"Choli bácsi" emlékére

Publikálás dátuma
2018.05.13 20:57
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Fotó: /

"Legtöbbször eszünkbe sem jut, hogy létezik egy másik dimenzió is a világon, amelyik eltér a mienktől. Mielőtt a cigánygyerekek oktatásáról beszélünk, előbb a nevelési szokásokon kellene elgondolkodnunk. Mire nevel a cigány család és mire a magyar? Mi a célja a nevelésnek az egyik és a másik családban? De nem állunk szóba egymással szülőként. Egyáltalán nem állunk szóba egymással, semmit nem tudunk egymásról." - mondta régebben egy zalaszentgróti oktatási konferencián Choli Daróczi József, aki szombaton életének hetvenkilencedik évében hunyt el.

Az 56-os forradalom első napjaiban egyik bányásztársával Szombathely mellett megkísérelt nyugatra szökni, ám elkapták, 10 hónap börtönbüntetést kapott. A politikai foglyok közé rakták, Antall Józseffel került egy cellába. Szabadulása után esti iskolákba járt, majd elvégezte a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, 1975-ben tagja lett a Magyar Írók Szövetségének és a MÚOSZ-nak, szerkesztette a Romano Nyevipe, az Amaro Drom és a Rom Som lapokat. Ő fordította le a Biblia Újszövetségi részét cigány nyelvre. 1985-86-ban a Pozsgay Imre-féle Hazafias Népfront felügyelete alatt működő Országos Cigánytanács vezetője lett, aztán a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkára, majd a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetség elnöke. A rendszerváltás után a X. kerületi Cigány Önkormányzat elnöke volt.

A pedagógus pályára 1994-ben tért vissza, a Zsámbéki Apor Vilmos Főiskola adjunktusaként dolgozott, romológiát, cigány nyelvet, történelmet tanított. A költő, műfordító, pedagógus, népművelő a roma közéletiség egyik meghatározó személyisége volt, szavára egyre többen odafigyeltek, és a legnagyobb tisztelet jeléül Choli bácsiként emlegették. Minden nyilvános megszólalásában hangsúlyozta az összetartozást, legutóbb Scherer Zsuzsa kérdésére a Népszabadságban válaszolta, hogy "elsősorban cigány vagyok, aztán határon túli, mert előbb tudtam románul, mint magyarul, mégis magyarnak, európainak vallom magam, de főként embernek, aki aggódik a nemzete sorsáért, a nemzet minden egyes tagjáért. Nem a cigányságon akarok én segíteni, hanem a nemzeten. A nemzet a tudatunk mélyén létező gyönyörűséges fogalom." A porrajmosról, a cigány holokausztról írt versével búcsúzunk tőle.

Elvitték a cigányokat - Elvitték a cigányokat

A sok cigányt mind elvitték,/ nagy árkokat ásni vitték.
A nagy árok lassan mélyül,/ víz bugyog fel a mélyérül.

Szegény fiúk, mind mifajtánk,/ a csendőrök űzik-hajtják.
Verik őket, kapják kézre,/ lemaradót puskavégre.

Az a nagy árok minek kell,/ a fekete feneketlen?
Nem tudják, honnan is tudnák,/ csendőröktől meg nem tudják!

Ha tudnák, hogy minek ásnak,/ hogy maguknak, hogy nem másnak,
maguknak s a többieknek,/ asszonyoknak, gyerekeknek.

Másodnapon, délutántájt/ a kék ég vörösre vált át
vérétől a cigányoknak:/ tiszta vérükkel lakolnak.

Azt a napot, jó testvérek,/ cigányok, ne feledjétek!
Nagy sötét napját a gyásznak,/ gyásznapját a cigányoknak.

Ingerde le bute romen,/ bari gropa te hunaven.
Loke-lokesz barol bari,/ opre dasz telal o paji.

Csorre save sza amare,/ tradenle le but singale.
Nasaven le thaj maren le,/ tele t'asen, puskeden le.

Szoszke trubul kodi bari/ bibahtalyi gropa kalyi?
Csi zsanen, kathar te zsanen:/ nastig pusen le singalen!

Haj te zsannasz, szar csi zsanen:/ e gropa penge hunaven,
penge thaj le majbutenge,/ rom, romnyi thaj savorenge.

Dujto gyesz, pal'o mizmeri/ lólo kergyilasz o cseri
kathar o rat le romengo,/ o rat uzso, bidosalo...

Savorale thaj savale,/ kado gyesz na bisztren, more!
Kado gyesz o baro kalo,/ kadi bezeh la lumaki!

