Kácsor Zsolt: A kompember

Publikálás dátuma
2018.05.12 09:30
EGY HAJÓN DOLGOZIK - És boldog, ha a lába nem érinti a kontinens földjét FOTÓ: PIXAVR
Fotó: /

Kedden kimentem a pesti, Kossuth téri tüntetésre, úgy terveztem, hogy megdöntöm a rendszert, de egy tatárbifsztek és jó pár hazai sör bedöntése lett belőle egy régi francia cimborám, Pierre társaságában, aki mostanában John Fitzgerald Mickey Willis-nek nevezteti magát. A tüntetésen nem éreztem rosszul magam, elvégre összefutottam volt népszabis kollégákkal, s ez mindig öröm, sőt, láttam jó néhány egykori Magyar Nemzetes újságírót, amit csak azért mondok, mert szentül elhatároztam, hogy szolidaritásból annyiszor írom le a Magyar Nemzet szót, ahányszor csak tudom.

Visszatérve John Fitzgerald Mickey Willis barátomra: a barátnőjével töltenek pár napot Pesten, de terveznek elmenni Debrecenbe, Egerbe, Tokajba, a Balatonhoz, aztán Nagyváradra és Kárpátaljára is. John Fitzgerald Mickey Willis ugyanis új szerelmének be szeretné mutatni ezt az országot meg a régiót, meg akarja mutatni neki, hogy miféle szerzet ez a magyar nemzet, amelyről a Lille-ben élő szerelme voltaképpen semmit sem tud. Ami nem az ő hibája. A huszonéves lány először jár Magyarországon, korábban annyit tudott róla, hogy Budapest építészete csodálatos, a fürdői unikálisak, a Duna-hidak pedig páratlanul szépek. Most megismerkedett azonban egy nagyon fontos magyar tüneménnyel, amely a maga fizikai valóságában sajtos-tejfölös lángosként jelenik meg az érzékszerveinkkel még fölfogható jelenségek világban.

John Fitzgerald Mickey Willis-szel nem láttuk egymást hét éve, de kapcsolatban vagyunk, legutóbbi információm az volt róla, hogy egy hajón dolgozik Franciaország és Anglia között, egy Côte dés Dunes nevű kompon, amely Calais és Dover között szállítja az utasokat. Nagyon boldog, ha a lába nem érinti az európai kontinens földjét, mert kissé nehezményezi, ami a szárazföldön történik. Nem bírja, ha a muszlimokat válogatás nélkül terroristákkal azonosítják, nem szereti Marine Le Pen pártját, de szerencsére nem ismeri Monsieur Viktor Orbánt. Sem ő, sem a barátnője. Pierre munkabeosztása kiváló: két hét a hajón, két hét odahaza Lille-ben. A hajón a munka tizenkét órás, aztán tizenkét órás alvás következik egy kis kabinban. A fizetés jó, mondta John Fitzgerald Mickey Willis, és amíg a hajón vagyok, legalább addig sem vagyok Európában. Nem mintha nem volna az unió híve. De bejárta a volt francia gyarmatokat és protektorátusokat, Észak-Afrika több országában közelebbről megismerkedett a hazánkban lenézően migráncsoknak nevezett emberekkel, és azt mondta, ritka vendégszeretőek, őt például soha sem franciázta le senki sehol, se Marokkóban, se Algériában – pedig ott volna rá igény. Az Algériában feketelábúnak nézett John Fitzgerald Mickey Willis nem él a Nagy-Franciaország bűvöletében, ő és a barátnője inkább a La pâte à galettes de blé noir traditionnelle nevű ételköltemény bűvöletében élnek, tessék utána nézni a neten, szerintem sokkal jobban megéri a La pâte à galettes de blé noir traditionnelle elkészítésén fáradozni, semmint Európa szétverésén, és életmentő segítségre szoruló emberi lények dehumanizálásán. John Fitzgerald Mickey Willis barátom pár éve vett egy kis saját hajót, az volt a neve, hogy Jeanneau. Szabadidejében tengerre szállt, úgymond kihajózott – mármint ha ez a szó értelmezhető a csolnakocska szerű Jeanneau esetében –, eltávolodott az európai partoktól, és a francia felségvizekről tűnődve visszanézett.

John Fitzgerald Mickey Willis nem állítja magáról, hogy baloldali ember, azt sem, hogy jobboldali, azt állítja csak, hogy harmincéves korára eljutott oda, hogy eddig egyetlen francia államfőt és annak egyetlen kormányát sem méltatta különösebb figyelemre.

