Atomalku - Menteni a menthetőt

Publikálás dátuma
2018.05.12. 07:32
INDULATOK - Iráni tüntetők amerikai zászlót és Trump-bábufejet égetnek FOTÓ: AFP/ROUZBEH FOULADI
Az Európai Unió, továbbá Párizs, Berlin és Moszkva is megerősítette pénteken, hogy az amerikai kivonulás ellenére fenn kell tartani az Iránnal kötött atomalkut.

Irán 2015-ben állapodott meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaival - vagyis az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal - továbbá Németországgal és az önálló entitásként fellépő Európai Unióval, hogy legkevesebb tíz évre korlátozza atomprogramját. Cserébe a nemzetközi közösség amely attól tartott, hogy Irán atomfegver megszerzésére törekszik, és emiatt korábban szankciókat léptetett letbe a perzsa állam ellen, e szankciós intézkedések nagy részét az alku létrejötte nyomán feloldotta.

Donald Trump a minap arra hivatkozva mondta fel a megállapodást, és döntött a szankciók amerikai részről történő visszaállításáról, hogy szerinte a megállapodás nem nyújt elég garanciát a világnak, lehetővé teszi, hogy Irán továbbra is uránt dúsíthasson.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kezdeményezésére jövő kedden a megállapodás jövőjéről tárgyal a megállapodást aláíró három uniós ország és Irán külügyminisztere - jelentették be pénteken Brüsszelben. Mogherini már korábban leszögezte: az EU továbbra is elkötelezett a megállapodás fenntartása mellett. Arra szólította fel a nemzetközi közösség többi tagját, hogy az Egyesült Államok kilépésének ellenére is őrizzék meg az egyezményt, amely kulcsfontosságú a közel-keleti térség, Európa, illetve az egész világ biztonsága szempontjából. A főképviselő felhívta a figyelmet arra: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az utóbbi években ellenőrzései során rendre megerősítette, hogy az iszlám köztársaság teljesíti vállalásait.

Ugyancsak pénteken telefonbeszélgetést folytatott egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár. Egyetértettek abban, hogy az egyoldalú amerikai lépés nyomán elvi jelentőségű az iráni atomalku életben tartása. A nap folyamán korábban Putyin Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is eszmecserét folytatott az iráni atomalkuról. A felek között a Kreml szerint egyetértés volt abban, hogy a 2015-ben elfogadott átfogó közös cselekvési terv fenntartása nagy jelentőségű a nemzetközi biztonság szempontjából, és hogy lépéseiket egyeztetniük kell egymással ebben a kérdésben.

Az európai országoknak meg kellene teremteniük gazdasági függetlenségüket az Egyesült Államoktól, és folytatniuk kellene a kereskedelmet Iránnal - mondta eközben Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter az Europe-1 rádióadónak. Le Maire szerint Európának tettekre kell váltania szavait, meg kell teremtenie gazdasági szuverenitását, és nem kellene elfogadnia az Egyesült Államokat a "világ gazdasági csendőreként".

"Az Egyesült Államok vazallusai akarunk lenni, akik annak egy csettintésére engedelmeskednek?" - tette fel a költői kérdést a francia tárcavezető. Elmondta azt is: közvetlen kapcsolatban áll amerikai kollégájával, hogy mentességet szerezzen az Iránnal kereskedő francia vállalatoknak, vagy legalább kitolja a szankciók életbe lépésének időpontját. Ezen kívül brit és német kollégájával együtt tanulmányozzák a lehetséges válaszlépéseket Washington döntésére. Az európai uniós országok szeretnék elérni, hogy vállalataikra más szabályok vonatkozzanak, mint az amerikaiakra, és ne kelljen alávetniük magukat egy harmadik fél által kiszabott szankcióknak. Ezt egy 1996-os szabályozás lehetővé is teszi, amelyet még a kubai embargó megkerülésére hoztak létre az európai országok. Mindazonáltal a rendeletet eddig még sohasem alkalmazták.

Le Maire azt is javasolta, hogy hozzanak létre európai pénzügyi felügyelő hatóságot, amelynek az amerikai igazságügyi minisztériuméhoz hasonló jogkörei lennének a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató külföldi cégek megregulázására.

