Balatonszemes;Mészáros Lőrinc;

Fotók: Népszava

- „Mészáros pusztítóbb az oroszoknál”

Már egy éve befejeződött a vasútfelújítás Balatonszemesen, az egykori munkaterület azonban az utakkal együtt máig szétdúlt állapotban van. A polgármesternek fontosabb a Fidesz barátsága és a beruházást bonyolító Mészáros-cégek profitja, mint a település érdeke és a helyiek békéje.

Idén nyáron immár két éve lesz, hogy a balatonszemesiek élete fenekestül felfordult. 2016 nyarán – a történetről először beszámoló 24.hu írása szerint - favágók jelentek meg az üdülőhely belterületén a volt Hunyady parkban, és a környéken lakók tiltakozása ellenére, az önkormányzat megbízásából kivágták a 60-80 éves nyárfaligetet. A vandál pusztításnak vagy harminc egészséges fa esett áldozatul – a közmunkások szerint raklap lett a faanyagból –, az egykori park pedig háború-sújtotta zónaként éktelenkedik a település közepén.

Szemes a 18-19 század fordulóján a Hunyady grófoké volt, ahová az akkori elit épített patinás villákat, meg hosszú stégeket fürdőkabinokkal. A népszerű nyaralóhelyen létesült aztán kikötő és vasútállomás is, a Lelle irányába terjeszkedő település szélén tisztviselők, iparosok vásároltak maguknak házhelyet. A Hunyady parkban az 1960-as években az orosz hadsereg tiszti állományának gyerekei számára épült úttörőtábor – az oroszok vigyáztak a fákra, füvesítettek, bokrokat ültettek, a gyerekeket ideiglenes épületekben és sátrakban nyaraltatták. A rendszerváltás után tisztán adták vissza a területet az önkormányzatnak, amelynek az elmúlt negyedszázadban számos (végül meg nem valósult) terve volt az egykori gyerektáborral.

A kormány 2015-ben döntött a park közelében futó dél-balatoni vasútvonal felújításáról, a munkát a a Déli-part 2016 Konzorcium - R-Kord Építőipari Kft., V-Híd Zrt., Swietelsky Vasúttechnika Kft. - nyerte el (emlékezetes, hogy amikor a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe sorolt R-Kord és V-Híd beszállt az üzletbe, a korábban 55 milliárdosra becsült, uniós finanszírozású beruházás költségvetését a kormányzat 73 milliárd forintra emelte). Amint a szerződéseket aláírták, a cégek elkezdtek olyan belterületi felvonulási területeket keresni, ahol a gépeiket és az építési törmeléket tárolhatják, de Fonyódtól Földvárig mindenhonnan elhajtották őket. A szemesi polgármester, Takács József (aki legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a Nemzeti Választási Bizottság megbírságolta, amiért „közhatalmi pozíciójával összefüggésbe hozhatóan vett részt jelölő szervezet kampányeszközének terjesztésében”, magyarán független elöljáróként a Fidesz szórólapját terítette és a Fidesz jelöltjét ajánlotta a parlamenti választási kampányban) viszont készségesnek mutatkozott, és a Hunyady-parkot felajánlotta a konzorciumnak kőrostálás, betonőrlés és betonkeverés céljára. A vállalkozások a fentieken túl aszfalt- és betonhulladékot is tároltak a kivágott fák helyén. A szóban forgó vasútvonal szakaszon az építők minden peront felbontottak, 5 méter mélyen az ágyazatot is felszedték, és mindent odahordtak a bérbe vett területre.

-Szemesen nagyjából 1200 állandó bejelentett lakos van, és közülük mintegy 800 választópolgár lehet, de a feljegyzések szerint körülbelül 500 megy el szavazni. A legutóbbi választáson csak minimális többséggel szavazták meg Takácsot polgármesternek, mégis nyíltan hangoztatja, hogy néhány bajkeverőt leszámítva mögötte áll az egész falu, és akinek nem tetszenek a vezetési módszerei, azok el is költözhetnek – mondta lapunknak az egyik ottani lakos. Ezt a kijelentést a jegyzőkönyvek tanúsága szerint szinte minden testületi ülésen és lakossági fórumon megismétli, főként az üdülőtulajdonosoknak címezve (pedig a falu bevételeihez ők is évente több mint 200 millió forinttal járulnak hozzá). A szemesiek az építkezés kezdete óra pereskednek a szerződésekért a helyiek, és máig még olyan alap-információkat sem kaptak meg, hogy hivatalosan mikor kezdődött és mikorra fejeződik be a munka, illetve mi lesz a törvényben előírt rekultivációval. Mindössze annyi derült ki, hogy havonta 200 ezer forintot fizettek a hatalmas telepért – nagyjából annyit, amennyiért ott egy nyaralót lehet kibérelni, miközben a helyet nem csak törmeléklerakásra használták – a betonkeverő alá például egy 3-szor 5 méteres vasbeton medencét építettek, ami ma is ott van a föld alatt – holott elvileg már levonultak a területről - a korábbi telephely számos beton szerkezeti elemét és nagyfeszültségű elektromos kábelét egyszerűen eltemették vagy beszántották. A park telkén a vasútépítés ideje alatt 2 emelet magasságban állt az aszfalttörmelék – a végén nagyjából összeszedték, majd az egészre vékony rétegben termőföldet terítettek.

