Érzékenyítő kertészet lett a futballpályából

Publikálás dátuma
2018.05.11. 07:04

Már érik a borsó, a bab és az újhagyma, kibújt a krumpli – újságolta vidáman Szimeiszter Imréné, az ajkai nyugdíjasklub vezetője. – A hétvégétől pedig palántázunk, egy része ugyanis még üres a területnek.

Szimeiszter Imréné büszkeség nem ok nélküli, hiszen országosan egyedülálló kezdeményezésként jött létre a kis gazdaság: az egykori, régóta nem használt Videoton-futballpályát szántotta fel a város, majd parcellázta azt, hogy aztán ingyen a civilek rendelkezésére bocsássa. Helyet kaptak itt a nyugdíjasok, a diabétesz klub, az értelmi sérülteket gondozó egyesület, s különféle, hátrányos helyzetűekkel foglalkozó csoportok tagjai – összesen 15 parcellát alakítottak ki. Az öntözéshez szükséges vizet az önkormányzat biztosítja, s a város a közeljövőben gépeket is vásárol, hogy könnyebbé tegye a munkát. A fő cél az érzékenyítés: megmutatni a többségi társadalomnak, hogy a valamilyen okból-formában hátrányos helyzetűek is képesek közös és hasznos munkára.

A helyiek csak bolgárkertészetnek nevezik a területet, az első világháború után ugyanis a Bulgáriából érkezett Vartelov-család alakított ki intenzív művelésű kertet 25 holdon ugyanezen a településrészen, s látta el a várost és környékét minőségi zöldséggel és gyümölccsel.

– Ezt a hagyományt szeretnénk folytatni – jelentette ki Mező Jánosné, az 57 tagú diabéteszklub vezetője. – A földünkön főleg salátaféléket termelünk, s ezzel is rá tudjuk szoktatni a tagjainkat az egészségtudatos táplálkozásra. A terményt a rendezvényeinken használjuk fel, ami így anyagi könnyebbséget is jelent.

A nyugdíjasok közül heten-nyolcan minden nap kijárnak a birtokukra: mindenkinek kulcsa van a területhez, melyet az önkormányzat körbekerített, s éjjel-nappal őriztet, így attól sem kell félni, hogy illetéktelenek megdézsmálják a termést.

– Sajnos rengeteg az idős, rászoruló, akik nem tudják megvenni maguknak még az alapvető zöldséget-gyümölcsöt sem – magyarázta Szimeiszter Imréné. – A termés nagy részét közöttük osztjuk szét. Persze, akik dolgoznak, azok is megkapják, amire szükségük van, de a fő cél, hogy könnyebbé tegyük a hátrányos helyzetűek életét. Szerencsére a tagjaink élvezik a kertészkedést, naponta kijárnak locsolni, gyomlálni, nem is munkának fogják fel, sokkal inkább közösségi programként.

Szerző

Háromból egy magyar diák külföldön marad

Publikálás dátuma
2018.05.11. 07:02

Már 13 800 fiatal tanul külhoni egyetemen. Egy év alatt 12 százalékkal nőtt azok száma, akik úgy döntöttek, kint próbálnak szerencsét.

– Londonban élek, és ugyan még messze nem tartok ott, ahol ennyi idősen szeretnék, de semmi esetre sem tervezem, hogy visszaköltözök Magyarországra – mesélte lapunknak Maros Anna, aki két éve végzett a Portsmouth-i Egyetemen. Televíziós műsorgyártást tanult, majd a szakmájának megfelelő állást sikerült szereznie az Egyesült Királyság fővárosában. Mint mondta, azért ment inkább külföldre tanulni, mert itthon nem bizonyultak elég szerteágazónak az érdeklődésének megfelelő tévés képzések, ráadásul a bekerülési, és később az elhelyezkedési esélyek is nagyon rosszak. – Úgy érzem, itt sokkal több lehetőségem van. A hazai állapotokat tekintve úgy tűnik, jól döntöttem. Például a TV2 műsoraihoz nem szívesen adnám a nevem – fogalmazott.

– Három angliai, egyetemi tanulmányokkal és egy németországi nyelvtanulással töltött év után eljött a pillanat, amikor egy kicsit úgy érzem, szeretnék hazamenni – erről már Albert Fanni Zsófia beszélt a Népszavának. Ő szintén Angliában, a Newcastle-i Egyetemen szerezte meg alapszakos diplomáját, most azt tervezi, hogy a budapesti Andrássy Egyetemre jelentkezik mesterszakra. Elsősorban azért választott külföldi egyetemet, mert így három média és kommunikáció, politika valamint szociológia szakon tanulhatott egyszerre. Itthon erre nem lett volna lehetősége. – Ráadásul az ember így nemcsak egy diplomával zárja azt a néhány évet, amit külföldön tölt, hanem olyan élettapasztalatokat szerez egy csodálatos multikulturális közegben, amelyek egy életen át elkísérik – mondta.

