Puigdemont nem lesz regionális elnök

Publikálás dátuma
2018.05.12. 07:34
ÖNKÉNTES SZÁMŰZETÉSBEN - A YouTube-on tette meg javaslatát FORRÁS: AFP/YOUTUBE-VIDEORÉSZLET

Katalóniában megoldás kínálkozhat az új kormány megalakulására. Az „önkéntes száműzetésben” lévő Carles Puigdemont szeparatista vezető ugyanis azt közölte, nem kíván a regionális kormány élére állni. A Youtube internetes videomegosztó portálon felvételt tett közzé, amelyen Quim Torra írót, katalán parlamenti képviselőt javasolta regionális elnöknek. Mint mondta, elegendő számú képviselő támogathatja megválasztását a katalán parlamentben, ezzel véget érhet a politikai blokád.

Quim Torra 1962-ben született. Húsz éven át egy svájci biztosítási cégnél dolgozott. 2007-ben tért vissza Katalóniába, ekkortól kezdett írni, illetve kiadót is alapított. Műveiben elsősorban a harmincas évek Spanyolországával foglalkozott. Több irodalmi díjjal jutalmazták. 2011 óta katalán parlamenti képviselő. A Puigdemont által fémjelzett Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért, JuntsxCat) párt tagja. 2015-ben a katalán kultúrát népszerűsítő Ómnium Cultural szeparatista szervezet elnöki tisztségét is ellátta. Nincs folyamatban lévő eljárás vele szemben.

Puigdemont döntésének bejelentése előtt több szeparatista csoporttal is tárgyalt. Pártja, a JuntsxCat múlt hétvégén bejelentette, továbbra is kiáll mellette, s a tömörülés azt akarja elérni, hogy újra ő legyen a katalán régió vezetője. Eduard Pujol, a párt szóvivője akkor úgy érvelt, hogy ezzel a döntéssel hűek lennének a december 21-i előrehozott regionális voksolás eredményéhez, hiszen ezen a függetlenségpárti erők kerültek fölénybe. A spanyol kormány azonban az alkotmánybíróságot is bevonta, hogy megakadályozza Carles Puigdemont újraválasztását. A testület a héten kezdett az üggyel foglalkozni, és megakadályozta, hogy szerdán újraválasszák a száműzetésben élő politikust. Amennyiben május 22-ig sem kerülne sor a szavazásra, ez esetben előrehozott regionális voksolást kellene kiírni.

Puigdemontot a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt Spanyolországban és egész Európában – egyebek között – zendülés, lázadás és hűtlen kezelés miatt körözik. A több évtizedes börtönbüntetés elkerülése érdekében először Belgiumba utazott, majd európai utazásai közben végül március 25-én, Németországban kapta el a rendőrség, jelenleg itt várja, hogy kiadják-e Spanyolországnak.

Szerző

Atomalku - Menteni a menthetőt

Publikálás dátuma
2018.05.12. 07:32
INDULATOK - Iráni tüntetők amerikai zászlót és Trump-bábufejet égetnek FOTÓ: AFP/ROUZBEH FOULADI
Az Európai Unió, továbbá Párizs, Berlin és Moszkva is megerősítette pénteken, hogy az amerikai kivonulás ellenére fenn kell tartani az Iránnal kötött atomalkut.

Irán 2015-ben állapodott meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaival - vagyis az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal - továbbá Németországgal és az önálló entitásként fellépő Európai Unióval, hogy legkevesebb tíz évre korlátozza atomprogramját. Cserébe a nemzetközi közösség amely attól tartott, hogy Irán atomfegver megszerzésére törekszik, és emiatt korábban szankciókat léptetett letbe a perzsa állam ellen, e szankciós intézkedések nagy részét az alku létrejötte nyomán feloldotta.

Donald Trump a minap arra hivatkozva mondta fel a megállapodást, és döntött a szankciók amerikai részről történő visszaállításáról, hogy szerinte a megállapodás nem nyújt elég garanciát a világnak, lehetővé teszi, hogy Irán továbbra is uránt dúsíthasson.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kezdeményezésére jövő kedden a megállapodás jövőjéről tárgyal a megállapodást aláíró három uniós ország és Irán külügyminisztere - jelentették be pénteken Brüsszelben. Mogherini már korábban leszögezte: az EU továbbra is elkötelezett a megállapodás fenntartása mellett. Arra szólította fel a nemzetközi közösség többi tagját, hogy az Egyesült Államok kilépésének ellenére is őrizzék meg az egyezményt, amely kulcsfontosságú a közel-keleti térség, Európa, illetve az egész világ biztonsága szempontjából. A főképviselő felhívta a figyelmet arra: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az utóbbi években ellenőrzései során rendre megerősítette, hogy az iszlám köztársaság teljesíti vállalásait.

