– Londonban élek, és ugyan még messze nem tartok ott, ahol ennyi idősen szeretnék, de semmi esetre sem tervezem, hogy visszaköltözök Magyarországra – mesélte lapunknak Maros Anna, aki két éve végzett a Portsmouth-i Egyetemen. Televíziós műsorgyártást tanult, majd a szakmájának megfelelő állást sikerült szereznie az Egyesült Királyság fővárosában. Mint mondta, azért ment inkább külföldre tanulni, mert itthon nem bizonyultak elég szerteágazónak az érdeklődésének megfelelő tévés képzések, ráadásul a bekerülési, és később az elhelyezkedési esélyek is nagyon rosszak. – Úgy érzem, itt sokkal több lehetőségem van. A hazai állapotokat tekintve úgy tűnik, jól döntöttem. Például a TV2 műsoraihoz nem szívesen adnám a nevem – fogalmazott.
– Három angliai, egyetemi tanulmányokkal és egy németországi nyelvtanulással töltött év után eljött a pillanat, amikor egy kicsit úgy érzem, szeretnék hazamenni – erről már Albert Fanni Zsófia beszélt a Népszavának. Ő szintén Angliában, a Newcastle-i Egyetemen szerezte meg alapszakos diplomáját, most azt tervezi, hogy a budapesti Andrássy Egyetemre jelentkezik mesterszakra. Elsősorban azért választott külföldi egyetemet, mert így három média és kommunikáció, politika valamint szociológia szakon tanulhatott egyszerre. Itthon erre nem lett volna lehetősége. – Ráadásul az ember így nemcsak egy diplomával zárja azt a néhány évet, amit külföldön tölt, hanem olyan élettapasztalatokat szerez egy csodálatos multikulturális közegben, amelyek egy életen át elkísérik – mondta.
– Tapasztalataink szerint három diákból egy szinte biztos, hogy külföldön marad – nyilatkozta Könczey Kinga, a magyar középiskolásokat külföldi továbbtanulásra felkészítő Engame Akadémia (EA) oktatási vezetője. Az EA nemrég készült el legfrissebb kutatásával, amiből kiderült: a külföldi továbbtanulás évről évre népszerűbb a magyar diákok körében. Egyetlen év alatt, 2016-2017 között 12 százalékkal nőtt a külföldi intézményekben tanuló magyarok aránya, jelenleg mintegy 13 800-an tanulnak valamilyen külhoni intézményben.
Ráadásul ez csak egy becslés, a valós számok valamivel magasabbak lehetnek Könczey Kinga szerint. Az EA egyebek mellett az Eurostat, az OECD, az amerikai Nemzetközi Oktatási Intézet, valamint a fogadó országok kormányainak adatai alapján készíti statisztikáit. A legpontosabb számokat akkor kapnák, ha a világ valamennyi egyetemét végigkérdeznék, ám a trendek így is jól láthatóak. A legtöbb magyar fiatal Németországban és Ausztriában tanul, mindkét országban mintegy félezerrel többen, mint egy évvel korábban. A Brexites népszavazás körüli bizonytalanság után újból növekedésnek indult az Egyesült Királyságba jelentkezők száma. Olyannyira, hogy kétszer annyian jelentkeztek, mint ahány diákot felvettek. Az utóbbi években egyre népszerűbbek a dán és a holland felsőoktatási intézmények is.
Könczey Kinga úgy véli, ez egyrészt amiatt van, hogy a skandináv országokban nincs tandíj, másrészt nagyon erős a felsőoktatás és sok mindent el lehet érni angol nyelven. – Sokkal több a lehetőségük, az egyetemeken olyan szakkombinációkat tudnak felvenni, amiket itthon nem találnának. Maga az oktatás is korszerűbb, diákközpontúbb, mint a hazai rendszer. Az infrastruktúra is jobb, például a természettudományi, műszaki képzéseken a legkorszerűbb laboreszközökön végzik a méréseket vagy kísérleteket – fogalmazott az EA oktatási vezetője.
Az Akadémia korábban egy olyan kutatást is készített, ami azt vizsgálta, mi állhat a külföldi továbbtanulás népszerűségének növekedése mögött. A fiatalok legfőbb érve az volt, hogy külföldi diplomával jobb munkalehetőségekhez juthatnak. A második helyen pedig azt jelölték meg, hogy elégedetlenek a hazai társadalmi-politikai környezet alakulásával. – A jobb munkahelyek lehetősége valóban jelentősen közrejátszik a külföldön maradásban, ám ez nemcsak azért van, mert ott jobb a fizetés – mutatott rá Könczey Kinga. Mint mondta, sokan – gyakorta az intézmény segítségével – már az egyetemi évek alatt elkezdik kiépíteni szakmai kapcsolataikat, így a diploma megszerzése után egyszerűbb álláshoz jutni.
A siker persze itt sem garantált, keményen meg kell dolgozni érte. Könczey – aki több nemzetközi egyetemen is dolgozik – úgy látja, "hajtani" kell, de az intézmények ésszerű követelményeket állítanak a hallgatók elé, a bukás, évhalasztás pedig a diákok között is ciki. Magyarországon az érettségiző korosztály 54 százaléka tanul tovább, és csak 23 százaléka fejezi be felsőfokú tanulmányait. Összehasonlításképpen: Az OECD országokban a diákok 58 százaléka tanul tovább és 40 százalékuk szerez diplomát.
