Az olajár tavaly nyáron 45 dollár volt hordónként. Jelenleg meghaladja a 77 dollárt, de szakértők szerint 80 fölé nem fog emelkedni, mert a piac már előre beárazta Trump elnök döntését az Iránnal kötött atomszerződés felmondásáról - írta német Die Welt. Az elnök lépésének gazdasági kihatásait még nem lehet felbecsülni, de mindenképpen az olajár további emelkedésével kell számolni, mondják elemzők. Sem Szaúd-Arábia, sem az OPEC, az olajtermelő országok szövetségének más tagjai sem fogják tudni megakadályozni, hogy az olajár, amely már meghaladja a hordónkénti 77 dollárt, elérje a 80-at is.
Ennél magasabbra viszont várhatóan már nem fog emelkedni. A szaúdi Energiaügyi Minisztérium szóvivője hangoztatta, hogy országa (a világ legnagyobb olajtermelője) “elkötelezett a stabil piacok, a tartós gazdasági növekedés mellett”.
Irán az OPEC harmadik legnagyobb exportőre, a szövetség kínálatának 12 százalékát adja, míg napi 3.8 millió hordós termelése a világtermelésnek csak 4 százalékát teszi ki.
Donald Trump amerikai elnök felmondta az Iránnal kötött atomalkut, és azonnal szankciókat is jelentett be a Perzsa-öbölbeli országgal szemben. Az olajár emelkedésnek is indult, és négyéves csúcsra jutott a döntés után.
Irán kivitele a szankcióknak az atomszerződés aláírását követő feloldása után ugyan gyorsan emelkedett, de fő vevői Kína, India és Törökország – három olyan ország, amely várhatóan nem veszi majd figyelembe, vagy megkerüli az Iránnal való kereskedelmet tiltó amerikai rendszabályokat. Fontosabb, mi lesz Irán napi félmillió hordós olajkivitelével az EU-ba, a napi 250 ezer hordóval, amelyet Dél-Korea vásárol és a napi 100 ezer hordós japán exporttal. Piaci elemzők mindenesetre nem tartanak attól, hogy a világ olajkínálata drámaian csökkenne; ha Irán kivitele mérséklődik, az kisebb hatással lesz, mint amekkorát már a válságban lévő Venezuela exportjának kiesése jelent.
