Meghalt Choli Daróczi József

Publikálás dátuma
2018.05.12 21:49
Fotó: youtube.com
Fotó: /
Életének 79. évében elhunyt Choli Daróczi József cigány író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő, újságíró – tudatta a szomorú hírt a család a RomNet-tel. A magyarországi cigány közélet egyik legismertebb alakja 1939. május 26-án született a Hajdú-Bihar megyei Bedőn, a halál 2018. május 12-én, szombat délután ragadta el.

Choli az első két általános iskolai osztályt még román nyelvű iskolában járta, majd ’48-tól magyar nyelvű osztályba került. Nagy hatással volt rá általános iskolai tanára, Sóvágó Gizella, aki nemcsak tanára volt, hanem példaképe is.Szülőfaluját tizenévesen nővérével együtt elhagyta, az útkeresés időszaka következett. Erről Choli így vall: „Attól kezdve egy csomó véletlenen múlott az egész, hogy én most nem alkoholista utcaseprő vagyok…” Az ötvenes években a fiatalok zöme nagyobb városokban vállalt munkát. Főleg építkezéseken és a vasútnál foglalkoztatták őket. Choli így került a 25. számú Állami Építőipari Vállalatba segédmunkásnak. A faji megkülönböztetéssel először a munkásszállón találkozott.

Dolgozott a Tatabányai Bányászati Tröszt munkásaként is, itt az egyik bányásztársa a jobb és könnyebb élet reményét vázolta fel neki, ajánlata a disszidálás volt. Szombathely mellett kísérelték meg a szökést, aminek az lett az eredménye, hogy társa aknára lépett és megsebesült, Cholit is elkapták, letartóztatták. 10 hónapos börtönbüntetést kapott. A politikai foglyok közé rakták, Antall József volt miniszterelnökkel került egy cellába. A hatvanas évek elejére családja felköltözött Budapestre. Szabadulása után követte őket.

Segédmunkás lett a Csepel Vas- és Fémművekben. Choli esti tagozaton hamar elvégezte a nyolc osztályt. Így emlékszik erre az időszakra: „… hatodikban-hetedikben-nyolcadikban megtanultam tanulni, és sok mindent megtanultam, de azt nem, hogy mi is az a kvantummechanika. Továbbra is hallgatnom kellett, mint a kuka, ha a szó erre terelődött.” A Kossuth Lajos Gépipari Technikum öntőipari szakán megtudta, hogy a kvantummechanika mit is jelent pontosan, ezirányú érdeklődése meg is szűnt: „Fizika és kémia összekapcsolva, persze végül megtudtam mi az a kvantummechanika, akkor már rögtön nem is érdekelt.” Átjelentkezett a Jedlik Ányos Gimnáziumba, ahol nyomban második osztályban kezdhetett.

Élete következő sorsfordító eseménye egy irodalmi röpdolgozat írásakor történt. József Attila anyaversei volt a téma. Ekkor Choli már nagy érdeklődést mutatott az irodalom iránt, különösen nagy hatással volt rá József Attila, akinek verseskötete mindig a táskájában lapult. A dolgozat nem jelentett problémát számára, amikor befejezte, elővette József Attila kötetét és elkezdte papírra vetni élete első műfordítását. Ezután folyamatosan publikált a Nagyvilág, Világosság című lapokban. Első önálló szerkesztésű kötete 1979-ben jelent meg Uzhe Jilesa, Tiszta szívvel címmel, majd a Fekete korall, ami cigány költők antológiáját tartalmazza.

Choli Daróczi József 1975 óta tagja a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, szerkesztette a Romano Nyevipe, az Amaro Drom és a Rom Som nevű lapokat. Számos publikációja, verse jelent meg cigány és magyar nyelven egyaránt. A Cigány-magyar kisszótár, a lovári nyelvkönyv – Zhanes romanes? - megjelenésükkor egyedülállónak számítottak. Elsőként fordította le a Biblia Újszövetségi részét cigány nyelvre.

Palkó Magda, a Világosság című folyóirat főszerkesztője megkérdezte Cholitól, hogy akar-e cigánygyerekeket tanítani. Így indult el a pedagógusi pályán. 1972-ben az újpalotai „Lila” iskola tanítója. Mivel képesítés nélküli tanítóként csak három évet lehetett dolgozni, ezért célszerűnek látott elvégezni egy pedagógusképző főiskolát. A diploma megszerzése után népművelőnek hívták, amely állás betöltéséhez egy újabb képesítést kellett megszereznie. A Csavargyár utcai munkásszálló kulturális igazgatója lett, mintegy 2500 fő művelődéséért vált felelőssé.

1985-86-ban a Pozsgay-féle Hazafias Népfront felügyelete alatt működő Országos Cigánytanács vezetője lett Choli Daróczi. 1987-88 a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkára, majd a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetség elnöke. Majd a X. kerületi Cigány Koordinációs Bizottság titkára lett, rendszerváltás után a X. kerületi Cigány Önkormányzat elnöke. A pedagógus pályára 1994-ben tért vissza, a Zsámbéki Apor Vilmos Főiskola adjunktusaként dolgozott, romológiát, cigány nyelvet, történelmet tanított. Innen vonult nyugdíjba.

