Megfélemlített újságírók

Publikálás dátuma
2018.05.10. 07:32
A rendőrség néhány elkövetőt elfogott, de a megrendelők után általában nem nyomoz Fotó: AFP/Savo Prelevic
Montenegróban rálőttek a Vijesti című lap ismert munkatársára. A 49 éves Olivera Lakicet lábsérülésekkel szállították kórházba.

A podgoricai média közlése szerint az újságíró nincs életveszélyben. Lakic a lap főszerkesztőjének, Mihailo Jovovicnak elmondta, egy ismeretlen férfi lőtt rá, aki aztán két másik személlyel menekült el a helyszínről. „Egyszerűen nem találok szavakat. Meddig történhetnek meg még ilyen esetek?” – közölte a meglőtt Lakic. Az újságírónő a cigarettacsempészettel és a szervezett bűnözéssel foglalkozik. Hat évvel ezelőtt már megtámadták, akkor fejütés érte.

Montenegróban rendkívül nehéz az újságírók helyzete. A Riporterek Határok Nélkül legutóbbi rangsora szerint a balkáni ország sajtószabadság tekintetében a 103. helyen áll a szervezet által vizsgált 180-ból. (Magyarország az uniós tagországok közül a második legrosszabbul szerepelt 73. helyével.) „A médiaszabadság erőteljesen korlátozott” – jelentette ki nemrégiben Marko Vesovic, a Dan című ellenzéki lap újságírója. Rendszeresen támadnak meg újságírókat, legutóbb áprilisban, Bijelo Poljéban, szintén a Vijesti munkatársa, Sead Sadikovic házánál robbantottak. Ő maga nem sérült meg, egy gépkocsiban keletkeztek károk.

A montenegrói viszonyokra jellemző, hogy az idei év eleje óta ez volt már a nyolcadik támadás újságíróval szemben. Az ország nemzetbiztonsági tanácsa egy áprilisi ülésén elismerte: rosszabbodott a belbiztonság helyzete, miután a szervezett bűnözői csoportok között egyre súlyosabbak a konfliktusok. A legsúlyosabb helyzet a kikötővárosnál, Kotornál alakult ki, ahol médiaközlések szerint 2013 óta legalább 30 személy vesztette életét a bandaháborúk következtében.

Montenegróban a belpolitikát már két és fél évtizede a nemrég ismét elnökké választott Milo Djukanovic uralja. Egykor őt is azzal a váddal illették, hogy a balkáni cigarettacsempészet megkerülhetetlen alakja. A podgoricai kormányzat ugyan rendre elítéli az újságírókkal szembeni támadásokat, de a kabinet részéről hiányzik az őszinte szolidaritás az áldozatokkal. Djukanovic kétes szerepét jól illusztrálja, hogy a független lapok – a Vijesti, a Dan, illetve a Monitor – a korrupciót, a szervezett bűnözést feltáró újságíróit már évekkel ezelőtt is Szerbia által megbízott ügynököknek minősítette. Sok újságírót hazafiatlannak bélyegeznek, akik „szándékosan be akarják mocskolni a mintegy 650 ezres kis ország hírnevét”. A Riporterek Határok Nélkül német munkatársa, Christoph Dreyer egy ízben azt közölte, „az a benyomásunk támadhat, hogy a politika is az újságírók megfélemlítését akarja és nem a tettesek kézre kerítésében érdekelt”. Az áldatlan állapotokon az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások, illetve NATO-hoz való integráció sem változtatott. Pedig a 2025-ben az EU tagjává válni kívánó Montenegrót egy sor nemzetközi szervezet intette arra: tegyen meg mindent a merényletek feltárásáért.

Bár előfordul, hogy a rendőrség elfogja a feltételezett tetteseket, az áprilisi bombatámadás után két férfit vettek őrizetbe, az igazi megrendelők személye rendre homályban marad. Sőt a rendőrség azt állította, hogy az akkori akció valódi célpontja valójában nem is az újságíró Sadikovic volt. Ez azért is nevetséges kijelentés, mert előzőleg már több ízben megfenyegették őt.

