Radikális változás jöhet Irakban

 Vesztésre áll az iraki parlamenti választások nagy esélyesének tartott hivatalban lévő kormányfő, Haider al-Abádi Al-Naszr/Győzelem elnevezésű szövetsége. A szombati voksolás első hivatalos részeredménye szerint – a szavazatok több mint felének megszámolása után – a Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok vezette az-Szajrún (Menet a reformokért) pártszövetség áll az élen, második helyen ugyancsak radikális erő futott be, az Iránhoz köthető paramilitáris csoportok képviselete, a Fatah. Ez utóbbit Hádi al-Amiri, a Nuri al-Maliki kormány közlekedési minisztere (2010-2014) vezeti. Mindkét radikális vezér részt vett az Iszlám Állam elleni harcokban, asz-Szadr saját milíciájával, a Mahdi Hadseregével, al-Amiri pedig az Irán által támogatott félkatonai csoporttal, a Hasd es-Saabi (Népi Mozgósítási Erők) síita milíciával szövetségben harcoló Badr Brigádok és Kaisz al-Kazali, az Igaz Emberek Ligája nevű fegyveres szervezet vezetőjeként.

Haider al-Abádi, felekezetek fölötti jelöltként pozícionálta magát, de pártja még a síita többségű tartományokban is gyengén szerepelt, ahonnan támogatását remélte. Az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint a hivatalban lévő miniszterelnök egyedül a Moszul központú Ninive tartományban végzett az élen, hat tartományban a második lett. A kommunistákkal választási szövetséget kötő és szociális kérdésekkel, valamint a kormányzati korrupció ellenességgel kampányoló hitszónok, asz-Szadr tömörülése a 18 iraki tartomány közül hatban első, négyben második helyen áll egyelőre. Al-Amiriék négy tartományban vezetnek, nyolcban másodikak. A 329 tagú bagdadi parlamentbe legtöbb képviselőt delegáló fővárosban a miniszterelnök pártja csupán ötödik, magasan vezet a radikális hitszónok, akinek apjáról városrészt is elneveztek már Bagdadban.

A végső eredményt jelentősen befolyásolhatja még az a tény, hogy a 700 ezer tagot számláló fegyveres erők tagjainak valamint a külföldön élő mintegy egymillió iraki szavazópolgárnak a voksait még ezután kezdik el megszámolni. A hadsereg és a biztonsági erők tagjai még csütörtökön szavaztak, mivel szombaton a szavazókerületek biztosítását kellett ellátniuk az Iszlám Állam fenyegetése közepette. A végeredményt szerdáig közzé teszi a választási bizottság.

Szerző
Témák
Irak változás

Babis nem áll be Orbán mögé

Publikálás dátuma
2018.05.15. 07:31
NEM LESZNEK BARÁTOK - A milliárdos cseh miniszterelnök nem követi Orbán EU-ellenes, illiberális politikáját, mert üzletemberkén
Hónapokig tartó drámák, kilátástalannak látszó egyezkedések után végérvényesen eldőlni látszik a cseh kormány sorsa. Méghozzá pozitív irányban.

Pénteken bejelentették, Andrej Babis a szociáldemokratákkal lép koalícióra. A liberális populista párt elnöke előtt már csak egy akadály tornyosul: a koalíciós partner CSSD német mintára a tagság véleményét is kikéri a koalíciós szerepvállalásról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szociáldemokrata elöljárók a siralmas tavaly októberi választási eredmény után a kormányzati részvételre vonatkozó döntést a tagságra hárítják át.

Jóllehet Babis pártja, az ANO, illetve a CSSD együttesen csak 93 mandátummal rendelkezik a 200 fős törvényhozásban, tehát nyolc képviselő támogatása hiányozna az abszolút többséghez, a kommunisták jelezték, a kabineten kívülről támogatják a kétpárti koalíciót.

Nagyobb viták nem is a programról zajlottak a két tömörülés között, hanem Babis személye volt a nézeteltérések tárgya. A januárban kis többséggel újraválasztott Milos Zeman elnök azt szerette volna elérni, hogy Andrej Babis a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SDP) nevű párttal lépjen koalícióra, ez a megoldás azonban a voksolást mintegy 30 százalékkal megnyerő ANO elnöke számára igen kínos lett volna. A kinevezett miniszterelnök ezért azzal a szociáldemokrata párttal kezdett koalíciós tárgyalásokat, amellyel a milliárdos politikus által fémjelzett ANO már együttműködött az előző kormányzati ciklusban. Azután, hogy a CSSD élére Jan Hamáceket választották meg, úgy látszott, semmi akadálya sem lehet az ANO és a szociáldemokraták együttműködésének. Ő ugyanis – szemben elődjével, Bohuslav Sobotka korábbi miniszterelnökkel – nem látott komolyabb ideológiai különbségeket a két párt programja között. Csakhogy akadt egy bökkenő. Babis ellen az ügyészség korábban eljárást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján uniós pénzek szabálytalan felhasználása vádjával, így a CSSD jelezte: Babis adja át a kormányalakítási megbízást másnak, vagy ha nem hajlandó erre, a szociáldemokraták kapják meg a belügyi tárcát, hogy biztosíthassák a kinevezett kormányfő elleni eljárás függetlenségét. Illetve ha a kormányfőt elítélnék az ügyben, akkor lépjen vissza, s a szociáldemokrata miniszterek lemondása a teljes kabinet bukását jelentse.

