Izraelben is dúl a sorosozás

Tizennégy napon belül el kell hagynia a zsidó államot a Human Right Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet igazgatójának, Omar Shakirnak, akit az Izrael ellenes bojkott támogatásával vádolnak. A HRW ugyan cáfolta a vádakat és jelezte, hogy bírósághoz fordul, a belügyminisztérium szerdai közleménye szerint azonban Shakir évek óta az Izrael elleni, antiszemita felhangokkal tele nemzetközi bojkottmozgalom, a BDS ((Bojkott, tőkekivonás és szankciók) aktivistája, ezért visszavonja tőle a tartózkodási engedélyt. A BDS civil mozgalomként indult a palesztin területeken zajló izraeli telepépítések ellen és kiterjed a gazdaságon túl a kultúrára, tudományra is, ezért szakította meg több neves külföldi egyetem is a tudományos együttműködést izraeli kutatóműhelyekkel. A mozgalom erősen emlékeztet a 20. századi antiszemita kampányokra, főképp a náci „Zsidótól ne vásárolj!” jelszóra emlékeztet.”

Nem Shakirról van szó, hanem arról, hogy szájkosarat próbálnak tenni a HRW-re, elhallgattatni az emberi jogok izraeli sérelméért következetesen szót emelő szervezetet, szögezte le közleményében a Human Right Watch. Nem véletlenül, a Netanjahu kormányok idején ugyanis sorozatban születtek a civil szervezeteket orosz mintára korlátozó törvények. 2016 júliusában a knesszet szűk többséggel ugyan (57-48) megszavazta a civilszervezetek külföldi finanszírozásának bejelentési kötelezettségéről szóló, “átláthatósági” törvénytervezetet. A jogszabályt ugyan a Bájt Hájehudi telepespárt politikusa, Ajeled Saked igazságügyi miniszter kezdeményezte, de Benjamin Netanjahu miniszterelnök támogatta. E törvény szerint a költségvetésük több mint felét külföldi kormányzati intézmények által biztosított pénzforrásokból fedező civilszervezeteknek minden hivatalos okmányukban és hirdetésükben nyomtatott formában és az interneten is jelezniük kell, hogy külföldről kapnak pénzügyi támogatást. Eredeti formájában megkülönböztető jelvényt is kellett volna hordaniuk a parlamentben és a kormányzati intézményekben e szervezetek képviselőinek. A knesszet végül egy szelídebb változatot fogadott el, e kitétel nélkül, mert a szavazáskor iszonyú botrány keletkezett, több ellenzéki tiltakozót kivezettek a teremből. Noha az Európai Unió is figyelmeztette Izraelt, hogy a törvény fenyegeti az ország demokratikus berendezkedését, egy évvel később további szigorítás következett, amikor immár a Likudhoz (Netanjahu pártja, a kormánykoalíció vezető ereje) tartozó képviselő, Miki Zohar benyújtotta a Lex Sorost, tovább szigorítva a civil szervezetek külföldi finanszírozását. Az indoklás szerint azért, mert ezek a civilszervezetek Izrael lejáratásán dolgoznak külföldi pénzből, a legaktívabb e téren pedig a Soros György Nyílt Társadalom alapítványa.

Az izraeli kormány nem vett célba minden civil szervezetet, csakis azokat, amelyek a palesztinok emberi jogaiért emelnek szót a megszállt területeken, és azokat, amelyek ellenzik a megszállást.

Történelmi beismerés
A szíriai háború során Izrael több alkalommal bombázott szír területen olyan célpontokat, amelyek az iráni hadsereghez vagy a libanoni Hezbollahoz kötődnek, de Tel-Aviv sohasem szólalt meg ezek kapcsán. Szerdán Izrael első alkalommal ismerte el, hogy hadserege légicsapást mért egy szíriai légi támaszpontra. Ezt maga a védelmi miniszter, Jiszráel Kac jelentette be. "Az irániak támadással fenyegettek, és mi ezt meghiúsítottuk"- közölte Kac néhány órával a Damaszkusztól délre történt támadás után. Izrael azt már korábban egyértelműen jelezte, nem tűri el az iráni katonai térhódítást határai közelében.

