mérsékelt marad, átmeneti szélerősödés csak zápor, zivatar környezetében lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 35 fok között alakul, késő estére 23 és 28 fok közé hűl le a levegő.
2018.08.21 07:06
Frissítve: 2018.08.21 07:06