Izraelben is dúl a sorosozás

Tizennégy napon belül el kell hagynia a zsidó államot a Human Right Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet igazgatójának, Omar Shakirnak, akit az Izrael ellenes bojkott támogatásával vádolnak. A HRW ugyan cáfolta a vádakat és jelezte, hogy bírósághoz fordul, a belügyminisztérium szerdai közleménye szerint azonban Shakir évek óta az Izrael elleni, antiszemita felhangokkal tele nemzetközi bojkottmozgalom, a BDS ((Bojkott, tőkekivonás és szankciók) aktivistája, ezért visszavonja tőle a tartózkodási engedélyt. A BDS civil mozgalomként indult a palesztin területeken zajló izraeli telepépítések ellen és kiterjed a gazdaságon túl a kultúrára, tudományra is, ezért szakította meg több neves külföldi egyetem is a tudományos együttműködést izraeli kutatóműhelyekkel. A mozgalom erősen emlékeztet a 20. századi antiszemita kampányokra, főképp a náci „Zsidótól ne vásárolj!” jelszóra emlékeztet.”

Nem Shakirról van szó, hanem arról, hogy szájkosarat próbálnak tenni a HRW-re, elhallgattatni az emberi jogok izraeli sérelméért következetesen szót emelő szervezetet, szögezte le közleményében a Human Right Watch. Nem véletlenül, a Netanjahu kormányok idején ugyanis sorozatban születtek a civil szervezeteket orosz mintára korlátozó törvények. 2016 júliusában a knesszet szűk többséggel ugyan (57-48) megszavazta a civilszervezetek külföldi finanszírozásának bejelentési kötelezettségéről szóló, “átláthatósági” törvénytervezetet. A jogszabályt ugyan a Bájt Hájehudi telepespárt politikusa, Ajeled Saked igazságügyi miniszter kezdeményezte, de Benjamin Netanjahu miniszterelnök támogatta. E törvény szerint a költségvetésük több mint felét külföldi kormányzati intézmények által biztosított pénzforrásokból fedező civilszervezeteknek minden hivatalos okmányukban és hirdetésükben nyomtatott formában és az interneten is jelezniük kell, hogy külföldről kapnak pénzügyi támogatást. Eredeti formájában megkülönböztető jelvényt is kellett volna hordaniuk a parlamentben és a kormányzati intézményekben e szervezetek képviselőinek. A knesszet végül egy szelídebb változatot fogadott el, e kitétel nélkül, mert a szavazáskor iszonyú botrány keletkezett, több ellenzéki tiltakozót kivezettek a teremből. Noha az Európai Unió is figyelmeztette Izraelt, hogy a törvény fenyegeti az ország demokratikus berendezkedését, egy évvel később további szigorítás következett, amikor immár a Likudhoz (Netanjahu pártja, a kormánykoalíció vezető ereje) tartozó képviselő, Miki Zohar benyújtotta a Lex Sorost, tovább szigorítva a civil szervezetek külföldi finanszírozását. Az indoklás szerint azért, mert ezek a civilszervezetek Izrael lejáratásán dolgoznak külföldi pénzből, a legaktívabb e téren pedig a Soros György Nyílt Társadalom alapítványa.

Az izraeli kormány nem vett célba minden civil szervezetet, csakis azokat, amelyek a palesztinok emberi jogaiért emelnek szót a megszállt területeken, és azokat, amelyek ellenzik a megszállást.

Történelmi beismerés
A szíriai háború során Izrael több alkalommal bombázott szír területen olyan célpontokat, amelyek az iráni hadsereghez vagy a libanoni Hezbollahoz kötődnek, de Tel-Aviv sohasem szólalt meg ezek kapcsán. Szerdán Izrael első alkalommal ismerte el, hogy hadserege légicsapást mért egy szíriai légi támaszpontra. Ezt maga a védelmi miniszter, Jiszráel Kac jelentette be. "Az irániak támadással fenyegettek, és mi ezt meghiúsítottuk"- közölte Kac néhány órával a Damaszkusztól délre történt támadás után. Izrael azt már korábban egyértelműen jelezte, nem tűri el az iráni katonai térhódítást határai közelében.

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző