Szijjártó is kap egy titkosszolgálatot

Publikálás dátuma
2018.05.10 07:00
Jövő áprilisra készülhet el a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ épülő székháza Budapesten, a Fehérvári úto
KÉMJÁTSZMA - A Miniszterelnökségtől a Külügyminisztériumhoz rendelik a külföldi hírszerzést, az Információs Hivatalt, Orbán Viktor felügyelete alá pedig "csúcselemző" részleg kerül – értesült lapunk.
Fotó: Szalmás Péter

Fotó: Szalmás Péter

A kétharmados győzelem után erősebb lehet ugyan a politikai nyomás a titkosszolgálatokon, ám valószínűtlen, hogy az így is majdnem tucatnyi szervre, hatóságra széttagolt nemzetbiztonsági rendszerben egy újabb hírszerző ügynökséget hozzanak létre – így kommentálta forrásaink többsége azt, hogy Orbán Viktor bejelentése szerint az újonnan létrejövő Miniszterelnöki Kormányirodán egy egységes hírszerzési központ alakul. Lapunk értesülései szerint a miniszterelnök felügyelete alá kerülő kormányirodán "csak" egy „csúcselemző" részleg jön létre. Ezzel párhuzamosan a külföldi hírszerzést, vagyis az Információs Hivatalt (IH) a jövőben nem a Miniszterelnökség felügyelheti, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá rendelhetik – tudta meg a Népszava. Ezzel Szijjártó Péter lehet a gazdája az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági szervezetnek.

Az ügyben megkerestük a kormányfő sajtófőnökét, Havasi Bertalant, és többek között azt kérdeztük: egy hírszerzésre, titkos információgyűjtésre szakosodott újabb operatív szerv jön létre, vagy egy, a megszerzett adatokat elemző központ? A miniszterelnöki szóvivő azonban nem válaszolt. A kormányfő kijelentésének értelmezése pedig ugyancsak fontos lett volna, mert Orbán korábban már többször is elnagyoltan fogalmazott titkosszolgálati ügyekben, vagy szimplán blöffölt – a választások előtt például alaptalanul beszélt kétezer kormány által szemmel tartott Soros-katonáról.

Szijjártó megerősítette értesülésünket
A külgazdasági és külügyminiszter megerősítette, hogy a tárcájához kerül az Információs Hivatal (IH). Mint mondta, szorosan együtt dolgoznak majd a Miniszterelnökséggel. Először a vonatkozó jogszabályoknak kell megszületniük, hogy a lehető leghatékonyabb együttműködés jöjjön létre - közölte a külügyminiszter. (MTI)

Mindenesetre az IH estleges átcsoportosítása nem érte váratlanul a „kémszakmát”. Magyarország ugyanis egyfajta hírszerzési vákuumba került az utóbbi években. Egyrészt elapadtak a külsős információforrások: a nyugat-európai szolgálatok ma már legfeljebb terrorveszély-gyanús ügyekben működnek együtt a magyar szervekkel, illetve ha információra van szükségük, sok esetben akkor sem kérdeznek, hanem terepmunkával beszerzik a kellő adatokat. Az ódzkodás oka többek között, hogy úgy tarják: amit a magyar szolgálatok tudnak, arról az az orosz titkosszolgák is értesülhetnek. Másrészt IH nem áll a helyzet magaslatán. Először mintegy négy éve – az USA kitiltási botrány idején – bírálta Orbán az IH-t, amikor az nem jelezte előre a német és az amerikai külpolitika erőteljes változását. Az IH mentségére szóljon, hogy a Miniszterelnökség alá tartozó szervezetet Lázár János érdemben nem irányította, leginkább arra koncentrált, hogy a Kövér László, egykori nemzetbiztonsági miniszter embereit kiakolbólítsa a hírszerzéstől.

Lázár kudarca után egy ideig úgy nézett ki, a Belügyminisztérium alá rendelik a szervezetet, de nem ez történt. Pintér Sándor viszont – bizonyítani akarván Orbánnak, hogy meg tudja szerezni azokat az adatokat, amiket Lázár képtelen volt prezentálni – összerakott egy afféle „ellen-szervezetet”, amelyik ma Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Központ (TIBEK) néven működik. Ezzel párhuzamosan pedig felpörgött az úgynevezett diplomáciai hírszerzés. A nagykövetségektől, konzulátusoktól vártak szenzitív gazdasági és politikai információkat. Csakhogy egyik „csatorna” sem működött jól: a TIBEK-nél hiányzott a hírszerzési rutin, a diplomáciai szervezetek pedig gyakorta nem a valóságról adtak számot, hanem azt jelentették, amit a kormány hallani akart.