Szerencsés ember vagy, mondtam neki. Kompemberként két világ határán élhet, megteheti, hogy nem tudja fölsorolni a francia kormány tagjait, és megteheti, hogy ne érdekelje Monsieur Orbán. Kérdezte, hogy miért mentem ki a tüntetésre, és amikor elmagyaráztam neki, a vállát vonogatta, s azt firtatta, hogy nem rendelnénk-e még egy sört. Majd azt kezdte magyarázni, hogy a tengeren akkor is jól érzi magát, ha nem érzi jól magát. Európáról azt gondolja, amit Emmanuel Macron elnökről: gazdag, jó híre van, jól mutat a tévében, de a feje üres, és csak politikai frázisok gyártására alkalmas. Én nem értek egyet vele, mert habár Európa valóban gazdag és jól mutat a tévében, de a feje nem üres. Ezen a kontinensen született meg a konzervativizmus, a liberalizmus, a nacionalizmus, a szocializmus, az anarchizmus és a dekadens nihilizmus eszméje, sőt, itt született Kant, Hegel és Marx, a La pâte à galettes de blé noir traditionnelle nevű ételről nem is beszélve. Ennek a névsornak lesz folytatása.

A kompembernek azt javasoltam, hogy szabadidejében szálljon tengerre, úgymond hajózzon ki, távolodjék el az európai partoktól, és a francia felségvizekről nézzen vissza ránk lassan, tűnődve. John Fitzgerald Mickey Willis, ilyen emberekre volna szükségünk, mint te vagy. Hát gondolkodj kicsit. És gyere vissza, kérlek, Európába, míg utánad nem megyünk innen a tengerre - mindahányan.

Témák
tüntetés
2018.05.12 09:30

Tüntetésen álltak ki Debrecenben az eddigi iskolaigazgató mellett

Publikálás dátuma
2018.08.17 21:24

Fotó: Google Street View/
Nem értik a döntést, elégedettek voltak Rózsavölgyi Gábor munkájával.
Több százan tüntettek csütörtökön a debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatójáért az iskola épülete előtt. Az eseményt öreg diákok szervezték, de sok szülő, jelenlegi tanuló és tanár is részt vett rajta – hangzott el az RTL Klub híradójában. A tüntetés résztvevői azt akarják, hogy továbbra is Rózsavölgyi Gábor legyen az igazgató, aki 23 éve vezeti a gimnáziumot. Mellette voksoltak az iskola tanárai, diákjai és a szülői munkaközösség, az oktatási államtitkár mindezek ellenére úgy döntött, nem támogatja a pályázatát. Helyette Türk László helyi fideszes képviselőt nevezte ki öt évre. A csatornának több szülő is arról beszélt: nem értik a döntés okát, elégedettek voltak a régi igazgató munkájával, mert ő a gyerekekkel foglalkozott. Korábban a tankerület úgy reagált, hogy szakmai szempontok szerint döntöttek, mert szerintük eddig jogszerűtlenül működött az iskola.
2018.08.17 21:24
Frissítve: 2018.08.17 21:24

