Európai titkosszolgálatoknak súghatott Szkripal

Publikálás dátuma
2018.05.14 14:09
Vegyvédelmi overálos brit katonák állnak egy, vélhetően Novicsok idegméreggel szennyezett autó előtt, március 4-én Szergej Szkri
Fotó: /
A lányával együtt megmérgezett orosz exkém aktívan részt vett az orosz hírszerzés leleplezésében – írja a New York Times. Ez új megvilágításba helyezi a diplomáciai botránnyá mélyülő ügyet.

Európai titkosszolgálatokat láthatott el bizalmas információkkal Szergej Szkripal orosz-brit kettős ügynök a megmérgezése előtt – írja a távirati iroda, a New York Times amerikai napilap értesüléseit idézve.

A NYT névtelenül nyilatkozó európai tisztségviselőkre hivatkozva azt írta, hogy a britek állításával ellentétben Szkripal nem élt visszavonultan az angliai Salisburyben, hanem bejárta Európát, hogy tájékoztassa az orosz kémek tevékenységéről az érintett országok hírszerzését. Jövedelemkiegészítésként szolgáló útjairól minden bizonnyal a brit hatóságok is tudtak, sőt, segítséget is nyújthattak hozzá - írta az amerikai napilap.

A NYT szerint Szkripal minden bizonnyal többször járt Csehországban, hogy információkkal lássa el a helyi titkosszolgálatot, és 2016-ban Észtországot is felkereste.  Vasárnap a Respekt című cseh hetilap is megírta meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hogy Szrkipal 2012-ben titokban Prágában járt és találkozott a cseh titkosszolgálatok képviselőivel. A Respekt úgy értesült, hogy Szkripalnak, akit a brit MI6 brit külső hírszerzés 1995-ben szervezett be, jóval jelentősebb pozíciója volt az orosz titkosszolgálatokban, mint ahogy ezt eddig gondolták. A GRU orosz katonai hírszerzés személyzeti osztályának egykori vezetőjeként kitűnő áttekintéssel rendelkezett az orosz hírszerző hálózatról Európában.

Az amerikai lapnak nyilatkozó tisztségviselők óvatosabban nyilatkoztak Szkripal észtországi útjáról, "nagyon érzékeny információnak" nevezték. Egyikük azonban elmondta, hogy az ügynök 2016 júniusában titokban találkozott észt hírszerzők egy csoportjával, de nem tudni, miről beszéltek. A brit titkosszolgálat segített megszervezni az összejövetelt - tette hozzá.

Szkripal Európában működő GRU-ügynökökről adott információi hasznosnak bizonyultak a cseh titkosszolgálat számára. Bár 1999-ben befejezte tevékenységét a szervezetnél, sok ügynök, akivel együtt dolgozott, máig aktív - mondta el egy európai tisztségviselő a New York Times-nak. Szkripal útjai felvetik annak lehetőségét, hogy megmérgezése tevékenységének megtorlása volt - vélekedett az amerikai lap.

Az orosz-brit kettősügynököt március 4-én mérgezték meg egy Novicsok nevű idegméreggel, a toxinból lánya, Julija Szkripal is kapott. A nőt azóta már kiengedték a kórházból, apja viszont jelenleg is kezelést kap. Sir Mark Sedwill,  brit kormány nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) már legalább öt éve figyelhette egykori ügynökét, így jó eséllyel tudtak a hálózataikat leleplező beszámolókról is.

Boris Johnson brit külügyminiszer nem tartja kizártnak, hogy Vlagyimir Putyin személyesen döntött az idegméreg bevetéséről; sejthetően így akarták kivégezni árulónak tartott egykori emberüket, és figyelmeztetni a nyugati szolgálatokat, illetve elrettenteni az átállástól saját embereiket.

Szerző
2018.05.14 14:09

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:03

Fotó: NurPhoto/ Mateusz Wlodarczyk
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
2018.12.18 21:03
Frissítve: 2018.12.18 21:26

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:55

Fotó: AFP/
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Témák
Koszovó
2018.12.18 20:55
Frissítve: 2018.12.18 20:56