Szijjártó is kap egy titkosszolgálatot

Publikálás dátuma
2018.05.10 07:00
Jövő áprilisra készülhet el a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ épülő székháza Budapesten, a Fehérvári úto
Fotó: /
KÉMJÁTSZMA - A Miniszterelnökségtől a Külügyminisztériumhoz rendelik a külföldi hírszerzést, az Információs Hivatalt, Orbán Viktor felügyelete alá pedig "csúcselemző" részleg kerül – értesült lapunk.
Fotó: Szalmás Péter

Fotó: Szalmás Péter

A kétharmados győzelem után erősebb lehet ugyan a politikai nyomás a titkosszolgálatokon, ám valószínűtlen, hogy az így is majdnem tucatnyi szervre, hatóságra széttagolt nemzetbiztonsági rendszerben egy újabb hírszerző ügynökséget hozzanak létre – így kommentálta forrásaink többsége azt, hogy Orbán Viktor bejelentése szerint az újonnan létrejövő Miniszterelnöki Kormányirodán egy egységes hírszerzési központ alakul. Lapunk értesülései szerint a miniszterelnök felügyelete alá kerülő kormányirodán "csak" egy „csúcselemző" részleg jön létre. Ezzel párhuzamosan a külföldi hírszerzést, vagyis az Információs Hivatalt (IH) a jövőben nem a Miniszterelnökség felügyelheti, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá rendelhetik – tudta meg a Népszava. Ezzel Szijjártó Péter lehet a gazdája az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági szervezetnek.

Az ügyben megkerestük a kormányfő sajtófőnökét, Havasi Bertalant, és többek között azt kérdeztük: egy hírszerzésre, titkos információgyűjtésre szakosodott újabb operatív szerv jön létre, vagy egy, a megszerzett adatokat elemző központ? A miniszterelnöki szóvivő azonban nem válaszolt. A kormányfő kijelentésének értelmezése pedig ugyancsak fontos lett volna, mert Orbán korábban már többször is elnagyoltan fogalmazott titkosszolgálati ügyekben, vagy szimplán blöffölt – a választások előtt például alaptalanul beszélt kétezer kormány által szemmel tartott Soros-katonáról.

Szijjártó megerősítette értesülésünket
A külgazdasági és külügyminiszter megerősítette, hogy a tárcájához kerül az Információs Hivatal (IH). Mint mondta, szorosan együtt dolgoznak majd a Miniszterelnökséggel. Először a vonatkozó jogszabályoknak kell megszületniük, hogy a lehető leghatékonyabb együttműködés jöjjön létre - közölte a külügyminiszter. (MTI)

Mindenesetre az IH estleges átcsoportosítása nem érte váratlanul a „kémszakmát”. Magyarország ugyanis egyfajta hírszerzési vákuumba került az utóbbi években. Egyrészt elapadtak a külsős információforrások: a nyugat-európai szolgálatok ma már legfeljebb terrorveszély-gyanús ügyekben működnek együtt a magyar szervekkel, illetve ha információra van szükségük, sok esetben akkor sem kérdeznek, hanem terepmunkával beszerzik a kellő adatokat. Az ódzkodás oka többek között, hogy úgy tarják: amit a magyar szolgálatok tudnak, arról az az orosz titkosszolgák is értesülhetnek. Másrészt IH nem áll a helyzet magaslatán. Először mintegy négy éve – az USA kitiltási botrány idején – bírálta Orbán az IH-t, amikor az nem jelezte előre a német és az amerikai külpolitika erőteljes változását. Az IH mentségére szóljon, hogy a Miniszterelnökség alá tartozó szervezetet Lázár János érdemben nem irányította, leginkább arra koncentrált, hogy a Kövér László, egykori nemzetbiztonsági miniszter embereit kiakolbólítsa a hírszerzéstől.