– Tapasztalataink szerint három diákból egy szinte biztos, hogy külföldön marad – nyilatkozta Könczey Kinga, a magyar középiskolásokat külföldi továbbtanulásra felkészítő Engame Akadémia (EA) oktatási vezetője. Az EA nemrég készült el legfrissebb kutatásával, amiből kiderült: a külföldi továbbtanulás évről évre népszerűbb a magyar diákok körében. Egyetlen év alatt, 2016-2017 között 12 százalékkal nőtt a külföldi intézményekben tanuló magyarok aránya, jelenleg mintegy 13 800-an tanulnak valamilyen külhoni intézményben.

Ráadásul ez csak egy becslés, a valós számok valamivel magasabbak lehetnek Könczey Kinga szerint. Az EA egyebek mellett az Eurostat, az OECD, az amerikai Nemzetközi Oktatási Intézet, valamint a fogadó országok kormányainak adatai alapján készíti statisztikáit. A legpontosabb számokat akkor kapnák, ha a világ valamennyi egyetemét végigkérdeznék, ám a trendek így is jól láthatóak. A legtöbb magyar fiatal Németországban és Ausztriában tanul, mindkét országban mintegy félezerrel többen, mint egy évvel korábban. A Brexites népszavazás körüli bizonytalanság után újból növekedésnek indult az Egyesült Királyságba jelentkezők száma. Olyannyira, hogy kétszer annyian jelentkeztek, mint ahány diákot felvettek. Az utóbbi években egyre népszerűbbek a dán és a holland felsőoktatási intézmények is.

Könczey Kinga úgy véli, ez egyrészt amiatt van, hogy a skandináv országokban nincs tandíj, másrészt nagyon erős a felsőoktatás és sok mindent el lehet érni angol nyelven. – Sokkal több a lehetőségük, az egyetemeken olyan szakkombinációkat tudnak felvenni, amiket itthon nem találnának. Maga az oktatás is korszerűbb, diákközpontúbb, mint a hazai rendszer. Az infrastruktúra is jobb, például a természettudományi, műszaki képzéseken a legkorszerűbb laboreszközökön végzik a méréseket vagy kísérleteket – fogalmazott az EA oktatási vezetője.

Az Akadémia korábban egy olyan kutatást is készített, ami azt vizsgálta, mi állhat a külföldi továbbtanulás népszerűségének növekedése mögött. A fiatalok legfőbb érve az volt, hogy külföldi diplomával jobb munkalehetőségekhez juthatnak. A második helyen pedig azt jelölték meg, hogy elégedetlenek a hazai társadalmi-politikai környezet alakulásával. – A jobb munkahelyek lehetősége valóban jelentősen közrejátszik a külföldön maradásban, ám ez nemcsak azért van, mert ott jobb a fizetés – mutatott rá Könczey Kinga. Mint mondta, sokan – gyakorta az intézmény segítségével – már az egyetemi évek alatt elkezdik kiépíteni szakmai kapcsolataikat, így a diploma megszerzése után egyszerűbb álláshoz jutni.

A siker persze itt sem garantált, keményen meg kell dolgozni érte. Könczey – aki több nemzetközi egyetemen is dolgozik – úgy látja, "hajtani" kell, de az intézmények ésszerű követelményeket állítanak a hallgatók elé, a bukás, évhalasztás pedig a diákok között is ciki. Magyarországon az érettségiző korosztály 54 százaléka tanul tovább, és csak 23 százaléka fejezi be felsőfokú tanulmányait. Összehasonlításképpen: Az OECD országokban a diákok 58 százaléka tanul tovább és 40 százalékuk szerez diplomát.

Szerző

Mészáros Lőrinc kantáros melósnadrágban

Publikálás dátuma
2018.05.11. 07:00
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az ország második leggazdagabb magyarja megvette a visontai hőerőművet is, bejárta melósruhában, és lányát helyezte pozícióba. A helyiek bizakodók: talán látott már szenet a hölgy.

– Ja, kolbászból lesz még a kerítés is, csak győzze kivárni a nép – így dohog egy férfi a visontai Hatos kocsma előtti teraszon. Rajta kívül még négyen ülik körbe az asztalt, s ő az egyetlen a társaságban, aki nem dolgozott, vagy nem dolgozik épp külföldi munkahelyen. Ketten szabadságukat töltik itthon, ha letelik a két hét, mennek is vissza, háromszoros bérért. A harmadik tíz évet húzott le Németországban, nemrég jött vissza, hogy a felhalmozott tőkéből saját vállalkozást indítson, de meglehet, később mégis visszamegy. A negyediket egy magyar munkaerő-közvetítő cég vágta át, egymilliós bérrel tartoznak neki, ő kényszerből tért haza, s most pereskedik a pénzéért.

