Az igazi baloldaliság a halállal sem múlik - Tisztelet Johan Cruyffnak

Publikálás dátuma
2018.05.13. 22:20

Noha a baloldali elveit profi karrierje során is következetesen képviselő 2 éve elhunyt holland futballegenda gyermekkori lakását egy vagyonért lehetne értékesíteni, a tulajdonos lakáskezelő úgy döntött, tiszteletben tartja a focista emlékét, és a háromszoros aranylabdás focista politikai meggyőződései iránti tiszteletből szegény családoknak adják azt ki, szociális bérlakásként.

Így Cruyff lakásáért csak olyan 2-3 fős családok jelentkezhetnek, amelyeknek az éves családi összjövedelme nem éri el a 36.000 eurót (ez nagyjából a holland átlagjövedelemnek felel meg). A szociális bérlakást 530 euróért bérelheti majd a pályázat nyertese. Az előző években a lakást közösségi szolgálatért cserébe laktak fiatalok, az előző lakók pedig azért költöztek ki, mert elegük lett a Cruyff-legenda által gerjesztett folytonos médiaérdeklődésból.

Cruyff munkáscsaládban nőtt fel, Amszterdam Betondorp kerületében. Édesapjának kis zöldségkereskedése volt, szívinfarktusban korán meghalt, Johan ekkor még csak tizenkét esztendős volt. Férje halála után Cruyff anyja jövedelemkiegészítés céljából takarítónői állást vállalt az Ajax labdarúgóklubban. Johan is itt kezdett hivatalosan focizni, az Ajax-szal hat bajnokságot nyert, mielőtt Barcelonába igazolt.

Betondorpot, a zöldfelületekkel gazdagított panel-lakótelepek egyik korai példáját a 20-as években kifejezetten szegény munkáscsaládok számára építették, ahogyan a neve is mutatja, olcsó anyagokból, elsősorban betonból húzták fel a városrészt. A most kiadásra kerülő lakásból, ami néhány utcára van csupán az Ajax stadionjától, először a sportoló karrierjének emléket állító múzeumot akartak létrehozni, de ezt állítólag maga Cruyff utasította vissza.

Az 1947-es születésű Cruyff, akinek beceneve: "El Flaco" (magyarul: "Vézna") volt, karakán elveket vallott, és azokhoz igyekezett is hű maradni: kijelentette például, hogy soha nem játszana a Real Madridban, mert az Franco tábornok kedvenc csapata, barcelonai évei alatt pedig hangos támogatója volt a republikánus alapokon álló Katalán függetlenségi küzdelemnek, később volt a Katalán válogatott edzője is. Az 1978-as Argentin VB-n pedig annyira fel volt háborodva, hogy a ’74-es torna egyik legjobb játékosaként vissza is utasította a részvételét. Hogy lehet néhány száz méterre egy kínzóközponttól focizni? – kérdezte Cruyff, aki végül távolmaradásával tiltakozott a puccsal hatalomra került véres katonai diktatúra tisztára mosása ellen.

A döntőbe egyébként a házigazda Argentína és Hollandia jutott be. A győztesnek járó trófeát maga Jorge Rafael Videla, a katonai diktatúra vezetője adta át a győztesnek. Cruyff ugyan nem, de a szelleme jelen volt az öltözőben: csapattársai megfogadták, hogy ha nyernek, nem veszik át a trófeát a diktátortól, akinek sokszáz ellenzéki meggyilkolása száradt a lelkén. Cruyff azonban a pályán sem volt ott, és a hollandok végül 3-1-re kikaptak.

Minden idők egyik legjobb irányítója, a holland futball kirakatfigurája, és a totális futball sztárja edzőként is hasonlóan sikeres volt, dolgozott az Ajaxnak és a 90-es évek elején a Barcelonában, ahol létrejött a legendás "Dream Team". 1992-ben BEK-et nyert a csapattal. 

Sikeres edzői pályafutásának egyik vitatott, súrlódásokkal teli pontja, hogy semmilyen szakirányú képzettsége nem volt.

Karrierje végén visszatért Hollandiába. Szívpanaszok miatt az orvosok eltiltották az edzői tevékenységtől.

 Alig öt hónappal azután, hogy bejelentette, tüdőrákban szenved, Johan Cruyff 68 éves korában, 2016-ban meghalt. Az 1991-es szívműtétéig még a kispadon is dohányzó klasszis halála két nappal a véres brüsszeli terrortámadások után is meg tudta rázni a világot. ( forrás: Mérce, Wikipédia, 444.hu) 

Szerző

Nincs magyar érintettje a párizsi támadásnak

Magyarország konzuli szolgálata folyamatos kapcsolatban áll a párizsi hatóságokkal, a jelenlegi információk szerint a szombaton történt terrortámadásnak nincs magyar érintettje - tájékoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vasárnap az MTI-t.

