Kormánypropaganda durván csökkenő példányszámmal

Publikálás dátuma
2018.05.12 07:01
Vidéken még nehezebb elmenekülni a kormányzati agymosás elől. Már teljesen eltűntek a kormányt bíráló cikkek, helyükre FOTÓ: MOL
Fotó: /
Jelentősen csökkent a kormánypárti tulajdonosokhoz került megyei újságok példányszáma. Sok újságíró menekülne a szerkesztőségekből, de vidéken szinte lehetetlen nem kormánypárti médiumnál elhelyezkedni.

Bő másfél éve, 2016 őszén vetette meg a lábát a megyei lapok piacán Mészáros Lőrinc, akkori felcsúti polgármester, Orbán Viktor oligarchabarátja. Azóta rajta kívül Andy Vajna filmügyi biztos és a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina is bevásárolt, ez a folyamat pedig természetesen új irányvonalat is jelentett az újságok életében: eltűntek a kormányt, illetve a helyi kormánypárti politikusokat kritizáló cikkek, ezzel szemben a megyei lapokban hatalmas teret kapott a kormány menekültellenes politikája.

A megváltozott hangvétel persze nemcsak az olvasók egy részénél talált kedvezőtlen fogadtatásra, a szerkesztőségekben is akadtak, akik előbb csak felszólaltak az anyagok tartalma és minősége miatt, majd inkább elköszöntek munkahelyüktől. Legutóbb épp a választási kampány finisében állt fel két újságíró a baranyai Új Dunántúli Naplónál, ahonnét egy hónappal korábban egy tördelő távozott, szintén erkölcsi okokra hivatkozva.

- Sokszor sírni lenne kedvem, milyen anyagok jelennek meg az enyémek mellett – mondta egy hajdani Axwl Springer-lapnál dolgozó újságíró. – Nincs szükség véleményre, gondolatra, a politikáról csak bizonyos vonalak mentén lehet írni, s a kampányban például szinte minden anyagba bele kellett valahogyan építeni a migránsozást. A kormánypárti politikusoktól jönnek az ilyen-olyan igények, tele van velük az újság, csak a szépet és jót lehet leírni, nem lehet kritizálni, szóvá tenni a visszásságokat. Illetve lehet, de csak az ellenzékkel, amely máshogy be sem tud kerülni a lapba. A többség legszívesebben felmondana, hiszen tudják, ez nem újságírás, hanem propaganda-gyártás, csak éppen vidéken a sajtóban nincs hová átmenni, ugyanis a helyi lapok, rádiók és tévék jellemzően az önkormányzatok, vagyis szintén a kormánypártok kezében vannak.

- A központi oldalak, mint régen is, Budapestről érkeznek – jegyezte meg egy másik, egykor springeres újságnál dolgozó újságíró -, de olyan tartalommal, hogy az embernek kifordul a gyomra. A legfelháborítóbbak a publicisztikák, melyek nem ritkán uszítóak, szerintem simán perelni lehetne miattuk. És nincs döntési lehetőség, meg kell jelentetni őket. De korábban az sem fordulhatott volna elő, mint most a kampányban, hogy konkrétan arra buzdított az újság, hogy a kormányra kell szavazni!

- Konfliktusos anyagokat már régóta nem írunk. Aki több évtizede a pályán van, az utóbbi években feladta, hogy bármit is kiderítsen a helyi hatalomról, noha lenne hozzá tehetsége és kapcsolatrendszere is. De úgysem jelenhet meg az ilyen jellegű riportja, vagy ha mégis, akkor nagyon átírva, lepuhítva, szétfésülve. A pályakezdő fiatalok meg - tisztelet a kivételnek - fogalmazni is alig tudnak, nemhogy utánamenni valaminek. Ők amúgy is ugródeszkának tekintik a megyei lapot, addig, amíg elmennek szülni, vagy egy fővárosi pr-céghez, ahol jól mutat az önéletrajzban az újságnál eltöltött idő - így panaszkodott egy észak-magyarországi megyei lap tapasztalt újságírója. Többeket megkérdeztünk, hogy kormányközeli vállalkozókhoz - Mészáros Lőrinchez vagy épp Andy Vajnához - kerülve milyen változásokat tapasztaltak, hogyan szűkültek le a lehetőségeik, de névvel senki sem vállalta a nyilatkozatot. A vidéki lapoknál dolgozó újságírók a végletekig kiszolgáltatottak, ha kirúgják őket, nem találnak másik orgánumot, ahol elhelyezkedhetnek, nincs alternatíva. Aki utcára kerül, az a pályát is kénytelen elhagyni, s jobb esetben egy kultúrházban vagy közművelődési intézményben „bújhat el” a nyugdíjig.

