Néhány meglepő név az innovációs tárcánál

Publikálás dátuma
2018.05.15 07:20
FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI
Fotó: /
Inkább eddigi tevékenységük, semmint átfogó terveik alapján ítélte alkalmasnak tegnap a parlamenti bizottságok kormánypárti többsége Palkovics Lászlót az innovációs és technológiai tárca élére, valamint Bártfai-Mager Andreát nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek.

Kevéssé új feladataikra való alkalmasságukról, sokkal inkább eddigi teendőik eredményeiről adtak számot hétfőn parlamenti meghallgatásaikon Palkovics László innovációért és technológiáért, valamint Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelöltek.

Palkovics László Orbán Viktor előző kormányában az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felsőoktatásért felelős államtitkára volt, ennek folytán előadásai jelentős részén az – új tárcájához is áthozott – szakképzés eredményeit és terveit ecsetelte. Emellett arról is meggyőződhettünk, hogy Palkovics László követi a világtrendeket és a technika jelenlegi állását, elkötelezett úgy a magyarországi központú kutatások, mint a hazai cégek – különösképp pedig a magyar hátterű kis- és középvállalkozások – növekvő szerepvállalása, termelékenységük, versenyképességük javítása iránt.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy a leendő Innovációs és Technológiai Minisztérium egy igazi gigatárca lesz: felelősségük - több tárca feladatai átvételével - kiterjed a gazdaságfejlesztés mellett az energetika, a tágabb értelmű közmű, az informatika-távközlés, a közlekedés, a fogyasztóvédelem és egyes uniós ügyekkel kapcsolatos kormányzati álláspontok kialakítására is.

A tárca parlamenti államtitkára a Pénzügyminisztériummá átalakuló Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a fideszes Cseresnyés Péter lesz. A legmeglepőbb bejelentés szerint az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkári poszt várományosa a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Központ (REKK) vezetője, a Magyar Energia Hivatal első Orbán-kormány alatti főigazgatója, Kaderják Péter. A gazdaságfejlesztési és szakpolitikai államtitkárságot György László, a kormányt segítő Századvég vezető közgazdásza kapja meg. A fenntarthatóságért felelős államtitkári poszt Weingartner Balázsra, a késve kiállított számláiról elhíresült állami „kukaholding”, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) vezetőjére vár. A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Mosóczi László, a „jogelőd” Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) eddigi közlekedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára lesz. Az infokommunikációért és fogyasztóvédelemért Kara Ákos felel államtitkárként, aki az NFM-nél is ugyane posztot töltötte be. Az uniós ügyek koordinálását az EMMI eddig EU-s fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárára, Schanda Tamásra bízzák. A tudás- és innovációmenedzsment-államtitkárságot maga a miniszter, Palkovics László vezeti majd: a szak- és felnőttképzési ügyeket Pölöskei Gáborné, Áder János köztársasági elnök huga, az NGM eddig hasonló feladatokkal megbízott helyettes államtitkára intézi.

A miniszterjelölt szavai a kormány főbb energiapolitikai irányainak változatlanságára utaltak. Így a belső ellentmondások is tovább élnek: miközben felhívta a figyelmet az olajárak emelkedésére - ami miatt "minden drágulni fog" -, "folytatják a rezsicsökkentés politikáját" is. A jelölt hitet tett az atomerőműépítés mellett is. A közlekedés tekintetében Palkovics László emlékeztetett a kormányfő által megjelölt célra, miszerint minden autópálya és gyorsforgalmi út 30 percen belül elérhető legyen. Emellett többször kitért az elektromos és az önvezető autók elterjedésének fontosságára.

