Szijjártó is kap egy titkosszolgálatot

Publikálás dátuma
2018.05.10. 07:00
Jövő áprilisra készülhet el a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ épülő székháza Budapesten, a Fehérvári úto
KÉMJÁTSZMA - A Miniszterelnökségtől a Külügyminisztériumhoz rendelik a külföldi hírszerzést, az Információs Hivatalt, Orbán Viktor felügyelete alá pedig "csúcselemző" részleg kerül – értesült lapunk.
Fotó: Szalmás Péter

Fotó: Szalmás Péter

A kétharmados győzelem után erősebb lehet ugyan a politikai nyomás a titkosszolgálatokon, ám valószínűtlen, hogy az így is majdnem tucatnyi szervre, hatóságra széttagolt nemzetbiztonsági rendszerben egy újabb hírszerző ügynökséget hozzanak létre – így kommentálta forrásaink többsége azt, hogy Orbán Viktor bejelentése szerint az újonnan létrejövő Miniszterelnöki Kormányirodán egy egységes hírszerzési központ alakul. Lapunk értesülései szerint a miniszterelnök felügyelete alá kerülő kormányirodán "csak" egy „csúcselemző" részleg jön létre. Ezzel párhuzamosan a külföldi hírszerzést, vagyis az Információs Hivatalt (IH) a jövőben nem a Miniszterelnökség felügyelheti, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá rendelhetik – tudta meg a Népszava. Ezzel Szijjártó Péter lehet a gazdája az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági szervezetnek.

Az ügyben megkerestük a kormányfő sajtófőnökét, Havasi Bertalant, és többek között azt kérdeztük: egy hírszerzésre, titkos információgyűjtésre szakosodott újabb operatív szerv jön létre, vagy egy, a megszerzett adatokat elemző központ? A miniszterelnöki szóvivő azonban nem válaszolt. A kormányfő kijelentésének értelmezése pedig ugyancsak fontos lett volna, mert Orbán korábban már többször is elnagyoltan fogalmazott titkosszolgálati ügyekben, vagy szimplán blöffölt – a választások előtt például alaptalanul beszélt kétezer kormány által szemmel tartott Soros-katonáról.

Szijjártó megerősítette értesülésünket
A külgazdasági és külügyminiszter megerősítette, hogy a tárcájához kerül az Információs Hivatal (IH). Mint mondta, szorosan együtt dolgoznak majd a Miniszterelnökséggel. Először a vonatkozó jogszabályoknak kell megszületniük, hogy a lehető leghatékonyabb együttműködés jöjjön létre - közölte a külügyminiszter. (MTI)

Mindenesetre az IH estleges átcsoportosítása nem érte váratlanul a „kémszakmát”. Magyarország ugyanis egyfajta hírszerzési vákuumba került az utóbbi években. Egyrészt elapadtak a külsős információforrások: a nyugat-európai szolgálatok ma már legfeljebb terrorveszély-gyanús ügyekben működnek együtt a magyar szervekkel, illetve ha információra van szükségük, sok esetben akkor sem kérdeznek, hanem terepmunkával beszerzik a kellő adatokat. Az ódzkodás oka többek között, hogy úgy tarják: amit a magyar szolgálatok tudnak, arról az az orosz titkosszolgák is értesülhetnek. Másrészt IH nem áll a helyzet magaslatán. Először mintegy négy éve – az USA kitiltási botrány idején – bírálta Orbán az IH-t, amikor az nem jelezte előre a német és az amerikai külpolitika erőteljes változását. Az IH mentségére szóljon, hogy a Miniszterelnökség alá tartozó szervezetet Lázár János érdemben nem irányította, leginkább arra koncentrált, hogy a Kövér László, egykori nemzetbiztonsági miniszter embereit kiakolbólítsa a hírszerzéstől.

Lázár kudarca után egy ideig úgy nézett ki, a Belügyminisztérium alá rendelik a szervezetet, de nem ez történt. Pintér Sándor viszont – bizonyítani akarván Orbánnak, hogy meg tudja szerezni azokat az adatokat, amiket Lázár képtelen volt prezentálni – összerakott egy afféle „ellen-szervezetet”, amelyik ma Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Központ (TIBEK) néven működik. Ezzel párhuzamosan pedig felpörgött az úgynevezett diplomáciai hírszerzés. A nagykövetségektől, konzulátusoktól vártak szenzitív gazdasági és politikai információkat. Csakhogy egyik „csatorna” sem működött jól: a TIBEK-nél hiányzott a hírszerzési rutin, a diplomáciai szervezetek pedig gyakorta nem a valóságról adtak számot, hanem azt jelentették, amit a kormány hallani akart.