Ugyancsak pénteken telefonbeszélgetést folytatott egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár. Egyetértettek abban, hogy az egyoldalú amerikai lépés nyomán elvi jelentőségű az iráni atomalku életben tartása. A nap folyamán korábban Putyin Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is eszmecserét folytatott az iráni atomalkuról. A felek között a Kreml szerint egyetértés volt abban, hogy a 2015-ben elfogadott átfogó közös cselekvési terv fenntartása nagy jelentőségű a nemzetközi biztonság szempontjából, és hogy lépéseiket egyeztetniük kell egymással ebben a kérdésben.

Az európai országoknak meg kellene teremteniük gazdasági függetlenségüket az Egyesült Államoktól, és folytatniuk kellene a kereskedelmet Iránnal - mondta eközben Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter az Europe-1 rádióadónak. Le Maire szerint Európának tettekre kell váltania szavait, meg kell teremtenie gazdasági szuverenitását, és nem kellene elfogadnia az Egyesült Államokat a "világ gazdasági csendőreként".

"Az Egyesült Államok vazallusai akarunk lenni, akik annak egy csettintésére engedelmeskednek?" - tette fel a költői kérdést a francia tárcavezető. Elmondta azt is: közvetlen kapcsolatban áll amerikai kollégájával, hogy mentességet szerezzen az Iránnal kereskedő francia vállalatoknak, vagy legalább kitolja a szankciók életbe lépésének időpontját. Ezen kívül brit és német kollégájával együtt tanulmányozzák a lehetséges válaszlépéseket Washington döntésére. Az európai uniós országok szeretnék elérni, hogy vállalataikra más szabályok vonatkozzanak, mint az amerikaiakra, és ne kelljen alávetniük magukat egy harmadik fél által kiszabott szankcióknak. Ezt egy 1996-os szabályozás lehetővé is teszi, amelyet még a kubai embargó megkerülésére hoztak létre az európai országok. Mindazonáltal a rendeletet eddig még sohasem alkalmazták.

Le Maire azt is javasolta, hogy hozzanak létre európai pénzügyi felügyelő hatóságot, amelynek az amerikai igazságügyi minisztériuméhoz hasonló jogkörei lennének a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató külföldi cégek megregulázására.

Az európaiak azonban minden törekvésük ellenére alighanem igen kemény teheráni álláspontra készülhetnek fel a történtek - vagyis az amerikai kivonulás bejelentése - után. A nagyon befolyásosnak tartott Ahmed Hatami ajatollah az iráni tévé által is közvetített pénteki imáján azt hangoztatta: nem lehet megbízni a megállapodás európai aláíróiban sem.

A keményvonalas főpap Izraelt is megfenyegette szónoklatában. "A nyugati nyomásgyakorlás ellenére növelni fogjuk rakétáink csapásmérő képességét (...), hogy Izraelben tudatosuljon, amennyiben ostobán cselekszik, Tel-Avív és Haifa teljesen megsemmisül" - hangoztatta Hatami, miközben az őt hallgató tömeg halált kiáltott az Egyesült Államokra és Izraelre.

Szerző
Témák
Irán atomalku

Voksolás a terror árnyékában

Publikálás dátuma
2018.05.12. 07:30
KATONAVOKS - A fegyveres erők tagjai már csütörtöktől leadhatták szavazatukat FOTÓ: AFP/YUNUS KELES/ANADOLU AGENCY
Parlamenti választást tartanak szombaton Irakban. A közel-keleti ország egyben tartása is sokban függ attól, milyen kormányzat áll össze Bagdadban.

Eddig viszonylagos nyugalomban zajlott az iraki választási kampány, ez az első, nagyobb merényleteket, véres összecsapásokat nélkülöző voksolás előtti időszak Szaddám Huszein hatalmának 2003-as megdöntése óta Irakban. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem történt merénylet iraki területen ezekben a hetekben, két képviselőjelöltet is megöltek már, ám az az igazság, hogy az elmúlt 15 évben teljes nyugalomra nem is volt példa ebben az országban. Szaddám Huszein bukása óta elhatalmasodtak a szektariánus ellentétek, a síita-szunnita szembenállás a széthullás szélére sodorta az országot. A hatalomból kiszorult szunnita kisebbség köreiben számos terrorszervezet jött létre az utóbbi másfél évtizedben, köztük a többszöri átalakuláson és névváltozáson átesett Iszlám Állam, amelynek első számú célpontja megalakulása óta a síita közösség volt.

A történelem talán legkegyetlenebb és legszörnyűségesebb rémtetteit végrehajtó, saját kalifátust létrehozó terrorcsoportja a parlamenti választások megrendezőit és az azokon résztvevőket egyaránt megfenyegette, és felszólította a szunnitákat, hogy ne vegyenek részt a voksoláson, tartsák távol magukat a szavazófülkéktől, amelyekre le fognak csapni a kalifa harcosai. A terrorcsoport szóvivője, Abulhasszán al-Muhadzser rádión keresztül, valamint az arrafelé igen népszerű Telegram üzenetküldő közösségi szolgáltatás révén nyilvánosságra hozott üzenetben helyezett kilátásba megtorlást minden résztvevőnek. A csak a szunnitákhoz intézett felhívás úgy fogalmaz: „Tudjuk, hogy a rafida kormány választást írt ki. Ítéletünk azonban utoléri majd azokat is, akik megszervezik azt, de azokat is, akik részt vesznek rajta. Minden szavazófülke harcosaink célpontja lesz. Kerüljétek el azokat”. A szunnita terrorcsoportok a síita közösséget hitehagyott szakadároknak tekintik, és ezt jelenti a "rafida" pejoratív megnevezés: a bagdadi, síita többségű kormányt rafida, azaz hittagadó, hitehagyott kormánynak nevezik.

