Szezonja van – Együnk spárgát!

A hosszú tél utáni friss zöldségek egyike a spárga, ami finom íze mellett számos jótékony hatással is rendelkezik. Szezonja rövid ideig, alig három hónapig tart, ezért ne sokat várjunk a fogyasztásával.

A spárga valójában a fokhagyma távoli rokona, ám vele ellentétben nagyon magas a klorofiltartalma. A föld alatt lévő, megvastagodott hajtását fogyasztjuk, amely leginkább egy megnyúlt csírára hasonlít. Innen ered a spárga népies „csirág” elnevezése. Levelei alatt szívesen tanyáznak a vadnyulak, ezért nyúlárnyéknak is hívjak.

Fiatalon tart és tisztít

A spárga segít pótolni a télen összeszedett vitaminhiányt. Gazdag növényi rostokban, nagy mennyiségben tartalmaz folsavat, A-, valamint B-vitaminokat, kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, sok káliumot, ami erősíti az izomzatot és a szívet. Hatékony vízhajtó, ami szintén jó hatással van a helyes szívműködésre, hiszen a szervezetben felhalmozódó pangó víz keringési zavarokat, valamint magas vérnyomást okozhat. Antioxidánsai révén a spárga az egyik leghatékonyabb öregedésgátló zöldség, értékes hatóanyagai segítenek megkötni a szabad gyököket, ezáltal a gyulladások és érrendszeri elváltozások kialakulásának megakadályozása mellett, a daganatok megjelenését is gátolhatja. A spárgában található aszparagin −aminosav− segíti a szervezetet, hogy a felesleges nátriumtól megszabadulhasson. Minden jel arra mutat, hogy a spárga fokozza az inzulin termelődését, ezáltal szabályozza a vércukorszintet – olvasható a Vitalitás Magazinon.

Ideális étel: lédús, jól emészthető rostok alkotják a szárát. A hajtások A-, B1-, B2-, C- és E-vitaminban, folsavban gazdagok. Sok értékes aminosavat is tartalmaz, viszont 100 gramm spárgába mindössze 20 kalória szorult. Kifejezetten kevés, csak 2 gramm szénhidrátot tartalmaz.

Egyes betegségek esetén mértéket kell tartani

Magas purintartalma fokozhatja a veseproblémák, köszvény, hólyaghurut, prosztatagyulladás, vesekő tüneteit. Ennek megelőzése érdekében, fogyasszunk mellé C-vitaminban és magnéziumban gazdag ételeket, vagy táplálékkiegészítőket. Nem tudják pontosan, miért, de a spárgaevők mintegy felénél a vizelet az étel elfogyasztása után jellegzetesen erős szagúvá válik.

Illusztráció: AFP

Leggyakrabban zöld és fehér spárgával találkozunk, de van lila és sárga színű is. A zöld spárga klorofillban gazdag, több benne a C-vitamin és a karotin, mint világos változatában, ezért táplálékként is értékesebb. A legjobb része a feje, ez a legpuhább és a legízletesebb. A szár lenti részei rostosabbak, külsők enyhén kesernyések lehetnek. A világos színű sípokat a fejtől haladva lefelé vékonyan meg kell hámozni, a zöld spárgánál ez nem mindig szükséges. Az enyhén keserű ízt a cukros, enyhén citromos, sós, vajas vízben főzés eltünteti. Az erős mellékíz azonban semmilyen trükkel nem tüntethető el, akkor csak a hajtások hegyét érdemes felhasználni, mert ehetetlen lesz az ételt. A világos spárga 15-20, a zöld színű kevesebb, 10-15 perc alatt fő enyhén acélosra.

Jó tudni!

A friss növény nedves konyharuhába csavarva 2-3 napig is eláll a hűtőben. A zöld spárgát legjobb függőlegesen vízbe állítva a hűtőbe tenni. A barnás elszíneződés és a szár üregessége is rossz jel: arra utal, hogy a növény nem friss, már kiszáradt. A szár törékeny, hajlításra elpattan, körömmel be lehet hasítani. Ha gumiszerűen belapul vagy behajlítható, az már a fonnyadás jele. Halványbarna, zsenge gombás réteg boríthatja, amely élvezeti értékét nem befolyásolja, sőt a megfelelő kezelés jele. A virágzásnak indult fejek vagy a görbe szárak nem változtatnak az ízén.

Már a görögök is

Mintegy 2500 évvel ezelőtt már minden bizonnyal a görögök is számon tartották, sőt a nevét is nekik tulajdonítják, az "asparagos" szó ugyanis görögül fiatal hajtást, nyelet jelent. Első írásos nyoma Hippokrátesz munkájában lelhető föl az i.e. 460-370 körüli időből. Főként gyógyhatása miatt tartották becsben, nem volt mindennapi eledel. Fogfájásra, méhcsípés kezelésére alkalmazták, ismert volt vízhajtó hatása is. Ételalapanyagként a rómaiak kezdték használni, amiről egy fennmaradt termesztési útmutató tanúskodik az i.e. 200-ból. Ők terjeszthették el Európában és a keresztes hadjáratokból visszatérők is hoztak magukkal aszparáguszmagokat. A XVI. és XVII. századtól kezdve jelent meg termesztett kerti növényként – írja a HáziPatika.

Illusztráció: pexels.com

Sok és olcsó a spárga

Idén a márciusi tél miatt későn kezdett érni a spárga, majd a hirtelen jött melegben a folyamat felgyorsult, emiatt – a nemzetközi piacon is - komoly túlkínálat alakult ki, az árak kifejezetten alacsonyak – mondta a Népszavának Hunyadi István, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója. A hazai spárga 95 százaléka exportra, főleg Németországba megy, ahol több mint 23 ezer hektár spárgatermő terület van, de mivel a magyar korábban érik, a német fogyasztók örömmel megveszik.

Idén azonban a német spárgaültetvények is hamarabb fordultak termőre. Az ottani vásárlók, ha tehetik, a hazai termékeket részesítik előnyben, a magyarra kevesebb az igény. A FruitVeB szakmai vezetője elmondta, problémát okoz az is, hogy a hirtelen érkezett meleg időjárás gyorsan "öregíti' is az állományt. "A termelők nem tudják olyan gyorsan betakarítani, mint amilyen ütemben változik a minősége. Hamar fásodik, sőt akár virágot is hoz, azt pedig már be sem lehet takarítani." A folyamatot nem lehet lassítani, de a jövő hétre jósolt hűvösebb kicsit talán segíthet. Hunyadi István jelezte, volt olyan termelő, aki a termőterületén lévő spárga felét otthagyta, mert nincs, aki betakarítaná, de ha lenne is munkaereje, nem érdemes leszedni, mert nem kapja meg a piacon azt az árat, amivel a költségeit fedezné.

Egy csomag spárga aktuális ára az osztálytól és a vásárlási helytől függően nagyjából 500 forint körül van.