Inkább emlékeztet mészárlásra, mint tüntetésre Gázai övezet határán zajló tüntetéssorozat: a határkerítés izraeli oldalát védő katonák hétfőn 37 tüntetőt lőttek agyon, és legalább 1300 embert megsebesítettek, miközben éles lőszerrel próbálják megakadályozni, hogy a demonstrálók áttörjék a kerítést - írja a BBC.
Ezzel hatvan fölé emelkedett az iszlamista Hamász által indított tüntetéssorozat áldozatainak száma, és 2014 óta ez lehet legvéresebb összecsapás a palesztinok és izraeliek között. A Gázai-övezetet irányító Hamász hat hete hirdette meg a Visszatérés menetének nevezett tüntetést, és eleve jelezték, hogy a résztvevők közül sokan mártírhalált halnak majd:
Jelenleg öt helyszínen 35-40 ezer demonstráló lehet a Gázai-övezet határvonalán, de az izraeli haderő 100 ezer demonstrálóra számít. Eközben a Háárec honlapjának jelentése szerint a ciszjordániai Rámalláhból hatalmas tömeg indult meg a Jeruzsálem határában található kalandiai ellenőrző ponthoz. Egyiptom is készültséget rendelt el gázai határánál, és katonákat szállított a térségbe a Jediót Ahrobnót című újság honlapja, a ynet szerint.
A tüntetők Molotov-koktélokkal támadják a katonákat, akik gépfegyverekkel, sőt, nehéztüzérséggel lőnek rájuk. A demonstrációk helyszínén sűrű, fekete füst terjeng, a tüntetők így próbálják leplezni pozíciójukat. A Sky News úgy tudja, hogy az izraeli haderő mesterlövészeket is bevet, és drónokról dobálnak könnygáz-gránátokat a tüntetőkre. A hadsereg álláspontja szerint ugyanakkor nem alkalmaznak a szükségesnél nagyobb mértékű erőszakot, és volt olyan eset, amikor egy bombatelepítő csoport három tagját kellett lelőniük a határkerítés mellett.
Az MTI idézi az izraeli 10-es televízió szakértőjét, aki szerint az izraeli hadseregben attól a lehetőségtől tartanak, hogy a fiatal fegyvertelen gázaiakat maguk előtt tolva a tömegek áttörik a határkerítést, és nyomukban a Hamász fegyveresei behatolnak izraeli területre.
A vérontás jelképes napon történik: hétfőn, május 14-én van Izrael állam megalapításának 70. évfordulója, amit sok palesztin csak Nakbának, a katasztrófa napjának nevez, mivel őseik közül több ezren kellett elhagyják addigi otthonukat az új állam születése miatt.
Ráadásul hétfőn avatják nagykövetséggé a jeruzsálemi amerikai konzulátust is: az Egyesült Államok decembertől már Jeruzsálemet és nem Tel-Avivot ismeri el Izrael hivatalos fővárosának, a döntést pedig Benjamin Netanjahu is támogatta. Mindez hatalmas dühöt váltott ki a palesztinokból: a szent város ugyanis a zsidó-keresztény és az iszlám vallás szakrális helyszíne is, a palesztinok pedig Kelet-Jeruzsálemet szerették volna megtenni jövendő államuk fővárosának.
Az amerikai döntés súlyos diplomáciai konfliktussal is jár: a közel-keleti konfliktusokban komoly szerepet vállaló török elnök, Recep Tayyip Erdogan hétfőn Londonban arról beszélt, hogy a jeruzsálemi döntéssel az Egyesült Államok elvesztette közvetítői jogait a térségben, a Kreml pedig a helyzet további romlására figyelmeztetett.
