Néhány meglepő név az innovációs tárcánál

Publikálás dátuma
2018.05.15. 07:20
FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI
Inkább eddigi tevékenységük, semmint átfogó terveik alapján ítélte alkalmasnak tegnap a parlamenti bizottságok kormánypárti többsége Palkovics Lászlót az innovációs és technológiai tárca élére, valamint Bártfai-Mager Andreát nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek.

Kevéssé új feladataikra való alkalmasságukról, sokkal inkább eddigi teendőik eredményeiről adtak számot hétfőn parlamenti meghallgatásaikon Palkovics László innovációért és technológiáért, valamint Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelöltek.

Palkovics László Orbán Viktor előző kormányában az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felsőoktatásért felelős államtitkára volt, ennek folytán előadásai jelentős részén az – új tárcájához is áthozott – szakképzés eredményeit és terveit ecsetelte. Emellett arról is meggyőződhettünk, hogy Palkovics László követi a világtrendeket és a technika jelenlegi állását, elkötelezett úgy a magyarországi központú kutatások, mint a hazai cégek – különösképp pedig a magyar hátterű kis- és középvállalkozások – növekvő szerepvállalása, termelékenységük, versenyképességük javítása iránt.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy a leendő Innovációs és Technológiai Minisztérium egy igazi gigatárca lesz: felelősségük - több tárca feladatai átvételével - kiterjed a gazdaságfejlesztés mellett az energetika, a tágabb értelmű közmű, az informatika-távközlés, a közlekedés, a fogyasztóvédelem és egyes uniós ügyekkel kapcsolatos kormányzati álláspontok kialakítására is.

A tárca parlamenti államtitkára a Pénzügyminisztériummá átalakuló Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a fideszes Cseresnyés Péter lesz. A legmeglepőbb bejelentés szerint az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkári poszt várományosa a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Központ (REKK) vezetője, a Magyar Energia Hivatal első Orbán-kormány alatti főigazgatója, Kaderják Péter. A gazdaságfejlesztési és szakpolitikai államtitkárságot György László, a kormányt segítő Századvég vezető közgazdásza kapja meg. A fenntarthatóságért felelős államtitkári poszt Weingartner Balázsra, a késve kiállított számláiról elhíresült állami „kukaholding”, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) vezetőjére vár. A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Mosóczi László, a „jogelőd” Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) eddigi közlekedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára lesz. Az infokommunikációért és fogyasztóvédelemért Kara Ákos felel államtitkárként, aki az NFM-nél is ugyane posztot töltötte be. Az uniós ügyek koordinálását az EMMI eddig EU-s fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárára, Schanda Tamásra bízzák. A tudás- és innovációmenedzsment-államtitkárságot maga a miniszter, Palkovics László vezeti majd: a szak- és felnőttképzési ügyeket Pölöskei Gáborné, Áder János köztársasági elnök huga, az NGM eddig hasonló feladatokkal megbízott helyettes államtitkára intézi.

A miniszterjelölt szavai a kormány főbb energiapolitikai irányainak változatlanságára utaltak. Így a belső ellentmondások is tovább élnek: miközben felhívta a figyelmet az olajárak emelkedésére - ami miatt "minden drágulni fog" -, "folytatják a rezsicsökkentés politikáját" is. A jelölt hitet tett az atomerőműépítés mellett is. A közlekedés tekintetében Palkovics László emlékeztetett a kormányfő által megjelölt célra, miszerint minden autópálya és gyorsforgalmi út 30 percen belül elérhető legyen. Emellett többször kitért az elektromos és az önvezető autók elterjedésének fontosságára.

Bártfai-Mager Andrea úgyszintén inkább eddigi, Palkovics Lászlóhoz hasonlóan leendő tevékenységét részben átfedő feladatainak teljesítéséről beszélt. A 80-as évek során a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézeténél (MGIMO) is megforduló pénzügyi szakember az elmúlt évek során az NFM-nél, ám közvetlenül a kormányfő alá rendelt kormánybiztosként felügyelt bizonyos állami társaságokat, így a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), a takarékszövetkezetek átszervezését, a Magyar Postát és a Nemzeti Közműveket (NKM). Ennek megfelelően tegnap leginkább a Magyar Posta múltból való kiemelési kísérleteit és az MFB hiteprogramjait ecsetelte. Ugyanakkor a tárca nélküli miniszterséggel Bártfai-Mager Andreához kerül szinte az összes állami vállalat. Azaz a két csoport összefésülése is rá vár. Erre utalhatott azzal is, hogy szerinte a jövőben meg kell határozni: a két nagy állami energiacég, az NKM, illetve a – most hozzá kerülő – MVM „az értékteremtés mely pontján kap kizárólagos felhatalmazást”. Kérdésekre ugyanakkor tisztázta, hogy az energiapolitikáért nem ő, hanem Palkovics László felel majd. Az állami vagyonkezelés jövője tekintetében a kormánypolitika folytatását, így a vagyon megtartását, felelős kezelését és esetleges, alacsony költségű növelését jelölte meg célként. Értesülésünk szerint ugyanakkor az átszervezés nem jár az állami cégek felett álló holding, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megszüntetésével.

