Tetovált lelkek

Publikálás dátuma
2018.05.12 07:45
Mérni a gyökereket
Fotó: /
Az emberi lélek mélybugyraiba vezeti nézőjét a moldáv Alexander Tinei festőművész, aki szerint az alkotás a művész önvizsgálatával kezdődik.

A moldáv Alexander Tinei műtermébe lépve sápadt, elgyötört arcú emberek tekintenek rám, falfehér testükön kék vonalak futnak végig. A képeket nézve a látogató úgy érezheti, hogy az emberi lélek mélybugyraiba száll alá. Tinei ugyanis előszeretettel mutatja meg a lélek bűnökkel terhelt, sebzett oldalát, és nem fél felfedni annak gyengeségeit sem.

Névjegy
Alexander Tinei
Festőművész, Moldáviában született. 2000 óta Budapesten él, nemzetközileg elismert alkotó

Tineit 2000-ben egy amerikai barátja invitálta Budapestre, hogy dolgozzon a belvárosi éttermének galériájában, ahol kiállíthat más moldáv és magyar művészek mellett. Tinei rögtön elfogadta a felkérést, országában ugyanis kevés teret és elenyésző támogatást kap a kortárs képzőművészet. – Moldova mezőgazdasági ország, ahol a művészközösségek csak a helyi értékek bemutatását ösztönzik. Még ma is ez a helyzet – mondja Tinei. A moldáv Édineţ kisvárosában felnőtt művész ráadásul teljesen elzárva érezte magát a kommunizmus évei alatt, de apja házi könyvtárának köszönhetően korán megismerkedett az irodalmi klasszikusokkal és bújta a művészeti albumokat is. A katonaságnál egy festőbarátja ajánlására határozta el, hogy művészeti pályán halad tovább. A képzőművészeti egyetemet elvégezve Szibériában vállalt állást egy művészeti iskolában mint rajztanár, és itt rendezte első kiállítását is. Egy rövidebb moszkvai tartózkodás után visszatért szülővárosába, de hamarosan Magyarország felé vette az irányt.

Csók kékben

Csók kékben

Budapesten Tinei több galériát is felkeresett, de azok sorra elutasították. – Nem bántam, hogy így alakult. Akkor jöttem rá, hogy változtatnom kell a művészetemen – mondja. Az első fordulópontot 2000 nyara hozta el, amikor Tinei ellátogatott az akkor még a Várban működő Ludwig Múzeumba, hogy megnézze az Andy Warhol kiállítást. Tinei nem hitt a szemének, amikor megpillantotta a pop art pápájának ötvenöt eredeti kiállított művét, melyek között az ikonikus Campbell Leveskonzerv, Marilyn Monroe vagy Jackie Kennedy is szerepelt. – Teljesen sokkoltak a képek. Bár a hatvanas években készültek, de sokkal modernebbek mint az én akkori festményeim – emlékszik vissza. Tinei aznap este lehangoltan tért haza lakásába. – Rá kellett döbbennem, hogy unalmas a stílusom, unalmas a gondolkodásom, és ezen sürgősen változtatnom kell – mondja.

A második fordulópontot a német festőművész, Gerhard Richter művészeti albuma jelentette, melyet egy barátja ajándékozott Tineinek. A művész nem értette, hogy Richter miért fest le fekete-fehér fotókat fura, álomszerűen eltorzított formában. Úgy érezte még több nyugati művész munkáját kell megismernie, így sorra látogatta a főváros könyvesboltjait. A kedvence az Írók Boltja volt, melynek emeleti galériáján képes volt órákig bújni a művészeti albumokat. – Moldovában a művészeti képzésem megállt Matisse és Picasso képeinél – mondja Tinei, aki éveket töltött azzal, hogy behozza „lemaradását”. – Budapest számomra maga volt a művészeti akadémia.

