Nem lenne ildomos a sajtón keresztül üzengetni a tervezett megállapodás tartalmáról, mondta Parragh László a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén tartott előadásában. "Nem mondhatom el, hogy mire készülünk, de összességében jóra" - fogalmazott, aztán belekezdett tervei kifejtésébe.
Az MKIK elnöke beszélt arról, hogy 2010-ben válságkezelő, majd 2014-ben konszolidációs gazdaságpolitika kezdődött, "most pedig új korszakban vagyunk", a fenntarthatóságot kell biztosítani.
A kamara által készített felmérés kérdéseire a cégvezetők a kamara álláspontjával megegyező válaszokat adtak. 68 százalékuk szerint a szakképzett munkaerő hiánya lehet az akadálya a fenntartható fejlődésnek. Mindössze 8-9 százalék gondolja, hogy a felsőfokú végzettségűek hiánya a probléma, 30 százalék szerint azonban a szakképzetlen munkaerő hiánya miatt kevésbé fenntartható a fejlődés. Parragh erre ismét csak azt hangoztatta: "mindenáron szeretnénk közelíteni a tudást a gazdasághoz". Az MKIK-elnök oktatásról alkotott elképzeléseiről különben a Magyar Tudományos Akadémiának is megvan a véleménye: az oktatás feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása lenne, nem pillanatnyi gazdasági igények kielégítése - derül ki a Közoktatási Elnöki Bizottság egy korábbi közleményéből.
Nagyon fontos lenne a termelékenység és a hatékonyság javítása, jelentette ki, "de ebben nagy bajban vagyunk". Ezen a bérfelzárkóztatási program folytatása segíthet - fogalmazott. A kamarai elnök arról is beszélt, hogy a megfelelő számú szakképzett munkaerő biztosításához újra kell gondolni a jelenlegi munkaerőpiaci technikákat. "Tabudöntögető javaslataink vannak, ki is fogják verni a biztosítékot" - jegyezte meg anélkül, hogy a részletekre kitért volna.
Parragh László felidézte azt a kormányzati ígéretet, hogy 10 év alatt egymillió új munkahely jön létre, 7 év után ugyanis mostanra 736 ezer új álláshely van már. Arra ugyanakkor nem tért ki, hogy van olyan megye, ahol az új munkahelyek 90 százalékát a közfoglalkoztatás adja - csapdába ejtve a közmunkásokat.
"Ahhoz hogy Európához közeledjünk, 10 év alatt meg kell duplázni a reálbéreket" - fogalmazott. A munkaadóknak nagyon nagy kihívás a reálbérnövelés, mert a költségek növekedésével jár, s az államnak ugyan rövid távon többletbevétele van, de erről le kell mondania, hogy visszaforgassa ezt a pluszbevételt a gazdaságba. A bérnövekedés ugyanis a munkaerő megtartását és a fogyasztás növekedését hozza - indokolta Parragh László
