Orvosszemmel

A Népszava „Kiszállási díjat kérnek a háziorvosok” című cikke jól világít rá a magyar egészségügy jogi szabályozásában tapasztalható jogértelmezési nehézségekre. A betegellátás elsődleges helye az – ideális esetben jól felszerelt – orvosi rendelő. A rendelőn kívüli betegellátás mindig valamilyen szükséghelyzet következményeként, ahogyan a vonatkozó rendelet fogalmaz: „indokolt esetben” jön létre. A háziorvosi feladatok rendelési időn kívüli ellátását szabályozó rendelet viszont azt mondja: „ellátásban részesíti hívásra otthonában, tartózkodási helyén fekvőbeteget, sérültet”. Ugyanakkor a jogszabályok az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételként sem B-kategóriás jogosítványt, sem autót nem írnak elő a háziorvosi tevékenység folytatásához. Ez is azt valószínűsíti, hogy a háznál történő ellátás nem az „alapcsomag” része. Emellett az orvosi ellátást igénybe vevő beteg oldaláról is jelennek meg kötelezettségek. Például a „beteg … jogainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani más betegek jogait”. Egy rendelési időben a rendelésről elhívott háziorvosra – akár feleslegesen – várakozóknak nem sérül(het)nek a jogai?

Az „indokolt eset” megállapítása szakmai döntésén kell, hogy alapuljon. Ilyenkor fontos a megfelelő orvos-beteg párbeszéd, mely során legtöbbször, akár telefonon keresztül is megítélhető, hogy mekkora a baj. A mentés és a sürgősségi ellátás csak akkor a háziorvos feladata, ha joggal feltételezhető, hogy a valószínűleg súlyos beteg ellátását hamarabb meg tudja kezdeni, mint a mentők. Magyarországon ráadásul – bár csökkenő mértékben – hagyomány az orvos házhoz hívása, miközben „nyugaton” ez szinte ismeretlen fogalom. A kijárás természetéből adódóan a legkevésbé hatékony ellátási forma, mely legtöbbször alacsony szakmai színvonallal is társul. Vizsgálatok igazolják, hogy a felesleges gyógyszerfelírások nagy része is „háznál” történik.

Az a „magyaros” hagyomány, mely alapján a beteg kizárólagos döntése alapján jön létre a háznál történő betegellátás, hosszútávon fenntarthatatlan, szakmailag indokolatlan és annak megerősítése a laikus társadalomban káros hatású.

Szerző
2018.05.15 08:31

Ismeretlen életformák tobzódnak a lábunk alatt

Publikálás dátuma
2018.12.12 12:00

Fotó: /
Óceánkutatás A világ összes óceánjánál kétszer nagyobb az a biomassza, amely a lábunk alatt lévő földben tenyészik, ahol jóval nagyobb számban élnek mikrobák mint azt eddig gondoltuk.
15 és 23 milliárd tonnára teszik tudósok azoknak a mikrobáknak az össztömegét, amelyek a föld alatt élnek. Az ökoszisztéma egészen 5 ezer méter mélységig terjed ki. A Guardian beszámolója szerint a Mélységi Karbon Megfigyelőállomás (Deep Carbon Observatory) tudományos felfedezése alapján több százszor annyit nyomnak a föld mélyében lévő élőlények, mint amennyit az jelenleg élő 7 milliárd ember együttesen. A talajlakók annak ellenére érik el ezt az imponáló mennyiséget, hogy sokszor extrém hőmérséklet, táplálékhiány, hatalmas nyomás uralkodik rajtuk. A kutatók szerint az ott található mikrobafajok sokféleségben vetekszenek az Amazonas-régió és a Galápagos-szigetek élővilágával. Ugyanakkor ez az ökoszisztéma még jórészt érintetlen, mert eddig az emberek csak közvetlenül a felszín alatti réteget bolygatták.  A kutatócsoportot ötvenkét ország 1200 tudósa alkotja, közöttük geológusok, mikrobiológusok, fizikusok és kémikusok vannak. 10 éve folyó kutatásaik eredményét tárták most előzetesen a világ elé. A mintákat több mint öt kilométeres mélységből és tengeralatti helyszínekről fúrás útján gyűjtötték, hogy felállítsák az ökoszisztémák modelljeit, és megbecsüljék, mennyi szenet tartalmaznak. Az eredmények azt jelzik, hogy a Föld ősbaktérium és baktérium állományának 70 százaléka a felszín alatt él, köztük olyanok, amelyek kénes forrásokban, vagy 121 fokos tengermélyi hidrotermális lyukakban élnek. Olyan szervezet is él több millió éve 2,5 kilométer mélyen a föld alatt, amely energiáját nem a napból nyeri, hanem metánt állít elő. Ez kevés energiát ad ahhoz, hogy osztódjon, szaporodjon, de elég ahhoz, hogy meggyógyítsa sérült részeit. Rick Colwell az Oregoni Állami Egyetem mikrobiológusa szerint a Föld alatt vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek évezredekig is képesek életben maradni, hiába a magas nyomás, a fényhiány és a magas hőmérséklet. Alig mozognak, legfeljebb a tektonikus elmozdulások, földrengések, kitörésekkel együtt változtatnak helyet. A tudósok szerint felfedezéseiket két technikai újdonság tette lehetővé: a fúrások, amelyek képesek mélyen behatolni a földkéregbe, és a mikroszkópok fejlődése, amelyekkel lehetővé vált az mikroméretű életformák megfigyelése. A kutatók próbálják megállapítani, hol lehetnek az élet lehetőségeinek határai, jelenleg ezt 122 Celsius fokra teszik, de nem kizárt, hogy a rekord tovább növekszik, ha műszereik felbontása finomabbá válik. Továbbra is rejtély, vajon az élet a felszínről költözött a mélybe, vagy fordítva. Rejtély, mi a mikrobák szerepe a kémiai folyamatokban, és mi az együttes szerepük a Föld és az élet fejlődősében. 
2018.12.12 12:00
Frissítve: 2018.12.12 12:00

