Szijjártó is kap egy titkosszolgálatot

Publikálás dátuma
2018.05.10 07:00
Jövő áprilisra készülhet el a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ épülő székháza Budapesten, a Fehérvári úto
Fotó: /
KÉMJÁTSZMA - A Miniszterelnökségtől a Külügyminisztériumhoz rendelik a külföldi hírszerzést, az Információs Hivatalt, Orbán Viktor felügyelete alá pedig "csúcselemző" részleg kerül – értesült lapunk.
Fotó: Szalmás Péter

Fotó: Szalmás Péter

A kétharmados győzelem után erősebb lehet ugyan a politikai nyomás a titkosszolgálatokon, ám valószínűtlen, hogy az így is majdnem tucatnyi szervre, hatóságra széttagolt nemzetbiztonsági rendszerben egy újabb hírszerző ügynökséget hozzanak létre – így kommentálta forrásaink többsége azt, hogy Orbán Viktor bejelentése szerint az újonnan létrejövő Miniszterelnöki Kormányirodán egy egységes hírszerzési központ alakul. Lapunk értesülései szerint a miniszterelnök felügyelete alá kerülő kormányirodán "csak" egy „csúcselemző" részleg jön létre. Ezzel párhuzamosan a külföldi hírszerzést, vagyis az Információs Hivatalt (IH) a jövőben nem a Miniszterelnökség felügyelheti, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá rendelhetik – tudta meg a Népszava. Ezzel Szijjártó Péter lehet a gazdája az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági szervezetnek.

Az ügyben megkerestük a kormányfő sajtófőnökét, Havasi Bertalant, és többek között azt kérdeztük: egy hírszerzésre, titkos információgyűjtésre szakosodott újabb operatív szerv jön létre, vagy egy, a megszerzett adatokat elemző központ? A miniszterelnöki szóvivő azonban nem válaszolt. A kormányfő kijelentésének értelmezése pedig ugyancsak fontos lett volna, mert Orbán korábban már többször is elnagyoltan fogalmazott titkosszolgálati ügyekben, vagy szimplán blöffölt – a választások előtt például alaptalanul beszélt kétezer kormány által szemmel tartott Soros-katonáról.

Szijjártó megerősítette értesülésünket
A külgazdasági és külügyminiszter megerősítette, hogy a tárcájához kerül az Információs Hivatal (IH). Mint mondta, szorosan együtt dolgoznak majd a Miniszterelnökséggel. Először a vonatkozó jogszabályoknak kell megszületniük, hogy a lehető leghatékonyabb együttműködés jöjjön létre - közölte a külügyminiszter. (MTI)

Mindenesetre az IH estleges átcsoportosítása nem érte váratlanul a „kémszakmát”. Magyarország ugyanis egyfajta hírszerzési vákuumba került az utóbbi években. Egyrészt elapadtak a külsős információforrások: a nyugat-európai szolgálatok ma már legfeljebb terrorveszély-gyanús ügyekben működnek együtt a magyar szervekkel, illetve ha információra van szükségük, sok esetben akkor sem kérdeznek, hanem terepmunkával beszerzik a kellő adatokat. Az ódzkodás oka többek között, hogy úgy tarják: amit a magyar szolgálatok tudnak, arról az az orosz titkosszolgák is értesülhetnek. Másrészt IH nem áll a helyzet magaslatán. Először mintegy négy éve – az USA kitiltási botrány idején – bírálta Orbán az IH-t, amikor az nem jelezte előre a német és az amerikai külpolitika erőteljes változását. Az IH mentségére szóljon, hogy a Miniszterelnökség alá tartozó szervezetet Lázár János érdemben nem irányította, leginkább arra koncentrált, hogy a Kövér László, egykori nemzetbiztonsági miniszter embereit kiakolbólítsa a hírszerzéstől.

Lázár kudarca után egy ideig úgy nézett ki, a Belügyminisztérium alá rendelik a szervezetet, de nem ez történt. Pintér Sándor viszont – bizonyítani akarván Orbánnak, hogy meg tudja szerezni azokat az adatokat, amiket Lázár képtelen volt prezentálni – összerakott egy afféle „ellen-szervezetet”, amelyik ma Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Központ (TIBEK) néven működik. Ezzel párhuzamosan pedig felpörgött az úgynevezett diplomáciai hírszerzés. A nagykövetségektől, konzulátusoktól vártak szenzitív gazdasági és politikai információkat. Csakhogy egyik „csatorna” sem működött jól: a TIBEK-nél hiányzott a hírszerzési rutin, a diplomáciai szervezetek pedig gyakorta nem a valóságról adtak számot, hanem azt jelentették, amit a kormány hallani akart.