Demokratikus harc Bagdadért
Hétezer jelölt küzd meg a bagdadi törvényhozás 329 mandátumáért. A majdan felálló parlament választja meg az államfőt és a miniszterelnököt. A voksolás már csütörtökön megkezdődött, ekkortól adhatták le szavazataikat a hadsereg és a rendfenntartó szervek tagjai. A külföldön élő irakiak is részt vehetnek a választásokon, ők 21 ország külképviseletein szavazhatnak.

Nem ez az első iraki választás, amely ellen bojkottra szólítanak az iraki szélsőséges szunnita szervezetek, 2003 óta minden alkalommal így történt, a kampányokat pedig merényletek sokasága tarkította. A bagdadi síita többségű kormányok pedig nem tudják kezelni a helyzetet, sem visszafogni a síita milíciákat, amelyektől igencsak tart - joggal - a szunnita kisebbség. Változatlanul érvényesül az egykor hatalmi helyzetben lévő szunniták diszkriminációja, kiszorítása a politikai és közéletből. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a szunnita lakosság 2014-ben felszabadítóként fogadta és ünnepelte a bevonuló Iszlám Állam terroristáit, és bár a többség kiábrándult rémuralmuk idején, mégis sokan inkább együttműködtek az Iszlám Állammal, mint a kormányerőkkel, vagy az őket támogató síita milíciákkal. 2014-ben amerikai nyomásra azért mondatták le Nuri al-Maliki miniszterelnököt, mert nem tudta kezelni a szunnita kérdést, ami az Iszlám Állam térhódításával létfontosságúvá vált. A volt kormányfő módszeresen szorította ki a szunnitákat a közélet minden szintjéről. Utóda, Haider al-Abadi együttműködőbbnek bizonyult, de különösebb eredményt ő sem tud felmutatni e téren sem. Ennek ellenére jó eséllyel indult a voksoláson, hiszen kormánya hivatkozhat az Iszlám Állam katonai megsemmisítésére iraki területen. Al-Abadi tavaly december 9-én jelentette be az Iszlám Állam fölötti győzelmet. Mután a kurd elszakadási törekvést is megfékezte, az ország egybentartójaként állhat választói elé.

Ám hogy valójában mennyire tartható egyben Irak, az a jövő kérdése, és sokban függ a mostani parlamenti választások kimenetelétől is. A 2014 óta tartó háború után az infrastruktúra romokban hever, a kurd szeparatista törekvés tovább él, mint ahogy a síita-szunnita szembenállás is. A kampánnyal párhuzamosan "dübörög" az igazságszolgáltatás: nemzetközi jogvédő szervezetek által kifogásolt módon, nemcsak az Iszlám Állam terroristáit, hanem sokszor az ő családtagjaikat is sokéves börtönbüntetésre, időnként halálra ítélik. Miközben folynak a perek, az országban található menekülttáborok továbbra is zsúfolásig megteltek, és máig nem egyértelmű, mi a hatóságok szándéka az Iszlám Államnak a táborokba menekült családtagjait illetően. Bagdad szerint ők egyszerre jelentenek potenciális veszélyt, illetve szorulnak támogatásra. A helyszíni riportok tanúsága szerint az Iszlám Állam harcosainak a családjai - a magukra maradt nők és gyerekek - mégis inkább választják a menekülttábort, mert ott az ellátás mellett biztonságban érzik magukat. A menekülttáborban nem különböztetik meg őket a többi menekülttől, és - bár nem szeretik a kormányerőket, nem kell attól tartaniuk, hogy a terrorcsoporttal való kapcsolatuk miatt bántalmazzák őket, mint tették azt a felszabadító síita milíciák.

Visszaköszön a középkor
Irak negyedik helyen áll a halálos ítéleteket végrehajtó országok között, és egyike azoknak, ahol az akasztást is alkalmazzák kivégzési formaként. A bagdadi belügyminisztérium április elejéig 11 akasztásról számolt be. A január óta gyorsított eljárásban lebonyolított ítélkezés során - ugyancsak április elejéig - több mint háromszáz halálos és többszáz életfogytiglani ítéletet mondtak ki a direkt erre a célra létrehozott két bíróságon. A halálra ítéltek között mintegy száz volt a külföldi állampolgár, akik zömmel Törökországból vagy valamely volt szovjet tagköztársaságbl származtak.

Szerző