Szakértők szerint a nagymértékű korrupció, illetve az újságírókkal szembeni folyamatos támadások oka lehet az, hogy nem alakult ki Montenegróban politikai váltógazdaság, hiszen 1991 óta folyamatosan a Djukanovic által fémjelzett Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) van hatalmon. Az ellenzék szétforgácsolódott, akadnak közöttük egyértelműen EU-párti tömörülések éppúgy, mint a Szerbiával szorosabb kapcsolatot szorgalmazó politikai erők.

Trump szinte mindenki ellen

Publikálás dátuma
2018.05.10. 07:31
Donald Trump valójában még csak a „visszaszámlálás kezdete” gombot nyomta meg Fotó: AFP/Saul Loeb
Világszerte elutasítást váltott ki az amerikai elnök bejelentése, hogy az Egyesült Államok kilép az Iránnal kötött megállapodásból, és hogy Washington visszaállítja a Teherán elleni büntető intézkedéseket.

Donald Trump kedden erősítette meg hivatalosan a korábban már több, egybehangzó forrásból kilátásba helyezett lépést, amire lényegében az egész világ aggodalommal készült.

Az Egyesült Államok abból a hosszas, keserves tárgyalások eredményeként létrejött megállapodásból hátrál ki, amelyet Irán kötött 2015-ben a nemzetközi közösség képviselőivel: az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagállamaival (vagyis az Egyesült Államok mellett Oroszországgal, Kínával, Nagy-Britanniával és Franciaországgal), továbbá a világgazdasági nagyhatalommá emelkedett Németországgal és az immár önálló nemzetközi szereplőként megjelenő Európai Unióval. A megállapodás tárgya az volt, hogy Irán legkevesebb tíz évre felhagy mindazokkal a nukleáris fejlesztési programokkal, amelyek a nemzetközi közösség gyanúja szerint nem kizárólag békés, hanem katonai célokat is szolgálnak. Cserébe feloldották az Iránt addig sújtó gazdasági szankciókat, a perzsa állam esély kapott arra, hogy kitörjön a nemzetközi elszigeteltségből.

Donald Trump azzal indokolta az atomalku amerikai felrúgását, hogy a megállapodáshoz vezető tárgyalások annak idején rossz mederbe kerültek, és végeredményben Irán továbbra is fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra nézve. Az elnök nem szolgált olyan új, kézzel fogható bizonyítékkal, ami hitelt érdemlően alátámasztaná, hogy a teheráni rezsim továbbra is atomfegyver előállításán dolgozik. Korábban különböző politikusok és szakértők gyakran emlegették azt: a megállapodás nagy hiányossága, hogy nem írja elő az iráni rakétafejlesztési projektek felfüggesztését, így valóban nem nevezhető megnyugtatónak a külvilág szemszögéből nézve az ajatollahok rendszerének a magatartása.

Nem áll rendelkezésre megfelelő mechanizmus annak ellenőrzésére, hogy Irán nem csapja-e be a megállapodást aláírókat - érvelt Trump a döntés bejelentésekor.

Az Egyesült Államokkal ellentétben a legtöbben – így például a minap Washingtonba látogató Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is – azt hangoztatják, hogy az atommegállapodás kiegészítésére kellene törekedni, annak felrúgása helyett. Kétségtelen ugyanakkor, hogy azok, akik ezt mondják, arra már nem tudnak meggyőző választ adni, hogy mi a teendő abban az esetben, ha Teherán nem hajlandó újratárgyalni a megállapodást – márpedig, ez ténykérdés, eddig nem volt hajlandó.

