Titokzatos gonosz szennyezi a különböző tejeket

Publikálás dátuma
2018.05.12 21:28
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Vizsgálatot indított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szennyezett tejtermékek miatt, mert egyes üzletláncok bizonyos UHT termékeit szándékosan szennyezhette valaki; egyben a hivatal arra kéri a fogyasztókat, hogy vásárláskor minden esetben ellenőrizzék a termékek csomagolásának sértetlenségét.

A Nébih  közleményében ismerteti: az ügyfélszolgálatra bejelentés érkezett arról, hogy több üzletlánc csomagolt termékei esetében, feltehetően gazdasági kár okozása miatt, szennyezés történhetett. 

Az érintett üzletláncok, a Nébih és a nyomozóhatóság között folyamatos a kapcsolattartás a probléma kezelése érdekében - jelezte a hivatal, konkrét cég említése nélkül. Hozzátette: a szennyezéssel esetlegesen érintett termékeket az élelmiszer-vállalkozások azonnal visszahívták a forgalomból.


Az ügyben a nyomozóhatósági vizsgálat folyamatban van, a Nébih addig, amíg a szándékosság nem zárható ki, a problémát súlyosnak tekinti. Felhívták a vásárlók figyelmét arra, hogy a tejtermékek esetében fokozottan figyeljenek a csomagolás sértetlenségére, és csak ennek ellenőrzése után vásárolják meg, illetve fogyasszák el az adott élelmiszert.

Szerző
2018.05.12 21:28
Frissítve: 2018.05.12 21:57

Már a közszolgálati egyetemnek is feltűnt, hogy valami nincs rendben a sajtó szabadságával

Publikálás dátuma
2018.12.10 07:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Sajtószabadság nélkül nincs szabad demokrácia, írja a 2018-as Jó Állam jelentés, és emlékeztet: Magyarországon évről évre rosszabb a helyzet. Egyébiránt viszont minden egyre jobb az országban.
Váratlan dolog került a kormány számára készített Jó Állam 2018 jelentésbe, melyet - hogy így értékeljék az állam működését - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai állítottak össze. Mint az mfor.hu kiszúrta, a jelentés ugyanis a sajtószabadságot méltatja.
"A sajtó- és szólásszabadság teljes körű érvényesülése nélkül nem beszélhetünk szabad demokráciáról sem, mert a választópolgárok nem jutnak hozzá a politikai álláspontjuk kialakításához szükséges valós információkhoz"
- olvasható a jelentésben. A sajtószabadsággal kapcsolatos megállapítások a Demokrácia fejezetben kaptak helyet. A fejezet szerzői pedig arra is felhívják a figyelmet: a vonatkozó nemzetközi mérések adatai alapján 2013 óta romló tendencia figyelhető meg a magyar sajtó szabadságát illetően. Az ezt mérő index évről évre egyre alacsonyabb értékeket mutat: míg 2012-ben még 74,5, néhány évvel később, 2017-ben már csak 64,5 ponttal jellemezték a hazai sajtószabadság szubjektív megítélését. A kiadvány azt is hozzáteszi,
"a visegrádi országok közül az összevont mutatók alapján hazánk teljesít a leggyengébben".
2017-esnél persze nem érhetőek el frissebb adatok, minthogy az idei év még nem ért véget. De a trend nem látszik megfordulni - elég csak a november végén felállt fideszes médiagólemre gondolni, a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítványra (KESMA), ami egyetlen kézbe fogta össze a megszámlálhatatlan kormány-hű sajtóterméket. A KESMÁ-t kénytelen volt nemzetstratégiailag kiemelt státuszúvá nyilvánítani Orbán Viktor, hogy megmenekülhessen a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata elől.
A kormány politikáját nem csak képzésével, de szellemiségével is támogató NKE munkatársai a sajtószabadságot leszámítva, egyáltalán nem ütöttek meg kritikus hangot kiadványukban. A Jó Állam 2018 bővelkedik olyan megállapításokban, mint hogy nőtt a létbiztonság és jogbiztonság, az átláthatóság, erősödött az egészségügy helyzete és csökkent a társadalmi kirekesztettség. A már-már utópisztikus állapotokat lefestő dokumentum letölthető innen.
2018.12.10 07:51