Egy embert megölt, négyet megsebesített egy késsel járókelőkre támadó férfi Párizs központjában, az Opera és a Bastille közelében. A férfi azt kiabálta "Allah Akbar". Vasárnap kiderült, hogy a huszonegy éves férfi Oroszországban, Csecsenföldön született. A rendőrség lelőtte a támadót. A hírt a francia belügyminiszter, Gerard Collomb is megerősítette. A francia belügyminiszter tweetüzenetben méltatta a rendőrség "higgadt és gyors reakcióját, amellyel a támadót ártalmatlanná tették." Emmanuel Macron dupla Twitter-üzenetben ítélte el a támadást, a merénylőt terroristának minősítette, és amellett, hogy együttérzéséről biztosította az áldozatokat és a sebesülteket, megdicsérte a rendőröket a bátorságukért. Mint írta, Franciaország újra a vérével fizetett, de nem enged egy kisujjnyit sem a szabadság ellenségeinek. (Euronews)

Szerző

Kártérítésre számíthatnak a Nagy-Britanniából kitoloncolt hajléktalan EU-állampolgárok

Publikálás dátuma
2018.05.13. 16:43
Hajléktalan Londonban - Illusztráció/AFP fotó
Brit jogi szakértők szerint kártérítésre számíthatnak a Nagy-Britanniából hajléktalanságuk miatt kitoloncolt külföldi EU-állampolgárok.

A BBC televízió vasárnapi riportjában elhangzott, hogy brit ügyvédi irodák jelenleg 45 olyan felperes ügyét készítik elő bírósági tárgyalásra, akiket az elmúlt években - jórészt Theresa May jelenlegi miniszterelnök belügyminiszteri időszaka alatt - azért utasítottak ki Nagy-Britanniából, mert a szabad ég alatt aludtak.

A brit közszolgálati médiatársaság által megszerzett adatok szerint csak a tavaly májusig eltelt egy évben 698 hajléktalan külföldi EU-állampolgárt vettek őrizetbe és távolítottak el az országból a brit bevándorlási hatóságok. A BBC által megkeresett jogi irodák beszámolói szerint az általuk felkarolt ügyfelek mindegyike több ezer font kártérítésre tarthat igényt.

A műsorban megszólalt egy litván állampolgár, akinek volt ugyan törvényes munkája, de 2016-ban hajléktalanná vált, miután kilakoltatták bérelt londoni ingatlanából, majd a hatóságok 19 napra őrizetbe vették, és elrendelték kitoloncolását. A litván állampolgár - aki kilenc évig élt törvényesen Nagy-Britanniában - fellebbezett, és meg is nyerte a jogi eljárást, később pedig 10 ezer font (csaknem 3,6 millió forint) kártérítésben részesült.

A brit belügyminisztérium vasárnap közölte a BBC-vel, hogy időközben felhagyott a hajléktalan külföldi EU-állampolgárok őrizetbe vételének és kitoloncolásának gyakorlatával. E gyakorlatot a londoni felsőbíróság már tavaly decemberben törvénysértőnek minősítette és megtiltotta, két, kitoloncolással fenyegetett lengyel és egy litván állampolgár panasza alapján.
A felsőbíróság decemberi végzésének indoklása szerint diszkriminációnak minősül, ha olyan külföldi EU-állampolgárokat, akik egyébként semmiféle bűncselekményt nem követtek el, a hatóságok csak azért köteleznek távozásra Nagy-Britanniából, mert nincs hol lakniuk.

A brit belügyi tárca a londoni felsőbíróság elé a decemberi határozat előtt beterjesztett érvelésében hangsúlyozta: adatai szerint az utcákon alvó hajléktalanok száma 2010 és 2015 között országszerte 55 százalékkal, Londonban 91 százalékkal nőtt. A közép- és kelet-európai EU-állampolgárok a közterületeken éjszakázó külföldi uniós hajléktalanok tíz százalékát tették ki 2007-ben, de arányuk 2016-ra már meghaladta az egyharmadot a minisztériumi adatok szerint.

Korábban az Európai Bizottság is megkérdőjelezte a brit belügyminisztérium kitoloncolási gyakorlatát, azzal az érvvel, hogy az EU-állampolgároknak jogukban áll más EU-országokban élni, függetlenül attól, hogy hajléktalanok-e vagy sem.

Szerző