Cenzúrázták az Eurovíziót, nem közvetíthet tovább a kínai TV

Publikálás dátuma
2018.05.11 11:39
Az Eurovízió elődöntőjén az albán versenyző - Eugent Bushpepa tetoválásai is elbuktak a kínai cenzúra szűrésén. Fotó: Vladimir A
Fotó: /
Nem engedélyezi a legnépszerűbb kínai tévécsatornának az Eurovíziós Dalfesztivál közvetítését az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU), mivel a tévé cenzúrázta a versenyben feltűnő LMBT-motívumokat - ismertette a BBC News alapján az MTI. A Mango TV elhomályosította a szivárványszínű zászlókat, cenzúrázta a tetoválásokat és egyáltalán nem sugározta az ír és albán előadásokat.

A kínai Mango televíziót a közösségi hálón bírálták a kommentelők, mivel adásában elhomályosította a szivárványszínű zászlókat és cenzúrázta a tetoválásokat a keddi első elődöntős válogatáson. A kínai tévé az ír és az albán versenyző produkcióját nem is sugározta.

Az EBU közleményében leszögezte: a cenzúra nincs összhangban azokkal az értékekkel, amelyeket a sokszínűséggel kapcsolatban képvisel a szervezet. A történtek miatt a szervezet azonnali hatállyal megszakította a partneri megállapodást a kínai szolgáltatóval és megtiltotta, hogy közvetítse a második elődöntőt, illetve a döntőt.

Egy kínai közösségi médiaplatform, a Weibo megosztotta a cenzúrázott előadások felvételeit. Néhány felhasználó a Mango TV bojkottjára szólított fel.

Ryan O'Shaughnessy, az ír fellépő a BBC-nek elmondta, hogy örömmel fogadta a EBU döntését. Az ír versenyző szombaton szerepel a lisszaboni döntőben egy számmal, amely egy kapcsolat végről szól. A színpadon két férfi táncos kíséri az előadását, ami a kínai cenzúrának már sok volt.

Szerző
2018.05.11 11:39

A Fidesz a legjobb ingatlanügynökség: havi 60 ezerért remek albérletet kerít a budai várban

Publikálás dátuma
2018.12.14 07:54

Fotó: Google/
Az exképviselő cége egy VIII. kerületi lakás bérleti díjának kevesebb mint feléért kapja meg az exkluzív bérleményt.
Már tíz éve bérel egy önkormányzati bérlakást a fideszes exképviselő, Tiffán Zsolt cége, de a Budavári Önkormányzat döntése alapján most újabb 5 évig használhatja mindössze havi 47 ezer forint plusz áfa ellenében – tudta meg a hvg.hu. A portál kiemeli: ha a fővárosban egy 60 négyzetméteres, tégla épületben található lakást szeretnénk bérelni, akkor a legnagyobb ingatlanhirdetési oldal sokezres kínálatát alapul véve havonta – rezsi nélkül - minimum 100 ezer forint bérleti díjat kellene fizetnünk. Ennyiért is a VIII. kerületben találnánk kiadó lakást, félúton a Blaha Lujza tér és a Keleti pályaudvar között. Azonban Tiffán Zsolt – aki 2010-től egészen az áprilisi választásokig a Fidesz országgyűlési képviselője volt – Bt.-je mindössze 47 379 forint plusz áfáért bérelhet ki egy pontosan ugyanekkora lakást, csak éppen a Vár oldalában. Mint írják, a Budavári Önkormányzat képviselő-testülete csütörtöki ülésén 11 igen szavazattal, 2 nem ellenében döntött úgy, hogy az exképviselő cégének mindössze ennyiért adja ki az önkormányzati tulajdonban lévő, legfelső szinten lévő 1,5 szobás ingatlant. Méghozzá 5 évre: a fideszes vezetésű önkormányzat 2023 októberéig hosszabbította meg a lakás bérleti idejét. A portál birtokába került előterjesztésben az szerepel, hogy a Munificencia Bt. 2008 óta használja az ingatlant, és „kérte” a további hosszabbítást. Az előterjesztést maga a polgármester, Nagy Gábor Tamás nyújtotta be, és a kérést támogatva javasolta, hogy Tiffán cége ennyiért kapja meg a bérleményt. A csütörtöki határozat értelmében így összesen 15 évig használhatja majd ilyen kedvező feltételekkel a fideszes exképviselő-miniszteri biztos cége. Az önkormányzati lakás a Halászbástyától sétálva körülbelül 4 perc alatt elérhető, és a Clark Ádám tértől alig 250 méterre fekszik. Tiffán szempontjából talán ennél is előnyösebb, hogy mindössze 180 méterre innen található egy másik céges érdekeltsége, az Andante Borpatika. Mindkét cég szerepel a képviselőként idén tett záró vagyonnyilatkozatában, ez alapján a budavári lakást bérlő Munificencia Bt.-nek 86 százalékban tulajdonosa. Ha az ingatlanpiacon elérhető lakásokhoz viszonyítunk, mindez azt jelenti, hogy Tiffán cége egy VIII. kerületi lakás bérleti díjának kevesebb mint feléért kapja meg az exkluzív budavári bérleményt. 

