Iráni atomalku: Putyin felhívta Merkelt

Publikálás dátuma
2018.05.11 15:36
Merkel és Putyin a tavalyi G20 konferencián. Fotó: Patrik STOLLARZ / AFP
Elvi jelentőségűnek nevezte az iráni atomalkunak az egyoldalú amerikai kilépés utáni fenntartását Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár kettőjük pénteki telefonbeszélgetése során - írja az MTI az orosz sajtószolgálat alapján. A Kreml szóvivője pénteken kijelentette: nem áll összefüggésben Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerdai moszkvai látogatásával Oroszországnak az a döntése, hogy nem szállít Sz-300-as légvédelmi rendszereket Szíriának.

A két vezető a Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint egyetértett abban, hogy a szerződés mind a nemzetközi, mind a regionális biztonság szempontjából elvi jelentőséggel bír. A megbeszélés tárgya volt még a szíriai helyzet és Merkel május 18-án esedékes szocsi látogatásának előkészítése is.

A nap folyamán korábban Putyin Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is eszmecserét folytatott az iráni atomalkuról. A felek között a Kreml szerint egyetértés volt abban, hogy a 2015-ben elfogadott átfogó közös cselekvési terv fenntartása nagy jelentőségű a nemzetközi biztonság szempontjából, és hogy lépéseiket egyeztetniük kell egymással ebben a kérdésben. Putyin és Erdogan kitért a szíriai problémakörre és a kulcsfontosságú kétoldalú projektek megvalósítására is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak kijelentette: nem áll összefüggésben Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerdai moszkvai látogatásával Oroszországnak az a döntése, hogy nem szállít Sz-300-as légvédelmi rendszereket Szíriának. Az orosz elhatározásról pénteken az Izvesztyija című napilap számolt be. A szóvivő közölte: az eszközök Damaszkusznak való átadása csak lehetőségként merült fel az arab országra április 14-én mért amerikai-brit-francia rakétacsapás után.

Putyin és Angela Merkel egyébként pénteki megbeszélése során szót ejtett az ukrajnai válságról, egyebek között az EBESZ-megfigyelők biztonságát szavatoló ENSZ-misszió létrehozásáról is. Megállapodtak a "normandiai formátumban" - Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország részvételével - folytatott munka felélénkítésében. Merkel beszámolt arról a találkozóról, amelyet Aachenben csütörtökön Emmanuel Macron francia elnökkel és Petro Porosenko ukrán államfővel tartott.

Trump lépése nem vihet a transzatlanti kapcsolatok megkérdőjelezéséhez
"Rossz hír a világnak, ha mindenki azt teszi, amihez kedve van", nem törődve a nemzetközi közösség többi tagjával - mondta Angela Merkel a német katolikusok 101. nagygyűlésén tartott előadásában - írja az MTI. Megsérti a nemzetközi rendbe vetett bizalmat az Egyesült Államok egyoldalú döntése az iráni atomprogramról kötött megállapodás felmondásáról, jelentette ki a kancellár.
A közösség ügyeinek többoldalú megállapodásokon nyugvó rendezése, a multilateralizmus válságba került, amit nemcsak az iráni atomprogramról szóló egyezmény, hanem a párizsi klímamegállapodás ügye és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében folytatott tárgyalások állása is jelez - tette hozzá. A multilateralizmus és a második világháború után a béke és a biztonság megőrzésére felépített globális rend válsága a leginkább nyugtalanító fejlemény a nemzetközi politikában - fejtette ki a német kancellár.
Mindennek ellenére - mint elmondta Merkel - Washington kivonulása az iráni atomprogramról szóló egyezményből nem vezethet a transzatlanti kapcsolatok megkérdőjelezéséhez: nagyon sok ügy van, amelyhez ugyanúgy viszonyul Európa és az Egyesült Államok, és a társadalmak az Atlanti-óceán mindkét partján ugyanazokra az értékekre épülnek.