Mérni a gyökereket

Mérni a gyökereket

Tinei idővel elhatározta, hogy képeivel a jelenről fog beszélni. Fel kellett azonban tennie magának a kérdést, hogy mely szimbólumok fejezik ki leginkább a kortárs életérzést. A választ számos helyen kereste, divatújságokban, filmekben, reklámokban, kiállításokon, míg végül a Margit-szigeti Palatinus Strandon találta meg. – A medencében szétnézve eszméltem fel, hogy majdnem minden fürdőzőn tetoválás van – mondja Tinei, aki ezután sorra sötétkék színű vonalakkal látta el figurái testét. Festményein a kék vonalak mint artériák húzódtak végig a hófehér karokon, lábakon, vagy borították be a figurák nyakát, orrát, arcuk egyes részeit. Egy 2005-ben megrendezett bécsi kiállításra már többek között tetovált figurákkal is érkezett, melyek később a „védjegyévé” váltak.

Uncle J.

Uncle J.

A testekre rajzolt kék vonalak azonban nem puszta stíluselemként szolgálnak. Amellett, hogy jelzik a jelen atmoszféráját, felfedik a figurák múltban szerzett lelki sebeit, lélekállapotuk zavaros voltát. A hatást csak fokozza, hogy a képeken Tinei megfosztja az alakokat a természetes környezettől, és a valóságból kiszakítva piszkosszürke vagy koromfekete terekbe helyezi őket.

A valós lélekábrázoláshoz azonban a művésznek is fel kellett tárnia saját énjét. – Az alkotás során először magamat kellett megismernem, és félelem nélkül ábrázolnom – mondja Tinei, aki csak ezután tudott kellően belebújni figurái bőrébe. Tinei szerint egy alkotónak fel kell vállalnia saját gyengeségeit, hisz csak így lehet az ábrázolt tárgy kellően hiteles. – Ha pedig egy művész kellően mélyre hatol, az akár gyógyító erejű is lehet.