„Sorra potyognak ki a korábbi évek csontvázai az önkormányzat szekrényéből”

A portál megkérdezte Tiffán Zsoltot arról, vajon minek tudható be, hogy 10 év után most újabb 5 évre olyan áron jut bérlakáshoz, amennyiért Budapesten piaci alapon még külső kerületekben sem lehet hasonló ingatlant bérelni. Az expolitikus nem volt hajlandó válaszolni a kérdésekre: azt mondta, kérdezzék a polgármestert. Röviden annyiban reagált még, hogy a lakást céges tevékenységre használja, de azt már nem kommentálta, hogy az önkormányzati bérleményt akár egy kerületbeli, erre rászoruló család is megkaphatná. V. Naszályi Márta, a Párbeszéd Magyarországért önkormányzati képviselője azonban azt mondta, a polgármester előterjesztését tárgyaló pénzügyi bizottsági ülésen kifejezetten rákérdezett, hogy mivel ide van bejelentve a cég, irodának vagy lakásnak használják az önkormányzati tulajdont. Az önkormányzati vagyonkezelő képviselője erre azt válaszolta, hogy lakásnak, de az már nem derült ki, mégis ki lakik benne – közölte, hozzátéve: az is furcsa volt, hogy ott, helyben osztották ki a bizottságban, akkor látták először a Nagy Gábor Tamás által betolt előterjesztést, illetve határozati javaslatot. „Sorra potyognak ki a korábbi évek csontvázai az önkormányzat szekrényéből: most jönnek vissza a testület elé meghosszabbításra azok a lakásbérleti szerződések, amelyeket korábban kötöttek átláthatatlanul hozott döntések alapján. Látható, hogy hosszú évek óta zajlik az önkormányzati lakások önkényes osztogatása, amely során nem a kerületben élők és nem is a segítségre szorulók, hanem a kerület kormánypárti vezetésével családi vagy üzleti érdekkapcsolatban állók jutnak fillérekért bérlakáshoz” – mondta az önkormányzati képviselő, aki így a Tiffán cégének juttatott bérlakásra a csütörtöki ülésén nemmel szavazott. V. Naszályi szerint az átláthatatlan ingatlangazdálkodás nem egyszerűen a közvagyon felelőtlen kezelése, hanem hatalomgyakorlási eszköz is egyben.
2018.12.14 07:54
Frissítve: 2018.12.14 07:54

Határozatban mondta ki az amerikai képviselőház, hogy a mianmari rohingják ellen népirtást követtek el

Publikálás dátuma
2018.12.14 07:31
Rohingja menekültek egy mianmari táborban. Fotó: Ye Aung THU / AFP
Fotó: /
A törvénytervezet állásfoglalásra szólítja fel az amerikai kormányzatot, valamint követeli a szeptemberben börtönre ítélt újságírók szabadon bocsátását.
Határozatot fogadott el az amerikai képviselőház csütörtökön este arról, hogy Mianmarban a rohingja muszlim kisebbség ellen népirtást követtek el a buddhista többségű délkelet-ázsiai ország fegyveres erői.    A 394:1 arányban elfogadott határozat egyúttal követeli a Reuters hírügynökség Mianmarban börtönbe vetett két újságírójának szabadon bocsátását. Va Lon és Kjav Szo O tíz rohingja férfi és fiú meggyilkolása ügyében folytatott oknyomozást az észak-mianmari Rakhine államban. 2017 decemberében tartóztatták le őket Rangunban, államtitkok megszerzéséért. Idén szeptemberben pedig 7-7 év börtönbüntetésre és kényszermunkára ítélték őket. A riporterek ellen az a vád, hogy munkájuk során törvénytelenül jutottak titkos állami dokumentumokhoz. Az eljárás során az a riporterek ártatlanságukat hangoztatták.       A határozat sürgeti a kormányzatot, elsősorban Mike Pompeo külügyminisztert, hogy foglaljon állást arról, hogy népirtást követtek-e el a rohingják ellen. Az amerikai diplomácia vezetője mindeddig nem használta ezt a jogi meghatározást, csak „etnikai tisztogatásról” beszélt. Maga Donald Trump elnök pedig egyszer sem beszélt a nyilvánosság előtt a rohingja-válságról.
„Az Egyesült Államoknak erkölcsi kötelessége népirtásnak minősíteni az efféle bűncselekményeket”
– fogalmazott a voksolás után a kaliforniai Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke.
A muszlim rohingjákat 1982-ben megfosztották állampolgárságuktól a buddhista többségű országban, azóta változó időszakokban és változó intenzitással üldözik őket. 2017 óta rohingják ezreit gyilkolták le és több mint 700 ezer rohingját kényszerítettek arra, hogy elmeneküljön Mianmarból. Elsöprő többségük a szomszédos Bangladesben lelt menedékre. A mianmari hadsereg szerint ők Bangladesből érkezett illegális migránsok, és nem atrocitásokat követtek el ellenük, hanem terroristáktól tisztították meg az általuk lakott vidékeket. A képviselőházi határozatra reagálva a külügyminisztérium egyik szóvivője leszögezte: a kormányzat azon álláspontja, mely szerint a rohingják etnikai tisztogatás áldozataivá váltak, nem zárja ki, hogy a helyzet a jövőben
„további elemzés tárgya legyen, beleértve a népirtás vagy az emberiesség elleni bűnök megállapítását is”.
A szóvivő azonban nem jelezte, hogy a külügyminisztérium bármiféle más jogi meghatározásra készülne.
2018.12.14 07:31
Frissítve: 2018.12.14 07:31