Megfélemlített újságírók

Publikálás dátuma
2018.05.10 07:32
A rendőrség néhány elkövetőt elfogott, de a megrendelők után általában nem nyomoz Fotó: AFP/Savo Prelevic
Montenegróban rálőttek a Vijesti című lap ismert munkatársára. A 49 éves Olivera Lakicet lábsérülésekkel szállították kórházba.

A podgoricai média közlése szerint az újságíró nincs életveszélyben. Lakic a lap főszerkesztőjének, Mihailo Jovovicnak elmondta, egy ismeretlen férfi lőtt rá, aki aztán két másik személlyel menekült el a helyszínről. „Egyszerűen nem találok szavakat. Meddig történhetnek meg még ilyen esetek?” – közölte a meglőtt Lakic. Az újságírónő a cigarettacsempészettel és a szervezett bűnözéssel foglalkozik. Hat évvel ezelőtt már megtámadták, akkor fejütés érte.

Montenegróban rendkívül nehéz az újságírók helyzete. A Riporterek Határok Nélkül legutóbbi rangsora szerint a balkáni ország sajtószabadság tekintetében a 103. helyen áll a szervezet által vizsgált 180-ból. (Magyarország az uniós tagországok közül a második legrosszabbul szerepelt 73. helyével.) „A médiaszabadság erőteljesen korlátozott” – jelentette ki nemrégiben Marko Vesovic, a Dan című ellenzéki lap újságírója. Rendszeresen támadnak meg újságírókat, legutóbb áprilisban, Bijelo Poljéban, szintén a Vijesti munkatársa, Sead Sadikovic házánál robbantottak. Ő maga nem sérült meg, egy gépkocsiban keletkeztek károk.

A montenegrói viszonyokra jellemző, hogy az idei év eleje óta ez volt már a nyolcadik támadás újságíróval szemben. Az ország nemzetbiztonsági tanácsa egy áprilisi ülésén elismerte: rosszabbodott a belbiztonság helyzete, miután a szervezett bűnözői csoportok között egyre súlyosabbak a konfliktusok. A legsúlyosabb helyzet a kikötővárosnál, Kotornál alakult ki, ahol médiaközlések szerint 2013 óta legalább 30 személy vesztette életét a bandaháborúk következtében.

Montenegróban a belpolitikát már két és fél évtizede a nemrég ismét elnökké választott Milo Djukanovic uralja. Egykor őt is azzal a váddal illették, hogy a balkáni cigarettacsempészet megkerülhetetlen alakja. A podgoricai kormányzat ugyan rendre elítéli az újságírókkal szembeni támadásokat, de a kabinet részéről hiányzik az őszinte szolidaritás az áldozatokkal. Djukanovic kétes szerepét jól illusztrálja, hogy a független lapok – a Vijesti, a Dan, illetve a Monitor – a korrupciót, a szervezett bűnözést feltáró újságíróit már évekkel ezelőtt is Szerbia által megbízott ügynököknek minősítette. Sok újságírót hazafiatlannak bélyegeznek, akik „szándékosan be akarják mocskolni a mintegy 650 ezres kis ország hírnevét”. A Riporterek Határok Nélkül német munkatársa, Christoph Dreyer egy ízben azt közölte, „az a benyomásunk támadhat, hogy a politika is az újságírók megfélemlítését akarja és nem a tettesek kézre kerítésében érdekelt”. Az áldatlan állapotokon az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások, illetve NATO-hoz való integráció sem változtatott. Pedig a 2025-ben az EU tagjává válni kívánó Montenegrót egy sor nemzetközi szervezet intette arra: tegyen meg mindent a merényletek feltárásáért.

Bár előfordul, hogy a rendőrség elfogja a feltételezett tetteseket, az áprilisi bombatámadás után két férfit vettek őrizetbe, az igazi megrendelők személye rendre homályban marad. Sőt a rendőrség azt állította, hogy az akkori akció valódi célpontja valójában nem is az újságíró Sadikovic volt. Ez azért is nevetséges kijelentés, mert előzőleg már több ízben megfenyegették őt.

Szakértők szerint a nagymértékű korrupció, illetve az újságírókkal szembeni folyamatos támadások oka lehet az, hogy nem alakult ki Montenegróban politikai váltógazdaság, hiszen 1991 óta folyamatosan a Djukanovic által fémjelzett Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) van hatalmon. Az ellenzék szétforgácsolódott, akadnak közöttük egyértelműen EU-párti tömörülések éppúgy, mint a Szerbiával szorosabb kapcsolatot szorgalmazó politikai erők.

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző