Vérfürdő: negyvennél is több palesztint lőttek agyon Gázában

Publikálás dátuma
2018.05.14. 18:14
Palesztin tüntetők és orvosok mentenek ki egy sebesültet a Gázai-övezet határán zajló összecsapásokból Forrás: AFP/ DPA/ Wissam
Szabályos mészárlássá fajult hétfőn a Hamász tüntetése, az izraeli katonák gépfegyverekkel lövik a köveket dobáló palesztin tiltakozókat

Inkább emlékeztet mészárlásra, mint tüntetésre Gázai övezet határán zajló tüntetéssorozat: a határkerítés izraeli oldalát védő katonák hétfőn 37 tüntetőt lőttek agyon, és legalább 1300 embert megsebesítettek, miközben éles lőszerrel próbálják megakadályozni, hogy a demonstrálók áttörjék a kerítést - írja a BBC.

Ezzel hatvan fölé emelkedett az iszlamista Hamász által indított tüntetéssorozat áldozatainak száma, és 2014 óta ez lehet legvéresebb összecsapás a palesztinok és izraeliek között. A Gázai-övezetet irányító Hamász hat hete hirdette meg a Visszatérés menetének nevezett tüntetést, és eleve jelezték, hogy a résztvevők közül sokan mártírhalált halnak majd:

Jelenleg öt helyszínen 35-40 ezer demonstráló lehet a Gázai-övezet határvonalán, de az izraeli haderő 100 ezer demonstrálóra számít. Eközben a Háárec honlapjának jelentése szerint a ciszjordániai Rámalláhból hatalmas tömeg indult meg a Jeruzsálem határában található kalandiai ellenőrző ponthoz. Egyiptom is készültséget rendelt el gázai határánál, és katonákat szállított a térségbe a Jediót Ahrobnót című újság honlapja, a ynet szerint.

A tüntetők Molotov-koktélokkal támadják a katonákat, akik gépfegyverekkel, sőt, nehéztüzérséggel lőnek rájuk. A demonstrációk helyszínén sűrű, fekete füst terjeng, a tüntetők így próbálják leplezni pozíciójukat. A Sky News úgy tudja, hogy az izraeli haderő mesterlövészeket is bevet, és drónokról dobálnak könnygáz-gránátokat a tüntetőkre. A hadsereg álláspontja szerint ugyanakkor nem alkalmaznak a szükségesnél nagyobb mértékű erőszakot, és volt olyan eset, amikor egy bombatelepítő csoport három tagját kellett lelőniük a határkerítés mellett.

Az MTI idézi az izraeli 10-es televízió szakértőjét, aki szerint az izraeli hadseregben attól a lehetőségtől tartanak, hogy a fiatal fegyvertelen gázaiakat maguk előtt tolva a tömegek áttörik a határkerítést, és nyomukban a Hamász fegyveresei behatolnak izraeli területre.

A vérontás jelképes napon történik: hétfőn, május 14-én van Izrael állam megalapításának 70. évfordulója, amit sok palesztin csak Nakbának, a katasztrófa napjának nevez, mivel őseik közül több ezren kellett elhagyják addigi otthonukat az új állam születése miatt.

Ráadásul hétfőn avatják nagykövetséggé a jeruzsálemi amerikai konzulátust is: az Egyesült Államok decembertől már Jeruzsálemet és nem Tel-Avivot ismeri el Izrael hivatalos fővárosának, a döntést pedig Benjamin Netanjahu is támogatta. Mindez hatalmas dühöt váltott ki a palesztinokból: a szent város ugyanis a zsidó-keresztény és az iszlám vallás szakrális helyszíne is, a palesztinok pedig Kelet-Jeruzsálemet szerették volna megtenni jövendő államuk fővárosának.

Az amerikai döntés súlyos diplomáciai konfliktussal  is jár: a közel-keleti konfliktusokban komoly szerepet vállaló török elnök, Recep Tayyip Erdogan hétfőn  Londonban arról beszélt, hogy a jeruzsálemi döntéssel az Egyesült Államok elvesztette közvetítői jogait a térségben, a Kreml pedig a helyzet további romlására figyelmeztetett.

Szerző
Frissítve: 2018.05.14. 18:20

Puigdemont protezsáltja az új katalán elnök

Publikálás dátuma
2018.05.14. 18:08
AFP fotó
Katalónia elnökévé választotta a függetlenségpárti Quim Torrát a barcelonai parlament hétfőn.

A fő prioritásom a katalán köztársaság létrehozása – mondta az elnökké választása előtti órákban Quim Torra a regionális parlamentben, nem sok kétséget hagyva a felől, hogy milyen irányban vinné tovább a katalán függetlenségi törekvéseket. Hangsúlyozta, hogy elődét – a jelenleg németországi önkéntes száműzetésben lévő – Carles Puigdemont egykori régiós vezetőt tartja Katalónia „legitim” elnökének. Hozzátette: hű lesz a 2017 október 1-jei, illegális függetlenségi népszavazás eredményéhez – amely során a többség az elszakadás mellett voksolt – , s azon lesz, hogy megalakuljon a köztársaság. Mindeközben szeretné „biztosítani a társadalmi kohézió”, idézte a politikust beszámolójában az El País spanyol napilap.