Bártfai-Mager Andrea úgyszintén inkább eddigi, Palkovics Lászlóhoz hasonlóan leendő tevékenységét részben átfedő feladatainak teljesítéséről beszélt. A 80-as évek során a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézeténél (MGIMO) is megforduló pénzügyi szakember az elmúlt évek során az NFM-nél, ám közvetlenül a kormányfő alá rendelt kormánybiztosként felügyelt bizonyos állami társaságokat, így a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), a takarékszövetkezetek átszervezését, a Magyar Postát és a Nemzeti Közműveket (NKM). Ennek megfelelően tegnap leginkább a Magyar Posta múltból való kiemelési kísérleteit és az MFB hiteprogramjait ecsetelte. Ugyanakkor a tárca nélküli miniszterséggel Bártfai-Mager Andreához kerül szinte az összes állami vállalat. Azaz a két csoport összefésülése is rá vár. Erre utalhatott azzal is, hogy szerinte a jövőben meg kell határozni: a két nagy állami energiacég, az NKM, illetve a – most hozzá kerülő – MVM „az értékteremtés mely pontján kap kizárólagos felhatalmazást”. Kérdésekre ugyanakkor tisztázta, hogy az energiapolitikáért nem ő, hanem Palkovics László felel majd. Az állami vagyonkezelés jövője tekintetében a kormánypolitika folytatását, így a vagyon megtartását, felelős kezelését és esetleges, alacsony költségű növelését jelölte meg célként. Értesülésünk szerint ugyanakkor az átszervezés nem jár az állami cégek felett álló holding, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megszüntetésével.

Bártfai-Mager Andrea reagált arra a - G7 nevű portált által feltárt - botrányra is, miszerint a lakásában több száz, volt férjéhez, Balogh Sándorhoz, illetve közös fiaikhoz kötődő, esetenként problémákkal küzdő társaságot jegyeztek be, egy fajta cégtemetőként. Ennek kapcsán a miniszterjelölt leszögezte: Balogh Sándorral 1998 óta nem él együtt, fiaik is önálló életet élnek, neki magának semmilyen céges érdekeltsége nincs, 2001 óta pedig évente vagyonnyilatkozat-tételre és nemzetbiztonsági átvilágításra kötelezett.

A jelöltek a bizottságok a kormánypárti többség szavazatai nyomán rendre alkalmasnak ítélték feladataikra.

Versenyhívő energiaállamtitkár
Miközben a REKK energetikai tanulmányaikra a Fidesz-KDNP-kabinet is nagy mértékben támaszkodott, Kaderják Péter szakértői véleménye az elmúlt évek során többször eltért az Orbán-kabinetétől. A Fidesz-alapító közgazdász többször hitet tett a versenyárak mellett, illetve a rezsi további csökkentése ellen, de Paks 2 lehetséges megtérülése kapcsán se értett egyet a kormányelemzések magabiztos megállapításaival. Legutóbb épp a Népszava kérdésére állt ki határozottan az E.ON-nak az államinál olcsóbb áramajánlata mellett, ami ellen ugyanakkor a központi Fidesz-üzeneteket közvetítő Németh Szilárd alelnök élesen kikelt.



2018.05.15 07:20

Legkevesebb 8 túrázó fulladt egy megáradt folyóba Dél-Olaszországban (videó)

Publikálás dátuma
2018.08.20 22:06

Fotó: Shutterstock/
Megáradt folyóba fúlt nyolc túrázó a Dél-Olaszországban fekvő Raganello-szurdokban, többen eltűntek - közölte az olasz polgári védelmi hatóság. A halottak között négy férfi és négy nő van.
A szerencsétlenség olasz sajtójelentések szerint a calabriai Civita hegyközség közelében történt, ahol a heves esőzések megduzzasztották a folyót a szakadékban. A túrázókat készületlenül érte az áradás, és a csoportot részben magával sodorta a folyó. A La Repubblica című olasz napilap internetes felületén közölte, hogy egyeseknek sikerült a sziklákon biztonságba húzódniuk. Az ANSA olasz hírügynökség egy másik 12 fős csoportról is említést tett, akiket hegyimentők és tűzoltók találtak meg és mentettek ki. Összességében azonban nem világos hány túrázó tartózkodott hétfőn a szurdokban, illetve hányan tűnhettek el. Értesülések szerint túrázók három csoportja volt úton a szurdokban.
"A gond az, hogy nem tudjuk hány embert sodort magával az ár" - mondta Carlo Tansi, a calabriai polgári védelmi hatóság vezetője a Sky TG24 hírportálnak. "Ez egy nagyon mély és szűk hasadék a földben. Képzeljék el, hogy majdnem egy kilométer mély, és mindössze néhány méter széles. Képzeljék el az embereket, akik ebben a lyukban voltak" - tette hozzá Tansi, aki szerint órákig eltarthat, míg összesíteni tudják az áldozatok számát. A hegyimentők a Twitteren közölték, hogy egy gyermeket kihűlési tünetekkel szállítottak kórházba helikopteren. A 13 kilométer hosszú, több száz méter mély szurdok tiszta vizével és sziklaképződményeivel közkedvelt a turisták körében.
Szerző
2018.08.20 22:06
Frissítve: 2018.08.20 22:16