VÍZPARTI IDILL - Az egykori park helyéről elvitt betonelemek utóbb a nyaralóhely legkülönbözőbb pontjain bukkantak föl

VÍZPARTI IDILL - Az egykori park helyéről elvitt betonelemek utóbb a nyaralóhely legkülönbözőbb pontjain bukkantak föl

- Mészáros pusztítóbb az oroszoknál. A 25 tonnás teherautók szétdúlták az Arany János és a Bánk bán utcákban az utat, azt se tette rendbe senki, most terepjáróval sem használható. A vasúti töltés kétszer olyan magas lett, mint a korábbi, mellette másfél méter mély, szilárd burkolatú árok fut, acélkorlát szegélyezi, átjárókat viszont nem nagyon építettek. A polgármester családjának vendéglőjénél három is van, utána majd” két kilométeren át egy sincs – sorolja a panaszokat az egyik érintett háztulajdonos, azt is hozzátéve: amikor megkérdezték a Swietelsky projektvezetőjét, hogy hogyan fognak ezentúl átjárni a Balatonhoz, azt a választ kapták, hogy mindenhol készült átjáró, ahol az önkormányzat kérte.

A törmeléket már elvitték az egykori park helyéről, ám később szerte Balatonszemesen ismeretlen eredetű betonkupacok jelentek meg, a Tuskó öbölben a parton is. A munkaterület közelében számos ház megrongálódott, a környező épületek értéke a töredékére csökkent, kártérítést azonban mostanáig nem fizettek. Az egyetlen fejlemény, hogy a tessék-lássék kiürített telket 379 millió forintért eladásra hirdeti a helyhatóság – holott 2017 júniusában befejeződött az építkezés.

Közben a lakók környezetkárosítás miatt a kormányhivatalhoz fordultak, a hiányzó információk érdekében pedig adatigényléseket indítottak, de egyik eljárás sem járt eredménnyel. A leginkább azt szeretnék tudni, milyen rekultivációs kötelezettség szerepelt a szerződésekben, ki és mikor teszi rendbe a parkot, az utakat, a járdákat, a vízelvezetőket. Helyi forrásaink szerint a volt ligetet nem a konzorcium, hanem közvetlenül a Mészáros-féle V-Híd Zrt. bérelte ki, a park tönkretételéért így Mészáros Lőrincet hibáztatják, pedig a szerződésben Takács József polgármester vállalta, hogy még a terület átadása előtt kivágatja a ligetben lévő fákat, tehát ez a teher az ő lelkén szárad.

Lapunk természetesen Takács József polgármestert is megkereste kérdéseivel. Írásban – még a választás előtt - elküldött levelünkre a következő választ kaptuk: „Tisztelt Hargitai Miklós! Ön nem ismer engem, én sem ismerem önt. Ennek ellenére – segítségkérésként – olyan kérdéseket tesz föl, melyekben olyan állítások, vádak szerepelnek, melyek részemről azt vélelmeztetik, hogy ön mint újságíró eleve prekoncepcióval él velem és ezen keresztül Balatonszemes önkormányzatával szemben. Nem kívánom a kéréseit részleteiben elemezni, ezért összességében írom, hogy a kérdéseiben megfogalmazott állítások túlnyomó többsége köszönő viszonyban sincs a valósággal. Kérdéseinek prekoncepciós állításaira, azok újságírói etikával össze nem egyeztethető megnyilvánulásaira az feltételezhető, hogy öntől pártatlan véleményalkotás illetve pártatlan újságcikk elkészítése nem várható. Erre tekintettel – a kérdések megválaszolása nélkül – az önnel való levelezést lezártnak tekintem.” Egyik forrásunk szerint a polgármester mostanában a levelet lobogtatva elégedetten szokta hangoztatni: „így kell elhajtani a kellemetlen újságírókat”.

Szintén írásban kértünk választ (többek között az elmaradt rekultivációról és a területbérlés feltételeiről) a Swietelskytől, de közel két hónap alatt az ígéreteken kívül semmit nem kaptunk. A végeredményt tekintve ugyanilyen eredményre jutottunk az R-Korddal is. Vagyis az elpusztított parkért és a lakók káraiért senki nem vállalja a felelősséget, az illetékes hatóságok pedig mindezt tétlenül nézik egy olyan beruházással összefüggésben, amit gavallérosan kifizettek a Mészáros-cégeknek és partnerüknek az európai adófizetők, úgy, hogy abból a területrehabilitációra és a kártalanításra is bőven futotta volna.

Kőben utaznak
A Swietelsky Vasúttechnika Kft.-nek egy másik ügyben is küldtünk kérdéseket: azt szerettük volna megtudni, hogy honnan szerezték be a követ a felcsúti kisvasúthoz. A sínek ugyanis világos színű dolomit-ágyazaton futnak, ami a hazai vasútépítési gyakorlatban meglehetősen szokatlan (a szabványba belefér ugyan, de itthon szinte kizárólag bazaltot, andezitet és gránitot használnak erre a célra). Felcsúton azt beszélik, hogy az Orbán-család bányavállalkozása volt a beszállító, ami lehet akár szimpla pletyka is – mindenesetre a Swietelsky könnyen tisztázhatta volna, de nem tette meg.
A gánti bányaüzemből a Magyar Narancs tavalyi összeállítása szerint egyre több közcélú beruházáshoz visznek követ. Bár Orbán Viktor azt állította, hogy a család cégei nem indulnak közbeszerzéseken, alvállalkozóként, beszállítóként gyakran megjelennek, most például a Nemzeti Lovarda építkezésénél. A bányacég birtokolja az ország egyik legnagyobb tájsebét Gánt mellett, ahol működő és már letermelt bányaterületek is vannak. A közeli, már nem használt bányatelken építési-bontási törmelékeket kívánt feldolgozni az Orbán-cég, ez azonban a lakosság és a környezetvédők ellenállása miatt egyelőre meghiúsult.