Orvosszemmel

A Népszava „Kiszállási díjat kérnek a háziorvosok” című cikke jól világít rá a magyar egészségügy jogi szabályozásában tapasztalható jogértelmezési nehézségekre. A betegellátás elsődleges helye az – ideális esetben jól felszerelt – orvosi rendelő. A rendelőn kívüli betegellátás mindig valamilyen szükséghelyzet következményeként, ahogyan a vonatkozó rendelet fogalmaz: „indokolt esetben” jön létre. A háziorvosi feladatok rendelési időn kívüli ellátását szabályozó rendelet viszont azt mondja: „ellátásban részesíti hívásra otthonában, tartózkodási helyén fekvőbeteget, sérültet”. Ugyanakkor a jogszabályok az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételként sem B-kategóriás jogosítványt, sem autót nem írnak elő a háziorvosi tevékenység folytatásához. Ez is azt valószínűsíti, hogy a háznál történő ellátás nem az „alapcsomag” része. Emellett az orvosi ellátást igénybe vevő beteg oldaláról is jelennek meg kötelezettségek. Például a „beteg … jogainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani más betegek jogait”. Egy rendelési időben a rendelésről elhívott háziorvosra – akár feleslegesen – várakozóknak nem sérül(het)nek a jogai?

Az „indokolt eset” megállapítása szakmai döntésén kell, hogy alapuljon. Ilyenkor fontos a megfelelő orvos-beteg párbeszéd, mely során legtöbbször, akár telefonon keresztül is megítélhető, hogy mekkora a baj. A mentés és a sürgősségi ellátás csak akkor a háziorvos feladata, ha joggal feltételezhető, hogy a valószínűleg súlyos beteg ellátását hamarabb meg tudja kezdeni, mint a mentők. Magyarországon ráadásul – bár csökkenő mértékben – hagyomány az orvos házhoz hívása, miközben „nyugaton” ez szinte ismeretlen fogalom. A kijárás természetéből adódóan a legkevésbé hatékony ellátási forma, mely legtöbbször alacsony szakmai színvonallal is társul. Vizsgálatok igazolják, hogy a felesleges gyógyszerfelírások nagy része is „háznál” történik.

Az a „magyaros” hagyomány, mely alapján a beteg kizárólagos döntése alapján jön létre a háznál történő betegellátás, hosszútávon fenntarthatatlan, szakmailag indokolatlan és annak megerősítése a laikus társadalomban káros hatású.

