Előfizetés

Sneider Tamással jön a "radikálisan elvhű" Jobbik

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2018.05.12. 15:45
A radikális utód a néppárti előddel Fotó: Facebook/Sneider Tamás
Szoros versenyben, de érvényesült a papírforma: a Jobbik tisztújításán Sneider Tamást választották elnökké.

Radikálisan elvhű, módszereiben és retorikájában néppárti, a szociális kérdéseket központba helyező közösségként folytatjuk küzdelmünket a közjóért – ígérte Sneider Tamás arra az esetre, ha a Jobbik elnökévé választják.

Lehetőséget kapott rá, hogy tartsa a szavát: a párt szombati, zárt ajtók mögött megrendezett kongresszusán a küldöttek többsége őt támogatta. Sneider Tamás a szavazatok 54 százalékát, Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere a 46 százalékát kapta.

Vona Gábor lemondása után a Jobbikban erősen kacérkodtak a társelnöki rendszer bevezetésével, aztán – a tagság ellenállása miatt – elvetették az ötletet. Az alapszabály módosításával ugyanakkor létrehozták az elnökhelyettesi tisztséget. Sneider a nemrég frakcióvezetővé is megválasztott Gyöngyösi Mártont szeretné helyettesének.

Vona beszéde
Mirkóczki Ádám szóvivő közlése szerint Vona Gábor volt pártelnök is beszédet mondott a kongresszuson. Vona „higgadtan, kritikus és tényszerű" értékelést tartott. A Jobbik választási eredményét nem, legalábbis elsősorban nem a néppártosodásnak, hanem „sok minden másnak" tulajdonította – mondta a szóvivő.

A kongresszus az elnökhelyettes, majd az alelnökök megválasztásával folytatódik. Ami az országos választmányi elnöki tisztségét illeti, Szabó Gábor pártigazgatónak nem akadt kihívója: egyedül érte el a hivatalos jelöltséghez szükséges támogatást.

A hat alelnöki posztra viszont tizennégyen pályáztak. Annyi biztos, hogy lesznek változások. Az eddigi alelnökök közül – az elnökválasztási csatát elvesztő Toroczkai Lászlón kívül – Janiczak Dávid ózdi, valamint Fülöp Erik tiszavasvári polgármester is hiányzik a jelöltek sorából.

A Jobbik tisztújítási kampánya elég csúnyára sikeredett. Novák Előd például, bár megkapta a kellő számú jelölést az alelnöki tisztségre, a közösségi oldalán bejelentette visszalépését. Hivatkozása szerint „habonyi módszereket folytatva" kampányoltak ellenük a Jobbikon belüli riválisok. A „pártközpontból" azt is terjesztették, hogy ő irányítja feleségét, a Toroczkai elnökhelyetteseként induló Dúró Dórát. Novák azért lépett vissza, mert nem akarta, hogy a „hazug vádak" gyengítsék a Toroczkai-Dúró páros esélyeit.

Jelölési szabályok
Elnökjelöltnek és országos választmányi elnökjelöltnek hivatalosan az a személy válhatott, aki a helyi szervezetektől beérkezett jelölések legalább 20 százalékát szerezte meg. Elnökhelyettes-jelöltként az indulhatott a tisztújításon, aki minimum 15 százalékos, míg alelnökjelöltként az, aki legalább 10 százalékos támogatási arányt szerzett meg.

Toroczkai László arra panaszkodott, hogy újra karaktergyilkosság folyik ellene, az elnökválasztási kampányban „most éppen Fidesz-ügynöknek hazudnak. Teszik ezt olyanok, akik a Jobbik pénzéből élnek." Toroczkai tudatos csúsztatásnak nevezte azt az ellenfelei által híresztelt állítást, hogy a vérbíró Tutsek Gusztáv a nagyapja lett volna. Valójában a dédnagyapja volt, Toroczkai születése előtt hét évvel, „az én családomtól távol halt meg. A vérrokonságon kívül semmi közünk nem volt hozzá".

Sneider Tamás is „habonyi méregkeverőket" emlegetett, csak éppen ő nem a párton belüli ellenlábasok, hanem a kormánypárti sajtó magatartását kifogásolta. „A Ripost, a Lokál és a többi fideszes bulvárlap jól láthatóan ellenem lobbizik, de őszintén szólva zokon is vettem volna a fideszes sajtó támogatását" – írta Sneider a Facebookon, még mielőtt a Jobbik elnökévé választották.

