Iráni atomalku: Putyin felhívta Merkelt

Publikálás dátuma
2018.05.11 15:36
Merkel és Putyin a tavalyi G20 konferencián. Fotó: Patrik STOLLARZ / AFP
Fotó: /
Elvi jelentőségűnek nevezte az iráni atomalkunak az egyoldalú amerikai kilépés utáni fenntartását Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár kettőjük pénteki telefonbeszélgetése során - írja az MTI az orosz sajtószolgálat alapján. A Kreml szóvivője pénteken kijelentette: nem áll összefüggésben Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerdai moszkvai látogatásával Oroszországnak az a döntése, hogy nem szállít Sz-300-as légvédelmi rendszereket Szíriának.

A két vezető a Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint egyetértett abban, hogy a szerződés mind a nemzetközi, mind a regionális biztonság szempontjából elvi jelentőséggel bír. A megbeszélés tárgya volt még a szíriai helyzet és Merkel május 18-án esedékes szocsi látogatásának előkészítése is.

A nap folyamán korábban Putyin Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is eszmecserét folytatott az iráni atomalkuról. A felek között a Kreml szerint egyetértés volt abban, hogy a 2015-ben elfogadott átfogó közös cselekvési terv fenntartása nagy jelentőségű a nemzetközi biztonság szempontjából, és hogy lépéseiket egyeztetniük kell egymással ebben a kérdésben. Putyin és Erdogan kitért a szíriai problémakörre és a kulcsfontosságú kétoldalú projektek megvalósítására is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak kijelentette: nem áll összefüggésben Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerdai moszkvai látogatásával Oroszországnak az a döntése, hogy nem szállít Sz-300-as légvédelmi rendszereket Szíriának. Az orosz elhatározásról pénteken az Izvesztyija című napilap számolt be. A szóvivő közölte: az eszközök Damaszkusznak való átadása csak lehetőségként merült fel az arab országra április 14-én mért amerikai-brit-francia rakétacsapás után.

Putyin és Angela Merkel egyébként pénteki megbeszélése során szót ejtett az ukrajnai válságról, egyebek között az EBESZ-megfigyelők biztonságát szavatoló ENSZ-misszió létrehozásáról is. Megállapodtak a "normandiai formátumban" - Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország részvételével - folytatott munka felélénkítésében. Merkel beszámolt arról a találkozóról, amelyet Aachenben csütörtökön Emmanuel Macron francia elnökkel és Petro Porosenko ukrán államfővel tartott.

Trump lépése nem vihet a transzatlanti kapcsolatok megkérdőjelezéséhez
"Rossz hír a világnak, ha mindenki azt teszi, amihez kedve van", nem törődve a nemzetközi közösség többi tagjával - mondta Angela Merkel a német katolikusok 101. nagygyűlésén tartott előadásában - írja az MTI. Megsérti a nemzetközi rendbe vetett bizalmat az Egyesült Államok egyoldalú döntése az iráni atomprogramról kötött megállapodás felmondásáról, jelentette ki a kancellár.
A közösség ügyeinek többoldalú megállapodásokon nyugvó rendezése, a multilateralizmus válságba került, amit nemcsak az iráni atomprogramról szóló egyezmény, hanem a párizsi klímamegállapodás ügye és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében folytatott tárgyalások állása is jelez - tette hozzá. A multilateralizmus és a második világháború után a béke és a biztonság megőrzésére felépített globális rend válsága a leginkább nyugtalanító fejlemény a nemzetközi politikában - fejtette ki a német kancellár.
Mindennek ellenére - mint elmondta Merkel - Washington kivonulása az iráni atomprogramról szóló egyezményből nem vezethet a transzatlanti kapcsolatok megkérdőjelezéséhez: nagyon sok ügy van, amelyhez ugyanúgy viszonyul Európa és az Egyesült Államok, és a társadalmak az Atlanti-óceán mindkét partján ugyanazokra az értékekre épülnek.

