Magyar szálon is jutott pénz az al-Nuszra fegyvereseinek

Publikálás dátuma
2018.05.10 17:21
A korábbi al-Nuszra Front, dzsihadista csoport fegyveresei Forrás: AFP /Omar haj kadour
Fotó: /
Tucatnyi iszlamistát fogtak el csütörtökön az olasz hatóságok: a gyanúsítottak embercsempészésből finanszíroztak egy szír terrorszervezetet.

Terrorizmus támogatása miatt vettek őrizetbe több szír állampolgárt az olasz hatóságok: az MTI 14 elfogott személyről tud, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a menekültválság 2015-ös kirobbanása után embercsempészésből szerzett bevételekkel finanszírozták a korábban  al-Kaidához is kötődő szíriai al-Nuszra Frontot, amit az ENSZ terrorszervezetként kezel.

Az őrizetbe vett gyanúsítottak két külön csoportban tevékenykedtek Olaszország területén: tíz szíriait az észak-olaszországi Brescia városában a helyi pénzügyőrség szervezett bűnözés elleni egysége vett őrizetbe, pénzmosás gyanújával. Az Euronews szerint másik három szíriai és egy marokkói gyanúsítottat a szardíniai Sassariban vettek őrizetbe – a két csoport az első jelentések szerint nem állt kapcsolatban egymással.

A gyanúsítottak az olasz hatóságok szerint az illegális migráció haszonélvezőjeként szerzett több millió eurós bevételeket, amiket a Balkánon, Európa országain, majd Törökországon és Libanonon keresztül a dzsihadista sereghez továbbítottak. A két csapat kulcsemberei olasz rendszámú autókkal, Olaszországból és Ausztriából toborzott sofőrökkel vittek át menekülteket Magyarország területén más EU-tagállamokba. A bevándorlóktól kapott pénz egy részét az al-Nuszrának utalták olasz, svéd , német, dán, holland, osztrák és magyar átutalási-szolgáltatási irodákon keresztül – másrészt, az arab világ bizalmi alapú pénzrendszerét, a Hawalát is felhasználták.

Utóbbi módszernél nincs nyomon követhető pénzmozgás, a résztvevők jelszavak és brókerek útján igazolják, hogy elküldték, illetve a helyi „banktól”, üzletembertől felvették az összeget – a biztonságot a személyes adatok felvétele, és a szoros ismeretségi rendszer is garantálja.

A leleplezés felveti a kérdést: hogyan működhettek zavartalanul az al-Nuszrát segítő magyarországi pénzmosó irodák, amikor a kormány minden évben súlyos tízmilliárdokat költ terrorelhárításra. A belügyi tárca tavaly például plusz 90 milliárd forintot kapott a terrorhelyzet kezelésére, az illegális bevándorlókat visszatartó határzár pedig 170 milliárd forintból épült fel; igaz, az embercsempészeknek adott pénz áramlását nem tudta megakadályozni.

A most elfogott csoportok pedig magukban is jelzik, mitől annyira reménytelen a szír polgárháborús helyzet: a Bassár el-Aszad szír elnök, a kurdok és vallási kisebbségek egyaránt harcoló al-Nuszra (jelenlegi nevén Dzsabhat Fatah as-Samnak) vastagon felelős az Európát elérő menekültválságért – támogatóik pedig a hazájukat elhagyó földönfutókból is hasznot húznak, hogy fenntarthassák a polgárháborút.

Szerző
2018.05.10 17:21
Frissítve: 2018.05.10 17:26

Ismét a klímakatasztrófáért felelős erőműveket hozná helyzetbe Trump

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48

Fotó: AFP/ Pete Saloutos
Megszűnhet a szén-dioxid-kibocsátást egyszer már jelentősen korlátozó Tiszta Energia Terv.
A Környezetvédelmi Hivatal (EPA) kedden terjesztette elő az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának újraszabályozására vonatkozó terveket - írja az MTI. 
A Trump-adminisztráció ezzel megszüntetné az előző elnök, Barack Obama klímaváltozással kapcsolatos erőfeszítéseinek egyik fő elemét, az úgynevezett Tiszta Energia Tervet.
A Környezetvédelmi Hivatal új szabályozása lehetővé tenné, hogy a tagállamok a maguk belátása szerinti szabályokat dolgozzanak ki szénerőműveikre. Sőt, ha úgy látják jónak, akár engedélyt is kérjenek a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásának megszüntetésére.
A javaslat ismét jelentősen megnövelné a szén-dioxid-kibocsátás egyszer már korlátozott mértékét, és lehetőséget teremtene a tagállamoknak arra, hogy a környezetet kevésbé szennyező gáz-, szél-, és napenergia felhasználása helyett a szénerőművek fejlesztésére összpontosítsanak.
Az EPA egyelőre vitára bocsátja a tervezetet, és várhatóan jövő év elején dönt a végleges formájáról, majd a bevezetéséről.
2018.08.21 17:48

Elmaradt a fieszta Athénban

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48

Fotó: AFP/ IAKOVOS HATZISTAVROU
A megváltás napjának nevezte kedden Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy hazája hétfőn kikerült a hitelmegállapodás hatálya alól. Az összes jelentősebb görög televíziós csatorna által közvetített megszólalásában azt is közölte, megérte küzdeni a görög népnek.
A beszéd Ithakában hangzott el, a színhely megválasztása nem véletlen: a leleményes Odüsszeusz ide tért vissza vándorlásai során, így a sziget egyfajta happy end jelképe is. Boldog végről azonban korai beszélni, s a nagy ünneplés el is maradt. Nem csak azért, mert Görögországnak gigantikus hitelt kell visszafizetnie, amely a gazdasági teljesítmény majdnem 180 százaléka. Ne feledjük, az országnak a három mentőcsomaggal összesen 289 milliárd eurót fizettek ki a hitelezők. A visszafogottság oka az volt, hogy a görög hatóságok csődöt mondtak a 96 halálos áldozatot követelő erdőtüzek megfékezésénél, így a hangulat az országban nem éppen felhőtlen. 
A fieszta amiatt is túlzás lenne, mert Athén valójában még addig élvezheti a hitelező trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) triumvirátusa – kivételes figyelmét, amíg vissza nem fizeti az utolsó eurócentet is. Ennek azonban legkorábbi időpontja 2066. Elvileg ugyan Görögország most már visszatérhetne a nemzetközi piacokra, valójában azonban erre egy ideig nem lesz lehetősége, hiszen a befektetők továbbra sem bíznak a fényes pénzügyi és gazdasági jövőben. Pedig Athén mintegy 20 milliárd dolláros tartalékkal rendelkezik, ami elég lenne arra is, hogy két évig működtessék az államot. Ezt a pénzt azonban nem kívánják felhasználni, de a mindenkori kormányok számára nagy kísértést jelent majd, hogy egy meggondolatlan ígéret teljesítéséért ne nyúljanak e tiltott gyümölcshöz. Ciprasz most ünnepelteti magát, nem is alaptalanul, a választók azonban a jövő évben, a parlamenti választáson mondanak majd ítéletet munkájáról. A kilátások nem jók, a Sziriza felmérések szerint 13 százalékkal marad el a konzervatív Új Demokrácia mögött. A véleményét többször megváltoztató kormányfőről pedig 67 százalék alakított ki negatív véleményt.
2018.08.21 17:48