Központosítanák a háziorvoslást

Publikálás dátuma
2018.12.10 06:00

Fotó: / Németh András Péter
Megkezdődhet az államosítás előkészítése az alapellátásban is – derül ki a szaktárca lapunk birtokába került koncepciójából.
A háziorvosi rendszer átfogó átalakítására készül a kormány. Központosítanák a háziorvosok, a védőnők, az alapellátó fogorvosok szakmai irányítását és felügyeletét is – olvasható a Népszava birtokába került előterjesztésben. Az alapellátás új országos központot kapna, valamint valamennyi járásban létrehoznák az úgynevezett állami fenntartású és irányítású egészségügyi központokat. Ezekben az új egészségházakban alap- és a szakellátó orvosokat is elérhetne a lakosság. A tervek szerint a területen dolgozó háziorvosok, ha van egyéb szakvizsgájuk is, azt itt szakorvosként hasznosíthatnák. (Megjegyzendő: a háziorvosok zömének belgyógyász vagy foglalkozás egészségügyi szakvizsgája van, azaz meglehetősen szűk szakmai palettát képesek lefedni. Így a szakrendelések teljes spektrumának biztosításához egyéb helyekről is kell hozni szakorvost.) A most tervezett Járási Egészségügyi Központokkal kapcsolatban több szakértő is azt állította lapunknak: ha ezeket létrehozzák, akkor megkezdődhet az alapellátás államosításának előkészítése. Folytatás a 2. oldalon
Komáromi Zoltán háziorvos, az MSZP-Párbeszéd szakértője – nem vitatva, hogy akár jót is hozhat a tervezett változás –, azt mondta: a koncepcióban még sok részlet tisztázatlan, így nem tudni például,  átvennék-e a járási központok a meglévő praxisok feladatait, vagy azok mellett jönnének létre. Hozzáfűzte: az alapellátási ügyeletet már most is jobb lenne járásonként szervezni. Miután azonban az alapellátás most a helyhatóságok feladata, elkerülhetetlen az önkormányzati törvény módosítása. Ahhoz viszont 1990 óta egyetlen kormány sem mert érdemben hozzányúlni. A szakember úgy vélte: kétségtelen, hogy a helyhatóságok egy része biztosan örömmel szabadulna a feladattól, mert most az csak nyűg a nyakukon. Viszont sok helyen presztízskérdés, hogy az önkormányzat "uralkodjon" az egészségügyi szolgáltatókon, és azokat akár a saját politikai céljaira is használhassa. Elég, ha csak a tardi háziorvos esetét idézzük fel, akit lassan több mint tíz éve nem enged dolgozni saját praxisában a helyi politika – mondta Komáromi. Emlékeztetett arra is, hogy az országban számos olyan orvos akadt, aki hiába vett meg egy praxist, soha nem kerülhetett betegei közelébe, mert az önkormányzat nem írta alá a szerződését. Komáromi Zoltán szerint kérdéses, hogy a járási központokban is dolgozó háziorvosok, hogyan látják majd el az ottani munkájukat a saját körzetük mellett. A kormányzati javaslat újraszervezné az alapellátási ügyeletet is. Így például az Országos Mentőszolgálattal közös diszpécserrel működtetnék a háziorvosi ügyeleteket is. Szigorúan lehatárolnák a háziorvosok által még ellátható, illetve a sürgősségi ellátás körébe tartozó feladatokat. S megreformálnák a most csak hellyel-közzel biztosított fogorvosi ügyeleteket is. – Kettős játszmába kezdett az egészségpolitika – állította a kormányzati koncepció kapcsán Drajkó Zsombor egészségügyi közgazdász, aki szerint a kabinet pontosan felismerte, hogy a sürgősségi- és az alapellátásban muszáj tenni valamit. Ám a mostani tervek nem illeszkednek a jelenlegi ellátórendszerbe. Például a tervezett járási egészségházak szerepe, feladatköre nem kellően tisztázott, nem tudni, kiegészítőként vagy helyettesítőként lépnének be a rendszerbe. De az sem látszik, honnan lesz oda orvos, egyéb szakember vagy hogyan jutnak el 40-50 kilométerről oda a betegek. Lesz-e út, megfelelő, olcsó közlekedés odáig. A szakember szerint ahány szögből csak vizsgálja az elképzelést, annyi ponton „vérzik” az egész vízió. A még nem nyilvános kormányhatározat szerint a program részleteit jövő február végig kell kidolgoznia a humánminiszternek. A tárca vezetője számára egyebek mellett előírják azt is, hogy alakítson munkacsoportot a Belügy-, és a Pénzügyminisztériummal közösen az új Járási Egészségügyi Központok megszervezésére, valamint az alapellátási ügyeleti rendszer újratervezésére.

Szűrni, de miből?

A javaslat készítői továbbra is ragaszkodnának ahhoz, hogy a háziorvosok minél kevesebb beteget küldjenek tovább a költségesebb szakorvosi, kórházi rendszerbe. A betegségek 70-80 százalékát ugyan most is az alapellátók regisztrálják először, de a háziorvosok gyakran már csak akkor szűrnek, amikor a pácienseiknek már panaszaik vannak. Vagyis megelőzésre, a nagyobb baj elkerülésére szinte esély sincs. Ezért a hatékonyabb szűrés, és a gyors, pontos diagnózis érdekében a praxisokban jelentős informatikai és egyéb eszközfejlesztést javasolnak a koncepció készítői. Arról viszont nincs egy szó sem az anyagban, hogy erre mekkora forrást szánna az állam, és pontosan milyen gépek vásárlását szorgalmazzák

Szerző
2018.12.10 06:00
Frissítve: 2018.12.10 06:00