- Kimondva, írásba adva semmilyen tiltó lista nincs, de nem is kell, jól működik az öncenzúra, tudjuk, kiről nem írhatunk, s ki az, akinek minden közlendőjét szinte kötelező lehozni - mesélte egy másik újságíró. Szavai szerint az elmúlt hónapokban dőlt a migránsozó kormánypropaganda a megyei lapokból, ezeket készen kapták a központi oldalakat előállító szerkesztőségektől. Legkülönösebb példa a Heves Megyei Hírlapé, amelyet egy akcióban „véletlenül” épp a választás előtti napokban, április 3-ától két héten át lehetett ingyen olvasni, egy regisztráció után.

-Százhúszezer-száznegyvenezer forintos havi fizetésért kéne meggebedni, kikaparni a sztorit, amit aztán a kétszer-háromszor ennyit kereső fővárosi újságírók némelyike különösebb erőbedobás, és gyakran forrásmegjelölés nélkül lenyúl, szétrág, megcsócsál - panaszkodik egy harmadik. - Nem véletlen, hogy minőségi cikkekbe már nemigen fektetünk energiát: felvesszük a telefont, rácsörgünk a húsz-harminc éve ismerős polgármesterre, kultúrházvezetőre, ő elmondja, hogy átadták a bicikliutat, vagy szavalóverseny lesz, mi meg hurrázunk egyet és megírjuk. Naponta két-három ilyen „anyagot” termelünk, szakmányban. Utánpótlást egyre nehezebb találni, ha be is esik az utcáról egy frissen érettségizett, netán diplomás fiú vagy lány, nincs senkinek energiája, hogy megtanítsa őket normálisan hírlapot írni, tele vannak a cikkek slendrián megfogalmazással, szóismétléssel, és persze a szerkesztőnek sincs ideje vagy kedve ezeket szépen átírni. Az olvasók fogynak, s ezen nincs mit csodálkozni, miért adnának pénzt egy propagandaújságért? - teszi hozzá.

Azt többen is elmondták: a baloldalnak, az ellenzéknek van abban felelőssége, hogy nemcsak a vidéket, de a vidéki lapokat is magukra hagyták, s hogy ennyire amortizálódott egy hajdan minőségi terület. Volt, aki tudni vélte, hogy az első Gyurcsány-kormány büdzséjében 600 millió forint szerepelt a helyi lapok megerősítésére, de ezt a tételt később egy tollvonással keresztülhúzták.

Kormányközeliek tarolták le a vidéki lappiacot
A megyei lapok felvásárlása 2016-ban kezdődött, akkor ugyanis Mészáros Lőrinc az akkor még Opimus, ma már Opus névre hallgató cége megvásárolta az osztrák Heinrich Pecinától – a Népszabadság bezáratójától – a Mediaworks Zrt.-t. Az üzlettel 12, korábban a német Axel Springerhez (AS), illetve a Pannon Lapok Társaságához (PLT) tartozó megyei lap került az új tulajdonoshoz.
Első lépésként, december elsejével leváltották a lapok vezetőit, két héttel később pedig kirúgták a Fidesz-KDNP-vel szemben kritikus újságírókat. Tavaly nyáron aztán folytatódott a kormánypárti befektetők térhódítása a megyei lapok piacán, Andy Vajna megvette a Kisalföldet és a Délmagyarországot is kiadó Lapcom Zrt.-t, Pecina pedig megszerezte a Russmedia nyomtatott üzletágát, köztük három, észak- és kelet-magyarországi napilapot.

Tíz-húsz százalékos mínusz az eladásban

A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) adatai szerint az olvasók jelentős része elfordult a megyei lapoktól, amelyek többsége egy-másfél év alatt elveszítette előfizetőinek ötödét-tizedét. Ugyanakkor a kormánypárti körök kezébe került megyei lapok a tulajdonosváltás után azonnal elképesztő értékű állami hirdetést könyvelhettek el, anyagilag tehát nem lehetetlenült el a működésük.