Az európaiak azonban minden törekvésük ellenére alighanem igen kemény teheráni álláspontra készülhetnek fel a történtek - vagyis az amerikai kivonulás bejelentése - után. A nagyon befolyásosnak tartott Ahmed Hatami ajatollah az iráni tévé által is közvetített pénteki imáján azt hangoztatta: nem lehet megbízni a megállapodás európai aláíróiban sem.

A keményvonalas főpap Izraelt is megfenyegette szónoklatában. "A nyugati nyomásgyakorlás ellenére növelni fogjuk rakétáink csapásmérő képességét (...), hogy Izraelben tudatosuljon, amennyiben ostobán cselekszik, Tel-Avív és Haifa teljesen megsemmisül" - hangoztatta Hatami, miközben az őt hallgató tömeg halált kiáltott az Egyesült Államokra és Izraelre.

Szerző
Témák
Irán atomalku

Ebben is sereghajtók vagyunk

Publikálás dátuma
2018.05.12. 07:20
Népszava fotó
Külföldön dolgozik 25 ezer magyar építőipari szakember, miközben itthon a munkaerőhiány miatt egyre kevesebb lakás készül el időre.

Hiába lendült fel Magyarországon az utóbbi időben a lakásépítési kedv, a környező országokhoz képest a lakásállomány megújulását tekintve sereghajtók vagyunk. Ausztriában és Csehországban tavaly a tervezettel nagyságrendileg azonos számú lakás épült fel, Lengyelországban és Szlovákiában az engedélyezett lakásépítések 75-85 százaléka készült el, Romániában pedig a 66 százaléka. Ehhez képest Magyarországon csupán a tervezett lakások 46 százalékát tudták felhúzni. Így, miközben Ausztriában a lakásállomány 1,4 százaléka újult meg 2017-ben, és a régiós átlag is 1 százalék körüli, addig nálunk csupán 0,3 százalék a meglévő lakásállományhoz képest átadott újlakások aránya – derült ki az MNB pénteken nyilvánosságra hozott Lakáspiaci jelentéséből.

Az újlakásokra vonatkozó kedvezményes, öt százalékos áfa ugyan ösztönzőleg hatott, és sok új fejlesztőt vonzott a piacra, ám az építőipari kapacitások leterheltsége miatt a projektek jó része csúszott vagy el sem indult. E téren javulás nem is várható: a fővárosban jelenleg zajló újlakás-fejlesztések negyedének elkészültét is már fél évvel arrébb tolták.

A munkaerőhiány egész Európában gondot okoz, ám az Európai Bizottság márciusi felmérése szerint a magyar építőiparban az unió átlagához képest háromszor nagyobb arányban akadályozza a szakemberhiány a termelést. A hazai piacról ugyanis 30-40 ezer szakképzett építőipari munkás hiányzik.

- A munkaerő megvan, csak éppen külföldön dolgozik – jegyezte meg ironikusan pénteki sajtótájékoztatóján Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője. A hazai háztartással rendelkező, de külföldön foglalkoztatott építőipari dolgozók száma jelenleg 25 ezerre tehető – a legtöbben Ausztriában és Németországban vállalnak munkát.

Az országot elhagyók között nagy arányban voltak az idegennyelvet is beszélő, tehetséges szakemberek, így a munkaerő minősége az építőiparban egyértelműen romlott - vélik egyöntetűen az ingatlanpiaci szakemberek. Az építőipari kapacitásoknak ráadásul csupán a 15–20 százaléka jut lakásépítésre, mivel a fejlesztők a magasabb vállalási díjak, a nagyobb méretű beruházási-, és hosszabban tartó munkalehetőség miatt szívesebben fordulnak az állami beruházások, illetve a kereskedelmi ingatlanfejlesztések felé.