Kiderült, mitől "földrengésálló" a pisai ferde torony

Publikálás dátuma
2018.05.12. 13:11
Illusztráció: AFP
Ugyanannak a laza talajnak tulajdonítható a pisai ferde torony "földrengésállósága", mint amelyik a torony süllyedését és dőlését idézte elő több száz évvel ezelőtt - írta az MTI olasz és brit mérnökök felfedezéseit ismertetve.

A világhírű műemlék nem sokkal építésének kezdete, 1173 után elkezdett dőlni a laza talajréteg és a rosszul lefektetett alapok miatt, dőlésszöge elérte az 5,5 fokot, ennek ellenére az 58 méter magas torony legalább négy pusztító földrengést túlélt épségben 1280 óta - emlékeztetett a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A mérnököket régóta foglalkoztatja a kérdés, miért élhette túl az erős földrengéseket a pisai ferde torony. Az építmény sebezhetősége miatt a szakemberek úgy vélték, hogy már egy mérsékelt földrengésnek súlyos károkat kellene okoznia az épületben, sőt akár romba is dönthetné azt. A Római Tre Egyetem és a Bristoli Egyetem tudóscsoportja megtalálta a választ: a dinamikus talajszerkezet-kölcsönhatás (DSSI) jelenség áll a rejtély hátterében. A talaj és a szerkezet kölcsönhatása egy érintkezési probléma a talaj felszíne és a szerkezeti elemek között.

A kutatócsoport tanulmányozta a rendelkezésre álló szeizmológiai, geotechnikai és szerkezeti információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a torony nagy magassága és szilárdsága együtt a talaj lazaságával jelentős mértékben módosítja az épület vibrációs sajátosságait oly módon, hogy a torony nem rezonál a földrengés talajmozgásával. Ez a pisai torony fennmaradásának kulcsa - olvasható a Bristoli Egyetem közleményében. "Ironikus, hogy ugyanannak a talajnak tulajdonítható az, hogy a pisai ferde torony túlélte a földrengéseket, mint amelyik az épület instabilitását okozta, és annak idején majdnem a ferde torony összeomlását idézte elő - közölte George Mylonakis, a Bristoli Egyetem professzor, a talaj-szerkezet kölcsönhatás szaktekintélye.

A kutatók eredményeiket a földrengésállóság tervezés szakembereinek 16. európai konferenciáján mutatják be jövő hónapban a görögországi Thesszalonikiben.

Szezonja van – Együnk spárgát!

Publikálás dátuma
2018.05.12. 12:10
Illusztráció: pexels.com
A hosszú tél utáni friss zöldségek egyike a spárga, ami finom íze mellett számos jótékony hatással is rendelkezik. Szezonja rövid ideig, alig három hónapig tart, ezért ne sokat várjunk a fogyasztásával.

A spárga valójában a fokhagyma távoli rokona, ám vele ellentétben nagyon magas a klorofiltartalma. A föld alatt lévő, megvastagodott hajtását fogyasztjuk, amely leginkább egy megnyúlt csírára hasonlít. Innen ered a spárga népies „csirág” elnevezése. Levelei alatt szívesen tanyáznak a vadnyulak, ezért nyúlárnyéknak is hívjak.

Fiatalon tart és tisztít

A spárga segít pótolni a télen összeszedett vitaminhiányt. Gazdag növényi rostokban, nagy mennyiségben tartalmaz folsavat, A-, valamint B-vitaminokat, kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, sok káliumot, ami erősíti az izomzatot és a szívet. Hatékony vízhajtó, ami szintén jó hatással van a helyes szívműködésre, hiszen a szervezetben felhalmozódó pangó víz keringési zavarokat, valamint magas vérnyomást okozhat. Antioxidánsai révén a spárga az egyik leghatékonyabb öregedésgátló zöldség, értékes hatóanyagai segítenek megkötni a szabad gyököket, ezáltal a gyulladások és érrendszeri elváltozások kialakulásának megakadályozása mellett, a daganatok megjelenését is gátolhatja. A spárgában található aszparagin −aminosav− segíti a szervezetet, hogy a felesleges nátriumtól megszabadulhasson. Minden jel arra mutat, hogy a spárga fokozza az inzulin termelődését, ezáltal szabályozza a vércukorszintet – olvasható a Vitalitás Magazinon.

Ideális étel: lédús, jól emészthető rostok alkotják a szárát. A hajtások A-, B1-, B2-, C- és E-vitaminban, folsavban gazdagok. Sok értékes aminosavat is tartalmaz, viszont 100 gramm spárgába mindössze 20 kalória szorult. Kifejezetten kevés, csak 2 gramm szénhidrátot tartalmaz.