A legnagyobb arányú veszteséget a korábban az Axel Springerhez (AS) tartozó Heves Megyei Hírlap könyvelhette el, amelyet 2016 októberétől tavaly év végéig minden ötödik olvasója hagyott el, s utolsó auditált példányszáma már a 7800-at sem érte el. A második legnagyobb veszteség az egykor a Pannon Lapok Társasága (PLT) által kiadott Dunaújvárosi Hírlapé, amelyet 14 százalékkal kevesebben vásároltak 2017 végén, mint a tulajdonosváltás előtt, a harmadik pedig a Somogyi Hírlapé, amely 15 hónap alatt több mint 2000, vagyis 13,6 százaléknyi előfizetőt bukott.

A 16 megyei lap közül 11 példányszám-vesztesége meghaladta a 10 százalékot, s csak a három Pecina-újság, az Észak-, illetve Kelet-Magyarország, valamint a Hajdú Bihari Napló adatai felelnek meg a nyomtatott sajtó fokozatos visszaszorulásából adódó darabszám-csökkenésnek. Ezzel szemben a Mészáros-féle Mediaworks minden egyes megyei lapja legalább tíz százalékos példányszám-esést könyvelhetett el: a hajdani AS-újságok esetében ez 1000-2700 darabot jelentett mínuszban. Ennél sokkal látványosabb az egykori PLT-lapok vesztesége, amelyek magasabb induló példányszámból sokkal nagyobbat zuhantak, hiszen 3500-5000 kevesebb fogy belőlük.

A két lapcomos megyei újság esetében is jól látható, hogy az olvasók egy része megelégelte a gátlástalan kormánypropagandát, s lemondta előfizetését, hiszen mindegyik cirka 1500 előfizetőt bukott, ami a Kisalföld esetében 3,8, a Délmagyarországéban 4,5 százalékos csökkenés. Méghozzá mindössze fél év alatt, hiszen a tulajdonosváltásra csak tavaly nyáron került sor.

2018.05.12 07:01

Magyar győzelem a románok ellen a női kézilabda Eb-n

Publikálás dátuma
2018.12.12 19:39
A torna elott sokan féltették a csapatot, amely nagyot küzd Franciaországban
Fotó: MTI/ Kovács Tamás
A magyar női kézilabda-válogatott 31-29-re legyőzte Románia csapatát a franciaországi Európa-bajnokság középdöntőjének szerdai utolsó fordulójában, de válogatottunk a győzelem ellenére nem jutott tovább a csoportjából.
Noha „papíron” még a szomszédos ország legjobbjai elleni összecsapás előtt is volt lehetősége a továbbjutásra a nemzeti csapatnak, az esély tényleg csak elméleti volt: mivel a korábbi találkozón az Eb-címvédő Norvégia Spanyolországot is lelépte, előzetesen tudható volt, ahhoz, hogy Kim Rasmussen szövetségi kapitány együttese odaérjen a II. csoport elődöntőt érő első két, esetleg az 5. helyért sorra kerülő mérkőzést garantáló harmadik helyére, a már-már irreálisnál is nagyobb arányú sikert kéne aratnia. A négy közé jutáshoz 19, a helyosztóért 11 találattal kellett volna győzni. Ilyen előzmények után a Győri Audi ETO csapatával négy Bajnokok Ligáját nyerő, Győrből a nyáron távozó edző, Ambros Martín által felkészített románok kezdetek jobban, a 12. minutumban már néggyel, 9-5-re vezettek. Rasmussen időkérése után javult a magyarok teljesítménye, félidőben 17-17 volt az állás. A térfélcserét követően a később a meccs legjobbjának – méltán – megválasztott kapus, Kiss Éva védései is kellettek ahhoz, hogy először előnybe kerüljön Magyarország, sőt: a hajrához közeledvén fokozatosan ellépve már 25-20-ra is vezettek a magyarok. A végjátékban kapaszkodtak a románok, közben a riválist érzékeny veszteség érte: az 52. percben egy szabálytalanság után súlyosnak tűnő térdsérülést szenvedő világklasszis, Cristina Neagu kiszállt a játékból (a zsűri a videobírós visszajátszás után úgy döntött, hogy nem bünteti meg a szabálytalankodó Planéta Szimonettát).  Az utolsó percekben ugyan Románia egyenlíteni is tudott, később kettővel ismét ellépett a magyar csapat, Kiss tovább remekelt, így Rasmussen gárdája megőrizte az előnyt. A lefújás pillanatában még csak az volt biztos, hogy Magyarország számára négy győzelemmel és két vereséggel véget ért az Eb, a végső helyezés viszont a kés este befejeződő holland–német meccs után derült ki. 
Szerző
2018.12.12 19:39
Frissítve: 2018.12.12 20:52

