„Mészáros pusztítóbb az oroszoknál”

Publikálás dátuma
2018.05.09 07:05
Fotók: Népszava
Fotó: /
Már egy éve befejeződött a vasútfelújítás Balatonszemesen, az egykori munkaterület azonban az utakkal együtt máig szétdúlt állapotban van. A polgármesternek fontosabb a Fidesz barátsága és a beruházást bonyolító Mészáros-cégek profitja, mint a település érdeke és a helyiek békéje.

Idén nyáron immár két éve lesz, hogy a balatonszemesiek élete fenekestül felfordult. 2016 nyarán – a történetről először beszámoló 24.hu írása szerint - favágók jelentek meg az üdülőhely belterületén a volt Hunyady parkban, és a környéken lakók tiltakozása ellenére, az önkormányzat megbízásából kivágták a 60-80 éves nyárfaligetet. A vandál pusztításnak vagy harminc egészséges fa esett áldozatul – a közmunkások szerint raklap lett a faanyagból –, az egykori park pedig háború-sújtotta zónaként éktelenkedik a település közepén.

Szemes a 18-19 század fordulóján a Hunyady grófoké volt, ahová az akkori elit épített patinás villákat, meg hosszú stégeket fürdőkabinokkal. A népszerű nyaralóhelyen létesült aztán kikötő és vasútállomás is, a Lelle irányába terjeszkedő település szélén tisztviselők, iparosok vásároltak maguknak házhelyet. A Hunyady parkban az 1960-as években az orosz hadsereg tiszti állományának gyerekei számára épült úttörőtábor – az oroszok vigyáztak a fákra, füvesítettek, bokrokat ültettek, a gyerekeket ideiglenes épületekben és sátrakban nyaraltatták. A rendszerváltás után tisztán adták vissza a területet az önkormányzatnak, amelynek az elmúlt negyedszázadban számos (végül meg nem valósult) terve volt az egykori gyerektáborral.

A kormány 2015-ben döntött a park közelében futó dél-balatoni vasútvonal felújításáról, a munkát a a Déli-part 2016 Konzorcium - R-Kord Építőipari Kft., V-Híd Zrt., Swietelsky Vasúttechnika Kft. - nyerte el (emlékezetes, hogy amikor a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe sorolt R-Kord és V-Híd beszállt az üzletbe, a korábban 55 milliárdosra becsült, uniós finanszírozású beruházás költségvetését a kormányzat 73 milliárd forintra emelte). Amint a szerződéseket aláírták, a cégek elkezdtek olyan belterületi felvonulási területeket keresni, ahol a gépeiket és az építési törmeléket tárolhatják, de Fonyódtól Földvárig mindenhonnan elhajtották őket. A szemesi polgármester, Takács József (aki legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a Nemzeti Választási Bizottság megbírságolta, amiért „közhatalmi pozíciójával összefüggésbe hozhatóan vett részt jelölő szervezet kampányeszközének terjesztésében”, magyarán független elöljáróként a Fidesz szórólapját terítette és a Fidesz jelöltjét ajánlotta a parlamenti választási kampányban) viszont készségesnek mutatkozott, és a Hunyady-parkot felajánlotta a konzorciumnak kőrostálás, betonőrlés és betonkeverés céljára. A vállalkozások a fentieken túl aszfalt- és betonhulladékot is tároltak a kivágott fák helyén. A szóban forgó vasútvonal szakaszon az építők minden peront felbontottak, 5 méter mélyen az ágyazatot is felszedték, és mindent odahordtak a bérbe vett területre.