A beruházók ebben a helyzetben Budapesten rendkívül kevés, mindössze 400 lakás átadását tervezik 2020-ban, holott jelenleg még 17 ezer új lakás építése folyik. Tervek szerint az idén 8800 lakást adnának át, jövőre pedig 10 ezret. Az építési kedv visszaesésének legfőbb oka az áfa körüli bizonytalanság. Az újlakások 5 százalékos áfája a jelenlegi szabályozás szerint csak 2019 végéig marad, utána ismét 27 százalékra emelkedik, ami önmagában 22 százalékpontos áremelkedést okozna az ingatlanpiacon.

Ráadásul ezzel Magyarországon ismét a régióban a legmagasabbra emelkedne az újlakások áfakulcsa. A környező országok többsége az újlakásokra csökkentett adókulcsot alkalmaz, ami jelenleg Magyarországon és Romániában a legalacsonyabb, Lengyelországban 8, Szlovéniában 9,5, Ausztriában és Szlovákiában pedig az általános áfakulccsal megegyező, 20 százalékos. (Ellentétben Magyarországgal, egyik országban sem ideiglenes jelleggel vezették be a kedvezményt.)

Bár a kormányzat illetékesei részéről eddig legföljebb utalás hangzott el arra vonatkozóan, hogy esetleg felülvizsgálják az áfa-kérdést, a konkrét válasz elől az utóbbi hetekben is arra hivatkozva térnek ki, hogy az új kormány még nem alakult meg. Az ingatlanpiac szereplőiben azonban még él egyfajta várakozás a kedvezményes áfa meghosszabbítása iránt. Nagy Tamás szerint ahhoz, hogy kiszámíthatóan lehessen tervezni, minél hamarabb döntésnek kell születnie az áfa jövőjéről.

Nagyot zuhant az építőipar
A KSH legfrissebb adatai szerint márciusban csak 1,4 százalékos növekedésre volt képes az építőipar, februárhoz képest viszont több mint 10 százalékos csökkenés ment végbe. Egyébként 2016 novembere óta most fordult elő először, hogy az építőipar új szerződéseinek volumene csökkent: éves összevetésben 7,1 százalékkal.
Az új szerződések az épületépítéseknél nőttek, az egyéb építményeknél csökkentek. Utóbbi kategóriába tartoznak az út-, vasút- és közműfejlesztések, amelyek nagy projektek, ezért itt rendre jelentős eltérések lehetnek a havi adatokban – mutatott rá Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője.
Szerinte a beruházók igyekeznek befejezni a már bevállalt munkákat, az újakkal óvatosabban bánnak, mivel a kapacitáshiány továbbra is problémát okoz. Éves szinten továbbra is 10 és 20 százalék közötti bővülésre számít az ágazatban.

Szerző
Témák
KSH MNB lakáspiac

Ebben is sereghajtók vagyunk

Publikálás dátuma
2018.05.12. 07:20
Népszava fotó
Külföldön dolgozik 25 ezer magyar építőipari szakember, miközben itthon a munkaerőhiány miatt egyre kevesebb lakás készül el időre.

Hiába lendült fel Magyarországon az utóbbi időben a lakásépítési kedv, a környező országokhoz képest a lakásállomány megújulását tekintve sereghajtók vagyunk. Ausztriában és Csehországban tavaly a tervezettel nagyságrendileg azonos számú lakás épült fel, Lengyelországban és Szlovákiában az engedélyezett lakásépítések 75-85 százaléka készült el, Romániában pedig a 66 százaléka. Ehhez képest Magyarországon csupán a tervezett lakások 46 százalékát tudták felhúzni. Így, miközben Ausztriában a lakásállomány 1,4 százaléka újult meg 2017-ben, és a régiós átlag is 1 százalék körüli, addig nálunk csupán 0,3 százalék a meglévő lakásállományhoz képest átadott újlakások aránya – derült ki az MNB pénteken nyilvánosságra hozott Lakáspiaci jelentéséből.

Az újlakásokra vonatkozó kedvezményes, öt százalékos áfa ugyan ösztönzőleg hatott, és sok új fejlesztőt vonzott a piacra, ám az építőipari kapacitások leterheltsége miatt a projektek jó része csúszott vagy el sem indult. E téren javulás nem is várható: a fővárosban jelenleg zajló újlakás-fejlesztések negyedének elkészültét is már fél évvel arrébb tolták.