Lázár kudarca után egy ideig úgy nézett ki, a Belügyminisztérium alá rendelik a szervezetet, de nem ez történt. Pintér Sándor viszont – bizonyítani akarván Orbánnak, hogy meg tudja szerezni azokat az adatokat, amiket Lázár képtelen volt prezentálni – összerakott egy afféle „ellen-szervezetet”, amelyik ma Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Központ (TIBEK) néven működik. Ezzel párhuzamosan pedig felpörgött az úgynevezett diplomáciai hírszerzés. A nagykövetségektől, konzulátusoktól vártak szenzitív gazdasági és politikai információkat. Csakhogy egyik „csatorna” sem működött jól: a TIBEK-nél hiányzott a hírszerzési rutin, a diplomáciai szervezetek pedig gyakorta nem a valóságról adtak számot, hanem azt jelentették, amit a kormány hallani akart.

Most viszont nincs pardon, Orbán egy hatékony hírszerző hálót akar. Ennek egyik alapköve az az IH lehet, amit – a legtöbb forrásunk szerint – a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá rendelhetnek. Ha ez valóban így történik, akkor annak két fő üzenete lesz. Az egyik, hogy a kormány egyfajta „ipari kémkedésre” állhat rá, azaz a hírszerzés a gazdasági lehetőségeket térképezi fel. A másik, hogy ismét megerősödik a klasszikus politikai információszerzés. Ahhoz azonban, hogy ez valóban működjön, önmagában az IH kevés. Sőt, nem is célszerű ezt a szervezetet bevetni. Hatékonyabb egy új, a brüsszeli és az amerikai politikába érzékenyebben betagozódó lobbi-hálózatot létrehozni. És az ezen fennakadó információkat gombolyíthatják tovább a hírszerzők.

Hogy miképp keveredik ide az Orbán által emlegetett Miniszterelnöki Kormányiroda, arra forrásaink annyit mondanak: csúcselemzés. Magyarán, itt egy, a begyűjtött és rendszererezett információkat továbbszűrő szervezet dolgozhatna, amelyik egyszerre segít a gazdaság és a külpolitikát alakítani.

És ennek során különösen fontos részletkérdés, hogy miképp viszonyul majd a politika az IH-hoz. (Emlékeztetőül: a hírszerzést a 2010-es kormányváltás után emelte ki Orbán a külügyből, és csoportosította át a Miniszterelnökséghez.) Lázár alatt többé kevésbé-őrizte függetlenségét, most viszont – mivel az Orbán-katonaként ismert Szijjártó Péter vezeti a külügyet – a miniszterelnök ráhatása kétségtelenül erősödni fog. Hogy a kormányfői akarat a szervezeti struktúrában miképp jelenik meg, az kérdéses, de valószínűsíthető, hogy átszervezik az IH működését, és akár más társzolgálatoktól is feladatköröket emelhetnek át.

Túlbonyolított hálózatok
„Nem látható még, hogy a miniszterelnöknek van-e valós átszervezési szándéka, vagy csak az IH belső átalakításáról van szó. De valószínűtlen, hogy a miniszterelnök újabb titkosszolgálati testületet hozna létre” – magyarázta Molnár Zsolt, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának leköszönő szocialista elnöke, aki szerint a grémium jövő heti ülésén kiderül, mire utalt Orbán Viktor.
Azt mindenesetre különösnek tartaná, ha a kabinet úgy akarná növelni a hatékonyságot, hogy az így is sok kisebb-nagyobb központokra tagolt szolgálatok mellé egy újabb szervezetet hozna létre. Ezzel csak bonyolítaná a már így is nehezen átlátható rendszert.

