Nem tart szakadástól a Jobbik új elnöke

Publikálás dátuma
2018.05.14 07:08
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Kis szavazatkülönbséggel győzött az esélyesebb jelölt, Sneider Tamás.

A Jobbik zárt ajtók mögött tartotta tisztújító kongresszusát szombaton, a Városligetnél lévő Dürer Rendezvényközpontban. A biztonságiak az épület közelébe se engedték a sajtót, az újságírók a bejáratnál várakoztak. Az egyik küldött dúlva-fúlva távozott, dühében a földre dobta akkreditációs kártyáját. A jelenet arra utalt, hogy a jobbikos tisztújítás nem volt mentes feszültségektől.

Vona Gábor lemondása után ketten pályáztak a pártelnöki posztra, az elnökség által is támogatott Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke, valamint Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere. Toroczkai alaposan megnehezítette Sneider dolgát, kevésen múlott, hogy nem okozott meglepetést. Végül azonban Sneider Tamás 298 szavazatot kapott, Toroczkai 256-ot. Radikálisan elvhű, módszereiben és retorikájában néppárti, a szociális kérdéseket központba helyező közösségként folytatjuk küzdelmünket a közjóért – ilyen Jobbikot ígért megválasztása előtt Sneider Tamás.

Az elnökhelyettesi poszt korábban nem létezett, az alapszabály módosításával két hete hozták létre. A Toroczkai László oldalán induló Dúró Dóra az elnökválasztás eredményének ismeretében kiszállt a versenyből. A Sneider helyetteseként jelölt Gyöngyösi Márton, a parlamenti frakció újdonsült vezetőjét a küldöttek több mint négyötöde támogatta.

Az elnökválasztás után az újságírók körében rögtön beindultak a találgatások arról, hogy a kiegyensúlyozott erőviszonyok magukban rejtik-e a pártszakadás lehetőségét. A kongresszus napján lapunk is ezzel a kérdéssel keresett meg jobbikos politikusokat.

– Elképzelhető, hogy lesznek kilépések és feloszlatja magát néhány alapszervezet, de pártszakadástól egyáltalán nem tartok – jelentette ki Sneider Tamás. Optimizmusát arra alapozza, hogy a politikai irányvonalat tekintve nincsenek lényeges tartalmi különbségek a Jobbikban. Ahogyan ő is, Toroczkai László is a néppártosodás folytatását képviseli. A viták inkább habitusbeli különbségekből adódnak. Ilyen okok miatt azonban egy párt nem szokott kétfelé válni – állapította meg Sneider.

Az elnökválasztás szoros eredménye nem lepte meg Sneider Tamást. Elmondása szerint nem számított fölényes győzelemre: felkészült mindenre, akár még arra is, hogy a kongresszus Toroczkai Lászlót választja pártelnöknek.

Sneideréhez hasonló érvekkel utasította el a szakadás lehetőségét Jakab Péter is.

– A küldöttek nem eltérő irányok, pusztán eltérő hangsúlyok közül választottak. A nemzeti néppárti irány mellett egységes a kiállás – közölte Jakab. Mintha Staudt Gáborban több lett volna a kétely. „Túl friss az élmény, hogy erről érdemben nyilatkozni tudjak, de bízom benne, hogy sikerül elkerülni egy pártszakadást” – fogalmazott Staudt.

Két politikus jelezte, hogy nem szeretne véleményt mondani, mások nem is reagáltak. Utóbbiak között volt Toroczkai László és Dúró Dóra. Lapunknak adott válasz helyett Dúró a kormánysajtónak üzent a Facebook-oldalán: „Hiába próbál pártszakadást láttatni a Fidesz-média, felelősségem tudatában mindent megteszek ellene. Maradjunk együtt, a Jobbik a miénk is!”

Toroczkai amúgy szombaton kifogásolta Gyöngyösi Márton elnökhelyettesi beszédének azt a részét, amely szerint szigorúbban veszik majd, ha valaki szembehelyezkedik a fősodorral. A kongresszust lezáró tájékoztatón Gyöngyösi elmondta, mire gondolt: szerinte nem normális állapot, ha a Jobbik belső ügyeiről a kormányzati sajtónak szivárogtatnak.

