Magyar szálon is jutott pénz az al-Nuszra fegyvereseinek

Publikálás dátuma
2018.05.10 17:21
A korábbi al-Nuszra Front, dzsihadista csoport fegyveresei Forrás: AFP /Omar haj kadour
Fotó: /
Tucatnyi iszlamistát fogtak el csütörtökön az olasz hatóságok: a gyanúsítottak embercsempészésből finanszíroztak egy szír terrorszervezetet.

Terrorizmus támogatása miatt vettek őrizetbe több szír állampolgárt az olasz hatóságok: az MTI 14 elfogott személyről tud, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a menekültválság 2015-ös kirobbanása után embercsempészésből szerzett bevételekkel finanszírozták a korábban  al-Kaidához is kötődő szíriai al-Nuszra Frontot, amit az ENSZ terrorszervezetként kezel.

Az őrizetbe vett gyanúsítottak két külön csoportban tevékenykedtek Olaszország területén: tíz szíriait az észak-olaszországi Brescia városában a helyi pénzügyőrség szervezett bűnözés elleni egysége vett őrizetbe, pénzmosás gyanújával. Az Euronews szerint másik három szíriai és egy marokkói gyanúsítottat a szardíniai Sassariban vettek őrizetbe – a két csoport az első jelentések szerint nem állt kapcsolatban egymással.

A gyanúsítottak az olasz hatóságok szerint az illegális migráció haszonélvezőjeként szerzett több millió eurós bevételeket, amiket a Balkánon, Európa országain, majd Törökországon és Libanonon keresztül a dzsihadista sereghez továbbítottak. A két csapat kulcsemberei olasz rendszámú autókkal, Olaszországból és Ausztriából toborzott sofőrökkel vittek át menekülteket Magyarország területén más EU-tagállamokba. A bevándorlóktól kapott pénz egy részét az al-Nuszrának utalták olasz, svéd , német, dán, holland, osztrák és magyar átutalási-szolgáltatási irodákon keresztül – másrészt, az arab világ bizalmi alapú pénzrendszerét, a Hawalát is felhasználták.

Utóbbi módszernél nincs nyomon követhető pénzmozgás, a résztvevők jelszavak és brókerek útján igazolják, hogy elküldték, illetve a helyi „banktól”, üzletembertől felvették az összeget – a biztonságot a személyes adatok felvétele, és a szoros ismeretségi rendszer is garantálja.

A leleplezés felveti a kérdést: hogyan működhettek zavartalanul az al-Nuszrát segítő magyarországi pénzmosó irodák, amikor a kormány minden évben súlyos tízmilliárdokat költ terrorelhárításra. A belügyi tárca tavaly például plusz 90 milliárd forintot kapott a terrorhelyzet kezelésére, az illegális bevándorlókat visszatartó határzár pedig 170 milliárd forintból épült fel; igaz, az embercsempészeknek adott pénz áramlását nem tudta megakadályozni.

A most elfogott csoportok pedig magukban is jelzik, mitől annyira reménytelen a szír polgárháborús helyzet: a Bassár el-Aszad szír elnök, a kurdok és vallási kisebbségek egyaránt harcoló al-Nuszra (jelenlegi nevén Dzsabhat Fatah as-Samnak) vastagon felelős az Európát elérő menekültválságért – támogatóik pedig a hazájukat elhagyó földönfutókból is hasznot húznak, hogy fenntarthassák a polgárháborút.

Szerző
2018.05.10 17:21
Frissítve: 2018.05.10 17:26

Előbb egy hadsereg, majd egy tárgyalócsoport felállításáról döntött Koszovó

Publikálás dátuma
2018.12.16 09:43
A koszovói parlament
Fotó: ANADOLU AGENCY/ Erkin Keci
A Szerbiával való konfliktus területcserés rendezése is ismét felmerülhet, miután megkezdi munkáját az ellenzék által hevesen bírált tárgyalócsoport.
Megszavazta a koszovói parlament annak a tárgyalócsoportnak a felállítását, amely a jövőben a Szerbiával folytatandó párbeszédet fogja vezeti - közölte a Koha Ditore című napilap vasárnap. A pristinai képviselőház szombati döntése egy igencsak feszültségekkel terhelt időszakban született:
a parlament ugyanis egy nappal korábban szavazta meg a koszovói hadsereg felállítására vonatkozó törvénycsomagot, amit Szerbia, a NATO és Oroszország is élesen bírált.
A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintett Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről, ám valódi előrelépés az utóbbi öt évben nem történt. A szerb és a koszovói államfő is többször azt hangoztatta az év során, hogy minél hamarabb kompromisszumos megoldásra van szükség. Hashim Thaci koszovói köztársasági elnök a nyár elején a területcserét is felvetette a két fél között. Ezzel az ellenzék nem értett egyet, és követelte, hogy tiltsák el Tachit a tárgyalások vezetésétől. A kormánypártok ekkor egy, tárgyalásokat vezető testület felállítását kezdeményezték, a létrehozásáról azonban csak most döntött az országgyűlés.
Az ellenzék nem értett egyet a kormánypárti, ellenzéki és civil megbízottakból álló, 12 tagú tárgyalócsoport felállításával sem, ezért bojkottálta az ülést.
A területcserére vonatkozó elképzelések szerint a többségében albánok lakta dél-szerbiai Presevó-völgy, valamint Bujanovac és Medvedja települések Koszovóhoz kerülnének, míg a szerbek lakta Észak-Koszovót Szerbiához csatolnák. A területcsere vagy egy lehetséges határmódosítás lehetőségét sem a Pristinát mindig is támogató Washington, sem Brüsszel nem vetette el egyértelműen, aggályok merültek viszont fel arra vonatkozóan, hogy egy ilyen lépés lehetővé tehetné a teljes etnikai tisztogatást abban a térségben, ahol éppen ennek kísérlete miatt tört ki konfliktus 1998-ban.
2018.12.16 09:43

Földalatti közlekedési baleset végzett hét kínai bányásszal

Publikálás dátuma
2018.12.16 09:31
A chongquingi Fengchun szénbánya, a 2006-os baleset után.
Fotó: Imaginechina/
A szénbányát üzemeltető cégcsoport felfüggesztette a termelést az összes bányájában. Kínában egy átfogó biztonsági ellenőrzés is zajlik egy októberi szerencsétlenség óta.
Hét halálos áldozatot követelő baleset történt egy kínai szénbányában, Chongqing városában szombat délután - írja a Reuters. További három bányász megsérült.
Egy földalatti közlekedési útvonalon történt a szerencsétlenség. A bányát vezető Chongqing Energy Group cégcsoport ezt követően felfüggesztette a termelést az összes szénbányájában a Xinhua állami hírügynökség szerint.
Ugyanebben a bányában 2006-ban 6-an vesztették életüket egy robbanásban az AFP hírügynökség szerint.
Kínában a tájékoztatás szerint október és június között egy átfogó biztonsági vizsgálatot végeznek, hogy csökkentsék a balesetek számát. Legutóbb októberben vesztette életét 8 kínai bányász, ami után 41 szénbánya működését kellett átmenetileg felfüggeszteni.
2018.12.16 09:31