Most viszont nincs pardon, Orbán egy hatékony hírszerző hálót akar. Ennek egyik alapköve az az IH lehet, amit – a legtöbb forrásunk szerint – a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá rendelhetnek. Ha ez valóban így történik, akkor annak két fő üzenete lesz. Az egyik, hogy a kormány egyfajta „ipari kémkedésre” állhat rá, azaz a hírszerzés a gazdasági lehetőségeket térképezi fel. A másik, hogy ismét megerősödik a klasszikus politikai információszerzés. Ahhoz azonban, hogy ez valóban működjön, önmagában az IH kevés. Sőt, nem is célszerű ezt a szervezetet bevetni. Hatékonyabb egy új, a brüsszeli és az amerikai politikába érzékenyebben betagozódó lobbi-hálózatot létrehozni. És az ezen fennakadó információkat gombolyíthatják tovább a hírszerzők.

Hogy miképp keveredik ide az Orbán által emlegetett Miniszterelnöki Kormányiroda, arra forrásaink annyit mondanak: csúcselemzés. Magyarán, itt egy, a begyűjtött és rendszererezett információkat továbbszűrő szervezet dolgozhatna, amelyik egyszerre segít a gazdaság és a külpolitikát alakítani.

És ennek során különösen fontos részletkérdés, hogy miképp viszonyul majd a politika az IH-hoz. (Emlékeztetőül: a hírszerzést a 2010-es kormányváltás után emelte ki Orbán a külügyből, és csoportosította át a Miniszterelnökséghez.) Lázár alatt többé kevésbé-őrizte függetlenségét, most viszont – mivel az Orbán-katonaként ismert Szijjártó Péter vezeti a külügyet – a miniszterelnök ráhatása kétségtelenül erősödni fog. Hogy a kormányfői akarat a szervezeti struktúrában miképp jelenik meg, az kérdéses, de valószínűsíthető, hogy átszervezik az IH működését, és akár más társzolgálatoktól is feladatköröket emelhetnek át.

Túlbonyolított hálózatok
„Nem látható még, hogy a miniszterelnöknek van-e valós átszervezési szándéka, vagy csak az IH belső átalakításáról van szó. De valószínűtlen, hogy a miniszterelnök újabb titkosszolgálati testületet hozna létre” – magyarázta Molnár Zsolt, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának leköszönő szocialista elnöke, aki szerint a grémium jövő heti ülésén kiderül, mire utalt Orbán Viktor.
Azt mindenesetre különösnek tartaná, ha a kabinet úgy akarná növelni a hatékonyságot, hogy az így is sok kisebb-nagyobb központokra tagolt szolgálatok mellé egy újabb szervezetet hozna létre. Ezzel csak bonyolítaná a már így is nehezen átlátható rendszert.

2018.05.10 07:00
Frissítve: 2018.05.10 18:56

Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy

Publikálás dátuma
2018.08.16 20:12

Fotó: /
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat". Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása. Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek. Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.

2,4 milliárdból újítják meg a kisföldalattit

A Főmterv Zrt tervezheti meg az M1-es metró fejlesztését, és a cég faladata a szükséges engedélyek megszerzése is. Minderre, a BKK 2,49 milliárd forintot szán. A teljes, öt kilométeres szakasz fejlesztését három ütemre osztották, így az elsőben felújítanák a meglévő vonalat, illetve meghosszabbítanák a Vigadó térig, a másodikban a Kassai térig (amihez meg kellen nyújtani a 3-as villamos jelenlegi pályáját is) bővítenék a pályát, végül pedig a XV. kerületi Marcheggi hídi csomópontig vinnék ki a kisföldalatti végállomását.

