Mészáros Lőrinc kantáros melósnadrágban

Publikálás dátuma
2018.05.11 07:00
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Az ország második leggazdagabb magyarja megvette a visontai hőerőművet is, bejárta melósruhában, és lányát helyezte pozícióba. A helyiek bizakodók: talán látott már szenet a hölgy.

– Ja, kolbászból lesz még a kerítés is, csak győzze kivárni a nép – így dohog egy férfi a visontai Hatos kocsma előtti teraszon. Rajta kívül még négyen ülik körbe az asztalt, s ő az egyetlen a társaságban, aki nem dolgozott, vagy nem dolgozik épp külföldi munkahelyen. Ketten szabadságukat töltik itthon, ha letelik a két hét, mennek is vissza, háromszoros bérért. A harmadik tíz évet húzott le Németországban, nemrég jött vissza, hogy a felhalmozott tőkéből saját vállalkozást indítson, de meglehet, később mégis visszamegy. A negyediket egy magyar munkaerő-közvetítő cég vágta át, egymilliós bérrel tartoznak neki, ő kényszerből tért haza, s most pereskedik a pénzéért.

Majdnem mindannyian dolgoztak valaha a visontai hőerőműben, vagy szüleik, rokonaik révén kötődnek az üzemhez, és a körötte elterülő lignitbányához. Régen külön cég volt a kettő, a Thorez bányaüzem és a Gagarin Hőerőmű, s akik az utóbbinál kaptak állást, kicsit lenézték az előbbieket a nehezebb munka, piszkosabb körülmények, kevesebb bér, az alacsonyabb presztízs miatt. Ma már egy vállalkozás a kettő, s tulajdonosuk is ugyanaz az egy ember, Magyarország második leggazdagabbja, Mészáros Lőrinc, illetve a hozzá köthető Opus-csoport. A társaság május 3-án kizárólagos irányítást szerzett a Mátrai Erőmű fölött, miután a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hozzájárulásával 85 százalékra növelte tulajdonrészét a többségi részvénycsomagot birtokló Mátra Energy Holding Zrt.-ben. Öt nappal később, az új parlament megalakulásának napján pedig bejelentették: Valaska József korábbi igazgató – akit ez előző tulajdonosok idején felügyelőbizottsági elnök volt – újból „visszaveszi” a cég stratégiai irányítását. Korábbi posztját Mészáros Lőrinc Beatrix nevű lánya örökölte, ő lett a tulajdonos „szeme és füle”. Végzettségről keveset tudni, az interneten annyi derül ki róla, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola külkereskedelmi karán szerezett diplomát export-import menedzsment szakirányon, a milánói Szentszék Katolikus Egyetemen kommunikációt tanult, s az ELTE jogi karára is beiratkozott.

– Ahogy halljuk, a hölgy legalább tucatnyi Mészáros-cégben felügyelőbizottság elnök vagy tag, ha ezt tapasztalatnak lehet nevezni, akkor bizonyára alkalmas egy ekkora erőműben is betölteni a tisztséget. Ha rosszmájú akarnék lenni, azt is mondhatnám: gyerekkorában bizonyára ő is látott már szenet, s időnként felkapcsolja otthon a villanyt, így köze lehet a szektorhoz – ezt már egy középvezető mondja, s mindjárt hozzá is teszi: hivatalosan nem nyilatkozhat, az új vezetés első intézkedése volt megtiltani az állománynak, hogy „belső ügyekről” nyilatkozzanak.

Annyit azért hozzátesz: az előző, külföldi tulajdonosok szinte belépésük első napjától „szivattyúzni kezdték kifelé a pénzt”, nemigen fejlesztettek, a gyár környéke most is elhanyagolt és lepusztult, a munkások avítt gépekkel dolgoznak. Azt várják, hogy Mészáros Lőrinc „befelé tolja majd a lóvét, s nagy sugárban érkezik az állami támogatás." Hasonló jövőt remélnek a környékbeli falvak is.

Szarvas László, Visonta polgármestere azt mondta lapunknak: az elmúlt években a korábbi felére esett vissza az erőmű által fizetett iparűzési adó, az utóbbi időben ezért százmillióktól estek el. Igaz, az uniós és hazai pályáztatok segítettek átvészelni ezt az időszakot, a falu fejlődik, ebben az évben tornaszobát, két utat is építenek, s a lövészklub is kap tízmilliót lőtér kialakítására. A környékbeliektől megtudtuk: Halmajugra eddig is több pénzt kapott a többieknél, mert területén van a bánya nagy része, de Detk gazdálkodása is megbillent a hiányzó adóforintok miatt.

