2 óra 24 perc

Miután Orbán Viktor letette miniszterelnöki esküjét, nagyívű beszédében célként jelölte meg, hogy 2030-ra Magyarország a kontinens első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

Lázár János hódmezővásárhelyi fideszes parlamenti képviselő, aki nemrég még a kormány tagja volt, rögtön ajánlott is egy megfontolandó szempontot: korszerűsíteni kell a Budapest-Szeged vasútvonalat. Lázár szóvá tette, hogy 2 óra 24 perc a menetidő, amit elvárható lenne másfél órára csökkenteni. Már amennyiben 2030-ra tényleg Európa legjobb országai közé akarunk kerülni.

A hivatalos menetrend ugyan két perccel kevesebbet mutat annál, amit mondott, de a lényegen ez szemernyit sem változtat. Emlékeim szerint évtizedekkel ezelőtt, amikor sűrűn megfordultam Szegeden, ugyanennyi időbe telt a vonatozás.

Az európai élmezőnyt azonban lényegesen nehezebb lesz, ha elérni nem is, legalább megközelíteni, mint azt akár Orbán, akár Lázár gondolná. Mert van olyan megyeszékhely is Magyarországon, ahol irigykedve nézik azokat a vasúti állapotokat, amelyeket mai mércével Lázár elmaradottnak minősít. Ez a megyeszékhely Nógrád megyében található, a neve: Salgótarján.

Salgótarján és Budapest között eleve nincs közvetlen vonatjárat. A fővárosból indulva Hatvanban át kell szállni a „kis piros” helyi változatára, ami negyedórás várakozás után indul, hogy aztán a döcögést minden terebélyesebb körtefánál megszakítsa.

Vonaton Szeged 191 kilométerre van a fővárostól, Salgótarján jóval közelebb, 126 kilométerre. Salgótarjánból mégis jóval több ideig, 2 óra 41 percig tart eljutni vasúttal Budapestre. Onnan visszafelé három perccel tovább.

Jelenleg amúgy két megyeszékhely akad az országban, ahol szocialista a polgármester: Salgótarján és Szeged. Minden más hasonlóság a véletlen műve.

2018.05.15 08:09

Életet mentett a hős szállodai recepciós

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:25

Fotó: Facebook/ Országos Mentőszolgálat
Hotelben esett össze egy idős asszony, a fiatal férfi azonnal megkezdte az újraélesztést.
Az Országos Mentőszolgálat a Facebook-oldalán mondott köszönetet egy szálloda recepciósának, aki egy idős nő segítségére sietett. Az asszony a hotelben esett össze, és miután a férfi nem tapasztalt légzést, azonnal megkezdte a beteg újraélesztését. Bár a központi rohamkocsi hamar a helyszínre ért és emelt szinten folytatta az ellátást, a fiatal szállodai alkalmazott sem tétlenkedett: segítette a további beavatkozásokat és még a betegmozgatásban is részt vett. Az idős nőt végül – az időben megkezdett mellkasi nyomásoknak köszönhetően – stabil állapotban szállították.
„A helyszínen nem igazán volt alkalmunk megköszönni a hős recepciós segítségét de remélem így talán elér hozzá!”
– mondta az eset után a mentőorvos.
2018.08.17 17:25
Frissítve: 2018.08.17 17:25

A nyugdíjreform talán már nem is elég

Publikálás dátuma
2018.08.17 16:52

Fotó: / Kállai Márton
Nem omlik össze a nyugdíjrendszer, de egyre nőnek a feszültségek: a frissen nyugdíjba vonulók és az idősebbek közt, de a 40 év után visszavonuló nők és a rugalmatlan korhatár miatt munkában maradók közt is.
Mielőbbi nyugdíjreformot sürget legújabb elemzésében az egyik legismertebb hazai nyugdíjszakértő. Simonovits András az Indexen arról értekezett, hogy azért lett volna jobb az egykor általa is támogatott inflációkövető nyugdíjemelés helyett mégis az előző évi nettó bérnövekedés felét is tartalmazó „svájci indexálásnál” maradni, mert akkor a régebbi ellátások is magasabb arányban nőttek volna. Az emiatt emelkedő nyugdíjkifizetések pedig óvatosabb béremelésre kényszerítették volna a kormányt, amely most a magas béremelésekkel és a szociális hozzájárulási adó szintén radikális csökkentésével látszólag paradicsomi állapotokat teremtett a munkavállalók és a munkaadók számára. A progresszív személyi jövedelemadó eltörlése és az utóbbi két év reálbérrobbanása azonban szinte elviselhetetlen egyenlőtlenségeket hozott a nyugdíjrendszerbe – szögezi le Simonovits. Már 18 százalékos rés keletkezett az azonos körülmények között 2-3 éve és a most nyugdíjba vonult friss nyugdíjasok között, és az idősebbek leszakadása idén, sőt a szerző szerint 2021-ig tovább nő. Végeredményként pedig az összes nyugdíjas rosszul jár, hiszen ellátásuk egyre kevesebbet ér a bérekhez képest. Ez az úgynevezett „helyettesítési ráta” 2015-ben még majdnem 70 százalék volt, ma már alig magasabb 50 százaléknál. A szakértő arra figyelmeztet a cikkben, hogy a bérnövekedés törvényszerűen lassul majd, a magasabb induló nyugdíjjal belépők hatására emelkedik az átlagnyugdíj és a helyettesítési arány visszaáll a magasabb szintre. Ezek hatására pedig néhány év múlva az akkori kormány kénytelen lesz ismét emelni a járulékkulcsokat. Simonovits András ehhez hozzáveszi azt a feszültséget is, ami a Nők40 lehetőségével élni tudók és a teljesen rugalmatlan, de egyre emelkedő korhatár miatt munkavégzésre kényszerített tömegek között feszül. Hevesen tiltakozik a biztosítók által gerjesztett hisztéria ellen, hogy a magyar nyugdíjrendszer hamarosan összeomlik, de állítja: Nők40 nélküli rugalmasabb korhatárt, progresszív személyi jövedelemadót és nem csak inflációkövető indexálást kell bevezetni – lehetőleg minél hamarabb.
Szerző
2018.08.17 16:52