Meghalt Choli Daróczi József

Publikálás dátuma
2018.05.12 21:49
Fotó: youtube.com
Fotó: /
Életének 79. évében elhunyt Choli Daróczi József cigány író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő, újságíró – tudatta a szomorú hírt a család a RomNet-tel. A magyarországi cigány közélet egyik legismertebb alakja 1939. május 26-án született a Hajdú-Bihar megyei Bedőn, a halál 2018. május 12-én, szombat délután ragadta el.

Choli az első két általános iskolai osztályt még román nyelvű iskolában járta, majd ’48-tól magyar nyelvű osztályba került. Nagy hatással volt rá általános iskolai tanára, Sóvágó Gizella, aki nemcsak tanára volt, hanem példaképe is.Szülőfaluját tizenévesen nővérével együtt elhagyta, az útkeresés időszaka következett. Erről Choli így vall: „Attól kezdve egy csomó véletlenen múlott az egész, hogy én most nem alkoholista utcaseprő vagyok…” Az ötvenes években a fiatalok zöme nagyobb városokban vállalt munkát. Főleg építkezéseken és a vasútnál foglalkoztatták őket. Choli így került a 25. számú Állami Építőipari Vállalatba segédmunkásnak. A faji megkülönböztetéssel először a munkásszállón találkozott.

Dolgozott a Tatabányai Bányászati Tröszt munkásaként is, itt az egyik bányásztársa a jobb és könnyebb élet reményét vázolta fel neki, ajánlata a disszidálás volt. Szombathely mellett kísérelték meg a szökést, aminek az lett az eredménye, hogy társa aknára lépett és megsebesült, Cholit is elkapták, letartóztatták. 10 hónapos börtönbüntetést kapott. A politikai foglyok közé rakták, Antall József volt miniszterelnökkel került egy cellába. A hatvanas évek elejére családja felköltözött Budapestre. Szabadulása után követte őket.

Segédmunkás lett a Csepel Vas- és Fémművekben. Choli esti tagozaton hamar elvégezte a nyolc osztályt. Így emlékszik erre az időszakra: „… hatodikban-hetedikben-nyolcadikban megtanultam tanulni, és sok mindent megtanultam, de azt nem, hogy mi is az a kvantummechanika. Továbbra is hallgatnom kellett, mint a kuka, ha a szó erre terelődött.” A Kossuth Lajos Gépipari Technikum öntőipari szakán megtudta, hogy a kvantummechanika mit is jelent pontosan, ezirányú érdeklődése meg is szűnt: „Fizika és kémia összekapcsolva, persze végül megtudtam mi az a kvantummechanika, akkor már rögtön nem is érdekelt.” Átjelentkezett a Jedlik Ányos Gimnáziumba, ahol nyomban második osztályban kezdhetett.

Élete következő sorsfordító eseménye egy irodalmi röpdolgozat írásakor történt. József Attila anyaversei volt a téma. Ekkor Choli már nagy érdeklődést mutatott az irodalom iránt, különösen nagy hatással volt rá József Attila, akinek verseskötete mindig a táskájában lapult. A dolgozat nem jelentett problémát számára, amikor befejezte, elővette József Attila kötetét és elkezdte papírra vetni élete első műfordítását. Ezután folyamatosan publikált a Nagyvilág, Világosság című lapokban. Első önálló szerkesztésű kötete 1979-ben jelent meg Uzhe Jilesa, Tiszta szívvel címmel, majd a Fekete korall, ami cigány költők antológiáját tartalmazza.

Choli Daróczi József 1975 óta tagja a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, szerkesztette a Romano Nyevipe, az Amaro Drom és a Rom Som nevű lapokat. Számos publikációja, verse jelent meg cigány és magyar nyelven egyaránt. A Cigány-magyar kisszótár, a lovári nyelvkönyv – Zhanes romanes? - megjelenésükkor egyedülállónak számítottak. Elsőként fordította le a Biblia Újszövetségi részét cigány nyelvre.