Egyes betegségek esetén mértéket kell tartani

Magas purintartalma fokozhatja a veseproblémák, köszvény, hólyaghurut, prosztatagyulladás, vesekő tüneteit. Ennek megelőzése érdekében, fogyasszunk mellé C-vitaminban és magnéziumban gazdag ételeket, vagy táplálékkiegészítőket. Nem tudják pontosan, miért, de a spárgaevők mintegy felénél a vizelet az étel elfogyasztása után jellegzetesen erős szagúvá válik.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Leggyakrabban zöld és fehér spárgával találkozunk, de van lila és sárga színű is. A zöld spárga klorofillban gazdag, több benne a C-vitamin és a karotin, mint világos változatában, ezért táplálékként is értékesebb. A legjobb része a feje, ez a legpuhább és a legízletesebb. A szár lenti részei rostosabbak, külsők enyhén kesernyések lehetnek. A világos színű sípokat a fejtől haladva lefelé vékonyan meg kell hámozni, a zöld spárgánál ez nem mindig szükséges. Az enyhén keserű ízt a cukros, enyhén citromos, sós, vajas vízben főzés eltünteti. Az erős mellékíz azonban semmilyen trükkel nem tüntethető el, akkor csak a hajtások hegyét érdemes felhasználni, mert ehetetlen lesz az ételt. A világos spárga 15-20, a zöld színű kevesebb, 10-15 perc alatt fő enyhén acélosra.

Jó tudni!

A friss növény nedves konyharuhába csavarva 2-3 napig is eláll a hűtőben. A zöld spárgát legjobb függőlegesen vízbe állítva a hűtőbe tenni. A barnás elszíneződés és a szár üregessége is rossz jel: arra utal, hogy a növény nem friss, már kiszáradt. A szár törékeny, hajlításra elpattan, körömmel be lehet hasítani. Ha gumiszerűen belapul vagy behajlítható, az már a fonnyadás jele. Halványbarna, zsenge gombás réteg boríthatja, amely élvezeti értékét nem befolyásolja, sőt a megfelelő kezelés jele. A virágzásnak indult fejek vagy a görbe szárak nem változtatnak az ízén.

Már a görögök is

Mintegy 2500 évvel ezelőtt már minden bizonnyal a görögök is számon tartották, sőt a nevét is nekik tulajdonítják, az "asparagos" szó ugyanis görögül fiatal hajtást, nyelet jelent. Első írásos nyoma Hippokrátesz munkájában lelhető föl az i.e. 460-370 körüli időből. Főként gyógyhatása miatt tartották becsben, nem volt mindennapi eledel. Fogfájásra, méhcsípés kezelésére alkalmazták, ismert volt vízhajtó hatása is. Ételalapanyagként a rómaiak kezdték használni, amiről egy fennmaradt termesztési útmutató tanúskodik az i.e. 200-ból. Ők terjeszthették el Európában és a keresztes hadjáratokból visszatérők is hoztak magukkal aszparáguszmagokat. A XVI. és XVII. századtól kezdve jelent meg termesztett kerti növényként – írja a HáziPatika.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

 Sok és olcsó a spárga

Idén a márciusi tél miatt későn kezdett érni a spárga, majd a hirtelen jött melegben a folyamat felgyorsult, emiatt – a nemzetközi piacon is - komoly túlkínálat alakult ki, az árak kifejezetten alacsonyak – mondta a Népszavának  Hunyadi Istvána Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója. A hazai spárga 95 százaléka exportra, főleg Németországba megy, ahol több mint 23 ezer hektár spárgatermő terület van, de mivel a magyar korábban érik, a német fogyasztók örömmel megveszik.

Idén azonban a német spárgaültetvények is hamarabb fordultak termőre. Az ottani vásárlók, ha tehetik, a hazai termékeket részesítik előnyben, a magyarra kevesebb az igény. A FruitVeB szakmai vezetője elmondta, problémát okoz az is, hogy a hirtelen érkezett meleg időjárás gyorsan "öregíti' is az állományt. "A termelők nem tudják olyan gyorsan betakarítani, mint amilyen ütemben változik a minősége. Hamar fásodik, sőt akár virágot is hoz, azt pedig már be sem lehet takarítani." A folyamatot nem lehet lassítani, de a jövő hétre jósolt hűvösebb kicsit talán segíthet. Hunyadi István jelezte, volt olyan termelő, aki a termőterületén lévő spárga felét otthagyta, mert nincs, aki betakarítaná, de ha lenne is munkaereje, nem érdemes leszedni, mert nem kapja meg a piacon azt az árat, amivel a költségeit fedezné. 

Egy csomag spárga aktuális ára az osztálytól és a vásárlási helytől függően nagyjából 500 forint körül van.