2018.05.10 07:36

Két medvét ütöttek el a három nap alatt a román autópályán

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:18
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Három nap alatt két medvét gázolták el a romániai A1-es autópályán. Mint megírtuk, péntek este egy kisteherautó elütött egy medvét a romániai A1-es autópályán, Nagyszebennél. A baleset következtében az állat elpusztult, a héttonnás jármű pedig megrongálódott, de az utasai nem sérültek meg. 
Hétfő hajnalban hasonló baleset történt a dél-erdélyi autópályán, a szombatitól mindössze hat kilométerre, egy alagútban. Elekes Róbert, a brassói regionális útügyi igazgatóság szóvivője közölte: a balesetben ezúttal sem történt személyi sérülés, de a nagyvaddal ütköző gépkocsi megrongálódott.
A szóvivő szerint az útügyi igazgatóság nem találja a magyarázatot a történtekre, ugyanis az autópályát kerítés szegélyezi, amelynek éppen azt kellene biztosítania, hogy ne kerülhessenek állatok az úttestre. Hozzátette: Szeben megye prefektusának a segítségét kérik, hogy ne történhessen hasonló eset.
Az útkarbantartó illetékese azt is közölte, hogy a vadállatok esetleges megjelenésére figyelmeztető táblákat helyez ki arra az autópálya-szakaszra, ahol az elmúlt napok medvés balesetei történtek.
A szombati baleset után az útkarbantartó illetékese azt feltételezte, hogy a vadállat egy felhajtónál jutott az autópályára. 
Romániában a Környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban fogadta el a medvepopuláció megőrzését szolgáló cselekvési tervet, amely már az állomány túlszaporodására is megoldásokat jelöl ki.
2018.08.21 10:18