Korábban a Mátrai Erőmű Zrt. volt a térség legjelentősebb foglalkoztatója, de az utóbbi időben már itt is létszámgondokkal küszködnek. A mérnököket és szakmunkásokat magasabb pénzért átcsábítják a gyöngyöshalászi Apolló Gumigyárhoz vagy a gyöngyösi üzemekhez. Különös, de Mészáros Lőrinc másik itteni cége, a búzakeményítőt és izocukrot hatalmas mennyiségben előállító Visonta Project cég is vetélytársa az erőműnek, van, aki szerint százezer forinttal többet keres az itteni építkezésen egy munkás, mint az erőműben. Érdekes kép: amint Mészáros Lőrinc a saját ujjába harap.

– Ügyesen felépítették itt ezt a cégbirodalmat. A keményítőgyárnak naponta annyi áramra lesz szüksége, mint egész Gyöngyösnek. Saját erőműből saját áramot kapni a saját gyárba! Na, erre mondják pestiesen, hogy nem semmi – állapítja meg egy fiatal férfi, aki jelenleg épp a keményítőgyár építkezésén dolgozik. A hivatalos átadást augusztus 20-ra tervezték – a kenyér, a búza és a keményítő így forrnának ünnepi egységbe – de az építő szerint az avatási ünnepség biztosan csúszik egy vagy két hónapot.

– Oda Lőrinc tutira nem álruhában megy majd – vihog fel a kocsmai teraszon az erőmű egyik dolgozója. Kiderült: múlt héten, miután megszerezték a többségi tulajdont, Mészáros Lőrinc, a lányával és másokkal egyetemben körbejárta, megvizitálta a friss szerzeményt, követve a mondást, miszerint gazda szeme hizlalja a jószágot. Beatrix „rendes ruhában volt, mint az irodista kisasszonyok”, apja azonban kék kantáros munkásruhában próbált elvegyülni az egyszeri erőműves dolgozók között.

Álruhában, mint Mátyás király.