Palkó Magda, a Világosság című folyóirat főszerkesztője megkérdezte Cholitól, hogy akar-e cigánygyerekeket tanítani. Így indult el a pedagógusi pályán. 1972-ben az újpalotai „Lila” iskola tanítója. Mivel képesítés nélküli tanítóként csak három évet lehetett dolgozni, ezért célszerűnek látott elvégezni egy pedagógusképző főiskolát. A diploma megszerzése után népművelőnek hívták, amely állás betöltéséhez egy újabb képesítést kellett megszereznie. A Csavargyár utcai munkásszálló kulturális igazgatója lett, mintegy 2500 fő művelődéséért vált felelőssé.

1985-86-ban a Pozsgay-féle Hazafias Népfront felügyelete alatt működő Országos Cigánytanács vezetője lett Choli Daróczi. 1987-88 a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkára, majd a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetség elnöke. Majd a X. kerületi Cigány Koordinációs Bizottság titkára lett, rendszerváltás után a X. kerületi Cigány Önkormányzat elnöke. A pedagógus pályára 1994-ben tért vissza, a Zsámbéki Apor Vilmos Főiskola adjunktusaként dolgozott, romológiát, cigány nyelvet, történelmet tanított. Innen vonult nyugdíjba.

Szerző
2018.05.12 21:49
Frissítve: 2018.05.12 21:51

Önrészt szednének a betegektől a fogorvosok

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az alapellátásban dolgozó szakemberek a családi pótlék megkurtításával büntetnénk a gyermekeik fogaival nem törődő szülőket és térítésdíjas kezelésekkel pótolnák a rendelőik működtetéséből hiányzó összeget.
Meglehetősen provokatív javaslattal állt elő Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke. Egyebek mellett azt javasolja a kormányzatnak, hogy vonja meg a családtámogatás egy részét, ha a szülő nem viszi el a gyerekét az iskola fogorvosa által javasolt kezelésre. Azt is indítványozta, hogy a fogászati ellátásból hiányzó összeg pótlására a kormány vezessen be a felnőttek esetében átlagosan 3-4 ezer forintos önrészt a most még térítésmentes kezelésekért. 
Terveik szerint ezt az összeget a páciens visszakapná év végén, ha két szűrővizsgálat között elvégezteti a szükséges fogmegtartó beavatkozásokat.
A drasztikus javaslatokkal az alapellátás érdekvédői azért álltak elő éppen most, mert elvesztették bizalmukat abban, hogy megkapják a kormányzattól a praxisaik rentábilis működtetéséhez szükséges évi mintegy 30 milliárdos többletet.
Nagy Ákos szerint, ha a szülő nem törődik a gyermeke egészségével, az kimeríti a veszélyeztetés fogalmát. Bár az elhanyagolt fogak ugyan nem okoznak azonnal és életveszélyes helyzetet, de visszafordíthatatlan egészségkárosodást okoznak. - Ha megvonják a családtámogatást azoktól, akiknek a gyermeke sokat mulaszt az iskolából, akkor ezt a szankciót ki lehetne terjeszteni azokra a szülőkre is, akik nem vigyáznak gyerekeik egészségére - mondta.
- Van olyan község, ahol ha valaki ünnep- vagy pihenőnapon fűnyírással megzavarja a szomszédja nyugalmát, akkor 200 ezer forintos bírságot kap. Tehát, ha füvet nyírok vasárnap, akkor kaphatok büntetést, de ha elhanyagolom a gyerekem egészségét, akkor ezt senki ne merje szóvá tenni?
- vetette fel Nagy Ákos.
Emlékeztetett arra is, hogy a WHO adatbanknak készített legutóbbi hazai felmérés szerint az öt-hat éves gyerekek 60 százalékának van már szuvas, tömött, vagy eltávolított foga. A 12 éveseknek pedig átlagosan 2-3 rossz vagy kezelt foga van. És hiába ír elő jogszabály félévenként kötelező szűrést a gyerekek számára, a finanszírozási anomáliák miatt, nem minden oktatási intézménynek van fogorvosa. Ott pedig ahol van, gyakran a szülő nem járul hozzá az ellátáshoz, mondván: van saját fogorvosuk, aki kezeli a gyereket. Ha így lenne, akkor a tömött fogak száma emelkedne fiatal felnőtt korra és nem a húzottaké – mondja az orvos. 