Az 55 éves Torra hétfőn második alkalommal állt a törvényhozás elé, miután múlt hét szombaton nem támogatta őt a 135 tagú parlament abszolút többsége, így elbukta a szavazást. A volt elnök, Carles Puigdemont „embereként” emlegetett Torrát végül egyszerű többséggel sikerült a régió első emberévé választani.

A tavaly ősz óta tartó katalán krízis azonban ezzel csak részben oldódik meg: tény, hogy a decemberi, előrehozott regionális választások után öt hónappal végre lesz elnöke Katalóniának, ám az önálló köztársaságot érintő törekvések aligha csitulnak. Olaj lehet a tűzre továbbá a függetlenségi népszavazás nyomán bebörtönzött politikusok sorsának alakulása, hiszen ők akár több évtizedes börtönbüntetést is kaphatnak. Ezen felül ott van még a szembenállás a központi kormánnyal.

Egyelőre úgy tűnik, hogy Quim Torra aligha lesz az a személy, aki elcsitítja az ellentéteket Barcelona és Madrid között. A Carles Puigdemont által választott utód jogot tanult, sokáig egy svájci biztosítási cégnél dolgozott, ám végül egy saját maga által alapított könyvkiadó fejeként vált igazán ismertté Katalóniában. Szakterülete a spanyol polgárháború és a Franco-éra. Mindeközben sosem csinált titkot szeparatista nézeteiből, katalán nacionalista körökben jó ideje ismert a neve, több függetlenségpárti szervezetnek is aktív tagja volt. Többek között azoknak is, amelyek a tavalyi év során számos tömegtüntetést szerveztek a népszavazás mellett. Amint arra a The Local spanyol kiadása emlékeztet, a blanesi születésű, háromgyermekes apa ugyan csak néhány hónapja politizál hivatásszerűen, de ha a volt katalán vezető áldását adta rá, kétség sem férhet hozzá, hogy az ő elnökségére jellemző, radikális nézeteket viszi tovább.

Puigdemont protezsáltja az új katalán elnök

Publikálás dátuma
2018.05.14. 18:08
AFP fotó
Katalónia elnökévé választotta a függetlenségpárti Quim Torrát a barcelonai parlament hétfőn.

A fő prioritásom a katalán köztársaság létrehozása – mondta az elnökké választása előtti órákban Quim Torra a regionális parlamentben, nem sok kétséget hagyva a felől, hogy milyen irányban vinné tovább a katalán függetlenségi törekvéseket. Hangsúlyozta, hogy elődét – a jelenleg németországi önkéntes száműzetésben lévő – Carles Puigdemont egykori régiós vezetőt tartja Katalónia „legitim” elnökének. Hozzátette: hű lesz a 2017 október 1-jei, illegális függetlenségi népszavazás eredményéhez – amely során a többség az elszakadás mellett voksolt – , s azon lesz, hogy megalakuljon a köztársaság. Mindeközben szeretné „biztosítani a társadalmi kohézió”, idézte a politikust beszámolójában az El País spanyol napilap.

Az 55 éves Torra hétfőn második alkalommal állt a törvényhozás elé, miután múlt hét szombaton nem támogatta őt a 135 tagú parlament abszolút többsége, így elbukta a szavazást. A volt elnök, Carles Puigdemont „embereként” emlegetett Torrát végül egyszerű többséggel sikerült a régió első emberévé választani.

A tavaly ősz óta tartó katalán krízis azonban ezzel csak részben oldódik meg: tény, hogy a decemberi, előrehozott regionális választások után öt hónappal végre lesz elnöke Katalóniának, ám az önálló köztársaságot érintő törekvések aligha csitulnak. Olaj lehet a tűzre továbbá a függetlenségi népszavazás nyomán bebörtönzött politikusok sorsának alakulása, hiszen ők akár több évtizedes börtönbüntetést is kaphatnak. Ezen felül ott van még a szembenállás a központi kormánnyal.

Egyelőre úgy tűnik, hogy Quim Torra aligha lesz az a személy, aki elcsitítja az ellentéteket Barcelona és Madrid között. A Carles Puigdemont által választott utód jogot tanult, sokáig egy svájci biztosítási cégnél dolgozott, ám végül egy saját maga által alapított könyvkiadó fejeként vált igazán ismertté Katalóniában. Szakterülete a spanyol polgárháború és a Franco-éra. Mindeközben sosem csinált titkot szeparatista nézeteiből, katalán nacionalista körökben jó ideje ismert a neve, több függetlenségpárti szervezetnek is aktív tagja volt. Többek között azoknak is, amelyek a tavalyi év során számos tömegtüntetést szerveztek a népszavazás mellett. Amint arra a The Local spanyol kiadása emlékeztet, a blanesi születésű, háromgyermekes apa ugyan csak néhány hónapja politizál hivatásszerűen, de ha a volt katalán vezető áldását adta rá, kétség sem férhet hozzá, hogy az ő elnökségére jellemző, radikális nézeteket viszi tovább.