Nyilvánvaló az is, hogy Irán az alku megkötése, 2015 óta lényegesen kiterjesztette szíriai – katonai és nem katonai jellegű - jelenlétét, és Bassár el-Aszad elnök rendszerét védelmezve a korábbinál erőteljesebben és látványosabban, vagyis a Nyugat szemével nézve irritálóbban törekszik regionális középhatalmi státusának az elismertetésére. Azt, hogy a szíriai polgárháborúban a jelek szerint nem sikerült megtörni Aszad hatalmát, az amerikaiak már „kezdték volna lenyelni”, de az, hogy Szíria a radikális síita Irán előretolt helyőrségévé váljon, végképp elfogadhatatlan lenne az Izrael biztonsága mellett teljes mellszélességgel kiálló Amerika számára. Trumpot tehát Irán szíriai magatartása is motiválta akkor, amikor bejelentette lépését.

A megállapodásból való kilépéssel együtt Washington visszaállítja a korábbi szankciókat Irán ellen – közölte az elnök. Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter rögtön Trump szavainak elhangzása után megkezdte az egyeztetéseket a szankciókról az érintett vállalatokkal. Mnuchin közölte: ezután nem engedélyezik a Boeing és az Airbus repülőgépgyártó cégnek, hogy polgári repülőgépeket, illetve alkatrészeket adjanak el Iránnak.

A szankciós gépezet azonban ténylegesen még nem indult be, Trump bejelentése csak a „visszaszámlálás kezdete” gombot nyomta meg. A washingtoni pénzügyi tárca közleménye szerint a polgári repülőgépek és alkatrészeik eladására vonatkozó büntető intézkedéseket 90, a kőolaj-kereskedelemre vonatkozó szankciókat pedig 180 nap múlva léptetik életbe. Bevezetik továbbá a fémkereskedelemre, az acél-, és szénexportra, valamit az alumínium-eladásokra vonatkozó korábbi szankciókat is. A 90 nap elteltével, augusztus 6-tól a minisztérium minden olyan engedélyt visszavon, ami amerikai vállalatoknak lehetővé tette, hogy üzleti tárgyalásokat folytassanak Iránnal.

Donald Trump bejelentésére Haszan Róháni iráni elnök tévébeszédben reagált, és szavaival igyekezett Teherán számára politikai tőkét kovácsolni abból, hogy az Egyesült Államok szövetségesei nem osztják Washington álláspontját. Róháni közölte, hogy Irán egyelőre tartja magát az atomprogramjáról kötött egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a többhatalmi szerződést aláíró többi országgal. Megbízta Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert azzal, hogy egyeztessen velük az atomalku további sorsáról. Az iráni elnök ugyanakkor belengette azt is: csak rövid idő áll rendelkezésre a tárgyalások lebonyolításához, mert utasítására az iráni atomenergia-ügynökség „a korábbinál is eltökéltebben” indíthatja újra az urándúsítást, már a következő hetekben.

Nagyot drágult az olaj
A gazdaság szereplőit nem érte váratlanul Trump bejelentése. Mégis óvatosak a közeljövőt illetően, mert úgy vélik, hogy az amerikai elnök fenyegetésével jobb pozícíót szeretne elérni országa számára. Az Egyesült Államok ugyanis kénytelen azzal szembesülni, hogy számos - főleg ázsiai - ország korlátozni kívánja a dollár világvaluta szerepét, különösen a kőolaj-kereskedelemben, ahol szinte kizárólagos elszámoló egységként funkcionál. Azt ma még csak találgatni lehet egyébként, hogy a kőolaj világpiaci ára hogyan alakul, mert a kitermelő országok lehetőségei elég vegyesek. Most - Irántól függetlenül - a Brent kőolaj világpiaci ára a négy éves csúcs körül alakul, hordónként tegnap a 77 dollárt is elérte, vagyis egy nap alatt 3 százalékot drágult. Azonban Kína vagy Törökország aligha csatlakoznak az embergóhoz, vagyis mint nagy vevők támogatni fogják Iránt.
Az első körben az amerikai repülőgépgyártó cégeket érinti kedvezőtlenül az egyezmény felmondása. A Boeing szóvivője, Gordon Johndroe ugyan keserűen jelentette be, hogy együttműködik a kormányzatával, bár pillanatnyilag nincs rendelésállományuk Iránnal. Az igazság inkább az, hogy teljesített megrendeléseik nincsenek. Az Airbus minden esetre "lesben áll", bár korántsem biztos, hogy ujjat húznának Amerikával. - Bonta Miklós