2018.05.12 07:45

Önrészt szednének a betegektől a fogorvosok

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az alapellátásban dolgozó szakemberek a családi pótlék megkurtításával büntetnénk a gyermekeik fogaival nem törődő szülőket és térítésdíjas kezelésekkel pótolnák a rendelőik működtetéséből hiányzó összeget.
Meglehetősen provokatív javaslattal állt elő Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke. Egyebek mellett azt javasolja a kormányzatnak, hogy vonja meg a családtámogatás egy részét, ha a szülő nem viszi el a gyerekét az iskola fogorvosa által javasolt kezelésre. Azt is indítványozta, hogy a fogászati ellátásból hiányzó összeg pótlására a kormány vezessen be a felnőttek esetében átlagosan 3-4 ezer forintos önrészt a most még térítésmentes kezelésekért. 
Terveik szerint ezt az összeget a páciens visszakapná év végén, ha két szűrővizsgálat között elvégezteti a szükséges fogmegtartó beavatkozásokat.
A drasztikus javaslatokkal az alapellátás érdekvédői azért álltak elő éppen most, mert elvesztették bizalmukat abban, hogy megkapják a kormányzattól a praxisaik rentábilis működtetéséhez szükséges évi mintegy 30 milliárdos többletet.
Nagy Ákos szerint, ha a szülő nem törődik a gyermeke egészségével, az kimeríti a veszélyeztetés fogalmát. Bár az elhanyagolt fogak ugyan nem okoznak azonnal és életveszélyes helyzetet, de visszafordíthatatlan egészségkárosodást okoznak. - Ha megvonják a családtámogatást azoktól, akiknek a gyermeke sokat mulaszt az iskolából, akkor ezt a szankciót ki lehetne terjeszteni azokra a szülőkre is, akik nem vigyáznak gyerekeik egészségére - mondta.
- Van olyan község, ahol ha valaki ünnep- vagy pihenőnapon fűnyírással megzavarja a szomszédja nyugalmát, akkor 200 ezer forintos bírságot kap. Tehát, ha füvet nyírok vasárnap, akkor kaphatok büntetést, de ha elhanyagolom a gyerekem egészségét, akkor ezt senki ne merje szóvá tenni?
- vetette fel Nagy Ákos.
Emlékeztetett arra is, hogy a WHO adatbanknak készített legutóbbi hazai felmérés szerint az öt-hat éves gyerekek 60 százalékának van már szuvas, tömött, vagy eltávolított foga. A 12 éveseknek pedig átlagosan 2-3 rossz vagy kezelt foga van. És hiába ír elő jogszabály félévenként kötelező szűrést a gyerekek számára, a finanszírozási anomáliák miatt, nem minden oktatási intézménynek van fogorvosa. Ott pedig ahol van, gyakran a szülő nem járul hozzá az ellátáshoz, mondván: van saját fogorvosuk, aki kezeli a gyereket. Ha így lenne, akkor a tömött fogak száma emelkedne fiatal felnőtt korra és nem a húzottaké – mondja az orvos. 
- A gyakorlatban a szülők egy része nem nagyon törődik gyereke szuvas fogaival, a szükséges kezelések „elsikkadnak”
- állította Nagy Ákos.
Gyakran maga az iskola sem gondoskodik arról, hogy az osztályok valóban részt vegyenek a vizsgálatokon. Előfordul, hogy egy gyerek más-más orvoshoz tartozik az iskolája és a lakóhelye szerint. Az alapellátó fogorvosok szerint e területen is - éppúgy mint a háziorvosoknál - alkalmazni kellene a kártyarendszert annak érdekében, hogy a szűrést végző orvoshoz kerüljön az ellátási kötelezettség. Így elkerülhető lenne, hogy a több ellátó közül végül senki sem tömi be a gyerekek lyukas fogait. Nagy Ákos elmondta, hogy a fogorvosi praxisoknak novemberben kell csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Ide minden orvosnak rögzítenie kell majd a páciensei, köztük a gyerekek fogászati státuszát, így tudni lehet majd, ki, mikor, nem végeztette el a szükséges kezeléseket a gyermekénél. Nagy Ákos úgy véli, az utóbbi hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy az állam nem tesz pénzt a rendszerbe. - Ennek megfelelően nincs más út, minthogy legyen fizetős a fogászat. Könnyen előfordulhat ugyanis az, ami Angliában történt a kétezres évek elején: egyszerre álltak föl az állami ellátórendszerben dolgozó fogorvosok, mert képtelenek voltak az elvárt kezeléseket a kapott finanszírozásból elvégezni.
A javasolt 3-4 ezer forintos térítési díj még mindig jóval kisebb összeg, mint a magánorvosi kezelés, és a pénz visszajár, ha valaki elég gondos és törődik az egészségével
- mondta.
Most egyébként a lakosság 20 százaléka, zömében a 20-32 évesek járnak rendszeresen legalább évente egy alkalommal szűrésre. A magyarok 70 százaléka viszont csak akkor megy el a fogorvosi rendelőbe, ha már nagyon fáj a foga. Ezen szeretnék változtatni – hangsúlyozta Nagy Ákos. – Miután az általunk elképzelt rendszerben a páciens az orvosnak fizetné a díjat, aki ezt az összeget közvetlenül fölhasználhatná a praxisa fönntartására, az egészségtudatos lakosság viszont a közkasszából kapná vissza a saját maga által korábban befizetett önrészt – így a körzetek finanszírozási többlethez jutnának. - tette hozzá. A szövetségi elnök azt is megjegyezte:
a páciensek többsége nem tudja mi jár ingyen, a praxisok pedig a pénzhiány miatt nem tartják be a szabályokat.
Ellenőrzés nincs, szankció nincs – ez így egy egészen elképesztő korrupciós nyomás a fogorvosokon – mondta Nagy Ákos, és azt is hozzátette: a szabályozott, ellenőrzött rendszer valamennyiünk érdeke. És ha ezt nem elég elmondani, akkor lépnünk kell valamit.
Szerző
2018.08.21 07:30
Frissítve: 2018.08.21 07:30

Tovább tombol a hőség – Másodfokú figyelmeztetéseket adtak ki

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Akár 35 fokot is mérhetünk kedden, csak helyenként alakulhat ki zápor, zivatar.
A fővárosra és Pest, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is másodfokú figyelmeztetést adott ki kedd reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), az érintett területeken a napi középhőmérséklet 27 fok felett valószínű. Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Veszprém megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. 
Az előrejelzés szerint a sok napsütés mellett gomolyfelhő-képződésre is számíthatunk, amelyből a déli óráktól egy-egy helyen zápor, zivatar is kialakulhat. A légmozgás többnyire mérsékelt marad, átmeneti szélerősödés csak zápor, zivatar környezetében lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 35 fok között alakul, késő estére 23 és 28 fok közé hűl le a levegő.
2018.08.21 07:06
Frissítve: 2018.08.21 07:06