-Szemesen nagyjából 1200 állandó bejelentett lakos van, és közülük mintegy 800 választópolgár lehet, de a feljegyzések szerint körülbelül 500 megy el szavazni. A legutóbbi választáson csak minimális többséggel szavazták meg Takácsot polgármesternek, mégis nyíltan hangoztatja, hogy néhány bajkeverőt leszámítva mögötte áll az egész falu, és akinek nem tetszenek a vezetési módszerei, azok el is költözhetnek – mondta lapunknak az egyik ottani lakos. Ezt a kijelentést a jegyzőkönyvek tanúsága szerint szinte minden testületi ülésen és lakossági fórumon megismétli, főként az üdülőtulajdonosoknak címezve (pedig a falu bevételeihez ők is évente több mint 200 millió forinttal járulnak hozzá). A szemesiek az építkezés kezdete óra pereskednek a szerződésekért a helyiek, és máig még olyan alap-információkat sem kaptak meg, hogy hivatalosan mikor kezdődött és mikorra fejeződik be a munka, illetve mi lesz a törvényben előírt rekultivációval. Mindössze annyi derült ki, hogy havonta 200 ezer forintot fizettek a hatalmas telepért – nagyjából annyit, amennyiért ott egy nyaralót lehet kibérelni, miközben a helyet nem csak törmeléklerakásra használták – a betonkeverő alá például egy 3-szor 5 méteres vasbeton medencét építettek, ami ma is ott van a föld alatt – holott elvileg már levonultak a területről - a korábbi telephely számos beton szerkezeti elemét és nagyfeszültségű elektromos kábelét egyszerűen eltemették vagy beszántották. A park telkén a vasútépítés ideje alatt 2 emelet magasságban állt az aszfalttörmelék – a végén nagyjából összeszedték, majd az egészre vékony rétegben termőföldet terítettek.

VÍZPARTI IDILL - Az egykori park helyéről elvitt betonelemek utóbb a nyaralóhely legkülönbözőbb pontjain bukkantak föl

VÍZPARTI IDILL - Az egykori park helyéről elvitt betonelemek utóbb a nyaralóhely legkülönbözőbb pontjain bukkantak föl

- Mészáros pusztítóbb az oroszoknál. A 25 tonnás teherautók szétdúlták az Arany János és a Bánk bán utcákban az utat, azt se tette rendbe senki, most terepjáróval sem használható. A vasúti töltés kétszer olyan magas lett, mint a korábbi, mellette másfél méter mély, szilárd burkolatú árok fut, acélkorlát szegélyezi, átjárókat viszont nem nagyon építettek. A polgármester családjának vendéglőjénél három is van, utána majd” két kilométeren át egy sincs – sorolja a panaszokat az egyik érintett háztulajdonos, azt is hozzátéve: amikor megkérdezték a Swietelsky projektvezetőjét, hogy hogyan fognak ezentúl átjárni a Balatonhoz, azt a választ kapták, hogy mindenhol készült átjáró, ahol az önkormányzat kérte.

A törmeléket már elvitték az egykori park helyéről, ám később szerte Balatonszemesen ismeretlen eredetű betonkupacok jelentek meg, a Tuskó öbölben a parton is. A munkaterület közelében számos ház megrongálódott, a környező épületek értéke a töredékére csökkent, kártérítést azonban mostanáig nem fizettek. Az egyetlen fejlemény, hogy a tessék-lássék kiürített telket 379 millió forintért eladásra hirdeti a helyhatóság – holott 2017 júniusában befejeződött az építkezés.

Közben a lakók környezetkárosítás miatt a kormányhivatalhoz fordultak, a hiányzó információk érdekében pedig adatigényléseket indítottak, de egyik eljárás sem járt eredménnyel. A leginkább azt szeretnék tudni, milyen rekultivációs kötelezettség szerepelt a szerződésekben, ki és mikor teszi rendbe a parkot, az utakat, a járdákat, a vízelvezetőket. Helyi forrásaink szerint a volt ligetet nem a konzorcium, hanem közvetlenül a Mészáros-féle V-Híd Zrt. bérelte ki, a park tönkretételéért így Mészáros Lőrincet hibáztatják, pedig a szerződésben Takács József polgármester vállalta, hogy még a terület átadása előtt kivágatja a ligetben lévő fákat, tehát ez a teher az ő lelkén szárad.

Lapunk természetesen Takács József polgármestert is megkereste kérdéseivel. Írásban – még a választás előtt - elküldött levelünkre a következő választ kaptuk: „Tisztelt Hargitai Miklós! Ön nem ismer engem, én sem ismerem önt. Ennek ellenére – segítségkérésként – olyan kérdéseket tesz föl, melyekben olyan állítások, vádak szerepelnek, melyek részemről azt vélelmeztetik, hogy ön mint újságíró eleve prekoncepcióval él velem és ezen keresztül Balatonszemes önkormányzatával szemben. Nem kívánom a kéréseit részleteiben elemezni, ezért összességében írom, hogy a kérdéseiben megfogalmazott állítások túlnyomó többsége köszönő viszonyban sincs a valósággal. Kérdéseinek prekoncepciós állításaira, azok újságírói etikával össze nem egyeztethető megnyilvánulásaira az feltételezhető, hogy öntől pártatlan véleményalkotás illetve pártatlan újságcikk elkészítése nem várható. Erre tekintettel – a kérdések megválaszolása nélkül – az önnel való levelezést lezártnak tekintem.” Egyik forrásunk szerint a polgármester mostanában a levelet lobogtatva elégedetten szokta hangoztatni: „így kell elhajtani a kellemetlen újságírókat”.