- A gyakorlatban a szülők egy része nem nagyon törődik gyereke szuvas fogaival, a szükséges kezelések „elsikkadnak”
- állította Nagy Ákos.
Gyakran maga az iskola sem gondoskodik arról, hogy az osztályok valóban részt vegyenek a vizsgálatokon. Előfordul, hogy egy gyerek más-más orvoshoz tartozik az iskolája és a lakóhelye szerint. Az alapellátó fogorvosok szerint e területen is - éppúgy mint a háziorvosoknál - alkalmazni kellene a kártyarendszert annak érdekében, hogy a szűrést végző orvoshoz kerüljön az ellátási kötelezettség. Így elkerülhető lenne, hogy a több ellátó közül végül senki sem tömi be a gyerekek lyukas fogait. Nagy Ákos elmondta, hogy a fogorvosi praxisoknak novemberben kell csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Ide minden orvosnak rögzítenie kell majd a páciensei, köztük a gyerekek fogászati státuszát, így tudni lehet majd, ki, mikor, nem végeztette el a szükséges kezeléseket a gyermekénél. Nagy Ákos úgy véli, az utóbbi hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy az állam nem tesz pénzt a rendszerbe. - Ennek megfelelően nincs más út, minthogy legyen fizetős a fogászat. Könnyen előfordulhat ugyanis az, ami Angliában történt a kétezres évek elején: egyszerre álltak föl az állami ellátórendszerben dolgozó fogorvosok, mert képtelenek voltak az elvárt kezeléseket a kapott finanszírozásból elvégezni.
A javasolt 3-4 ezer forintos térítési díj még mindig jóval kisebb összeg, mint a magánorvosi kezelés, és a pénz visszajár, ha valaki elég gondos és törődik az egészségével
- mondta.
Most egyébként a lakosság 20 százaléka, zömében a 20-32 évesek járnak rendszeresen legalább évente egy alkalommal szűrésre. A magyarok 70 százaléka viszont csak akkor megy el a fogorvosi rendelőbe, ha már nagyon fáj a foga. Ezen szeretnék változtatni – hangsúlyozta Nagy Ákos. – Miután az általunk elképzelt rendszerben a páciens az orvosnak fizetné a díjat, aki ezt az összeget közvetlenül fölhasználhatná a praxisa fönntartására, az egészségtudatos lakosság viszont a közkasszából kapná vissza a saját maga által korábban befizetett önrészt – így a körzetek finanszírozási többlethez jutnának. - tette hozzá. A szövetségi elnök azt is megjegyezte:
a páciensek többsége nem tudja mi jár ingyen, a praxisok pedig a pénzhiány miatt nem tartják be a szabályokat.
Ellenőrzés nincs, szankció nincs – ez így egy egészen elképesztő korrupciós nyomás a fogorvosokon – mondta Nagy Ákos, és azt is hozzátette: a szabályozott, ellenőrzött rendszer valamennyiünk érdeke. És ha ezt nem elég elmondani, akkor lépnünk kell valamit.
Szerző
2018.08.21 07:30
Frissítve: 2018.08.21 07:30

Tovább tombol a hőség – Másodfokú figyelmeztetéseket adtak ki

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Akár 35 fokot is mérhetünk kedden, csak helyenként alakulhat ki zápor, zivatar.
A fővárosra és Pest, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is másodfokú figyelmeztetést adott ki kedd reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), az érintett területeken a napi középhőmérséklet 27 fok felett valószínű. Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Veszprém megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. 
Az előrejelzés szerint a sok napsütés mellett gomolyfelhő-képződésre is számíthatunk, amelyből a déli óráktól egy-egy helyen zápor, zivatar is kialakulhat. A légmozgás többnyire mérsékelt marad, átmeneti szélerősödés csak zápor, zivatar környezetében lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 35 fok között alakul, késő estére 23 és 28 fok közé hűl le a levegő.
2018.08.21 07:06
Frissítve: 2018.08.21 07:06