Most viszont nincs pardon, Orbán egy hatékony hírszerző hálót akar. Ennek egyik alapköve az az IH lehet, amit – a legtöbb forrásunk szerint – a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá rendelhetnek. Ha ez valóban így történik, akkor annak két fő üzenete lesz. Az egyik, hogy a kormány egyfajta „ipari kémkedésre” állhat rá, azaz a hírszerzés a gazdasági lehetőségeket térképezi fel. A másik, hogy ismét megerősödik a klasszikus politikai információszerzés. Ahhoz azonban, hogy ez valóban működjön, önmagában az IH kevés. Sőt, nem is célszerű ezt a szervezetet bevetni. Hatékonyabb egy új, a brüsszeli és az amerikai politikába érzékenyebben betagozódó lobbi-hálózatot létrehozni. És az ezen fennakadó információkat gombolyíthatják tovább a hírszerzők.

Hogy miképp keveredik ide az Orbán által emlegetett Miniszterelnöki Kormányiroda, arra forrásaink annyit mondanak: csúcselemzés. Magyarán, itt egy, a begyűjtött és rendszererezett információkat továbbszűrő szervezet dolgozhatna, amelyik egyszerre segít a gazdaság és a külpolitikát alakítani.

És ennek során különösen fontos részletkérdés, hogy miképp viszonyul majd a politika az IH-hoz. (Emlékeztetőül: a hírszerzést a 2010-es kormányváltás után emelte ki Orbán a külügyből, és csoportosította át a Miniszterelnökséghez.) Lázár alatt többé kevésbé-őrizte függetlenségét, most viszont – mivel az Orbán-katonaként ismert Szijjártó Péter vezeti a külügyet – a miniszterelnök ráhatása kétségtelenül erősödni fog. Hogy a kormányfői akarat a szervezeti struktúrában miképp jelenik meg, az kérdéses, de valószínűsíthető, hogy átszervezik az IH működését, és akár más társzolgálatoktól is feladatköröket emelhetnek át.

Túlbonyolított hálózatok
„Nem látható még, hogy a miniszterelnöknek van-e valós átszervezési szándéka, vagy csak az IH belső átalakításáról van szó. De valószínűtlen, hogy a miniszterelnök újabb titkosszolgálati testületet hozna létre” – magyarázta Molnár Zsolt, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának leköszönő szocialista elnöke, aki szerint a grémium jövő heti ülésén kiderül, mire utalt Orbán Viktor.
Azt mindenesetre különösnek tartaná, ha a kabinet úgy akarná növelni a hatékonyságot, hogy az így is sok kisebb-nagyobb központokra tagolt szolgálatok mellé egy újabb szervezetet hozna létre. Ezzel csak bonyolítaná a már így is nehezen átlátható rendszert.

Frissítve: 2018.05.10. 18:56

Marad a változékony, fülledt idő

Publikálás dátuma
2018.05.09. 23:34
Fotó: Shutterstock
Csütörtökön is folytatódik a változóan felhős-napos idő, északkeleten, keleten csak néhol, máshol több helyen fordulhat elő zápor, zivatar. Északon, északkeleten megerősödhet a keleties szél. Napközben 24-29 fok valószínű. Marad a frontmentes, de fülledt, meleg idő.

Pénteken előreláthatólag egy gyenge hidegfront érintheti térségünket, emiatt főként a Dunántúlon és a középső tájakon újabb zivatarokra, máshol legfeljebb futó záporokra van kilátás. A Dunántúlon feltámadhat az északias szél. Délután 24-29 fokot mérhetünk. Nyugaton lehet hűvösebb az idő. 

Szombaton is marad a nyári meleg, azaz a legtöbb helyen 25 fok fölötti maximumokkal számolhatunk. A napsütés mellett továbbra is készülni kell záporokra, zivatarokra. Nagyobb valószínűséggel nyugaton és az északi megyékben dörrenhet meg az ég.