Dübörög a populista olasz bűnbakkampány

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:00
Luigi Di Maio (baloldalt) szépeket ígér, Matteo Salvini pedig nyilván belegondol, mi lesz ebből...
Fotó: AFP/ Alberto Pizzoli
A rendszer ellenségeinek kiáltja ki a populista római kabinet azokat, akik rámutatnak, hogy teljességgel fenntarthatatlan a kormány gazdaságpolitikája.
Hosszú kormányzásra akar berendezkedni Olaszországban a populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a jobboldali radikális Liga alkotta koalíció. Ezt mutatja az is, amiként a genovai híd katasztrófájára reagáltak. Azonnal másban keresték a hibát, az Európai Unióra, az autópálya üzemeltetőjére, a multikra mutogattak. Az M5S-nél feledésbe merült, hogy néhány éve ellenzékben felesleges beruházásnak tartotta a párt a híd felújítására vonatkozó terveket. A két párt más téren is egyre több akadályba ütközik, hiszen Róma gazdasági lehetőségei annyira korlátozottak, hogy a sok ígéret beváltására vajmi kevés az esély, ráadásul azért a közigazgatásban még maradtak józanul gondolkodók is, akiket az új kormány legharciasabb tagjai ellenségnek kiáltanak ki. A mostani olasz helyzet kísértetiesen hasonlít a 2015 eleji göröghöz. Alekszisz Ciprasz az akkori januári választást azzal nyerte meg, hogy a hitelmegállapodás felmondását ígérte, és abba a hamis illúzióba ringatta honfitársait, hogy Athén igenis kezdhet új életet, mert nem kell visszafizetnie a GDP több mint 160 százalékára rúgó hitelt. Ebből persze semmi sem volt igaz, az ország kis híján csődbe ment, s a teljes káosz elkerüléséért teljesítenie kellett a hitelezők követeléseit. Azt azért túlzás lenne állítani, hogy Ciprasz a hitelezők éltanulójává vált volna, de kénytelen volt kemény megszorításokat keresztülvinni az athéni parlamenten. Jóllehet az olasz pénzügyi helyzet azért nem annyira siralmas, mint a görög, Róma is hatalmas adósságot görget maga előtt, ezért is meglepő, hogy a választók hittek a kabinet megannyi, megvalósíthatatlan ígéretének. Sőt, nemcsak hittek, a közvélemény-kutatások szerint még mindig elhiszik azt, hogy most aztán valóban más világ következik. A két populista párt a választás előtt, majd azután is igazi forradalmat ígért, a koalíció azonban lassacskán kénytelen a realitásokkal szembesülni. A nagy államadósság miatt el kell halasztaniuk a nagy garral beharangozott intézkedéseket, egyelőre semmi sem lesz a feltétel nélküli alapjövedelem vagy az egykulcsos adó bevezetéséből. Ám még az ezeknél sokkal kisebb jelentőségű kezdeményezések sikere is meglehetősen kérdésessé vált, ezek megvalósítása is igen komoly ellenállásba ütközik. A két pártvezető, Luigi Di Maio, az M5S és Matteo Salvini, a Liga elnöke azonban még mindig mintha nem is kormányon, hanem választási kampányban lenne. Felelősséget nem vállalnak a kedélyjavító intézkedések elmaradásáért, hanem folyamatosan keresik a bűnbakot. Aki bírálni merészeli őket, azt az állam ellenségének kiáltják ki, mert keresztbefeküdnek a kormány törekvéseinek, amit a lakosság is annyira támogat. Kérdés, meddig lehet sikeres ez a stratégia. Egyelőre az, hiszen a közgondolkodást Salvini belügyminiszter radikális stratégiája határozza meg menekültügyben, ez azonban nem tarthat örökké. A figyelmet csak ideig-óráig lehet elterelni a beváltatlan ígéretekről. Pedig ezekből akadt bőven. Luigi Di Maio szociálisügyi miniszter kilátásba helyezte a roppant népszerűtlen munkaügyi reform egyes pontjainak megsemmisítését, különösen azon részeit, amelyek a határozott idejű szerződésekre vonatkoznak. Csakhogy mielőtt az M5S elnökének terve a parlament elé került volna, kiszivárgott egy elemzés, amely szerint minden évben munkahelyek ezrei szűnnének meg, ha visszavonnák a reform egy részét. Di Maio őrjöngött a dühtől, és összeesküvést emlegetett. A kiszivárogtatással Giovanni Triát gyanúsították. Az olasz pénzügyminiszter Giuseppe Conte miniszterelnök kormányának talán egyedüli tagja, akit hidegen hagynak a populista szólamok, és próbál teljesen ésszerű politikát folytatni, igyekszik a kabinet többi tagját is arra inteni, hogy nem ártana az ország lehetőségeinek megfelelő programot követni. Később az INPS nevű szociális biztosító is közzétette számait, amelyek szintén nem a kormányzat derűlátását támasztották alá. Ezért a hivatal vezetője, Tito Boeri került célkeresztbe, aki már korábban sem tartozott Salvini és Di Maio kedvencei közé, hiszen többször figyelmeztetett arra: ígéreteiket nem lehet megvalósítani. A külföldön is elismert közgazdász azt merészelte megjegyezni, hogy a nyugdíjreform megvalósíthatatlan, mert nincs hozzá elég forrás, és Itáliának bevándorlókra van szüksége ahhoz, hogy fenntartható legyen a mostani nyugdíjrendszer. Ez a kijelentése finoman fogalmazva nem volt zene a bevándorlásellenes Salvini füleinek. Di Maio magából kikelve közölte, hogy az általa a „méltóság dekrétumának” nevezett programot érintő bírálatok „nélkülöznek minden tudományos meglátást”. Megkapta a magáét a római kormánytól a munkaadókat tömörítő befolyásos szervezet, a Confindustria elnöke, Vincenzo Boccia is, miután egy televíziós műsorban nem kevesebbet állított, miszerint a kormány programja elrettenti a befektetőket, nem biztosít gazdasági növekedést, és egy sor munkahelyet veszélyeztet.
„Nem bízhatunk azokban az erőkben, amelyek pszichoterrort vetnek be, és meg akarnak akadályozni bennünket abban, hogy megváltoztassuk az országot”
dohogott az M5S első embere Boccia kijelentése kapcsán.
A kormány nem bíbelődik azzal, hogy bevonja a különféle szakértőket a döntéshozatalba, viszont minden egyes hibáért őket okolja. Az M5S-nek van már ebben némi gyakorlata, ugyanezt a stratégiát követte az utóbbi két évben a római városházán. A sötét erők közé tartozik az elit, a technokraták, a külföldi lobbik és a multicégek – emlékeztet a Neue Zürcher Zeitung. Megkérdőjelezik a másként gondolkodók szavahihetőségét, kérdés azonban, hogy ez hosszabb távon mennyire sikeres stratégia. Az tény, hogy az M5S támogatóinak egy jelentős része elhiszi ezeket az összeesküvés-elméleteket. A kormányban hatalmi harc van kibontakozóban. Tria pénzügyminiszter az előző kormány egy sor kinevezettjét a helyén hagyná, az új kabinet azonban a sajátjaival akarja betölteni a befolyásos gazdasági tisztségeket. Elvégre számukra a technokraták a nemzet ellenségei. Átmenetileg tűzszünetet kötöttek, Tria a pénzügyi tárcához tartozó intézmények vezetői felett rendelkezhet, de mások felett nem.

Pénzügyi-gazdasági EU-biztost akarnak

Olaszország jelentős pénzügyi vagy gazdasági biztosi helyet akar szerezni a következő Európai Bizottságban - jelentette ki Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a Liga kormánypárt vezetője egy pártrendezvényen. Olaszország olyan biztost választ majd magának, aki "jelentős pénzügyekkel" foglalkozik, gazdasággal, iparral vagy kereskedelemmel, és képes védelmet nyújtani a 60 millió olasz számára, "akiket Európában folyamatosan ütlegelnek" - fogalmazott, és azt állította, hogy a Matteo Renzi vezette előző olasz kormány "semmit sem tett az olaszokért". Szerinte a Renzi által jelölt mostani olasz biztos, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője teljesen súlytalan, senki sem ismeri.

2018.08.21 10:00
Frissítve: 2018.08.21 10:00