Babis elutasította a követelést, mondván: egy a választáson 7,3 százalékot szerzett politikai erő nem kaparinthatja meg az egyik legfontosabb tárcát. Április elején úgy látszott, kútba esnek a tárgyalások, s minden jel arra vallott, előrehozott választást kell kiírni. Április végén a kinevezett kormányfő közbelépett, s mégis felajánlotta a belügyminisztérium irányítását a CSSD-nek. Ekkor hirtelenjében ismét közeledni kezdtek az álláspontok, s rátértek a konkrét kormányprogram vitájára. Jelentősebb véleménybeli különbségek nem hátráltatták a megbeszéléseket. Megállapodtak abban, hogy emelik a honvédelmi kiadásokat, a közalkalmazottak bérét, a szociális kiadásokat, s több pénzt irányoztak elő az infrastruktúra számára. A koalíciós szerződés rendelkezik arról is, hogy amennyiben a kormány akár „egyetlen tagját is elítélik” (ez a kitétel egyértelműen Babisra vonatkozik), és az illető nem lép vissza önszántából, a két párt közötti megállapodás azonnal hatályát veszti. Ami az Európai Unió szempontjából igen fontos: a két párt hitet tett amellett, hogy folyatják a nyugatbarát politikát. Ez azt jelenti, hogy Andrej Babis hiába számít az oroszbarát Zeman elnök szövetségesének, Csehország külpolitikájában nem lesz változás.

Amikor Babis pártja tavaly megnyerte a cseh választást, az uniós országokban igen negatívan írtak róla, azóta azonban egyetlen megnyilatkozásával sem igazolta rossz hírét. Esze ágában sincs beállni Orbán Viktor illiberális irányvonala mögé. Ne feledjük, a kinevezett cseh miniszterelnök elsődlegesen üzletember, aki pontosan tudja: az EU-n kívül nincs élet. Azzal pedig, hogy a CSSD vállalta a koalíciót a több mint 3 milliárd eurós vagyonnal rendelkező szlovák származású politikussal, Brüsszelnek nem kell tovább aggódnia Prága irányvonala miatt.

A CSSD tagsága május 21 és június 14 között dönthet a koalíció sorsáról – jelentette be a szociáldemokraták elnöke, Jan Hamácek. Az eredményt egy nappal később, június 15-én jelentik be. Abban az esetben, ha a többség nemmel voksolna (hangsúlyozzuk: erre azért nagyon csekély az esély), Babis bejelentése szerint előrehozott választást rendeznének, amelyet a 2019 májusában esedékes európai parlamenti voksolással egy időben tartanának meg.

A konzervatív ellenzék elsősorban amiatt támadja a még meg sem alakult cseh kormányt, hogy a kommunisták támogatásától függ majd. A párt az 1989-es bársonyos forradalom óta első ízben játszik valamiféle szerepet a prágai kadinetben. Petr Fiala, a Polgári Demokrata Párt (ODS) elnöke óva intett attól, hogy a kabinet „nem működőképes baloldali megoldások és populista frázisok ötvözetévé váljék”. Jirí Pehe cseh politológus a Der Standardnak elmondta: a cseh társadalmat annyira már nem érdekli a kommunisták burkolt jelenléte. Az emberek távolról sem tartanak annyira a cseh politikai rendszer részének tartott kommunistáktól, mint az olyan ifjú politikusok által alapított gyanús pártoktól, mint amilyen a Tomio Okamura által irányított SPD. A kommunista párt ráadásul komoly változáson ment keresztül, ma már például nem követeli Csehország kilépését a NATO-ból. Meg is éri visszafognia magát, hiszen így fontos pozíciókat kap az államigazgatásban.

A Gólyafészek-ügy
Az ügyészség eljárást indítását javasolta Babis ellen. Ahhoz azonban, hogy meg is induljon a büntetőeljárás, szükség lenne arra, hogy a törvényhozás megvonja Babis és Jaroslav Faltynek, az ANO alelnökének mentelmi jogát. A korábbi parlament már megtette, lehetőséget adva az eljárás elindítására, de mivel mindkettőjüket újra képviselővé választották, a büntetőeljárást meg kellett szüntetni ellenük, és csak mentelmi joguk ismételt megvonása után indítható újra. A két cseh vezető politikus és még hét személy a Gólyafészek elnevezésű szabadidő- és kongresszusi központnak nyújtott európai uniós támogatás kapcsán elkövetett feltételezett csalás miatt került a hatóságok célkeresztjébe. A 2 millió eurós uniós támogatás ügyét az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálta, s szabálytalanságokat állapított meg. Januárban aztán a kinevezett kormányfő ellen vádemelést javasolt a prágai rendőrség. Babis minden vádat tagadott azt állítván, politikai támadás áldozata.



