Politikai földindulás Malajziában

Felgyorsultak az események Malajziában egy nappal azt követően, hogy beiktatták miniszterelnöknek az ellenzék vezetőjét, a korábbi miniszterelnök Mahathir Mohamadot. A maláj király ugyanis bejelentette, kegyelmet adott Ibrahim Anvar egykori pénzügyminiszternek, aki 2014 óta volt börtönben. A 71 éves Anvart 2014-ben, állítólagos homoszexualitása miatt ítélték öt éves börtönbüntetésre. Az ország legismertebb politikai bebörtönzöttje volt.

A május 9-én megrendezett parlamenti választás kampányában Anvar természetesen nem vehetett közvetlenül részt, ám felesége, Van Azizah és lánya, Nurul aktívan lépett fel a voksolást megelőzően. A két asszony – az Anvar által irányított Kaedilan párt irányítói – megőrizték parlamenti helyüket és az új, Mahathir által irányítandó kormánykoalícióban is szóhoz jutnak.

Anvar szabadon bocsátásával a kormányalakítás is új lendületet kaphat. Anvar még Mahathir Mohamad miniszterelnöksége alatt, a kilencvenes években töltötte be a pénzügyminiszteri tisztséget, csakhamar azonban szembekerültek egymással. Anvar meghurcolása már ekkor elkezdődött: 1999-ben letartóztatták, szodómia, illetve korrupció vádjával. 2004-ben engedték szabadon. Ezután az Egyesült Államokban oktatott, majd 2006 végén tért vissza a politikába. Mahathir Mohamad és Anvar egykor esküdt ellenségek voltak ugyan, a mostani voksolás előtt azonban szövetséget kötöttek egymással. A megállapodás értelmében az egykori miniszterelnök két évig, 2020-ig marad a kormányfői bársonyszékben, ekkor adná át a hatalmat Anvarnak, aki egyelőre el van tiltva a közhivatalok gyakorlásától.

Utoljára egyébként 1957-ben nyert az ellenzék parlamenti választást Malajziában. Najib Razak hivatalban lévő miniszterelnök, akinek egykor épp Mahathir Mohamad volt a mentora, ugyan megannyi trükkel próbálta megakadályozni az ellenzék mostani győzelmét, a kormányfő – a sorozatos korrupciós ügyek miatt – annyira népszerűtlenné vált, hogy nem tudott a hatalomban maradni. Kiderült, hogy a kormányfő 3,7 milliárd eurónyi összeget tulajdonított el egy állami alapból. Ezért ma már a feledés homályába merül, hogy Mahathir egykor – 22 éven át – vaskézzel irányította országát, és elnyomta az ellenzéket.

Szerző
Témák
Malajzia

Atomalku - Menteni a menthetőt

Publikálás dátuma
2018.05.12. 07:32
INDULATOK - Iráni tüntetők amerikai zászlót és Trump-bábufejet égetnek FOTÓ: AFP/ROUZBEH FOULADI
Az Európai Unió, továbbá Párizs, Berlin és Moszkva is megerősítette pénteken, hogy az amerikai kivonulás ellenére fenn kell tartani az Iránnal kötött atomalkut.

Irán 2015-ben állapodott meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaival - vagyis az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal - továbbá Németországgal és az önálló entitásként fellépő Európai Unióval, hogy legkevesebb tíz évre korlátozza atomprogramját. Cserébe a nemzetközi közösség amely attól tartott, hogy Irán atomfegver megszerzésére törekszik, és emiatt korábban szankciókat léptetett letbe a perzsa állam ellen, e szankciós intézkedések nagy részét az alku létrejötte nyomán feloldotta.

Donald Trump a minap arra hivatkozva mondta fel a megállapodást, és döntött a szankciók amerikai részről történő visszaállításáról, hogy szerinte a megállapodás nem nyújt elég garanciát a világnak, lehetővé teszi, hogy Irán továbbra is uránt dúsíthasson.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kezdeményezésére jövő kedden a megállapodás jövőjéről tárgyal a megállapodást aláíró három uniós ország és Irán külügyminisztere - jelentették be pénteken Brüsszelben. Mogherini már korábban leszögezte: az EU továbbra is elkötelezett a megállapodás fenntartása mellett. Arra szólította fel a nemzetközi közösség többi tagját, hogy az Egyesült Államok kilépésének ellenére is őrizzék meg az egyezményt, amely kulcsfontosságú a közel-keleti térség, Európa, illetve az egész világ biztonsága szempontjából. A főképviselő felhívta a figyelmet arra: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az utóbbi években ellenőrzései során rendre megerősítette, hogy az iszlám köztársaság teljesíti vállalásait.