Felhördült a világ

Nem maradt el az amerikai bejelentésre adott nemzetközi negatív visszhangcunami sem. A fejleményt sajnálatosnak és aggodalmat keltőnek nevezte közös közleményében a brit miniszterelnök, a francia államfő és a német kancellár. A három ország alig burkolt utalást tett arra, hogy nem kíván gazdasági szankciókat alkalmazni Irán ellen, és szintén kevéssé leplezett diplomáciai megfogalmazásokkal követelte, hogy Washington tartózkodjék a megállapodás végrehajtását akadályozó lépésektől az iráni egyezményben továbbra is részes országokkal szemben. Macron ezen felül közölte, hogy Párizs olyan, az iráni atomprogramról szóló szélesebb megállapodáson fog dolgozni, amely lefedi majd az iszlám köztársaság regionális tevékenységét, illetve ballisztikusrakéta-programját is. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt hangoztatta, hogy az EU továbbra is elkötelezett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása mellett.

Az orosz külügyminisztérium szerint aggasztó, hogy az Egyesült Államok az országok többségével szemben, kizárólag önös érdekből, a nemzetközi jogot durván megsértve cselekedett, amikor felmondta az egyezményt. Oroszország mélyen csalódott Donald Trump amerikai elnök döntése miatt – hangoztatták Moszkvában.

A kínai külügy sajnálkozásának adott hangot az amerikai döntés miatt, és úgy vélekedett, hogy az növeli a közel-keleti konfliktusveszélyt. Peking kitart az atomalku mellett, és az összes érintettet felelősségteljes magatartásra szólítja fel.

Bizonytalansághoz és új konfliktusokhoz fog vezetni az amerikai döntés - írta Twitter-bejegyzésében Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője. A NATO-tag, vagyis Washington szövetségesének számító Törökország a közel-keleti térségben meglehetősen öntörvényűen viselkedik, és miként Teheránról, úgy Ankaráról is elmondható, hogy regionális középhatalmi státusra tart igényt. Ezt jól tükrözi, hogy a török gazdasági miniszter a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjúban jelezte: Törökország folytatni fogja a kereskedelmet Iránnal, és erről senkinek sem fog számot adni.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanakkor azt mondta, hogy Donald Trump „bátor, helyes döntést hozott” az iráni nukleáris alku felmondásával.

Győzelem napja a Vörös téren

Publikálás dátuma
2018.05.09. 21:30
A Szovjetunió 27 millió embert veszített a második világháborúban, erre is emlékeznek a győzelem napján Fotó: AFP/Kirill Kudryav

Oroszország megérti az új fenyegetések komolyságát és kész a párbeszédre a globális biztonság szavatolásának minden kérdésében, kész a konstruktív és egyenrangú partnerségre annak érdekében, hogy a bolygón egyetértés, nyugalom és haladás legyen - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a náci Németország feletti győzelem 73. évfordulója alkalmából a Vörös téren megtartott katonai díszszemle előtt mondott beszédében. Május 9-én, a győzelem napját minden évben látványos katonai parádéval ünneplik Moszkvában, az idei szemlén 13 ezer katona, 159 -féle felszereléssel, 75 harci géppel és helikopterrel vett részt. Ezúttal is felvonult a győzelem szimbólumának tekintett T-34-es szovjet tank és új fejlesztésű haditechnikát is bemutattak – ötödik generációs SZU 57-t és két MiG-31K felderítő repülőt, valamint robotizált Urán rendszereket és Korszar, Katran drónokat, tankokat támogató Terminátorokat, sőt Sz400-as rekétavédelmi egységeket.

Számos külföldi meghívott volt jelen, de a nyugati vezetők most is távol maradtak. A dísztribünön Putyin mellett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb államfő volt látható. Később egymillióan vonultak a Halhatatlan Ezred meneten háborús felmenőik fotóival.

Szerző