Pénteken bejelentették, Andrej Babis a szociáldemokratákkal lép koalícióra. A liberális populista párt elnöke előtt már csak egy akadály tornyosul: a koalíciós partner CSSD német mintára a tagság véleményét is kikéri a koalíciós szerepvállalásról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szociáldemokrata elöljárók a siralmas tavaly októberi választási eredmény után a kormányzati részvételre vonatkozó döntést a tagságra hárítják át.
Jóllehet Babis pártja, az ANO, illetve a CSSD együttesen csak 93 mandátummal rendelkezik a 200 fős törvényhozásban, tehát nyolc képviselő támogatása hiányozna az abszolút többséghez, a kommunisták jelezték, a kabineten kívülről támogatják a kétpárti koalíciót.
Nagyobb viták nem is a programról zajlottak a két tömörülés között, hanem Babis személye volt a nézeteltérések tárgya. A januárban kis többséggel újraválasztott Milos Zeman elnök azt szerette volna elérni, hogy Andrej Babis a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SDP) nevű párttal lépjen koalícióra, ez a megoldás azonban a voksolást mintegy 30 százalékkal megnyerő ANO elnöke számára igen kínos lett volna. A kinevezett miniszterelnök ezért azzal a szociáldemokrata párttal kezdett koalíciós tárgyalásokat, amellyel a milliárdos politikus által fémjelzett ANO már együttműködött az előző kormányzati ciklusban. Azután, hogy a CSSD élére Jan Hamáceket választották meg, úgy látszott, semmi akadálya sem lehet az ANO és a szociáldemokraták együttműködésének. Ő ugyanis – szemben elődjével, Bohuslav Sobotka korábbi miniszterelnökkel – nem látott komolyabb ideológiai különbségeket a két párt programja között. Csakhogy akadt egy bökkenő. Babis ellen az ügyészség korábban eljárást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján uniós pénzek szabálytalan felhasználása vádjával, így a CSSD jelezte: Babis adja át a kormányalakítási megbízást másnak, vagy ha nem hajlandó erre, a szociáldemokraták kapják meg a belügyi tárcát, hogy biztosíthassák a kinevezett kormányfő elleni eljárás függetlenségét. Illetve ha a kormányfőt elítélnék az ügyben, akkor lépjen vissza, s a szociáldemokrata miniszterek lemondása a teljes kabinet bukását jelentse.
Babis elutasította a követelést, mondván: egy a választáson 7,3 százalékot szerzett politikai erő nem kaparinthatja meg az egyik legfontosabb tárcát. Április elején úgy látszott, kútba esnek a tárgyalások, s minden jel arra vallott, előrehozott választást kell kiírni. Április végén a kinevezett kormányfő közbelépett, s mégis felajánlotta a belügyminisztérium irányítását a CSSD-nek. Ekkor hirtelenjében ismét közeledni kezdtek az álláspontok, s rátértek a konkrét kormányprogram vitájára. Jelentősebb véleménybeli különbségek nem hátráltatták a megbeszéléseket. Megállapodtak abban, hogy emelik a honvédelmi kiadásokat, a közalkalmazottak bérét, a szociális kiadásokat, s több pénzt irányoztak elő az infrastruktúra számára. A koalíciós szerződés rendelkezik arról is, hogy amennyiben a kormány akár „egyetlen tagját is elítélik” (ez a kitétel egyértelműen Babisra vonatkozik), és az illető nem lép vissza önszántából, a két párt közötti megállapodás azonnal hatályát veszti. Ami az Európai Unió szempontjából igen fontos: a két párt hitet tett amellett, hogy folyatják a nyugatbarát politikát. Ez azt jelenti, hogy Andrej Babis hiába számít az oroszbarát Zeman elnök szövetségesének, Csehország külpolitikájában nem lesz változás.
Amikor Babis pártja tavaly megnyerte a cseh választást, az uniós országokban igen negatívan írtak róla, azóta azonban egyetlen megnyilatkozásával sem igazolta rossz hírét. Esze ágában sincs beállni Orbán Viktor illiberális irányvonala mögé. Ne feledjük, a kinevezett cseh miniszterelnök elsődlegesen üzletember, aki pontosan tudja: az EU-n kívül nincs élet. Azzal pedig, hogy a CSSD vállalta a koalíciót a több mint 3 milliárd eurós vagyonnal rendelkező szlovák származású politikussal, Brüsszelnek nem kell tovább aggódnia Prága irányvonala miatt.
A CSSD tagsága május 21 és június 14 között dönthet a koalíció sorsáról – jelentette be a szociáldemokraták elnöke, Jan Hamácek. Az eredményt egy nappal később, június 15-én jelentik be. Abban az esetben, ha a többség nemmel voksolna (hangsúlyozzuk: erre azért nagyon csekély az esély), Babis bejelentése szerint előrehozott választást rendeznének, amelyet a 2019 májusában esedékes európai parlamenti voksolással egy időben tartanának meg.
A konzervatív ellenzék elsősorban amiatt támadja a még meg sem alakult cseh kormányt, hogy a kommunisták támogatásától függ majd. A párt az 1989-es bársonyos forradalom óta első ízben játszik valamiféle szerepet a prágai kadinetben. Petr Fiala, a Polgári Demokrata Párt (ODS) elnöke óva intett attól, hogy a kabinet „nem működőképes baloldali megoldások és populista frázisok ötvözetévé váljék”. Jirí Pehe cseh politológus a Der Standardnak elmondta: a cseh társadalmat annyira már nem érdekli a kommunisták burkolt jelenléte. Az emberek távolról sem tartanak annyira a cseh politikai rendszer részének tartott kommunistáktól, mint az olyan ifjú politikusok által alapított gyanús pártoktól, mint amilyen a Tomio Okamura által irányított SPD. A kommunista párt ráadásul komoly változáson ment keresztül, ma már például nem követeli Csehország kilépését a NATO-ból. Meg is éri visszafognia magát, hiszen így fontos pozíciókat kap az államigazgatásban.