Erősorrend
A hat alelnöki tisztségre eredetileg tizenöten gyűjtötték össze a kellő számú ajánlást. Először – a „habonyi módszerekkel” zajló párton belüli kampányra hivatkozva – Novák Előd lépett vissza, majd három, regionális igazgatóként dolgozó jelölt, aki Toroczkai táborához tartozott. A megválasztott alelnökök, erősorrendben: Volner János (74,2 százalék), Apáti István (71,3 százalék), Z. Kárpát Dániel (70,6 százalék), Hegedűs Lorántné (63,5 százalék), Stummer János (46,4 százalék) és Bana Tibor (45,9 százalék). Az egyedüliként induló Szabó Gábor pártigazgatót 92 százalékos eredménnyel választották meg a Jobbik választmányi elnökévé.



2018.05.14 07:08

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

A Szabadság híd a budapesti demokraták jelképe

Publikálás dátuma
2018.11.18 00:02

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Budapest akkor lehet szabad és virágzó város, ha főpolgármester nem a Fidesz-elnökével köt paktumot, hanem az emberekkel állapodik meg.
Fáklyagyújtással és felvonulással emlékezett Budapest 145 évvel ezelőtti egyesítésére az MSZP és a Párbeszéd a Szabadság híd pesti hídfőjénél szombat este. Budapest úgy mondja el 145 éves történelmét, hogy a jövő nemzedékeinek követendő példát mutat és intő példát is nyújt: minek nem szabad megtörténnie, hangsúlyozta Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke arra kérte a résztvevőket, vegyék kezükbe a város sorsát, formálják a jövőt, egyesítsék Budapest szabadságszerető választópolgárait az önkormányzati választás és az azt megelőző "iránymutató" budapesti előválasztás közeledtével. "Budapest demokratái egyesüljenek, és a Szabadság híd legyen a jelképe annak, ami összetart mindnyájunkat!" - adott még egy szimbólumot az MSZP kék szívéhez (lásd: az uniós választások logója) Molnár Zsolt. A Szabadság híd azt szimbolizálja, hogy Budapest lakóit a szabadság köti össze, bontotta ki a "híd-hasonlatot" Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint mindannyian, akik Budapesten élünk - pestiek, budaiak, óbudaiak, férfiak és nők, autóval vagy kerékpárral közlekedők, idősebbek és fiatalabbak, panelban lakók vagy épp a kertvárosban élők - ennek a városnak a polgárai vagyunk, és megvan a szabadságunk ahhoz, hogy a várost olyan irányba fejlesszük, amerre mi szeretnénk. Éppen ezért, mutatta fel a jövő őszi önkormányzati választás tétjét karácsony, az a tét, hogy az elmúlt kilenc év centralizációja után Budapest polgárai szabad akaratukból visszaveszik-e városuk irányítását. Ehhez viszont az kell, hogy a következő főpolgármester a budapestiek főpolgármestere legyen, és ne a Fidesz elnökével (lásd: az Orbán-Tarlós-paktum), hanem a polgárokkal állapodjon meg. "Azt szeretnénk, ha Budapest "nem alamizsnát kapna a saját kormányától", hanem megkapnánk a "jogos jussunkat" abból a pénzből, amit Budapest gazdasága és lakossága befizet a költségvetésbe", tette világossá Karácsony, hogy míg délelőtt a miniszterelnök álságosan ezermilliárdos fejlesztéskeről beszélt, valójában a kormányzat Budapest minden erőforrását igyekszik kiszippantani.  És nem aprópénzről van szó, figyelmeztetett Horváth Csaba: a budapestiek naponta húszmilliárd forint adót fizetnek be az ország kasszájába, amiből alig kapnak vissza valamit. Nem csoda, hogy a főváros fejlődése megtorpant, így az MSZP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője, az itt élők tehetsége, szorgalma, áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy Budapest a legnagyobb fővárosok sorába emelkedjen. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester szombaton "Budapest kifosztásáról" írt alá egyezményt, kettejük szerződése "csak egy blöff" az önkormányzati választásokra. Úgy fogalmazott: Budapestnek olyan vezetője kell, hogy legyen, akinek Budapest az első. 
2018.11.18 00:02