Szerző
2018.05.15 08:31

Rossz hírünk van: drágul a sör

Publikálás dátuma
2018.08.03 10:42

Fotó: AFP/
Kevesebb árpa termett az idén, emiatt emelkedhet a sör ára. Az ágazati szereplők szerint ez nem jelent majd jelentős keresletcsökkenést.
Akár 10-15 százalékkal is drágulhat a folyékony kenyér ára, mert az időjárás a sörárpát sem kímélte, jelentős volt a terméskiesés. Ha az ipar valóban emel az árain, a dobozos, illetve a palackos sörök esetében 15-25 forinttal is drágíthatja a termékeket, de a 90 százalékban hazai alapanyagokból készült csapolt sörök esetében a vendéglátóhelyeken egy ekkora drágulás - már fajtától, mennyiségtől függően - a pohár, illetve a korsó árát 40-100 forinttal is feljebb tornászhatja. A söripar képviselői egyelőre bizakodóak, s nyilatkozataik szerint nem tartanak a fogyasztás jelentős visszaesésétől. Az éves átlagos sörfogyasztás 61-63 liter. Idén az első félévben 3,5 százalékkal még növekedett is a forgalom. Ráadásul egyre többen keresik a prémium termékeket. A sörkedvelőknek egyre mélyebbre kell a zsebükbe nyúlniuk, mert az év elején a nagy gyártók már 4-5 százalékkal emelték az áraikat az energia, a munkabér, a csomagolóanyagok költségnövekedésére hivatkozva. Az áremelkedés jövőre sem áll meg, hiszen a termékdíj tovább emelkedik. Igaz, a magyarországi sörárak még így is elmaradnak a nyugat-európai átlagosan 3-5 eurótól, de amennyivel olcsóbbak itt a sörök, annyival alacsonyabbak a jövedelmek is. Agrárszakemberek becslései szerint a mintegy 80 ezer hektáros őszi, illetve 30 ezer hektáros tavaszi sörárpa vetésterületéről hektáronként átlagosan 5 tonnás hozamok helyett ennél jóval kevesebbet takarítanak be. A tavaly ősszel vetett gabonából 15-20 százalékkal, a tavasziból pedig nagyjából 10 százalékkal marad el a sok éves átlagtól. A terméskiesés miatt az őszi árpa tonnánkénti ára az átlagos 48-52 ezer forint helyett, a tavaszi árpa 52-56 ezer forintos ára helyett idén átlagosan 10 százalékkal emelkednek a felvásárlási árak. Preszter Péter, az egyik vezető integrátor cég, a sörárpa termeltető Axereal Hungary termeltetési vezetője szerint nem valószínű, hogy a maláta felvásárlási árának emelkedése drágíthatja meg a sört. Ugyanis a sörárpa, illetve a belőle készített maláta - amely elengedhetetlen az erjesztéshez - egy doboz, vagy palack sör önköltségében elhanyagolható százalékot képvisel – nyilatkozta a Népszavának. A szakember szerint az is tévedés, hogy Magyarországon a söralapanyaghoz csak euróárt lehet hozzájutni. A cég és testvérvállalata, a dunaújvárosi Boolmart Kft. ugyan euróelszámolással dolgozik, de a termelők döntő többségével forintban számolnak el. A gazdáknak még arra is lehetőségük van, hogy előszerződéskor ne kérjék az aktuális árfolyamon a termény árának forintosítását, hanem azt csak a számla kiállításakor érvényesítsék. Az a termelő, aki például februárban kötött szerződést tonnánként 150 eurós áron, 311 forintos árfolyamon, de csak nyáron szállított és állított ki számlát, jól járt, hiszen addigra a forint gyengülés miatt egy euró már jóval 320 forint fölött volt. Az önköltség emelkedése elsősorban a tucatnyi kézműves sörfőzdét érintheti különösen érzékenyen. Ők kényszerülhetnek leginkább az áremelésre.    
Témák
sör
2018.08.03 10:42
Frissítve: 2018.08.03 16:04

Januárig titkos marad az ország tortájának receptje

Publikálás dátuma
2018.07.31 16:16

Fotó: Népszava/ Vajda József
Korábban sok volt a hamisítvány, vagyis a nem megfelelő minőségű másolat, ezért egyelőre csak a cukrász ipartestület tagjai készíthetik a díjnyertes édességet.
A Komáromi kisleány lett idén Magyarország tortája, amely egy mézes-diós tészta alapú édesség, van benne körte, csokoládé, vaníliás krém, fahéj, valamint gyömbér. A pontos receptet – ahogyan azt Selmeczi László, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének társelnöke a Népszavának elmondta – tavaly óta csak fél évvel a díj odaítélése után teszik közzé, mert az elmúlt években sok helyen „hamisítványt”, tehát nem megfelelő minőséget kínáltak a vásárlóknak. Ennek megfelelően januárig az ipartestület csaknem 400 tagcukrászdájában lesz kapható az ország tortája. 
– Arról nincsenek pontos felmérések, hogy mennyire növeli a keresletet az elismerés, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon sokan meg akarják kóstolni a díjazott tortákat – mondta Selmeczi László, aki szerint ezért üzletileg is megéri az ötletgazda cukrásznak. A díjjal egyébként nem jár anyagi jutalom csak a szakmai elismerés, amelyet idén a Jánoska Cukrászda és cukrásza, Sztaracsek Ádám kapott.
A Magyarország cukormentes tortája verseny nyertesének a Három kívánság elnevezésű tortát választották, amelyet a Nándori Cukrászda készített. A sütemény nem tartalmaz hozzáadott cukrot és fehér lisztet. Három domináns összetevője a chia magos-diós mandulapiskóta, a meggy és a darabos túró. 
Az idei Szent István-napi kenyér a Várhegyi Deres lett. A Kurdi Family Pék Kft. fejlesztése friss kovásszal készül, 12 órás érlelelési folyamat eredménye, cipó formájú, ropogós búzakenyér, kevés kukoricával és egyedi metszéssel.
Szerző
2018.07.31 16:16
Frissítve: 2018.07.31 17:42