2018.05.11 07:00

Önrészt szednének a betegektől a fogorvosok

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az alapellátásban dolgozó szakemberek a családi pótlék megkurtításával büntetnénk a gyermekeik fogaival nem törődő szülőket és térítésdíjas kezelésekkel pótolnák a rendelőik működtetéséből hiányzó összeget.
Meglehetősen provokatív javaslattal állt elő Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke. Egyebek mellett azt javasolja a kormányzatnak, hogy vonja meg a családtámogatás egy részét, ha a szülő nem viszi el a gyerekét az iskola fogorvosa által javasolt kezelésre. Azt is indítványozta, hogy a fogászati ellátásból hiányzó összeg pótlására a kormány vezessen be a felnőttek esetében átlagosan 3-4 ezer forintos önrészt a most még térítésmentes kezelésekért. 
Terveik szerint ezt az összeget a páciens visszakapná év végén, ha két szűrővizsgálat között elvégezteti a szükséges fogmegtartó beavatkozásokat.
A drasztikus javaslatokkal az alapellátás érdekvédői azért álltak elő éppen most, mert elvesztették bizalmukat abban, hogy megkapják a kormányzattól a praxisaik rentábilis működtetéséhez szükséges évi mintegy 30 milliárdos többletet.
Nagy Ákos szerint, ha a szülő nem törődik a gyermeke egészségével, az kimeríti a veszélyeztetés fogalmát. Bár az elhanyagolt fogak ugyan nem okoznak azonnal és életveszélyes helyzetet, de visszafordíthatatlan egészségkárosodást okoznak. - Ha megvonják a családtámogatást azoktól, akiknek a gyermeke sokat mulaszt az iskolából, akkor ezt a szankciót ki lehetne terjeszteni azokra a szülőkre is, akik nem vigyáznak gyerekeik egészségére - mondta.
- Van olyan község, ahol ha valaki ünnep- vagy pihenőnapon fűnyírással megzavarja a szomszédja nyugalmát, akkor 200 ezer forintos bírságot kap. Tehát, ha füvet nyírok vasárnap, akkor kaphatok büntetést, de ha elhanyagolom a gyerekem egészségét, akkor ezt senki ne merje szóvá tenni?
- vetette fel Nagy Ákos.
Emlékeztetett arra is, hogy a WHO adatbanknak készített legutóbbi hazai felmérés szerint az öt-hat éves gyerekek 60 százalékának van már szuvas, tömött, vagy eltávolított foga. A 12 éveseknek pedig átlagosan 2-3 rossz vagy kezelt foga van. És hiába ír elő jogszabály félévenként kötelező szűrést a gyerekek számára, a finanszírozási anomáliák miatt, nem minden oktatási intézménynek van fogorvosa. Ott pedig ahol van, gyakran a szülő nem járul hozzá az ellátáshoz, mondván: van saját fogorvosuk, aki kezeli a gyereket. Ha így lenne, akkor a tömött fogak száma emelkedne fiatal felnőtt korra és nem a húzottaké – mondja az orvos. 
- A gyakorlatban a szülők egy része nem nagyon törődik gyereke szuvas fogaival, a szükséges kezelések „elsikkadnak”
- állította Nagy Ákos.
Gyakran maga az iskola sem gondoskodik arról, hogy az osztályok valóban részt vegyenek a vizsgálatokon. Előfordul, hogy egy gyerek más-más orvoshoz tartozik az iskolája és a lakóhelye szerint. Az alapellátó fogorvosok szerint e területen is - éppúgy mint a háziorvosoknál - alkalmazni kellene a kártyarendszert annak érdekében, hogy a szűrést végző orvoshoz kerüljön az ellátási kötelezettség. Így elkerülhető lenne, hogy a több ellátó közül végül senki sem tömi be a gyerekek lyukas fogait. Nagy Ákos elmondta, hogy a fogorvosi praxisoknak novemberben kell csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Ide minden orvosnak rögzítenie kell majd a páciensei, köztük a gyerekek fogászati státuszát, így tudni lehet majd, ki, mikor, nem végeztette el a szükséges kezeléseket a gyermekénél. Nagy Ákos úgy véli, az utóbbi hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy az állam nem tesz pénzt a rendszerbe. - Ennek megfelelően nincs más út, minthogy legyen fizetős a fogászat. Könnyen előfordulhat ugyanis az, ami Angliában történt a kétezres évek elején: egyszerre álltak föl az állami ellátórendszerben dolgozó fogorvosok, mert képtelenek voltak az elvárt kezeléseket a kapott finanszírozásból elvégezni.
A javasolt 3-4 ezer forintos térítési díj még mindig jóval kisebb összeg, mint a magánorvosi kezelés, és a pénz visszajár, ha valaki elég gondos és törődik az egészségével
- mondta.
Most egyébként a lakosság 20 százaléka, zömében a 20-32 évesek járnak rendszeresen legalább évente egy alkalommal szűrésre. A magyarok 70 százaléka viszont csak akkor megy el a fogorvosi rendelőbe, ha már nagyon fáj a foga. Ezen szeretnék változtatni – hangsúlyozta Nagy Ákos. – Miután az általunk elképzelt rendszerben a páciens az orvosnak fizetné a díjat, aki ezt az összeget közvetlenül fölhasználhatná a praxisa fönntartására, az egészségtudatos lakosság viszont a közkasszából kapná vissza a saját maga által korábban befizetett önrészt – így a körzetek finanszírozási többlethez jutnának. - tette hozzá. A szövetségi elnök azt is megjegyezte:
a páciensek többsége nem tudja mi jár ingyen, a praxisok pedig a pénzhiány miatt nem tartják be a szabályokat.
Ellenőrzés nincs, szankció nincs – ez így egy egészen elképesztő korrupciós nyomás a fogorvosokon – mondta Nagy Ákos, és azt is hozzátette: a szabályozott, ellenőrzött rendszer valamennyiünk érdeke. És ha ezt nem elég elmondani, akkor lépnünk kell valamit.
Szerző
2018.08.21 07:30
Frissítve: 2018.08.21 07:30

Tovább tombol a hőség – Másodfokú figyelmeztetéseket adtak ki

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Akár 35 fokot is mérhetünk kedden, csak helyenként alakulhat ki zápor, zivatar.
A fővárosra és Pest, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is másodfokú figyelmeztetést adott ki kedd reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), az érintett területeken a napi középhőmérséklet 27 fok felett valószínű. Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Veszprém megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. 
Az előrejelzés szerint a sok napsütés mellett gomolyfelhő-képződésre is számíthatunk, amelyből a déli óráktól egy-egy helyen zápor, zivatar is kialakulhat. A légmozgás többnyire mérsékelt marad, átmeneti szélerősödés csak zápor, zivatar környezetében lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 35 fok között alakul, késő estére 23 és 28 fok közé hűl le a levegő.
2018.08.21 07:06
Frissítve: 2018.08.21 07:06