Most viszont nincs pardon, Orbán egy hatékony hírszerző hálót akar. Ennek egyik alapköve az az IH lehet, amit – a legtöbb forrásunk szerint – a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá rendelhetnek. Ha ez valóban így történik, akkor annak két fő üzenete lesz. Az egyik, hogy a kormány egyfajta „ipari kémkedésre” állhat rá, azaz a hírszerzés a gazdasági lehetőségeket térképezi fel. A másik, hogy ismét megerősödik a klasszikus politikai információszerzés. Ahhoz azonban, hogy ez valóban működjön, önmagában az IH kevés. Sőt, nem is célszerű ezt a szervezetet bevetni. Hatékonyabb egy új, a brüsszeli és az amerikai politikába érzékenyebben betagozódó lobbi-hálózatot létrehozni. És az ezen fennakadó információkat gombolyíthatják tovább a hírszerzők.

Hogy miképp keveredik ide az Orbán által emlegetett Miniszterelnöki Kormányiroda, arra forrásaink annyit mondanak: csúcselemzés. Magyarán, itt egy, a begyűjtött és rendszererezett információkat továbbszűrő szervezet dolgozhatna, amelyik egyszerre segít a gazdaság és a külpolitikát alakítani.

És ennek során különösen fontos részletkérdés, hogy miképp viszonyul majd a politika az IH-hoz. (Emlékeztetőül: a hírszerzést a 2010-es kormányváltás után emelte ki Orbán a külügyből, és csoportosította át a Miniszterelnökséghez.) Lázár alatt többé kevésbé-őrizte függetlenségét, most viszont – mivel az Orbán-katonaként ismert Szijjártó Péter vezeti a külügyet – a miniszterelnök ráhatása kétségtelenül erősödni fog. Hogy a kormányfői akarat a szervezeti struktúrában miképp jelenik meg, az kérdéses, de valószínűsíthető, hogy átszervezik az IH működését, és akár más társzolgálatoktól is feladatköröket emelhetnek át.

Túlbonyolított hálózatok
„Nem látható még, hogy a miniszterelnöknek van-e valós átszervezési szándéka, vagy csak az IH belső átalakításáról van szó. De valószínűtlen, hogy a miniszterelnök újabb titkosszolgálati testületet hozna létre” – magyarázta Molnár Zsolt, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának leköszönő szocialista elnöke, aki szerint a grémium jövő heti ülésén kiderül, mire utalt Orbán Viktor.
Azt mindenesetre különösnek tartaná, ha a kabinet úgy akarná növelni a hatékonyságot, hogy az így is sok kisebb-nagyobb központokra tagolt szolgálatok mellé egy újabb szervezetet hozna létre. Ezzel csak bonyolítaná a már így is nehezen átlátható rendszert.

Frissítve: 2018.05.10 18:56

Ellenzéki demonstráció volt Kiskunhalason

Publikálás dátuma
2019.02.22 21:45
Képünk illusztráció
Fotó: Szabad Pécs
A tüntetők nem egy konkrét intézkedés miatt zárták le a városhoz közeli főút egyik sávját, hanem úgy általában az Orbán-kormány ténykedése miatt tiltakoztak.
Ellenzéki pártok és civilek demonstráltak Kiskunhalas közelében lezárva a félpályát a város melletti főút egy szakaszán - írja az atv.hu. A Kiskunmajsára vezető úton 200-250 méter hosszan állták el az autók délután. A tüntetők az akció okaként külön megemlítették rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály, de hozzátették, ezúttal általában véve bírálták az Orbán-kormányt.

"Vidéken is hajlamosak az emberek arra, hogy kifejezzék az ellenvéleményüket a kormány azon politikájával szemben, amellyel azt bizonyítja napi mint nap, hogy egyáltalán nem érdekli az ellenzék véleménye." - mondta az ATV-nek Marton Imre, az MSZP elnökségi tagja. A tudósítás megjegyzi, a tüntetés miatt komoly torlódás nem alakult ki, atrocitás nem történt.

Orbán Viktor felmentette a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:22

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala
Luszcz Viktor Stanislaw megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.
Felmentették a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét, az erről szóló miniszterelnöki határozat a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg - írja az MTI. Orbán Viktor rendelete szerint Luszcz Viktor Stanislaw megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.