Iráni atomalku: Putyin felhívta Merkelt

Publikálás dátuma
2018.05.11 15:36
Merkel és Putyin a tavalyi G20 konferencián. Fotó: Patrik STOLLARZ / AFP
Fotó: /
Elvi jelentőségűnek nevezte az iráni atomalkunak az egyoldalú amerikai kilépés utáni fenntartását Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár kettőjük pénteki telefonbeszélgetése során - írja az MTI az orosz sajtószolgálat alapján. A Kreml szóvivője pénteken kijelentette: nem áll összefüggésben Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerdai moszkvai látogatásával Oroszországnak az a döntése, hogy nem szállít Sz-300-as légvédelmi rendszereket Szíriának.

A két vezető a Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint egyetértett abban, hogy a szerződés mind a nemzetközi, mind a regionális biztonság szempontjából elvi jelentőséggel bír. A megbeszélés tárgya volt még a szíriai helyzet és Merkel május 18-án esedékes szocsi látogatásának előkészítése is.

A nap folyamán korábban Putyin Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is eszmecserét folytatott az iráni atomalkuról. A felek között a Kreml szerint egyetértés volt abban, hogy a 2015-ben elfogadott átfogó közös cselekvési terv fenntartása nagy jelentőségű a nemzetközi biztonság szempontjából, és hogy lépéseiket egyeztetniük kell egymással ebben a kérdésben. Putyin és Erdogan kitért a szíriai problémakörre és a kulcsfontosságú kétoldalú projektek megvalósítására is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak kijelentette: nem áll összefüggésben Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerdai moszkvai látogatásával Oroszországnak az a döntése, hogy nem szállít Sz-300-as légvédelmi rendszereket Szíriának. Az orosz elhatározásról pénteken az Izvesztyija című napilap számolt be. A szóvivő közölte: az eszközök Damaszkusznak való átadása csak lehetőségként merült fel az arab országra április 14-én mért amerikai-brit-francia rakétacsapás után.

Putyin és Angela Merkel egyébként pénteki megbeszélése során szót ejtett az ukrajnai válságról, egyebek között az EBESZ-megfigyelők biztonságát szavatoló ENSZ-misszió létrehozásáról is. Megállapodtak a "normandiai formátumban" - Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország részvételével - folytatott munka felélénkítésében. Merkel beszámolt arról a találkozóról, amelyet Aachenben csütörtökön Emmanuel Macron francia elnökkel és Petro Porosenko ukrán államfővel tartott.

Trump lépése nem vihet a transzatlanti kapcsolatok megkérdőjelezéséhez
"Rossz hír a világnak, ha mindenki azt teszi, amihez kedve van", nem törődve a nemzetközi közösség többi tagjával - mondta Angela Merkel a német katolikusok 101. nagygyűlésén tartott előadásában - írja az MTI. Megsérti a nemzetközi rendbe vetett bizalmat az Egyesült Államok egyoldalú döntése az iráni atomprogramról kötött megállapodás felmondásáról, jelentette ki a kancellár.
A közösség ügyeinek többoldalú megállapodásokon nyugvó rendezése, a multilateralizmus válságba került, amit nemcsak az iráni atomprogramról szóló egyezmény, hanem a párizsi klímamegállapodás ügye és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében folytatott tárgyalások állása is jelez - tette hozzá. A multilateralizmus és a második világháború után a béke és a biztonság megőrzésére felépített globális rend válsága a leginkább nyugtalanító fejlemény a nemzetközi politikában - fejtette ki a német kancellár.
Mindennek ellenére - mint elmondta Merkel - Washington kivonulása az iráni atomprogramról szóló egyezményből nem vezethet a transzatlanti kapcsolatok megkérdőjelezéséhez: nagyon sok ügy van, amelyhez ugyanúgy viszonyul Európa és az Egyesült Államok, és a társadalmak az Atlanti-óceán mindkét partján ugyanazokra az értékekre épülnek.

Szerző
2018.05.11 15:36

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:03

Fotó: NurPhoto/ Mateusz Wlodarczyk
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
2018.12.18 21:03
Frissítve: 2018.12.18 21:26

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:55

Fotó: AFP/
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Témák
Koszovó
2018.12.18 20:55
Frissítve: 2018.12.18 20:56