Szintén írásban kértünk választ (többek között az elmaradt rekultivációról és a területbérlés feltételeiről) a Swietelskytől, de közel két hónap alatt az ígéreteken kívül semmit nem kaptunk. A végeredményt tekintve ugyanilyen eredményre jutottunk az R-Korddal is. Vagyis az elpusztított parkért és a lakók káraiért senki nem vállalja a felelősséget, az illetékes hatóságok pedig mindezt tétlenül nézik egy olyan beruházással összefüggésben, amit gavallérosan kifizettek a Mészáros-cégeknek és partnerüknek az európai adófizetők, úgy, hogy abból a területrehabilitációra és a kártalanításra is bőven futotta volna.

Kőben utaznak
A Swietelsky Vasúttechnika Kft.-nek egy másik ügyben is küldtünk kérdéseket: azt szerettük volna megtudni, hogy honnan szerezték be a követ a felcsúti kisvasúthoz. A sínek ugyanis világos színű dolomit-ágyazaton futnak, ami a hazai vasútépítési gyakorlatban meglehetősen szokatlan (a szabványba belefér ugyan, de itthon szinte kizárólag bazaltot, andezitet és gránitot használnak erre a célra). Felcsúton azt beszélik, hogy az Orbán-család bányavállalkozása volt a beszállító, ami lehet akár szimpla pletyka is – mindenesetre a Swietelsky könnyen tisztázhatta volna, de nem tette meg.
A gánti bányaüzemből a Magyar Narancs tavalyi összeállítása szerint egyre több közcélú beruházáshoz visznek követ. Bár Orbán Viktor azt állította, hogy a család cégei nem indulnak közbeszerzéseken, alvállalkozóként, beszállítóként gyakran megjelennek, most például a Nemzeti Lovarda építkezésénél. A bányacég birtokolja az ország egyik legnagyobb tájsebét Gánt mellett, ahol működő és már letermelt bányaterületek is vannak. A közeli, már nem használt bányatelken építési-bontási törmelékeket kívánt feldolgozni az Orbán-cég, ez azonban a lakosság és a környezetvédők ellenállása miatt egyelőre meghiúsult.

Szerző
2018.05.09 07:05

Kaposváron harmadszor is százak tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:42