2018.08.16 20:12

Kampányt csinálnak a bukott kémperből

Publikálás dátuma
2018.08.16 19:39

Fotó: Népszava/
Nincs olyan bírói ítélet, amelyik szerint lenne kémper, ám az ügyészség sokadszorra is bizonyítani akarja, hogy a titkosszolgálatok vezetői kavartak valamit. Valami oroszokkal.
Hiába mentette fel a bíróság tavaly jogerősen azt a három (a szocialista kormányok alatt a nemzetbiztonsági szervezeteket felügyelő és irányító) embert, akit az úgynevezett kémperben citáltak bíróság elé, és hiába hagyta helyben a döntést a Kúria, a Polt Péter vezette ügyészség nem hagyja, hogy nyugvópontra kerüljön a kormánypártnak súlyos veszteséget okozó ügy. Mint azt a Magyar Idők megírta: a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a titkosszolgálatokhoz fordult, azt kérve: vizsgálják felül az iratok államtitok-minősítését. A KNYF a Legfőbb Ügyészség utasítására döntött így – tájékoztatta lapunkat levélben a szervezet. A hivatalos indoklás szerint noha a „kémper” jogerősen lezárult, „a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében” lenne szükség az ügy iratainak (pontosabban egy részének) nyilvánossá tételére.      Molnár Zsolt a parlament nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s tagja (és volt elnöke) azt gyanítja, hogy a kormánypártok politikai célokra akarják használni a dokumentumokat. „Miután az ügy bíróság előtt nem állt meg, most politikai kommunikáció keretében hasznosítanák az egyes részleteket" – magyarázza mondta Molnár Zsolt. Aki csak remélni meri, hogy a szolgálatok nem lesznek partnerek egy ilyen akcióban. Egyébként maga az eljárás, azaz titkosított iratok minősítésének utólagos feloldása nem teljesen szokatlan a szocialista politikus szerint: korábban anonimizált változatban közzétették a politikusi lehallgatások körül kavargó UD-ügy dokumentumait, illetve így kaptak nyilvánosságot a romagyilkosságok bizonyos papírjai is. Az azonban egy lényegi különbség, hogy a mindez évekkel az adott ügyek lezárása után történt. A kémper-esetében viszont az ügyészség a bíróságok döntése után azonnal előállt az ügy titkosításának a megszüntetésével, ami Molnár szerint igencsak furcsa eljárás, illetve politikai szándékra utal. Tény, az ügyben már régóta készíti elő a terepet a kormánysajtó: a Magyar Idők sajátos módon már tavaly tavasszal kész tényként számot be arról, hogy az érintettek már felülvizsgálták az ügy titkos minősítését, a dokumentációról pedig egyedül a titokgazda, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) illetékesének aláírása hiányzik. A sajtóhír azonban mást tud, mint az ügyészség: a szervezett említett leveléből ugyanis az derül ki, hogy még csak most kezdődött el a felülvizsgálati folyamat így, az ügyészség egyelőre csak a saját maga által – bűnüldözési okokból – minősített iratait nézi át. Az ügyben megkerestük a megvádolt titkosszolgálati vezetők közül Szilvásy György volt szakminisztert, aki annyival kommentálta az ügyet:
„ők már 2011-ben kezdeményezték az ügyük titkosításának a feloldását. Ám akkor a hatóságok még ezt lehetetlennek látták.”
Emlékeztetőül: az ügyészség még 2011-ben emelt vádat kémkedés és más bűncselekmények miatt Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) jogelődjének számító Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatói, illetve egy magánszemély ellen. Az ügy titkosszolgálati mivolta miatt a tárgyalás mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, illetve iratait 2041-ig titkosították, így az érintettek a nyilvánosság előtt nem tudtak érdemben védekezni a kormánysajtóba rendre kiszivárogtatott vádakkal szemben. Amelyek előbb hazaárulásról szóltak, mondván: a magyar energiaszektor egy részét az oroszoknak próbálták átjátszani. Miután a hazaárulási ügy képtelensége hamar kiderült, az ügyészség egy furcsa, 2007-es poligráfos történetet vett elő. Utóbbi lényege, hogy Galambos főigazgatóként egy orosz kötődésűnek tudott magyar céggel világíttatta át az NBH egyes vezetőit. A gyanú szerint az átvilágítás során több, magát bolgárnak álcázó orosz hírszerző is bejutott az NBH épületébe. Az ügyre éppen a menesztett Galambos helyébe lépő Laborc Sándor derített fényt, majd erről tájékoztatta az akkori szakminiszter Szilvásy Györgyöt. Az estről akkor jelentés készült. Úgy hírlik, a kormányváltás után a teljes elszámoltatást ígérő Orbán-kormány nagy lendülettel indított hajtóvadászatot a szocialista-éra ügyei után. Így az Alkotmányvédelmi Hivatal, és a frissen létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) elővette a Laborc-féle jelentést 2010 után, majd fordítottak egyet az ügyön: az újraértelmezett verzióban éppen Szilvásyt és Laborczot vádolták meg azzal, hogy ők „bujtották fel” Galambost a poligráfos vizsgálatra. Később, ahogy csillapodott a kémper körüli médiahírverés, a vád csöndben előbb bűnpártolásra, végül már csak a feljelentés elmulasztására szelídült. Első fokon a Debreceni Törvényszék 2013-ban még Galambost és Szilvásyt egyaránt két év tíz hónapos börtönbüntetésre, Laborcot pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, ám kiderült, a bíróság az eljárás során igen súlyos hibákat követett el. Úgy tudni, olyan megállapítások kerültek a jegyzőkönyvbe, amelyek el sem hangzottak a tárgyaláson. Emiatt a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a debreceni ítéletet, majd az újabb eljárásban előbb a Kaposvári Törvényszék, végül a Fővárosi Ítélőtábla bűncselekmény hiányában már jogerősen is felmentette a vádlottakat. Az ítélettel szemben akkor Polt Péter Legfőbb Ügyész a Kúriához fordult, ám a végül tavasszal a Kúria is helyben hagyta az ítélőtábla döntését.
2018.08.16 19:39
Frissítve: 2018.08.16 19:39