Bártfai-Mager Andrea reagált arra a - G7 nevű portált által feltárt - botrányra is, miszerint a lakásában több száz, volt férjéhez, Balogh Sándorhoz, illetve közös fiaikhoz kötődő, esetenként problémákkal küzdő társaságot jegyeztek be, egy fajta cégtemetőként. Ennek kapcsán a miniszterjelölt leszögezte: Balogh Sándorral 1998 óta nem él együtt, fiaik is önálló életet élnek, neki magának semmilyen céges érdekeltsége nincs, 2001 óta pedig évente vagyonnyilatkozat-tételre és nemzetbiztonsági átvilágításra kötelezett.

A jelöltek a bizottságok a kormánypárti többség szavazatai nyomán rendre alkalmasnak ítélték feladataikra.

Versenyhívő energiaállamtitkár
Miközben a REKK energetikai tanulmányaikra a Fidesz-KDNP-kabinet is nagy mértékben támaszkodott, Kaderják Péter szakértői véleménye az elmúlt évek során többször eltért az Orbán-kabinetétől. A Fidesz-alapító közgazdász többször hitet tett a versenyárak mellett, illetve a rezsi további csökkentése ellen, de Paks 2 lehetséges megtérülése kapcsán se értett egyet a kormányelemzések magabiztos megállapításaival. Legutóbb épp a Népszava kérdésére állt ki határozottan az E.ON-nak az államinál olcsóbb áramajánlata mellett, ami ellen ugyanakkor a központi Fidesz-üzeneteket közvetítő Németh Szilárd alelnök élesen kikelt.



Szerző

Vérfürdő: negyvennél is több palesztint lőttek agyon Gázában

Publikálás dátuma
2018.05.14. 18:14
Palesztin tüntetők és orvosok mentenek ki egy sebesültet a Gázai-övezet határán zajló összecsapásokból Forrás: AFP/ DPA/ Wissam
Szabályos mészárlássá fajult hétfőn a Hamász tüntetése, az izraeli katonák gépfegyverekkel lövik a köveket dobáló palesztin tiltakozókat

Inkább emlékeztet mészárlásra, mint tüntetésre Gázai övezet határán zajló tüntetéssorozat: a határkerítés izraeli oldalát védő katonák hétfőn 37 tüntetőt lőttek agyon, és legalább 1300 embert megsebesítettek, miközben éles lőszerrel próbálják megakadályozni, hogy a demonstrálók áttörjék a kerítést - írja a BBC.

Ezzel hatvan fölé emelkedett az iszlamista Hamász által indított tüntetéssorozat áldozatainak száma, és 2014 óta ez lehet legvéresebb összecsapás a palesztinok és izraeliek között. A Gázai-övezetet irányító Hamász hat hete hirdette meg a Visszatérés menetének nevezett tüntetést, és eleve jelezték, hogy a résztvevők közül sokan mártírhalált halnak majd:

Jelenleg öt helyszínen 35-40 ezer demonstráló lehet a Gázai-övezet határvonalán, de az izraeli haderő 100 ezer demonstrálóra számít. Eközben a Háárec honlapjának jelentése szerint a ciszjordániai Rámalláhból hatalmas tömeg indult meg a Jeruzsálem határában található kalandiai ellenőrző ponthoz. Egyiptom is készültséget rendelt el gázai határánál, és katonákat szállított a térségbe a Jediót Ahrobnót című újság honlapja, a ynet szerint.

A tüntetők Molotov-koktélokkal támadják a katonákat, akik gépfegyverekkel, sőt, nehéztüzérséggel lőnek rájuk. A demonstrációk helyszínén sűrű, fekete füst terjeng, a tüntetők így próbálják leplezni pozíciójukat. A Sky News úgy tudja, hogy az izraeli haderő mesterlövészeket is bevet, és drónokról dobálnak könnygáz-gránátokat a tüntetőkre. A hadsereg álláspontja szerint ugyanakkor nem alkalmaznak a szükségesnél nagyobb mértékű erőszakot, és volt olyan eset, amikor egy bombatelepítő csoport három tagját kellett lelőniük a határkerítés mellett.