Két életkorunk van

Publikálás dátuma
2018.12.06 12:45

Fotó: Shutterstock/
A Yale Egyetem kutatója olyan algoritmust fejlesztett, amely a vérből kimutatható jellemzők alapján meghatározza biológiai éveink számát.
„A Yale Egyetem laboratóriumában több olyan eljáráson dolgozunk, amellyel meghatározható valódi életkorunk. A legújabbak egyike a vérből kimutatható jellemzők mérési értékeit veszi alapul, ezek a vizsgálatok egy általános orvos felkereséskor is elvégezhetők” - mondja Morgan Levine kutatásvezető. A vérből kimutatott biomarkereket (biológiai jelzőanyag) mérik, az adatokat különböző algoritmusokkal kombinálják, hogy megkapják az elemzett személy biológiai életkorát - olvasható a CNN honlapján. Mindenkinek két életkora van, az egyik a naptár szerinti a másik pedig a biológiai, amelynek megfelelően működik a szervezete az általános fittségének, egészségi állapotának megfelelően. Levine és csoportja a vérben kilenc olyan biomarkert határozott meg, amelyeknek a legnagyobb a szerepe az életkor meghatározásában. Ezek között a vércukorszint, a vese- és májmutatók, immunrendszeri és gyulladási értékek szerepelnek. Azoknak, akiknek biológiai életkora fiatalabb mint a naptári, alacsonyabb a halálozási rátájuk, ellentétben azokkal, akik idősebbek valóságos koruknál, és így hajlamosabbak olyan betegségekre, amelyeket jellemzően későbbi életkorban szokás megkapni. A legfontosabb a biológiai életkorral kapcsolatban – jegyzi meg Levin –, hogy a genetikai meghatározottsággal ellentétben alakítható, az értékeken lehet változtatni. Az orvosok ezeket az információkat alapul véve arra késztethetik pácienseiket, hogy változtassák meg életstílusukat, testedzési és alvási szokásaikat, ezzel növelve biológiai életkorukat. „Remélhetőleg bizonyos jelek a vérben már az előtt árulkodnak, hogy a betegség kialakulna, és az érintettek még időben tudnak javítani egészségi állapotukon” - mondja Levin. A tudós már kislánykora óta figyeli az öregedés folyamatát, és maga is meglepődött, amikor az egzakt számítások biológiailag idősebbnek mutatták, mint gondolta, és rájött változtatnia kell. Az algoritmusok online is hozzáférhetők lesznek, így bárki meghatározhatja biológiai korát, megtudhatja milyen kockázati tényezői vannak, és hosszabb távú lépéseket tehet egészségnek javítása érdekében. 
Szerző
Témák
életkor
2018.12.06 12:45
Frissítve: 2018.12.06 12:45