Fotó: Népszava/ Radó Ferenc
- Menjen a Fidesz! – válaszolták a tüntetők, amikor a kaposvári tüntetés egyik szónoka megkérdezte, el akar-e menni valaki a városból vagy az országból.
Nagyjából ez volt a legerősebb beszólás a demonstráción, melyet a többi megyeszékhelyhez hasonlóan Somogyban is a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezett – az ellenzéki pártok támogatása mellett –, s melyen az elmúlt napok kellemes, kora tavaszi időjárását váltó csípős hidegben is úgy háromszázan vettek részt az Európa-parkban. A belvárosi tér immáron a harmadik demonstrációnak adott helyet a rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvény elfogadása óta:
Kaposváron ilyesfajta ellenzéki aktivitásra senki sem emlékezett a rendszerváltás óta.
- Azt hitték, karácsony előtt sunyi módon, csendben át lehet nyomni az embereken egy ilyen jogszabályt – elevenítette fel a tüntetések okát Svajda József, a MASZSZ megyei vezetője, aki megjegyezte: a hatalom elszámolta magát, nem gondolta, hogy ekkora és ilyen egységes tiltakozást vált ki a jogszabály, hiszen a – Fidesz-közeli – Munkástanácsokon kívül minden valamire való szakszervezet és érdek-képviseleti tömörülés csatlakozott az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottsághoz, mely erre a szombatra megszervezte az országos tiltakozást.
- Eddig minden kormány úgy gondolkodott, alacsony bérek kellenek, mert az vonzza a külföldi tőkét – folytatta Svajda József -, de 99 ezer forintért nem lehet dolgozni. Amikor ezt jeleztük, elmondtak minket mindenféle mocskos prolinak, csőcseléknek, lumpeneknek, pedig csak normális béreket és nyugdíjakat akarunk. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint remekül emelkednek a bérek, az ország szinte Eldorádó. Szerintünk viszont ez nem igaz, így hát folytatjuk, ahogy Churchill mondta: földön, vízen, levegőben. Végre sokan megértették, mi a tét, s ami nagyon fontos: a dolgozók mellé felsorakoztak a fiatalok, a diákság. Erre utoljára 1956-ban volt példa Magyarországon.
Varga Zsoltné, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének országos alelnöke arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvét rengetegszer módosították az elmúlt években, de mindig a dolgozók kárára, akik nem mertek nemet mondani a változtatásokra. Emiatt egyre nagyobbak a munkaterhek, s a túlhajszoltság következménye a mind több munkahelyi baleset, valamint a romló termelékenység. - Akik a rabszolgatörvényt kidolgozták és megszavazták, nem tudják, mi van egy valódi munkahelyen – jelentette ki. – Ugyanők hangoztatják évek óta, drasztikusan emelkednek a fizetések. Akkor miért megy el annyi ember az országból? Szolidaritásra, összefogásra van szükség, mert a hatalom semmibe veszi a munkásokat, érzéketlen robotoknak tekinti őket, s amit pedig megtermelnek az emberek, azt ellopják. Ebből viszont elegünk lett, ami meglepte a kormánypártokat, s egyre idegesebbé teszi őket. Van esély a változásokra, de a sikerhez szükség van a rendszert otthonról bíráló fotelforradalmárokra is!
Csábráki Lajosné a megváltozott munkaképességűek mind nehezebb megélhetéséről beszélt a hallgatóságnak, Hornyák József, a Vasas Szakszervezet somogyi titkára pedig arról, hogy a hatalom nem törődik a dolgozó emberekkel. - Tárgyalni akartunk a kormánnyal, de nem hajlandó rá – tette hozzá. – Kértünk engedélyt forgalomlassító útlezárásra Kaposvárra, de a rendőrség a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva elutasította a kérelmünket. Egy négysávos úton akartunk egy sávot elfoglalni… De nem hagyjuk magunkat, tovább küzdünk az igazunkért. Mert ha csak 1 százalék esélyt adunk a munkáltatóknak, hogy bevezethessék a rabszolgatörvényt, meg fogják tenni.
2019.01.19 17:42
Frissítve: 2019.01.19 17:47

Tizenhárom éve zuhant le a szlovák katonai gép a Zempléni-hegységben

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:17
Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka megkoszorúzza a hejcei emlékművet
Fotó: MTI/ Vajda János
A szlovák védelmi erők újkori történelmének legnagyobb katasztrófája volt a légierő csapatszállító repülőgépének 2006. január 19-ei lezuhanása.
A tizenhárom évvel ezelőtti hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek szombaton a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben. A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép a Hejce fölötti Borsó-hegyre zuhant le; a fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget.
Peter Gajdos szlovák védelmi miniszter a Hejce központjában lévő emlékműnél, az áldozatok családtagjai, a katonatársak, a mentésben részt vevők és a helybéliek előtt azt mondta: katasztrófa mindörökre megváltoztatta negyvenkét család sorsát, és mélyen beleivódott az emlékezetbe. A szlovák miniszter kiemelte, tisztelettel adóznak az áldozatok - a Koszovóból hazatérő harminckilenc férfi és három nő - emléke előtt; lehetetlen megbékülni a veszteséggel.
Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter arról szólt: az elvesztett katonák Koszovóban a békéért szolgáltak, reményt adtak a balkáni országok népeinek, és erre büszkének kell lenni, mert "ők is büszkén látták el feladatukat", ám néhány percre hazájuktól és szeretteiktől, a sikeres küldetés után életüket vesztették. Az eseményen az idén is jelen volt a szerencsétlenség egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas, aki elhelyezte koszorúját elvesztett katonatársai emlékművénél. A megemlékezésen Keszi Marcella, a lezuhant repülőgép parancsnokának testvére beszédében azt mondta: öccse úgy hagyta el a világot, hogy bűnösnek nyilvánították, meggyanúsították a baleset okozásával. Felszólította a szlovák védelmi minisztert, hogy szüntesse meg a dokumentumok titkosítását, adjon parancsot a vizsgálatok eredményének felülvizsgálatára. 
Szerző
2019.01.19 17:17