Az MTI idézi az izraeli 10-es televízió szakértőjét, aki szerint az izraeli hadseregben attól a lehetőségtől tartanak, hogy a fiatal fegyvertelen gázaiakat maguk előtt tolva a tömegek áttörik a határkerítést, és nyomukban a Hamász fegyveresei behatolnak izraeli területre.

A vérontás jelképes napon történik: hétfőn, május 14-én van Izrael állam megalapításának 70. évfordulója, amit sok palesztin csak Nakbának, a katasztrófa napjának nevez, mivel őseik közül több ezren kellett elhagyják addigi otthonukat az új állam születése miatt.

Ráadásul hétfőn avatják nagykövetséggé a jeruzsálemi amerikai konzulátust is: az Egyesült Államok decembertől már Jeruzsálemet és nem Tel-Avivot ismeri el Izrael hivatalos fővárosának, a döntést pedig Benjamin Netanjahu is támogatta. Mindez hatalmas dühöt váltott ki a palesztinokból: a szent város ugyanis a zsidó-keresztény és az iszlám vallás szakrális helyszíne is, a palesztinok pedig Kelet-Jeruzsálemet szerették volna megtenni jövendő államuk fővárosának.

Az amerikai döntés súlyos diplomáciai konfliktussal  is jár: a közel-keleti konfliktusokban komoly szerepet vállaló török elnök, Recep Tayyip Erdogan hétfőn  Londonban arról beszélt, hogy a jeruzsálemi döntéssel az Egyesült Államok elvesztette közvetítői jogait a térségben, a Kreml pedig a helyzet további romlására figyelmeztetett.

Szerző
Frissítve: 2018.05.14. 18:20

Puigdemont protezsáltja az új katalán elnök

Publikálás dátuma
2018.05.14. 18:08
AFP fotó
Katalónia elnökévé választotta a függetlenségpárti Quim Torrát a barcelonai parlament hétfőn.

A fő prioritásom a katalán köztársaság létrehozása – mondta az elnökké választása előtti órákban Quim Torra a regionális parlamentben, nem sok kétséget hagyva a felől, hogy milyen irányban vinné tovább a katalán függetlenségi törekvéseket. Hangsúlyozta, hogy elődét – a jelenleg németországi önkéntes száműzetésben lévő – Carles Puigdemont egykori régiós vezetőt tartja Katalónia „legitim” elnökének. Hozzátette: hű lesz a 2017 október 1-jei, illegális függetlenségi népszavazás eredményéhez – amely során a többség az elszakadás mellett voksolt – , s azon lesz, hogy megalakuljon a köztársaság. Mindeközben szeretné „biztosítani a társadalmi kohézió”, idézte a politikust beszámolójában az El País spanyol napilap.

Az 55 éves Torra hétfőn második alkalommal állt a törvényhozás elé, miután múlt hét szombaton nem támogatta őt a 135 tagú parlament abszolút többsége, így elbukta a szavazást. A volt elnök, Carles Puigdemont „embereként” emlegetett Torrát végül egyszerű többséggel sikerült a régió első emberévé választani.

A tavaly ősz óta tartó katalán krízis azonban ezzel csak részben oldódik meg: tény, hogy a decemberi, előrehozott regionális választások után öt hónappal végre lesz elnöke Katalóniának, ám az önálló köztársaságot érintő törekvések aligha csitulnak. Olaj lehet a tűzre továbbá a függetlenségi népszavazás nyomán bebörtönzött politikusok sorsának alakulása, hiszen ők akár több évtizedes börtönbüntetést is kaphatnak. Ezen felül ott van még a szembenállás a központi kormánnyal.

Egyelőre úgy tűnik, hogy Quim Torra aligha lesz az a személy, aki elcsitítja az ellentéteket Barcelona és Madrid között. A Carles Puigdemont által választott utód jogot tanult, sokáig egy svájci biztosítási cégnél dolgozott, ám végül egy saját maga által alapított könyvkiadó fejeként vált igazán ismertté Katalóniában. Szakterülete a spanyol polgárháború és a Franco-éra. Mindeközben sosem csinált titkot szeparatista nézeteiből, katalán nacionalista körökben jó ideje ismert a neve, több függetlenségpárti szervezetnek is aktív tagja volt. Többek között azoknak is, amelyek a tavalyi év során számos tömegtüntetést szerveztek a népszavazás mellett. Amint arra a The Local spanyol kiadása emlékeztet, a blanesi születésű, háromgyermekes apa ugyan csak néhány hónapja politizál hivatásszerűen, de ha a volt katalán vezető áldását adta rá, kétség sem férhet hozzá, hogy az ő elnökségére jellemző, radikális nézeteket viszi tovább.