Ugyancsak pénteken telefonbeszélgetést folytatott egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár. Egyetértettek abban, hogy az egyoldalú amerikai lépés nyomán elvi jelentőségű az iráni atomalku életben tartása. A nap folyamán korábban Putyin Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is eszmecserét folytatott az iráni atomalkuról. A felek között a Kreml szerint egyetértés volt abban, hogy a 2015-ben elfogadott átfogó közös cselekvési terv fenntartása nagy jelentőségű a nemzetközi biztonság szempontjából, és hogy lépéseiket egyeztetniük kell egymással ebben a kérdésben.

Az európai országoknak meg kellene teremteniük gazdasági függetlenségüket az Egyesült Államoktól, és folytatniuk kellene a kereskedelmet Iránnal - mondta eközben Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter az Europe-1 rádióadónak. Le Maire szerint Európának tettekre kell váltania szavait, meg kell teremtenie gazdasági szuverenitását, és nem kellene elfogadnia az Egyesült Államokat a "világ gazdasági csendőreként".

"Az Egyesült Államok vazallusai akarunk lenni, akik annak egy csettintésére engedelmeskednek?" - tette fel a költői kérdést a francia tárcavezető. Elmondta azt is: közvetlen kapcsolatban áll amerikai kollégájával, hogy mentességet szerezzen az Iránnal kereskedő francia vállalatoknak, vagy legalább kitolja a szankciók életbe lépésének időpontját. Ezen kívül brit és német kollégájával együtt tanulmányozzák a lehetséges válaszlépéseket Washington döntésére. Az európai uniós országok szeretnék elérni, hogy vállalataikra más szabályok vonatkozzanak, mint az amerikaiakra, és ne kelljen alávetniük magukat egy harmadik fél által kiszabott szankcióknak. Ezt egy 1996-os szabályozás lehetővé is teszi, amelyet még a kubai embargó megkerülésére hoztak létre az európai országok. Mindazonáltal a rendeletet eddig még sohasem alkalmazták.

Le Maire azt is javasolta, hogy hozzanak létre európai pénzügyi felügyelő hatóságot, amelynek az amerikai igazságügyi minisztériuméhoz hasonló jogkörei lennének a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató külföldi cégek megregulázására.

Az európaiak azonban minden törekvésük ellenére alighanem igen kemény teheráni álláspontra készülhetnek fel a történtek - vagyis az amerikai kivonulás bejelentése - után. A nagyon befolyásosnak tartott Ahmed Hatami ajatollah az iráni tévé által is közvetített pénteki imáján azt hangoztatta: nem lehet megbízni a megállapodás európai aláíróiban sem.

A keményvonalas főpap Izraelt is megfenyegette szónoklatában. "A nyugati nyomásgyakorlás ellenére növelni fogjuk rakétáink csapásmérő képességét (...), hogy Izraelben tudatosuljon, amennyiben ostobán cselekszik, Tel-Avív és Haifa teljesen megsemmisül" - hangoztatta Hatami, miközben az őt hallgató tömeg halált kiáltott az Egyesült Államokra és Izraelre.

Szerző
Témák
Irán atomalku

Atomalku - Menteni a menthetőt

Publikálás dátuma
2018.05.12. 07:32
INDULATOK - Iráni tüntetők amerikai zászlót és Trump-bábufejet égetnek FOTÓ: AFP/ROUZBEH FOULADI
Az Európai Unió, továbbá Párizs, Berlin és Moszkva is megerősítette pénteken, hogy az amerikai kivonulás ellenére fenn kell tartani az Iránnal kötött atomalkut.

Irán 2015-ben állapodott meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaival - vagyis az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal - továbbá Németországgal és az önálló entitásként fellépő Európai Unióval, hogy legkevesebb tíz évre korlátozza atomprogramját. Cserébe a nemzetközi közösség amely attól tartott, hogy Irán atomfegver megszerzésére törekszik, és emiatt korábban szankciókat léptetett letbe a perzsa állam ellen, e szankciós intézkedések nagy részét az alku létrejötte nyomán feloldotta.