2018.05.10 07:00
Frissítve: 2018.05.10 18:56

7-es cikk - Száz oldalon magyarázkodik a kormány az Uniónak

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:05
Orbán Viktor a Sargentini-jelentés szavazásán.
Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Másodszor foglalkoztak a tagállamok EU-ügyi miniszterei a magyarországi jogállam helyzetével a szeptemberben elindított 7. cikkelyes eljárás keretében. A hétfői brüsszeli ülésen Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke röviden tájékoztatta a résztvevőket az alapvető jogok sérelme miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról. A félórás vitában nyolc tagállam és Magyarország képviselője kért szót, de csak a német és a svéd tárcavezető fogalmazott meg markáns politikai véleményt. Mindkettő bírálta, hogy a budapesti kormány a Unió pénzén szervez EU- és migráció-ellenes kampányokat. A többiek főként arról fejtették ki a nézeteiket, hogy az Európai Parlament játszhat-e bármilyen szerepet a 7. cikkelyes folyamatban. Lapunknak nyilatkozó EU források szerint csak Görögország és Franciaország támogatta, hogy a képviselő-testület részt vegyen a folyamatban. Információink szerint a hivatalos tanácsülésen elhangzott felszólalásában Varga Judit európai ügyekért felelős államtitkár ellenezte, hogy a képviselő-testület bármilyen szerepet kapjon a procedúrában. Megismételte azt a jól ismert magyar álláspontot is, miszerint a kormány az Európai Bizottsággal kívánja rendezni a jogi vitákat. Egyben kiosztotta a huszonnyolc tagállamnak Budapest több mint száz oldalas írásos válaszát az EP jelentésre. Az ülés megkezdése előtt Judith Sargentini jelentéstévő és Claude Moraes, az EP állampolgári jogi bizottságának elnöke tájékoztatást adtak a tagállamok képviselőinek az eljárást kezdeményező jelentésről a soros elnök Ausztria meghívására. A nem-hivatalos eszmecserén csak Belgium, Észtország, Görögország, Hollandia és Svédország képviseltette magát miniszteri szinten, Magyarország egy szakértőt küldött a találkozóra. A háromnegyed órás megbeszélésen Sargentini beszámolt a friss magyarországi fejleményekről is, köztük a CEU rektorának Frans Timmermans-hoz címzett leveléről és a közigazgatási bíróságok létrehozását célzó tervekről. A két EP-képviselő kifejtette: a hétfői “előkészítő” megbeszélés után a parlament elvárja, hogy az EU Tanácsától hivatalos meghívást kapjon azokra az ülésekre, amelyeken a miniszterek a Magyarországgal szembeni 7. cikkelyes eljárást tárgyalják. Mint korábban megírtuk, az EU Tanács jogi szolgálata szerint az uniós jog erre nem ad lehetőséget. Sargentini több kérdést is kapott, például arról, hogy a jelentése elkészítése során hogyan viselkedtek vele a magyar hatóságok. A kormányközi döntéshozó fórum résztvevői az Unió soros elnöki tisztét betöltő osztrák kormánytól várják, hogy meghatározza a folyamat következő lépéseit. 
2018.11.12 19:05

„Hé Tiborcz, drága lett a sötétség!” - Tüntettek az NNI előtt

Publikálás dátuma
2018.11.12 18:58

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Hatvan-hetvenen jöttek össze a Főnix Mozgalom által a Facebookon szervezett Elios-tüntetésre a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Aradi utcai épülete elé.
"Ha visszaéltek a joggal a hatalmatokkal és a bizalmunkkal egyszer eljön az idő, hogy ezért felelni kell, hogy elárultatok, cserben hagytatok minket."
A korrupció a nemzet, a közösség szövetét zilálják szét. „Ez a rombolás mindenkit maga alá fog borítani az is, aki most biztonságban érzi magukat” - mondta Horgas beszédében.

Hadházy: „a Tiborcz-ügy nem évül el hamar”

A tüntetésen meglepetésvendég volt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. 
„Számomra az volt a meglepő, hogy ilyen gyorsan és szemtelenül zárták le a nyomozást"
- mondta Hadházy.
„Az a cél, hogy a aláírásgyűjtéssel bebizonyítsuk,hogy nem a magyarok a korruptak, hanem csak a magyar kormány.”
Hadházy Ákos emlékeztetett: a Tiborcz-ügy sokáig nem évül el. „Polt Péternek és társainak lesz alkalma még elmagyarázni, hogy kinek a parancsára tettek így.”  A demonstráció végén a tüntetők telefonjaikkal, fáklyával világították meg az NNI épületét, majd körbemenetelték azt.
Szerző
2018.11.12 18:58