A munkaerőhiány egész Európában gondot okoz, ám az Európai Bizottság márciusi felmérése szerint a magyar építőiparban az unió átlagához képest háromszor nagyobb arányban akadályozza a szakemberhiány a termelést. A hazai piacról ugyanis 30-40 ezer szakképzett építőipari munkás hiányzik.

- A munkaerő megvan, csak éppen külföldön dolgozik – jegyezte meg ironikusan pénteki sajtótájékoztatóján Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője. A hazai háztartással rendelkező, de külföldön foglalkoztatott építőipari dolgozók száma jelenleg 25 ezerre tehető – a legtöbben Ausztriában és Németországban vállalnak munkát.

Az országot elhagyók között nagy arányban voltak az idegennyelvet is beszélő, tehetséges szakemberek, így a munkaerő minősége az építőiparban egyértelműen romlott - vélik egyöntetűen az ingatlanpiaci szakemberek. Az építőipari kapacitásoknak ráadásul csupán a 15–20 százaléka jut lakásépítésre, mivel a fejlesztők a magasabb vállalási díjak, a nagyobb méretű beruházási-, és hosszabban tartó munkalehetőség miatt szívesebben fordulnak az állami beruházások, illetve a kereskedelmi ingatlanfejlesztések felé.

A beruházók ebben a helyzetben Budapesten rendkívül kevés, mindössze 400 lakás átadását tervezik 2020-ban, holott jelenleg még 17 ezer új lakás építése folyik. Tervek szerint az idén 8800 lakást adnának át, jövőre pedig 10 ezret. Az építési kedv visszaesésének legfőbb oka az áfa körüli bizonytalanság. Az újlakások 5 százalékos áfája a jelenlegi szabályozás szerint csak 2019 végéig marad, utána ismét 27 százalékra emelkedik, ami önmagában 22 százalékpontos áremelkedést okozna az ingatlanpiacon.

Ráadásul ezzel Magyarországon ismét a régióban a legmagasabbra emelkedne az újlakások áfakulcsa. A környező országok többsége az újlakásokra csökkentett adókulcsot alkalmaz, ami jelenleg Magyarországon és Romániában a legalacsonyabb, Lengyelországban 8, Szlovéniában 9,5, Ausztriában és Szlovákiában pedig az általános áfakulccsal megegyező, 20 százalékos. (Ellentétben Magyarországgal, egyik országban sem ideiglenes jelleggel vezették be a kedvezményt.)

Bár a kormányzat illetékesei részéről eddig legföljebb utalás hangzott el arra vonatkozóan, hogy esetleg felülvizsgálják az áfa-kérdést, a konkrét válasz elől az utóbbi hetekben is arra hivatkozva térnek ki, hogy az új kormány még nem alakult meg. Az ingatlanpiac szereplőiben azonban még él egyfajta várakozás a kedvezményes áfa meghosszabbítása iránt. Nagy Tamás szerint ahhoz, hogy kiszámíthatóan lehessen tervezni, minél hamarabb döntésnek kell születnie az áfa jövőjéről.

Nagyot zuhant az építőipar
A KSH legfrissebb adatai szerint márciusban csak 1,4 százalékos növekedésre volt képes az építőipar, februárhoz képest viszont több mint 10 százalékos csökkenés ment végbe. Egyébként 2016 novembere óta most fordult elő először, hogy az építőipar új szerződéseinek volumene csökkent: éves összevetésben 7,1 százalékkal.
Az új szerződések az épületépítéseknél nőttek, az egyéb építményeknél csökkentek. Utóbbi kategóriába tartoznak az út-, vasút- és közműfejlesztések, amelyek nagy projektek, ezért itt rendre jelentős eltérések lehetnek a havi adatokban – mutatott rá Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője.
Szerinte a beruházók igyekeznek befejezni a már bevállalt munkákat, az újakkal óvatosabban bánnak, mivel a kapacitáshiány továbbra is problémát okoz. Éves szinten továbbra is 10 és 20 százalék közötti bővülésre számít az ágazatban.

Szerző
Témák
KSH MNB lakáspiac