Donald Trump a minap arra hivatkozva mondta fel a megállapodást, és döntött a szankciók amerikai részről történő visszaállításáról, hogy szerinte a megállapodás nem nyújt elég garanciát a világnak, lehetővé teszi, hogy Irán továbbra is uránt dúsíthasson.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kezdeményezésére jövő kedden a megállapodás jövőjéről tárgyal a megállapodást aláíró három uniós ország és Irán külügyminisztere - jelentették be pénteken Brüsszelben. Mogherini már korábban leszögezte: az EU továbbra is elkötelezett a megállapodás fenntartása mellett. Arra szólította fel a nemzetközi közösség többi tagját, hogy az Egyesült Államok kilépésének ellenére is őrizzék meg az egyezményt, amely kulcsfontosságú a közel-keleti térség, Európa, illetve az egész világ biztonsága szempontjából. A főképviselő felhívta a figyelmet arra: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az utóbbi években ellenőrzései során rendre megerősítette, hogy az iszlám köztársaság teljesíti vállalásait.

Ugyancsak pénteken telefonbeszélgetést folytatott egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár. Egyetértettek abban, hogy az egyoldalú amerikai lépés nyomán elvi jelentőségű az iráni atomalku életben tartása. A nap folyamán korábban Putyin Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is eszmecserét folytatott az iráni atomalkuról. A felek között a Kreml szerint egyetértés volt abban, hogy a 2015-ben elfogadott átfogó közös cselekvési terv fenntartása nagy jelentőségű a nemzetközi biztonság szempontjából, és hogy lépéseiket egyeztetniük kell egymással ebben a kérdésben.

Az európai országoknak meg kellene teremteniük gazdasági függetlenségüket az Egyesült Államoktól, és folytatniuk kellene a kereskedelmet Iránnal - mondta eközben Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter az Europe-1 rádióadónak. Le Maire szerint Európának tettekre kell váltania szavait, meg kell teremtenie gazdasági szuverenitását, és nem kellene elfogadnia az Egyesült Államokat a "világ gazdasági csendőreként".

"Az Egyesült Államok vazallusai akarunk lenni, akik annak egy csettintésére engedelmeskednek?" - tette fel a költői kérdést a francia tárcavezető. Elmondta azt is: közvetlen kapcsolatban áll amerikai kollégájával, hogy mentességet szerezzen az Iránnal kereskedő francia vállalatoknak, vagy legalább kitolja a szankciók életbe lépésének időpontját. Ezen kívül brit és német kollégájával együtt tanulmányozzák a lehetséges válaszlépéseket Washington döntésére. Az európai uniós országok szeretnék elérni, hogy vállalataikra más szabályok vonatkozzanak, mint az amerikaiakra, és ne kelljen alávetniük magukat egy harmadik fél által kiszabott szankcióknak. Ezt egy 1996-os szabályozás lehetővé is teszi, amelyet még a kubai embargó megkerülésére hoztak létre az európai országok. Mindazonáltal a rendeletet eddig még sohasem alkalmazták.

Le Maire azt is javasolta, hogy hozzanak létre európai pénzügyi felügyelő hatóságot, amelynek az amerikai igazságügyi minisztériuméhoz hasonló jogkörei lennének a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató külföldi cégek megregulázására.

Az európaiak azonban minden törekvésük ellenére alighanem igen kemény teheráni álláspontra készülhetnek fel a történtek - vagyis az amerikai kivonulás bejelentése - után. A nagyon befolyásosnak tartott Ahmed Hatami ajatollah az iráni tévé által is közvetített pénteki imáján azt hangoztatta: nem lehet megbízni a megállapodás európai aláíróiban sem.

A keményvonalas főpap Izraelt is megfenyegette szónoklatában. "A nyugati nyomásgyakorlás ellenére növelni fogjuk rakétáink csapásmérő képességét (...), hogy Izraelben tudatosuljon, amennyiben ostobán cselekszik, Tel-Avív és Haifa teljesen megsemmisül" - hangoztatta Hatami, miközben az őt hallgató tömeg halált kiáltott az Egyesült Államokra és Izraelre.

Szerző
Témák
Irán atomalku