Majdnem mindannyian dolgoztak valaha a visontai hőerőműben, vagy szüleik, rokonaik révén kötődnek az üzemhez, és a körötte elterülő lignitbányához. Régen külön cég volt a kettő, a Thorez bányaüzem és a Gagarin Hőerőmű, s akik az utóbbinál kaptak állást, kicsit lenézték az előbbieket a nehezebb munka, piszkosabb körülmények, kevesebb bér, az alacsonyabb presztízs miatt. Ma már egy vállalkozás a kettő, s tulajdonosuk is ugyanaz az egy ember, Magyarország második leggazdagabbja, Mészáros Lőrinc, illetve a hozzá köthető Opus-csoport. A társaság május 3-án kizárólagos irányítást szerzett a Mátrai Erőmű fölött, miután a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hozzájárulásával 85 százalékra növelte tulajdonrészét a többségi részvénycsomagot birtokló Mátra Energy Holding Zrt.-ben. Öt nappal később, az új parlament megalakulásának napján pedig bejelentették: Valaska József korábbi igazgató – akit ez előző tulajdonosok idején felügyelőbizottsági elnök volt – újból „visszaveszi” a cég stratégiai irányítását. Korábbi posztját Mészáros Lőrinc Beatrix nevű lánya örökölte, ő lett a tulajdonos „szeme és füle”. Végzettségről keveset tudni, az interneten annyi derül ki róla, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola külkereskedelmi karán szerezett diplomát export-import menedzsment szakirányon, a milánói Szentszék Katolikus Egyetemen kommunikációt tanult, s az ELTE jogi karára is beiratkozott.

– Ahogy halljuk, a hölgy legalább tucatnyi Mészáros-cégben felügyelőbizottság elnök vagy tag, ha ezt tapasztalatnak lehet nevezni, akkor bizonyára alkalmas egy ekkora erőműben is betölteni a tisztséget. Ha rosszmájú akarnék lenni, azt is mondhatnám: gyerekkorában bizonyára ő is látott már szenet, s időnként felkapcsolja otthon a villanyt, így köze lehet a szektorhoz – ezt már egy középvezető mondja, s mindjárt hozzá is teszi: hivatalosan nem nyilatkozhat, az új vezetés első intézkedése volt megtiltani az állománynak, hogy „belső ügyekről” nyilatkozzanak.

Annyit azért hozzátesz: az előző, külföldi tulajdonosok szinte belépésük első napjától „szivattyúzni kezdték kifelé a pénzt”, nemigen fejlesztettek, a gyár környéke most is elhanyagolt és lepusztult, a munkások avítt gépekkel dolgoznak. Azt várják, hogy Mészáros Lőrinc „befelé tolja majd a lóvét, s nagy sugárban érkezik az állami támogatás." Hasonló jövőt remélnek a környékbeli falvak is.

Szarvas László, Visonta polgármestere azt mondta lapunknak: az elmúlt években a korábbi felére esett vissza az erőmű által fizetett iparűzési adó, az utóbbi időben ezért százmillióktól estek el. Igaz, az uniós és hazai pályáztatok segítettek átvészelni ezt az időszakot, a falu fejlődik, ebben az évben tornaszobát, két utat is építenek, s a lövészklub is kap tízmilliót lőtér kialakítására. A környékbeliektől megtudtuk: Halmajugra eddig is több pénzt kapott a többieknél, mert területén van a bánya nagy része, de Detk gazdálkodása is megbillent a hiányzó adóforintok miatt.

Korábban a Mátrai Erőmű Zrt. volt a térség legjelentősebb foglalkoztatója, de az utóbbi időben már itt is létszámgondokkal küszködnek. A mérnököket és szakmunkásokat magasabb pénzért átcsábítják a gyöngyöshalászi Apolló Gumigyárhoz vagy a gyöngyösi üzemekhez. Különös, de Mészáros Lőrinc másik itteni cége, a búzakeményítőt és izocukrot hatalmas mennyiségben előállító Visonta Project cég is vetélytársa az erőműnek, van, aki szerint százezer forinttal többet keres az itteni építkezésen egy munkás, mint az erőműben. Érdekes kép: amint Mészáros Lőrinc a saját ujjába harap.

– Ügyesen felépítették itt ezt a cégbirodalmat. A keményítőgyárnak naponta annyi áramra lesz szüksége, mint egész Gyöngyösnek. Saját erőműből saját áramot kapni a saját gyárba! Na, erre mondják pestiesen, hogy nem semmi – állapítja meg egy fiatal férfi, aki jelenleg épp a keményítőgyár építkezésén dolgozik. A hivatalos átadást augusztus 20-ra tervezték – a kenyér, a búza és a keményítő így forrnának ünnepi egységbe – de az építő szerint az avatási ünnepség biztosan csúszik egy vagy két hónapot.

– Oda Lőrinc tutira nem álruhában megy majd – vihog fel a kocsmai teraszon az erőmű egyik dolgozója. Kiderült: múlt héten, miután megszerezték a többségi tulajdont, Mészáros Lőrinc, a lányával és másokkal egyetemben körbejárta, megvizitálta a friss szerzeményt, követve a mondást, miszerint gazda szeme hizlalja a jószágot. Beatrix „rendes ruhában volt, mint az irodista kisasszonyok”, apja azonban kék kantáros munkásruhában próbált elvegyülni az egyszeri erőműves dolgozók között.

Álruhában, mint Mátyás király.

Szerző