Hosszú Katinka 200 méter pillangón is világbajnok

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:14

Fotó: AFP/Xinhua/ Wang Lili
Kapás Boglárka napok óta hőemelkedéssel küszködik, és szerdán visszalépett 800 méter gyorson.
Hosszú Katinka 200 méter pillangón is megvédte címét a kínai Hangcsouban zajló rövidpályás úszó-világbajnokságon. A háromszoros olimpiai bajnok úgy került a fináléba, hogy az előfutamban az utolsó fordulót követően lépett el ellenfeleitől, és – ahogyan fogalmazott – könnyed úszással szerezte meg összesítésben a második időt és az azzal járó ötös pályát. A döntőben jóval erősebben kezdett, féltávnál minimális előnnyel vezetett, de óriási csatát vívott a jól forduló Kelsi Dahliával. Az amerikai az utolsó fordulót is tökéletesen vette, s úgy tűnt, nem lehet megfogni, de a Hosszú az utolsó tíz méteren hatalmasat hajrázott, s jobb benyúlással nyert, 2:01.60 perccel, 13 századdal előzte meg Dahliát. Két évvel ezelőtt, a kanadai Windsorban 74 század választotta el a két úszót. A harmadik helyen a japán Haszegava Szuzuka (2:04.04 p) végzett. Hosszúnak ez volt pályafutása 15. rövidpályás világbajnoki címe.

Ezüst érem háton

Magyar idő szerint 13 óra 31 perctől a 100 méter hát fináléjában is medencébe ugrott Hosszú. A szám magyar címvédője és világcsúcstartója kiválóan kapta el a rajtot, az iramot azonban az első ötvenen a mellette úszó két amerikai diktálta. Akárcsak a 200 méter pillangó fináléjában, a magyar versenyző ezúttal is az utolsó 25 méteren ment hatalmasat, s az utolsó métereken már úgy tűnt, legyőzheti Olivia Smoligát.
Hosszú végül 56.26 másodperces idővel csapott célba, az amerikai azonban egy hajszállal korábban érintette a falat, s hét százados előnnyel győzött. A harmadik helyen holtversenyben a brit Georgia Davies és az ausztrál Minna Atherton (56.74-56.74) végzett.
A 29 éves Hosszú a harmadik érmét szerezte a kínai városban, a mai és a keddi 400 méter vegyesen szerzett arany után.

Kapás Boglárka visszalépett 800 méter gyorson

Kapás Boglárka szerdán visszalépett a leghosszabb távon való versenyzéstől. A szám háromszoros Európa-bajnoki ezüstérmese napok óta hőemelkedéssel küszködik. A keddi nyitónapon még elvállalta a 200 méter gyorsot, ahol a 24. lett, és már akkor jelezte, rengeteg erejét felemésztette a betegség. A 25 éves versenyző pénteken 400 méter gyorson lenne érdekelt, kérdés, hogy addigra milyen állapotban lesz.

Világcsúccsal nyert az amerikai női vegyesváltó

Ugyancsak szerdán világcsúccsal nyert az amerikai 4x50 méteres női vegyesváltó. Az Olivia Smoliga, Katie Meili, Kelsi Dahlia, Mallory Comerford alkotta négyes 1:42.38 perccel diadalmaskodott, az ugyancsak az amerikaiak által 2016-ban elért 1:43.27-es időt adta át a múltnak. Ez volt a harmadik világcsúcs a kínai metropoliszban. 

2018.12.12 13:14
Frissítve: 2018.12.12 14:34