Kudarcos próbálkozás az adósmentésre

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:43

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A kormánypártok bojkottja miatt elmaradt a végrehajtások felfüggesztéséről, az ápolási díjról szóló parlamenti vita.
Súlyos csalódást okozott az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésnapja, amelyen - az ápolási díj emeléséről szóló határozati javaslat mellett - a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (lényegében a devizahiteladósok terheinek csökkentéséről) tárgyaltak volna a képviselők. Határozatképtelenség miatt azonban még a napirendre vétel is elmaradt. Nemcsak a teljes Fidesz-KDNP-frakció maradt távol, hanem az ellenzék 65 képviselője közül is mindössze 38-an mentek el az ülésre, és a kormány sem képviseltette magát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott közlemény is azzal intézte el az LMP és a Jobbik által benyújtott indítványt, hogy a  bankok elszámoltak a devizahiteles ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt, mintegy 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, így összesen ezermilliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a családok. Az ellenzéki pártok napirend előtt felszólaló képviselői sorra cáfolták a kormányzat "megnyugtató" szavait. Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője például emlékeztetett rá, hogy jelenleg 118 ezer végrehajtási eljárás folyik az adós családok ellen, amelyeknek révén reális annak a veszélye, hogy elveszíthetik az otthonaikat. Csak az elmúlt negyedévben 2500 kilakoltatási eljárás indult. Miközben a bankok teljesen érzéketlenek a devizaadós-csapdába került ügyfeleikkel, addig a pénzintézetek összesített nyeresége 700 milliárd forintra növekedett - említette. Ehhez kapcsolódva Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy "az a kormány nem lehet kereszténydemokrata, amelynek a regnálása alatt folyamatosak a kilakoltatások." A végrehajtás egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (tulajdonképpen a kilakoltatási moratóriumról) szóló törvényjavaslat arra hivatkozik, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hozott, hogy amennyiben a devizaalapú hitelszerződésekről a pénzügyi intézmény tájékoztatója az árfolyamkockázatokra vonatkozóan nem volt valós, úgy megvizsgálható a szerződések tisztességtelensége. Ugyanakkor a magyar Kúria és a kormányzat erről a szerződésfajtáról szóló döntéseiben nem vette figyelembe ezt az uniós álláspontot. Utalnak arra, hogy Horvátországban egy olyan bírósági ítélet született, amelynek ez volt az indoklása, és emiatt semmisítettek meg devizahitel-szerződéseket. Ezt jogi nyelven úgy hívják, hogy az árfolyamemelkedésből eredő többletkövetelésnek, mint ellenszolgáltatásnak, nincs szolgáltatása, ezért nem is követelhet a pénzintézet ezért plusztörlesztést. Utalnak a Bankszövetségnek egy 2006-ban született tanulmányára, amelyben megállapította, hogy a bankok nem a valós kockázatokra hívták fel az ügyfelek figyelmét, hanem az árfolyamkockázat bagatellizálásával inkább rábeszélték őket. (Emiatt nem is számoltak a törlesztőrészletek elszaladásával a hiteladósok.)    A törvényjavaslat benyújtói azt javasolták, hogy a kérdést megnyugtatóan rendező jogszabály megszületéséig fel kell függeszteni az ilyen jellegű végrehajtásokat, kilakoltatásokat. A lapunk által megkérdezett pénzügyi szakértő, Erdősi Éva egy olyan elképzelést ismertetett, amely a terhek újszerű elosztásáról szól. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben, amikor a devizahiteleket forintosították és elszámoltak a bankokkal, akkor ez 1,2 millió szerződést érintett. Ha a még élő szerződések esetében ismételt kilakoltatási moratóriumot vezetnének be, azt helyes megoldásnak tartaná. Ám az Országgyűlés előtt fekvő ellenzéki javaslat sem számol azzal, hogy mi is történik a kilakoltatási tilalom megszűnése után. Az eddigi devizaadós próbálkozások nem voltak igazán sikeresek. A magán- (családi) csőd intézménye érdektelenségbe fulladt. A Nemzeti Eszközkezelő a megvásárlásra felkínált ingatlanokkal csak akkor foglalkozhat, ha ahhoz a hitelt nyújtó bank is hozzájárul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzintézetnek ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha az ingatlant piaci értékének legalább 50 százalékáért nem tudná értékesíteni. Amikor a bank a piacon magasabb áron tudja eladni az ingatlant, mintha az Eszközkezelő venné át, ott nem számít az adós helyzete, csak és kizárólag a profit. Erdősi Éva szerint a devizahitelek folyósítási árfolyamon történő elszámolásánál van jobb megoldás. Tapasztalatai szerint az ügyfelek fizetőképessége a folyósítási ár átlagosan 1,2 szerese. Ezért ekkora terhet kellene az ügyfélnek kifizetnie. A fennmaradó összeget a banknak kellene átvállalnia úgy, hogy a felét a kirótt bankadójából jóváírná. Így az állami szerepvállalás is megtörténhetne, hiszen az adó egy részéről lemondana. Ebben az esetben a többségben lévő tisztességes adósok is jól járnának. Mivel a 2015. évi szerződésállományt tekintenék alapnak, így megvalósulhatna az egyenlő elbánás elve, hiszen minden devizaadóssal ugyanazon az elszámolás mentén történne a tartozásrendezés.

Emelnék az otthonápolási díj összegét

Az LMP és a Jobbik néhány képviselője az ápolási díj jelenlegi díjának felemeléséről nyújtott be határozati javaslatot, amit a kormánypárti képviselők távolmaradásával előidézett határozatképtelenség miatt nem vettek napirendre. Azt javasolták, hogy október 1-től az ápolási díj összege 65 200 forint legyen, majd január 1-től differenciáltan növekedjen a kötelező legkisebb munkabér összegének 50-100 százalékára. A kormány elkötelezett az ápolási díj emelésében, ezért széleskörű párbeszédet indítottak, több szakmai és érdekképviseleti szervezet véleményét is meghallgatták, így az emelésekről vonatkozó döntés az ősz folyamán megszülethet - írta közleményében az Emmi.

2018.08.17 20:43