Szerző
2018.05.11 15:36

Legkevesebb 8 túrázó fulladt egy megáradt folyóba Dél-Olaszországban (videó)

Publikálás dátuma
2018.08.20 22:06

Fotó: Shutterstock/
Megáradt folyóba fúlt nyolc túrázó a Dél-Olaszországban fekvő Raganello-szurdokban, többen eltűntek - közölte az olasz polgári védelmi hatóság. A halottak között négy férfi és négy nő van.
A szerencsétlenség olasz sajtójelentések szerint a calabriai Civita hegyközség közelében történt, ahol a heves esőzések megduzzasztották a folyót a szakadékban. A túrázókat készületlenül érte az áradás, és a csoportot részben magával sodorta a folyó. A La Repubblica című olasz napilap internetes felületén közölte, hogy egyeseknek sikerült a sziklákon biztonságba húzódniuk. Az ANSA olasz hírügynökség egy másik 12 fős csoportról is említést tett, akiket hegyimentők és tűzoltók találtak meg és mentettek ki. Összességében azonban nem világos hány túrázó tartózkodott hétfőn a szurdokban, illetve hányan tűnhettek el. Értesülések szerint túrázók három csoportja volt úton a szurdokban.
"A gond az, hogy nem tudjuk hány embert sodort magával az ár" - mondta Carlo Tansi, a calabriai polgári védelmi hatóság vezetője a Sky TG24 hírportálnak. "Ez egy nagyon mély és szűk hasadék a földben. Képzeljék el, hogy majdnem egy kilométer mély, és mindössze néhány méter széles. Képzeljék el az embereket, akik ebben a lyukban voltak" - tette hozzá Tansi, aki szerint órákig eltarthat, míg összesíteni tudják az áldozatok számát. A hegyimentők a Twitteren közölték, hogy egy gyermeket kihűlési tünetekkel szállítottak kórházba helikopteren. A 13 kilométer hosszú, több száz méter mély szurdok tiszta vizével és sziklaképződményeivel közkedvelt a turisták körében.
Szerző
2018.08.20 22:06
Frissítve: 2018.08.20 22:16

Gázháború: Lengyelország Trump oldalára állt

Publikálás dátuma
2018.08.20 20:02
Heiko Maas német (balra) ésJacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter, augusztus 20-i találkozójukon
Fotó: AFP/ Janek Skarzynski
Ártalmasnak tartja a tervezett német-orosz gázhálózatot Lengyelország, szerintük ez csak eszköz arra, hogy az oroszok tovább fejleszthessék hadseregüket.
Az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték projektje ártalmas, ez ügyben Lengyelország az Egyesült Államok oldalán áll - jelentette ki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter hétfőn a dél-lengyelországi Oswiecim közelében, a német diplomácia vezetőjével, Heiko Maasszal tartott közös sajtóértekezletén. A két miniszter az egyik auschwitzi altábor, a Harmense helyén létesített ferences központban tartott hétfőn kétoldalú megbeszélést, írja az MTI.
A találkozó elején rendezett sajtókonferencián Czaputowicz újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: a gázvezetékre vonatkozóan eltér a lengyel és a német álláspont, Varsó ártalmasnak, Ukrajnát „nagyon nehéz helyzetbe hozónak" tartja a Balti-tenger alatt épülő Északi Áramlat-2 csővezetéket.Rámutatott: Donald Trump amerikai elnök szerint a projekt "újabb eszköz lesz arra, hogy Oroszország a hadsereg korszerűsítésére, a fegyverkezésre fordítható pénzforrásokhoz jusson".  „Ebben az amerikai-német vitában mi az Egyesült Államok oldalán állunk” - húzta alá Czaputowicz. Tény ugyanakkor, hogy a tervezett gázvezeték elkerüli Lengyelországot, annak építését nem is akadályozhatják meg a lengyelek. 
Heiko Maas megismételte a német álláspontot, miszerint a gázvezeték nem eredményezi majd Európában az orosz gáztól való függőséget. „Ismerjük a lengyel kormány aggályait, de nem osztjuk" - jegyezte meg.
Hétvégi amerikai sajtóértesülések szerint Washington szankciócsomagot készít elő az Északi Áramlat-2 ellen, amelyet heteken belül életbe is léptet. Az orosz külügyi tárca hétfői állásfoglalása szerint a készülő szankciók a nemzetközi jog szempontjából törvénytelenek.

Német felelősségvállalás Auschwitzban

A lengyelországi sajtóértekezleten Maas beszámolt arról is, hogy aznap délelőtt - elődje, Klaus Kinkel 1992-es látogatása óta a német diplomácia vezetői közül elsőként - az egykori náci német haláltáborba, Auschwitzba látogatott.  A megsemmisítő táborok "a német történelem legsötétebb fejezeteit képviselik" - jelentette ki, hozzáfűzve: "vállaljuk a felelősséget a zsidókon, a lengyeleken itt elkövetett kegyetlenségekért". Újságírói kérdésre válaszolva a lengyel külügyminiszter megerősítette Varsó szándékát, hogy a második világháborús veszteségekért járó kártérítésekről tárgyaljon Berlinnel. Felidézte: a két fél januárban megállapodott a témát elemző szakértői csoportok felállításáról. 
2018.08.20 20:02