Gázháború: Lengyelország Trump oldalára állt

Publikálás dátuma
2018.08.20 20:02
Heiko Maas német (balra) ésJacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter, augusztus 20-i találkozójukon
Fotó: AFP/ Janek Skarzynski
Ártalmasnak tartja a tervezett német-orosz gázhálózatot Lengyelország, szerintük ez csak eszköz arra, hogy az oroszok tovább fejleszthessék hadseregüket.
Az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték projektje ártalmas, ez ügyben Lengyelország az Egyesült Államok oldalán áll - jelentette ki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter hétfőn a dél-lengyelországi Oswiecim közelében, a német diplomácia vezetőjével, Heiko Maasszal tartott közös sajtóértekezletén. A két miniszter az egyik auschwitzi altábor, a Harmense helyén létesített ferences központban tartott hétfőn kétoldalú megbeszélést, írja az MTI.
A találkozó elején rendezett sajtókonferencián Czaputowicz újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: a gázvezetékre vonatkozóan eltér a lengyel és a német álláspont, Varsó ártalmasnak, Ukrajnát „nagyon nehéz helyzetbe hozónak" tartja a Balti-tenger alatt épülő Északi Áramlat-2 csővezetéket.Rámutatott: Donald Trump amerikai elnök szerint a projekt "újabb eszköz lesz arra, hogy Oroszország a hadsereg korszerűsítésére, a fegyverkezésre fordítható pénzforrásokhoz jusson".  „Ebben az amerikai-német vitában mi az Egyesült Államok oldalán állunk” - húzta alá Czaputowicz. Tény ugyanakkor, hogy a tervezett gázvezeték elkerüli Lengyelországot, annak építését nem is akadályozhatják meg a lengyelek. 
Heiko Maas megismételte a német álláspontot, miszerint a gázvezeték nem eredményezi majd Európában az orosz gáztól való függőséget. „Ismerjük a lengyel kormány aggályait, de nem osztjuk" - jegyezte meg.
Hétvégi amerikai sajtóértesülések szerint Washington szankciócsomagot készít elő az Északi Áramlat-2 ellen, amelyet heteken belül életbe is léptet. Az orosz külügyi tárca hétfői állásfoglalása szerint a készülő szankciók a nemzetközi jog szempontjából törvénytelenek.

Német felelősségvállalás Auschwitzban

A lengyelországi sajtóértekezleten Maas beszámolt arról is, hogy aznap délelőtt - elődje, Klaus Kinkel 1992-es látogatása óta a német diplomácia vezetői közül elsőként - az egykori náci német haláltáborba, Auschwitzba látogatott.  A megsemmisítő táborok "a német történelem legsötétebb fejezeteit képviselik" - jelentette ki, hozzáfűzve: "vállaljuk a felelősséget a zsidókon, a lengyeleken itt elkövetett kegyetlenségekért". Újságírói kérdésre válaszolva a lengyel külügyminiszter megerősítette Varsó szándékát, hogy a második világháborús veszteségekért járó kártérítésekről tárgyaljon Berlinnel. Felidézte: a két fél januárban megállapodott a témát elemző szakértői csoportok felállításáról. 
2018.08.20 20:02