Szerző
2018.05.12 21:49
Frissítve: 2018.05.12 21:51

Ez történt ma: a pulpitusfoglalástól a hídlezárásig

Publikálás dátuma
2018.12.12 19:12

Fotó: / Molnár Ádám
Váratlan módszerrel próbálta megbénítani a T. Ház munkáját az ellenzék, de épp csak lelassították a fideszes törvénygyárat. Emiatt tüntetések szerveződtek Budapesten.
– Miniszterelnök úr, mi a véleménye a rabszolgatörvényről? – kérdezte az ellenzéki képviselő – Elvégzem a képviselői munkámat. Szívesen adok interjút önnek, de most törvényt kell alkotnunk – felelte a kormányfő. A rövid, különös diskurzust még furcsábbá tették a körülmények: mindez a Parlament üléstermében történt, és a párbeszédes Tordai Bence telefonos online közvetítésének köszönhetően több ezren követhették nyomon, amint az erőltetetten mosolygó, irataiba temetkező Orbán Viktort próbálja kérdezni Szabó Tímea.
A rendkívül szokatlan jelenet persze nem volt előzmény nélküli. Szerda reggel ugyanis az ellenzék elkeseredett akcióra szánta el magát, hogy megpróbálja megakadályozni a rabszolgatörvény és sok más, nagy jelentőségű, sokat bírált jogszabály elfogadását. Az ülés kezdete előtt szocialista, dk-s párbeszédes és független képviselők körbevették a házelnöki pulpitust. Így akarták elérni, hogy az ülésnap levezető elnöke, Latorcai János ne foglalhassa el a helyét, és ne nyithassa meg az ülést. A blokádot kezdetben zavarodottan figyelték a fideszes politikusok, időközben még Orbán testőrei is megjelentek az ülésteremben, de meglepően gyorsan találtak megoldást. 
Kövér László házelnök trükkjének – meg egy gyorsan előkerülő mikrofonnak – köszönhetően, Latorcai példátlan módon a képviselői padsorokból kezdte el levezényelni az ülést. Az ellenzékiek mindent megtettek, hogy ne legyen könnyű dolga. Síppal, szirénával tiltakoztak, hogy létrehozza a kormánypárt a „fideszes bíróságokat”, emelje a túlórakeretet, továbbá visszaélésekre lehetőséget adva, módosítsa a földtörvényt. Az ülést bővelkedett abszurd jelenetekben. A fideszes Kósa Lajos például telefonja villogó fényével próbálta megzavarni egy ellenzéki képviselő online közvetítését. 
Kocsis Máté fideszes frakcióvezető pedig Tordai Bencét azzal próbálta távozásra bírni: „Büdös a szád, menj már arrébb!” Amikor Tordai arról érdeklődött Rogán Antal propagandaminiszternél, hogy a letelepedési kötvényekből leesett-e neki 1-2 milliárd, amelyből futja helikopterezésre, a fideszes politikus csak annyit tudott mondani: „Látom, nem bírod, amikor kritizálnak, csak azt bírod, ha te kritizálsz, ráadásul egymillió munkanélkülit csináltatok.” Tordai felvilágosította Rogánt, hogy a Párbeszéd sosem kormányzott, de a propagandaminiszter hajthatatlan maradt. 
Közben persze zavartalanul pörgött a törvénygyár. Igaz, az már az ülésteremben nagy vitát váltott ki, hogy a szavazógépek a képviselői kártya nélkül is működtek, többen kétségbe vonták, legitim-e a voksolás. Miután a legelutasítottabb törvény is átment, a végszavazás napja épp olyan szürreális módon ért véget a T. Házban, mint ahogyan elkezdődött: az ellenzék a Himnuszt énekelte el, a kormánypártok pedig a Kossuth-nótát. Alighogy véget ért az ülés, a Facebook-on többen is tüntetést hirdettek meg a Kossuth-térre. Késő délután néhány százan tiltakoztak a Parlament előtt. A tüntetők aztán több csoportra oszlottak. Többen, főleg jobbikosok a Lánchídon át – az átkelőt egy ideig lezárva – a Sándor-palotába mentek, hogy petíciót vigyenek az államfőnek. Közben egy másik csoport a Margit-hidat zárta le egy ideig, majd az Oktogonra vonultak. Az estére egy-két ezresre duzzadó tömeg a Fidesz-székházhoz indult. Ott többen a átmásztak a kerítésen, és volt, aki egy zászlót lengetett a pártszékház egyik erkélyéről.

81,4 százalék tüntetne

A megkérdezettek túlnyomó többsége, 81,4 százaléka egyetért a rabszolgatörvény miatt kirobbant tiltakozásokkal – derül ki a Pulzus tegnap készített friss felméréséből. A 18-60 éves korosztályban reprezentatív kutatásból világossá vált az is: a kérdezettek 64 százaléka szerint szükség lenne más, erőszakmentes tiltakozásra, például sztrájkra. A magyarok tüntetési hajlandóságáról készült kutatásról részletesen olvashatnak a Népszava szombaton megjelenő új, Visszhang című mellékletében, amelyet a Vasárnapi Hírek szerzői készítenek.

2018.12.12 19:12

TEK-es páncélosok védik a karácsonyi vásárokat

Publikálás dátuma
2018.12.12 19:06
A TEK páncélosai voltak már bevetésen
Fotó: AFP/
A strasbourgi terrorcselekmény miatt a kormány nemzetbiztonsági kabinetje úgy döntött, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a rendőrség megerősíti a karácsonyi vásárok védelmét.
Ezt a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte az MTI-vel. Azt írták: egész Európában nőtt a terrorveszély. A rendőrség fokozza a járőrszolgálatot, a TEK pedig az utcára vezényelte járműveit.
A franciaországi Strasbourgban kedd este egy karácsonyi vásár közelében egy 29 éves, strasbourgi születésű férfi, Cherif Chekatt tüzet nyitott az emberekre. A lövöldözésben ketten meghaltak, tizenketten megsebesültek, közülük hatan válságos állapotban vannak. A szökésben lévő támadó ismert volt a rendőrség számára, már korábban bűncselekményeket követett el Németországban és Franciaországban.
Szerző
2018.12.12 19:06