Vasárnap főleg délen és a Dunántúlon lehet további csapadékra számítani. Többfelé feltámad a keleties szél. A Dunától keletre sok napsütés valószínű, itt 25-28, máshol 22-24 fokos maximumok várhatók. Hétfőn ismét egy hidegfront érintheti térségünket, mely záporokat, zivatarokat, szeles és pár fokkal hűvösebb időt hoz.

Szerző

"Az emberek megmutatták, hogy előrébb járnak az ellenzéki pártoknál"

Publikálás dátuma
2018.05.09. 20:41
Fotó: Biró Csaba
Egyelőre nem tervez újabb demonstrációt a Mi vagyunk a többség! csoport, de nem azért, mert a keddi tüntetésen kevesebben voltak, mint a korábbiakon.

Számoltunk azzal, hogy a korábbiaknál kevesebben lesznek, hiszen ezúttal hétköznap délután rendeztük a tüntetésünket. A szimbolikus időpont, az Országgyűlés alakuló napja miatt azonban fontosnak tartottuk, hogy ott legyünk a Kossuth téren – nyilatkozta lapunknak Gulyás Balázs, a Mi vagyunk a többség! egyik szervezője.

A visszafogottabb becslésektől eltérően Gulyás úgy vélte, a keddi demonstráción a létszám akár a több tízezret is elérhette. A résztvevők számánál azonban lényegesebbnek tartja, hogy a jelenlévők újra egyértelműen kinyilvánították: problémájuk van az Orbán-rendszerrel, mert az emberek életszínvonalának javítása helyett a korrupciót tekinti elsődlegesnek. De problémájuk van az ellenzéki pártokkal is, mert a parlamenti választás előtt nem voltak képesek elérni, hogy egyetlen ellenzéki jelölt álljon szemben a fideszes indulóval.

– Az emberek megmutatták, hogy előrébb járnak az ellenzéki pártoknál – konstatálta Gulyás Balázs. – Most a pártokon a sor, megmutathatják, hogy nem akarják folytatni azt a politizálást, amely a fejünkre hozta a harmadik fideszes kétharmadot. Ennek igazolására jó alkalomnak kínálkoznak az időközi választások.

A Mi vagyunk a többség! éppen ezért egyelőre nem szervez újabb demonstrációt, bízik abban, hogy az ellenzéki pártok önmaguk is boldogulnak. „Ha mégsem így lesz, akkor segítünk” – mondta Gulyás.

A keddi tüntetés egyik eredményének tartja, hogy jól megfértek egymás mellett az árpádsávos és az uniós zászlók. Bár budapesti értelmiségi körökben volt morgolódás emiatt, Gulyás Balázs szerint ez is annak a bizonyítéka, hogy milyen sokszínű sokaság áll szemben az Orbán-kormánnyal. Az ellenzéki szavazók, legalább egy tüntetés erejéig, már együtt tudnak működni. Arról nem is szólva, hogy az árpádsávosok figyelmesen hallgatták a roma felszólalókat. Más rendezvényeken – jegyezte meg Gulyás Balázs – ilyen nem fordul elő.

– Természetes, hogy a harmadik kormányellenes tüntetésen nagyságrenddel kevesebben vettek részt, mint az előző kettőn – állapította meg Mikecz Dániel mozgalomkutató, a Republikon Intézet politológusa. A szavazatok újraszámolását maguk a szervezők sem gondolták igazán komolyan. A tüntetések elsősorban az általános kormányellenes hangulat kifejezésére szolgáltak, annak prezentálására, hogy „ellenzékiek vagyunk, sokan vagyunk”. Ezt a célt az első két demonstráció teljesítette.

Konkrét követelésekkel lehetne megint tömegeket mozgósítani, de ilyesmi a harmadik tüntetésen sem hangzott el. Ami nem csoda, hisz az új Orbán-kormány még nem kezdett el dolgozni.

Érezhető ugyanakkor – folytatta Mikecz Dániel –, hogy tüntetők pártellenessége csitulóban van, és igény mutatkozik nagyobb szervezettségre, nagyobb társadalmi aktivitásra. Ennek az iránya még nem látszik, ahogyan az sem, hogy az új szerveződés, ha létrejön egyáltalán, mennyiben különbözik majd például a Közös Ország Mozgalomtól.

Szerző