2018.05.13 20:57

Önrészt szednének a betegektől a fogorvosok

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az alapellátásban dolgozó szakemberek a családi pótlék megkurtításával büntetnénk a gyermekeik fogaival nem törődő szülőket és térítésdíjas kezelésekkel pótolnák a rendelőik működtetéséből hiányzó összeget.
Meglehetősen provokatív javaslattal állt elő Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke. Egyebek mellett azt javasolja a kormányzatnak, hogy vonja meg a családtámogatás egy részét, ha a szülő nem viszi el a gyerekét az iskola fogorvosa által javasolt kezelésre. Azt is indítványozta, hogy a fogászati ellátásból hiányzó összeg pótlására a kormány vezessen be a felnőttek esetében átlagosan 3-4 ezer forintos önrészt a most még térítésmentes kezelésekért. 
Terveik szerint ezt az összeget a páciens visszakapná év végén, ha két szűrővizsgálat között elvégezteti a szükséges fogmegtartó beavatkozásokat.
A drasztikus javaslatokkal az alapellátás érdekvédői azért álltak elő éppen most, mert elvesztették bizalmukat abban, hogy megkapják a kormányzattól a praxisaik rentábilis működtetéséhez szükséges évi mintegy 30 milliárdos többletet.
Nagy Ákos szerint, ha a szülő nem törődik a gyermeke egészségével, az kimeríti a veszélyeztetés fogalmát. Bár az elhanyagolt fogak ugyan nem okoznak azonnal és életveszélyes helyzetet, de visszafordíthatatlan egészségkárosodást okoznak. - Ha megvonják a családtámogatást azoktól, akiknek a gyermeke sokat mulaszt az iskolából, akkor ezt a szankciót ki lehetne terjeszteni azokra a szülőkre is, akik nem vigyáznak gyerekeik egészségére - mondta.
- Van olyan község, ahol ha valaki ünnep- vagy pihenőnapon fűnyírással megzavarja a szomszédja nyugalmát, akkor 200 ezer forintos bírságot kap. Tehát, ha füvet nyírok vasárnap, akkor kaphatok büntetést, de ha elhanyagolom a gyerekem egészségét, akkor ezt senki ne merje szóvá tenni?
- vetette fel Nagy Ákos.
Emlékeztetett arra is, hogy a WHO adatbanknak készített legutóbbi hazai felmérés szerint az öt-hat éves gyerekek 60 százalékának van már szuvas, tömött, vagy eltávolított foga. A 12 éveseknek pedig átlagosan 2-3 rossz vagy kezelt foga van. És hiába ír elő jogszabály félévenként kötelező szűrést a gyerekek számára, a finanszírozási anomáliák miatt, nem minden oktatási intézménynek van fogorvosa. Ott pedig ahol van, gyakran a szülő nem járul hozzá az ellátáshoz, mondván: van saját fogorvosuk, aki kezeli a gyereket. Ha így lenne, akkor a tömött fogak száma emelkedne fiatal felnőtt korra és nem a húzottaké – mondja az orvos. 
- A gyakorlatban a szülők egy része nem nagyon törődik gyereke szuvas fogaival, a szükséges kezelések „elsikkadnak”
- állította Nagy Ákos.
Gyakran maga az iskola sem gondoskodik arról, hogy az osztályok valóban részt vegyenek a vizsgálatokon. Előfordul, hogy egy gyerek más-más orvoshoz tartozik az iskolája és a lakóhelye szerint. Az alapellátó fogorvosok szerint e területen is - éppúgy mint a háziorvosoknál - alkalmazni kellene a kártyarendszert annak érdekében, hogy a szűrést végző orvoshoz kerüljön az ellátási kötelezettség. Így elkerülhető lenne, hogy a több ellátó közül végül senki sem tömi be a gyerekek lyukas fogait. Nagy Ákos elmondta, hogy a fogorvosi praxisoknak novemberben kell csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT). Ide minden orvosnak rögzítenie kell majd a páciensei, köztük a gyerekek fogászati státuszát, így tudni lehet majd, ki, mikor, nem végeztette el a szükséges kezeléseket a gyermekénél. Nagy Ákos úgy véli, az utóbbi hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy az állam nem tesz pénzt a rendszerbe. - Ennek megfelelően nincs más út, minthogy legyen fizetős a fogászat. Könnyen előfordulhat ugyanis az, ami Angliában történt a kétezres évek elején: egyszerre álltak föl az állami ellátórendszerben dolgozó fogorvosok, mert képtelenek voltak az elvárt kezeléseket a kapott finanszírozásból elvégezni.
A javasolt 3-4 ezer forintos térítési díj még mindig jóval kisebb összeg, mint a magánorvosi kezelés, és a pénz visszajár, ha valaki elég gondos és törődik az egészségével
- mondta.
Most egyébként a lakosság 20 százaléka, zömében a 20-32 évesek járnak rendszeresen legalább évente egy alkalommal szűrésre. A magyarok 70 százaléka viszont csak akkor megy el a fogorvosi rendelőbe, ha már nagyon fáj a foga. Ezen szeretnék változtatni – hangsúlyozta Nagy Ákos. – Miután az általunk elképzelt rendszerben a páciens az orvosnak fizetné a díjat, aki ezt az összeget közvetlenül fölhasználhatná a praxisa fönntartására, az egészségtudatos lakosság viszont a közkasszából kapná vissza a saját maga által korábban befizetett önrészt – így a körzetek finanszírozási többlethez jutnának. - tette hozzá. A szövetségi elnök azt is megjegyezte:
a páciensek többsége nem tudja mi jár ingyen, a praxisok pedig a pénzhiány miatt nem tartják be a szabályokat.
Ellenőrzés nincs, szankció nincs – ez így egy egészen elképesztő korrupciós nyomás a fogorvosokon – mondta Nagy Ákos, és azt is hozzátette: a szabályozott, ellenőrzött rendszer valamennyiünk érdeke. És ha ezt nem elég elmondani, akkor lépnünk kell valamit.
Szerző
2018.08.21 07:30
Frissítve: 2018.08.21 07:30

Tovább tombol a hőség – Másodfokú figyelmeztetéseket adtak ki

Publikálás dátuma
2018.08.21 07:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Akár 35 fokot is mérhetünk kedden, csak helyenként alakulhat ki zápor, zivatar.
A fővárosra és Pest, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is másodfokú figyelmeztetést adott ki kedd reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), az érintett területeken a napi középhőmérséklet 27 fok felett valószínű. Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Veszprém megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. 
Az előrejelzés szerint a sok napsütés mellett gomolyfelhő-képződésre is számíthatunk, amelyből a déli óráktól egy-egy helyen zápor, zivatar is kialakulhat. A légmozgás többnyire mérsékelt marad, átmeneti szélerősödés csak zápor, zivatar környezetében lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 35 fok között alakul, késő estére 23 és 28 fok közé hűl le a levegő.
2018.08.21 07:06
Frissítve: 2018.08.21 07:06