Megfélemlített újságírók

Montenegróban rálőttek a Vijesti című lap ismert munkatársára. A 49 éves Olivera Lakicet lábsérülésekkel szállították kórházba.

A podgoricai média közlése szerint az újságíró nincs életveszélyben. Lakic a lap főszerkesztőjének, Mihailo Jovovicnak elmondta, egy ismeretlen férfi lőtt rá, aki aztán két másik személlyel menekült el a helyszínről. „Egyszerűen nem találok szavakat. Meddig történhetnek meg még ilyen esetek?” – közölte a meglőtt Lakic. Az újságírónő a cigarettacsempészettel és a szervezett bűnözéssel foglalkozik. Hat évvel ezelőtt már megtámadták, akkor fejütés érte.

Montenegróban rendkívül nehéz az újságírók helyzete. A Riporterek Határok Nélkül legutóbbi rangsora szerint a balkáni ország sajtószabadság tekintetében a 103. helyen áll a szervezet által vizsgált 180-ból. (Magyarország az uniós tagországok közül a második legrosszabbul szerepelt 73. helyével.) „A médiaszabadság erőteljesen korlátozott” – jelentette ki nemrégiben Marko Vesovic, a Dan című ellenzéki lap újságírója. Rendszeresen támadnak meg újságírókat, legutóbb áprilisban, Bijelo Poljéban, szintén a Vijesti munkatársa, Sead Sadikovic házánál robbantottak. Ő maga nem sérült meg, egy gépkocsiban keletkeztek károk.

A montenegrói viszonyokra jellemző, hogy az idei év eleje óta ez volt már a nyolcadik támadás újságíróval szemben. Az ország nemzetbiztonsági tanácsa egy áprilisi ülésén elismerte: rosszabbodott a belbiztonság helyzete, miután a szervezett bűnözői csoportok között egyre súlyosabbak a konfliktusok. A legsúlyosabb helyzet a kikötővárosnál, Kotornál alakult ki, ahol médiaközlések szerint 2013 óta legalább 30 személy vesztette életét a bandaháborúk következtében.

Montenegróban a belpolitikát már két és fél évtizede a nemrég ismét elnökké választott Milo Djukanovic uralja. Egykor őt is azzal a váddal illették, hogy a balkáni cigarettacsempészet megkerülhetetlen alakja. A podgoricai kormányzat ugyan rendre elítéli az újságírókkal szembeni támadásokat, de a kabinet részéről hiányzik az őszinte szolidaritás az áldozatokkal. Djukanovic kétes szerepét jól illusztrálja, hogy a független lapok – a Vijesti, a Dan, illetve a Monitor – a korrupciót, a szervezett bűnözést feltáró újságíróit már évekkel ezelőtt is Szerbia által megbízott ügynököknek minősítette. Sok újságírót hazafiatlannak bélyegeznek, akik „szándékosan be akarják mocskolni a mintegy 650 ezres kis ország hírnevét”. A Riporterek Határok Nélkül német munkatársa, Christoph Dreyer egy ízben azt közölte, „az a benyomásunk támadhat, hogy a politika is az újságírók megfélemlítését akarja és nem a tettesek kézre kerítésében érdekelt”. Az áldatlan állapotokon az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások, illetve NATO-hoz való integráció sem változtatott. Pedig a 2025-ben az EU tagjává válni kívánó Montenegrót egy sor nemzetközi szervezet intette arra: tegyen meg mindent a merényletek feltárásáért.

Bár előfordul, hogy a rendőrség elfogja a feltételezett tetteseket, az áprilisi bombatámadás után két férfit vettek őrizetbe, az igazi megrendelők személye rendre homályban marad. Sőt a rendőrség azt állította, hogy az akkori akció valódi célpontja valójában nem is az újságíró Sadikovic volt. Ez azért is nevetséges kijelentés, mert előzőleg már több ízben megfenyegették őt.

Szakértők szerint a nagymértékű korrupció, illetve az újságírókkal szembeni folyamatos támadások oka lehet az, hogy nem alakult ki Montenegróban politikai váltógazdaság, hiszen 1991 óta folyamatosan a Djukanovic által fémjelzett Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) van hatalmon. Az ellenzék szétforgácsolódott, akadnak közöttük egyértelműen EU-párti tömörülések éppúgy, mint a Szerbiával szorosabb kapcsolatot szorgalmazó politikai erők.