„Lakossági igényre” hivatkozva adna iskolákat egyházi kézbe Semjén

Publikálás dátuma
2018.05.14 17:05
Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterjelölt a kinevezése előtti meghallgatáson, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén,
Fotó: /
Bár az alaptörvény is kimondja egyház és állam különálló működését, Semjén Zsolt inkább a mellérendeltségre esküszik; megváltoztatná az adó egy százalék felajánlásának módját is.

Támogatná az egyházak további felelősség és eszköz átvételét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és tárca nélküli miniszter. derül ki az MTI összefoglalójából.

A kereszténydemokrata politikus hétfőn, kinevezés előtti parlamenti meghallgatásán beszélt arról, hogy az elmúlt nyolc évben megduplázódott az egyházi fenntartású intézmények száma: a közoktatásban 6-ról 13, a szociális területen 11-ről 23 százalékra nőtt ez az arány, miközben már 270 ezer gyerek tanul hittant.

Semjén hozzátette, ha erre lakossági igény mutatkozik, híve annak, hogy az egyházak további intézményeket is átvegyenek – és azt is hangsúlyozta, hogy hisz az állam és egyház egymás mellé rendeltségében. Mindezzel csak két bökkenő van: lakossági igény eddig sem mutatkozott arra, hogy az állam – a rendes éves támogatáson túl – a HVG által is megírt váratlan döntéssel 118 milliárdot  vagy akár 80 milliárdot adjon határon inneni és túli egyházi szervezeteknek; ahogy azt sem követelte senki, hogy egyetemi, középiskolai struktúrák kerüljenek egyházi fennhatóság alá.

Ami az egymás mellé rendeltséget illeti, annak Magyarország alaptörvénye  is ellentmond: e szerint „Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak”.  Igaz, azt is tartalmazza, hogy „Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek.”

Meghallgatásán Semjén Zsolt megjegyezte: kész újragondolni a újragondolni a személyi jövedelemadó (szja) egyházaknak felajánlható 1 százalékával összefüggő kérdéseket – bár hogy ezt milyen minőségben teszi, arra nem tért ki. A kérdés azért merült fel, mert az szja-csökkentés hatással van a támogatási rendszerre is, ezért a politikus úgy véli, , hogy a forrásokat a GDP-hez kellene kötni, mert az előbbi bizonytalanságokat eredményez.

Semjént csupán a DK-s Arató Gergely kérdezte, aki többek között Semjén svédországi vadászatairól érdeklődött – a kereszténydemokrata politikus szerint azonban nincs semmi látnivaló, vagy gyanús abban, ha egy olyan vállalkozó, Farkas József ajándékoz neki vadásztúrát, akinek cégei tucatjával nyerik a zsíros közbeszerzéseket, és akinek egyik vállalkozása még a hátrányos helyzetű fiataloknak felújított épületegyüttest is meg tud szerezni, 20 éves bérleti szerződés keretében.

Semjén vadászatról szólva azt mondta, a parlament mentelmi bizottsága, az ügyészség és az adóhatóság is az ő álláspontját támasztotta alá, az eseményen nem képviselői minőségében vett részt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig megállapította, hogy sem adó-, sem illetékkötelezettsége nincs - tette hozzá.

A miniszter kinevezését egyébként 7 kormánypárti igen szavazattal, 4 ellenzéki nem ellenében támogatta az igazságügyi bizottság.

Szerző
2018.05.14 17:05

Befújtak valamit egy kormányablakba, az emberek köhögni kezdtek

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:27
illusztráció
Fotó: Népszava/
Az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületéhez a katasztrófavédelmet is kihívták, de mindenki megúszta a történteket.
Befújtak valamit az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületébe.  helyszínen tartózkodó olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. A 24.hu-nak egy helyszínen tartózkodó olvasója elmondta, a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. "Annyit mondtak, hogy az ügyfélfogadás elmarad és kérdezték, hogy rosszul van-e valaki. Sokan köhögtek, de senki nem jelentkezett, az emberek elindultak haza" - idézi olvasóját a portál.

A 24.hu megkereste az ügyben a a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Kolozsi Péter főhadnagy pedig elmondta: "bennünket azért hívtak ki, mert szúró szagot éreztek és köhögtek. A helyszínre érkező kollégáink hatvan embert kísértek ki az épületből. Mindannyian sérülés nélkül megúszták a történteket. A biztonság kedvéért helyszínre érkezett a katasztrófavédelem mobil laborja is. Méréseket végeztünk, de nem találtunk veszélyes anyagot a levegőben."
2019.01.16 18:27

Az MTA nem szeretné kutatói ösztöndíjakból fizetni a villanyszámlát

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:25
MTA-székház - illusztráció
Fotó: Népszava/
Cáfolja az Akadémia, hogy elegendő forrást kaptak volna Palkovics tárcájától az idei évre – a minisztérium által emlegetett összegeket ugyanis kutatók díjazására és hazacsábítására szánják.
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca  ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Palkovics tárcájának 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék.
Ezt pedig  avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
2019.01.16 18:25
Frissítve: 2019.01.16 18:33