Hiába lendült fel Magyarországon az utóbbi időben a lakásépítési kedv, a környező országokhoz képest a lakásállomány megújulását tekintve sereghajtók vagyunk. Ausztriában és Csehországban tavaly a tervezettel nagyságrendileg azonos számú lakás épült fel, Lengyelországban és Szlovákiában az engedélyezett lakásépítések 75-85 százaléka készült el, Romániában pedig a 66 százaléka. Ehhez képest Magyarországon csupán a tervezett lakások 46 százalékát tudták felhúzni. Így, miközben Ausztriában a lakásállomány 1,4 százaléka újult meg 2017-ben, és a régiós átlag is 1 százalék körüli, addig nálunk csupán 0,3 százalék a meglévő lakásállományhoz képest átadott újlakások aránya – derült ki az MNB pénteken nyilvánosságra hozott Lakáspiaci jelentéséből.
Az újlakásokra vonatkozó kedvezményes, öt százalékos áfa ugyan ösztönzőleg hatott, és sok új fejlesztőt vonzott a piacra, ám az építőipari kapacitások leterheltsége miatt a projektek jó része csúszott vagy el sem indult. E téren javulás nem is várható: a fővárosban jelenleg zajló újlakás-fejlesztések negyedének elkészültét is már fél évvel arrébb tolták.
A munkaerőhiány egész Európában gondot okoz, ám az Európai Bizottság márciusi felmérése szerint a magyar építőiparban az unió átlagához képest háromszor nagyobb arányban akadályozza a szakemberhiány a termelést. A hazai piacról ugyanis 30-40 ezer szakképzett építőipari munkás hiányzik.
- A munkaerő megvan, csak éppen külföldön dolgozik – jegyezte meg ironikusan pénteki sajtótájékoztatóján Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője. A hazai háztartással rendelkező, de külföldön foglalkoztatott építőipari dolgozók száma jelenleg 25 ezerre tehető – a legtöbben Ausztriában és Németországban vállalnak munkát.
Az országot elhagyók között nagy arányban voltak az idegennyelvet is beszélő, tehetséges szakemberek, így a munkaerő minősége az építőiparban egyértelműen romlott - vélik egyöntetűen az ingatlanpiaci szakemberek. Az építőipari kapacitásoknak ráadásul csupán a 15–20 százaléka jut lakásépítésre, mivel a fejlesztők a magasabb vállalási díjak, a nagyobb méretű beruházási-, és hosszabban tartó munkalehetőség miatt szívesebben fordulnak az állami beruházások, illetve a kereskedelmi ingatlanfejlesztések felé.
A beruházók ebben a helyzetben Budapesten rendkívül kevés, mindössze 400 lakás átadását tervezik 2020-ban, holott jelenleg még 17 ezer új lakás építése folyik. Tervek szerint az idén 8800 lakást adnának át, jövőre pedig 10 ezret. Az építési kedv visszaesésének legfőbb oka az áfa körüli bizonytalanság. Az újlakások 5 százalékos áfája a jelenlegi szabályozás szerint csak 2019 végéig marad, utána ismét 27 százalékra emelkedik, ami önmagában 22 százalékpontos áremelkedést okozna az ingatlanpiacon.
Ráadásul ezzel Magyarországon ismét a régióban a legmagasabbra emelkedne az újlakások áfakulcsa. A környező országok többsége az újlakásokra csökkentett adókulcsot alkalmaz, ami jelenleg Magyarországon és Romániában a legalacsonyabb, Lengyelországban 8, Szlovéniában 9,5, Ausztriában és Szlovákiában pedig az általános áfakulccsal megegyező, 20 százalékos. (Ellentétben Magyarországgal, egyik országban sem ideiglenes jelleggel vezették be a kedvezményt.)
Bár a kormányzat illetékesei részéről eddig legföljebb utalás hangzott el arra vonatkozóan, hogy esetleg felülvizsgálják az áfa-kérdést, a konkrét válasz elől az utóbbi hetekben is arra hivatkozva térnek ki, hogy az új kormány még nem alakult meg. Az ingatlanpiac szereplőiben azonban még él egyfajta várakozás a kedvezményes áfa meghosszabbítása iránt. Nagy Tamás szerint ahhoz, hogy kiszámíthatóan lehessen tervezni, minél hamarabb döntésnek kell születnie az áfa jövőjéről.