Szerző

Vérfürdőbe torkollott a diplomáciai váltás

Publikálás dátuma
2018.05.15. 07:30
FOTÓ: AFP/Mohammed Abed
Megnyitották tegnap az Egyesült Államok Jeruzsálembe átköltöztetett izraeli nagykövetségét, miközben a gázai határon több tucat tiltakozó palesztint lőttek agyon.

Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberben jelentette be, hogy Washington elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és Tel-Avivból átköltözteti oda a nagykövetségét. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el a zsidó, a keresztény és a muszlim vallás számára egyaránt szentnek számító város keleti, palesztinok lakta részét, de a hódítás jogszerűségét eddig nem ismerte el a nemzetközi közösség. A nagykövetség áthelyezése erősen megkérdőjelezi azt, hogy Washington továbbra is kiáll-e az úgynevezett kétállami megoldás mellett, amelynek alapján Jeruzsálem lenne mind a zsidó, mind a létrehozandó palesztin állam fővárosa.

A jeruzsálemi amerikai nagykövetség ünnepélyes felavatását Izrael Állam megalapításának 70. évfordulójára időzítették. A palesztinok számára ezt a napot a „szerencsétlenség napja” (Nakhba) követi, amikor arra emlékeznek, hogy az 1948-ban kikiáltott zsidó államból 760 ezer palesztin űztek el vagy menekült el.

A megnyitóra videóüzenetet küldött Donald Trump, és abban azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok továbbra is teljes elkötelezettséggel kíván dolgozni a tartós izraeli-palesztin békemegállapodás elérése érdekében. "Legnagyobb reményünk a béke"- állította az elnök, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok „mindig is Izrael nagy barátja, a szabadság és a béke ügyében partnere marad", miközben "baráti kezet nyújt Izrael, a palesztinok és minden szomszédjuk felé". Az amerikai elnök szintén a nagykövetség megnyitásával foglalkozó Twitter-üzenetében nem tett utalást a nagykövetség áthelyezése kiváltotta erőszakhullámra, ehelyett mindenkit felszólított, hogy nézze az eseményt televíziós közvetítését. "Nagy nap ez Izrael számára. Gratulálok!" - írta.

A megnyitón Trump több közeli munkatársa és politikai támogatója is részt vett. Az amerikai küldöttséget Trump lánya, Ivanka és veje, Jared Kushner, valamint Steve Mnuchin pénzügyminiszter vezette. A ceremóniára mintegy 800 vendéget vártak. Kushner, aki a családi köteléken túl egyben Trump közel-keleti főtanácsadója is, a megnyitón kijelentette: a mostani esemény azt tanúsítja, hogy „amit Trump elnök megígér, azt meg is tartja".

Benjamin Netanjahu szerint a nagykövetség megnyitására nemzedékeken át emlékezni fognak Izraelben. Az izraeli miniszterelnök háláját fejezte ki Donald Trump elnöknek, aki szerinte "történelmet írt" az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe történő áthelyezésével. "Ez történelmi pillanat. Trump elnök, elismerve a történelmet, történelmet írt" - mondta a kormányfő, köszönetet mondva az amerikai elnöknek a bátorságért, amellyel az ígéretét betartotta. Beszéde végén Netanjahu "Izrael örök, oszthatatlan fővárosának" nevezte Jeruzsálemet.

A palesztin területeken viszont heves tüntetéseket tartottak a nagykövetség átköltöztetése miatt. A gázai övezet határán a palesztin tüntetők izraeli katonákkal csaptak össze, és palesztin források szerint lapzártánkig 52 tüntető meghalt, több százan pedig megsebesültek. Izrael szörnyű mészárlást követ el a Gázai övezetnél - reagált a ciszjordániai Rámalláhban a Palesztin Nemzeti Hatóság arra, hogy az izraeli katonák tüzet nyitottak a tiltakozókra. Juszuf al-Mahmúd, a palesztin kormány szóvivője közleményében "azonnali nemzetközi közbelépést" követelt annak érdekében, hogy "véget vessenek a megszálló izraeli erők által hősi népünk ellen Gázában elkövetett mészárlásnak".

Szintén "mészárlásnak" minősítette Twitter-üzenetében Bekir Bozdag török kormányszóvivő a Gázában történteket, amelyekért szerinte "Izrael és az Egyesült Államok egyaránt felelős".

Az al-Kaida vezetője, Ajman az-Zavahiri az Egyesült Államok elleni dzsihádra szólította fel a muszlim világot az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése miatt.

Szerző