Szerző

Bécsben tartottak házkutatást az új-zélandi terrortámadás ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:13
Brenton Tarrant a bíróságon.
Fotó: AFP
Egy 30 éves osztrák szélsőjobboldali férfi elismerte, hogy néhány hónapja jelentős adományt kapott a christchurchi mecsetben 50 embert meggyilkoló ausztrál merénylőtől.
Házkutatást tartottak a christchurchi mecsetekben elkövetett merénylettel kapcsolatban egy osztrák szélsőjobboldali férfi bécsi lakásában – írja a 24.hu az osztrák ügyészség keddi bejelentése nyomán. A 30 éves Martin Sellnernél, az Osztrák Identitárius Mozgalom (IBÖ) társalapítójánál „terrorszervezethez tartozás” gyanúja ügyében vizsgálódtak. Az aktivista beismerte, hogy néhány hónapja 1500 eurós (474 ezer forint) adományt kapott Brenton Tarranttől, a március 15-én az új-zélandi Christchurch két mecsetében 50 hívőt meggyilkoló ausztrál férfitól. Egy most közzétett videóban Martin Sellner ennek ellenére az állította, hogy „semmilyen kapcsolatban” sem állt Tarranttel, csak annyit ismert el, hogy rövid köszönő emailt küldött neki. Sebastian Kurz kancellár kedden szorgalmazta, hogy
„a christchurchi merényletek felelőse és az osztrák identitáriusok közötti mindenféle kapcsolatot maradéktalanul és minden elnézés nélkül tárjanak fel”.
A belügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy közép-európai és balkáni körútja során Tarrant Ausztriában is járt. Sajtóértesülések szerint valószínűleg november 26-án érkezett Bécsbe, és állítólag Karintiába, Salzburgba és Innsbruckba is elutazott.

A házkutatás során lefoglalták Martin Sellner számítógépét és telefonját is. Az aktivista ellen, akit kitiltottak Nagy-Britanniából, tavaly az IBÖ tizenhat másik tagjával együtt eljárás folyt „bűnszervezet létrehozása” és „fajgyűlölő ideológia terjesztése” miatt, de júliusban felmentették.

Nem pisil több ivóvizet a híres brüsszeli Manneken Pis-szobor

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:02
A brüsszeli Manneken Pis, azaz a "pisilő kisfiú" szobra
Egészen mostanáig senki nem gondolkozott el azon, vajon mi történik a vízzel, ami kifolyik a közkedvelt turistalátványosságból. Brüsszel most hadat üzent a hasonló pazarlásnak.
Nem pisil többé ivóvizet a híres brüsszeli Manneken Pis-szobor: a város illetékesei ugyanis a közelmúltban azzal szembesültek, hogy a "pisilő kisfiú" szobrából napi 1000-2500 liter friss víz ömlik egyenest a csatornába - számol be róla az MTI. A közkedvelt szökőkút a 61 centiméter magas meztelen fiúcskával Jérôme Duquesnoy barokk mester műve, a belga főváros egyik közkedvelt látványossága. Az eredeti szobor 1619-ben készült, ma már egy brüsszeli múzeum gyűjteményének darabja, egy másolat helyettesíti a Grand Place mellett, a belga főváros középkori központjában - idézte fel a The Guardian brit napilap honlapja.
A közelmúltban Régis Callens, egy helyi energetikai szakember állapította meg, hogy a szoborból naponta mintegy 1000-2500 liter tiszta ivóvíz - tíz háztartás szükséglete - folyik el és vész kárba.
"Azt hittük, zárt rendszerű és semmit sem fogyaszt" - mondta Callens, aki a szobron elhelyezett mérő adatait vizsgálta meg, amelyre senki ügyet sem vetett korábban.

A kifolyó víz elvezetésére a héten készítettek egy csatornát, amelyből visszavezetik a vizet a szoborhoz. Később egy állandó vízkeringető rendszert is építenek hozzá. Benoît Hellings, az egyik brüsszeli városatya elmondta: négyszáz év után először nem friss vizet pisil a Manneken Pis.

"A város most megvizsgálja az összes központi szökőkutat, hogy ne fordulhasson elő hasonló pazarlás. Emellett az iskolákban és a sportcentrumokban is ellenőrzik a hasonló kutakat. Példát kell mutatnunk, és mindenkit arra biztatunk Brüsszelben, hogy figyeljen a vízfogyasztására" - fűzte hozzá.

A Manneken Pis bronzszobor a legendák egyike szerint egy kisfiúnak állít emléket, aki ily módon oltotta el a Brüsszel ostromlói által gyújtott tüzet. A szoborról számtalan másolat készült. Az eredeti szobrot többször megrongálták és ellopták, például 1817-ben. A köztéri szobrot rengeteg turista fotózza nap mint nap. A meztelen fiúcskának csaknem ezer ruhája van, és az év 130 napján ezekbe öltöztetik.