Charles Gati: Amerika hallatja a hangját

Az új amerikai nagykövetjelölt múltheti meghallgatása alapján biztos, hogy a szenátus megszavazza Trump elnök kiszemeltjét, David Cornsteint. A meghallgatás során ugyanis kiderült, hogy az egység teljes: a külügyi bizottság republikánus elnöke, demokrata elnökhelyettese és a magyar körülményeket leginkább ismerő Benjamin Cardin szenátor mind arra biztatta Cornsteint, hogy igyekezzen a magyar kormányt jó irányba – nyugati irányba - téríteni.

A biztatásra nemigen volt szükség. A nagykövetjelölt szokásos bevezető nyilatkozata félreérthetetlen volt. Első feladata, mondta, az amerikai érdekek és értékek (szólásszabadság, sajtószabadság, vallásszabadság) terjesztése, a második a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további bővítése, a harmadik az antiszemitizmus terjedésének fékezése, a negyedik a szövetségi kapcsolatok ápolása lesz. Kiállt a Közép-európai Egyetem (CEU) mellett is.

Cornstein szövegét a Fehér Ház és a State Department illetékesei bizonyára jóváhagyták. Sőt – urambocsá! – hasonló szöveget hallhattak volna a szenátorok Hillary Clinton jelöltjétől is. Amerikában ugyanis a liberális és a konzervatív közvélemény egyaránt egyre élesebben kritizálja a magyar kormányt. A három mérvadó amerikai napilap közül csupán az elmúlt hétvégén kettő részletesen foglalkozott a magyar politikai élettel. A New York Times Orbán beiktatási beszédét ismertetve szóvá tette a miniszterelnök 2030-ig terjedő, fontoskodó terveit, míg a Washington Post az állampolgársági papírokkal való üzérkedés kapcsán beszámolt az amerikai vízummentesség esetleges felfüggesztéséről.

Ha Magyarországról esik szó, a hivatalos amerikai álláspont lényegében évek óta változatlan. Igaz, volt egy olyan nagykövetasszony, aki - amikor a Fidesz még ellenzékben volt – bedőlt Orbán oroszellenes retorikájának. Egy másik pedig elolvadt Orbán kézcsókjától, és sokáig elhitette magával, hogy az ő hatására a miniszterelnök úgymond „gyökeresen meg fog változni.”

Cornstein, bár ő is politikai kinevezett, meghallgatása során semmi jelét sem adta az ilyen vagy ehhez hasonló naiv elképzeléseknek. Érzékelni látszik, hogy akkor lesz sikeres nagykövet, ha apró lépésekkel bizonyítja Amerika tartósan képviselt értékeit a magyar társadalom és a magyar kormány felé, nem pedig akkor, ha megpróbálja meghívatni Orbánt a Fehér Házba.

A nagykövetjelölt egyik problémája inkább az, hogy manapság az amerikai külpolitika túl gyakran változik és lényeges ellentmondásokba keveredik. A másik gond az, hogy a reménybeli új nagykövet vajmi keveset tud a magyar történelemről, kultúráról, politikáról; a meghallgatáson még Raoul Wallenberg neve is ismeretlen volt számára. Új állomáshelyén nagy szüksége lesz megbízható, jól informált munkatársakra.

Cornstein első nyilatkozata biztató kezdet. Azt sugallja, hogy tiszteli azokat az értékeket, amelyek lehetővé teszik számára – egy Magyarországról kivándorolt amerikai zsidó unokájának –, hogy az Egyesült Államokat Budapesten képviselje.

2018.05.16 08:02

Jó hír

A szoci Czeglédy Csabának még a borostája is szúrja az ügyészség ülepét, írtam ugyanitt pár napja annak kapcsán, hogy bezzeg ha fideszes politikusról van szó, akkor az ügyészség malmai is lassabban őrölnek. A nyomozás évekig eltart (ami nem csak a politikai ügyek sajátja), és jellemzően ismeretlen tettes ellen folyik, konkrét gyanúsított hiányában pedig nem kerül senki előzetesbe, s végül a vádemelés is gyakorta elmarad. Ha egyáltalán elrendelik a nyomozást, és nem szüntetik meg bűncselekmény hiányában.
A legfőbb ügyész tehát a Fidesz kipróbált embere - a bíróságok azonban kilógnak a sorból. NER-kompatibilissé alakításuk még messze nem teljes, bármi kitelik tőlük, döntéseik a legtöbb esetben nem jósolhatóak meg előre, írtam pénteken. Kár, hogy a viccbeli Kohnhoz hasonlóan nem lottózom: szombaton ugyanis a Szegedi Törvényszék úgy döntött, megszüntetik Czeglédy másfél éve tartó előzetes letartóztatását.
A bíróság érvei is érdekesek. Az MTI tudósítása szerint továbbra is fennáll a bűnismétlés veszélye, és a bíróság megállapította, hogy Czeglédy törekedett az eljárás meghiúsítására. Ám az ellene folyó nyomozás befejeződött, hamarosan vádat emelnek. Ezért nem szükséges az előzetes fenntartása. Tartózkodási helyéül kijelölték otthonát, technikai eszközzel felügyelik.
Nem azt állítjuk, hogy Czeglédy ártatlan, és azt sem, hogy az előzetes letartóztatás intézményét csak vele szemben használná a magyar igazságszolgáltatás. Rutinszerűen, tucatszámra raknak ügyészi javaslatra a bíróságok előzetesbe olyan gyanúsítottakat, akiknél ez nem – feltétlenül – indokolt. A vélhetően már csak volt szocialista politikust most annak ellenére engedték ki, hogy a bíróság is látott aggályokat. 
De a kiengedés mellett erősebb érvek szólhattak (ártatlanság vélelme, politikai elfogulatlanság), ami önmagában jó hír. Mutatja: még él a remény.
2018.12.18 10:00
Frissítve: 2018.12.18 11:22

Szerintem

Almát az almával Azonos tartalmú dolgokat lehet csak összehasonlítani! Amikor a németországi túlórákról beszélnek, akkor először az alapmunkaidőket kell egy szintre hozni. Németországban 35 órás a munkahét, Magyarországon 40 órás a törvényes heti munkaidő. A különbözet heti 5 óra. Három heti éves szabadsággal számolva 49 hetet kell munkával eltölteni. A két munkaidőalap egy szintre hozásához először a németországit kellene 49x5 órával megemelni, nálunk a túlórák számolása innen indul. Azaz Németországban évi 245 túlóra elrendelése esetén érik el a magyarországi szintet. Úgy tudom, őnáluk évi 150 túlóránál több nem rendelhető el, még "megegyezés" esetén sem. Echter István Retúrjegy Az utóbbi időben vonattal járok Pestre. Olcsóbb, és a dugók miatt gyorsabb is. A napokban a jegy váltásakor nem várt meglepetés ért. Íme a beszélgetés a jegypénztárossal: - Kérek egy retúrt Kelenföldre. - Visszajön e 4 óra múlva? - kérdezi a jegypénztáros. -Nem tudom – felelem -, orvoshoz megyek, ha sokan vannak, nem biztos, ha kevesen vannak, akkor igen. De miért kérdezi? - Mert az új jegy tartalmazza, hogy 4 órán belül, vagy az után 4 óránként lesz érvényes a visszaút. Ha 4 órásat adok és 4 óra után jön a vonattal, akkor megbüntetik, ha 4 óra utánit adok, akkor nem szállhat fel 4 óra előtt, mert akkor is megbüntetik. - Nem tudom most megmondani milyen jegyet kérjek, mit javasol? - Ne vegyen retúrt, csak oda és ott vegyen vissza. - Köszönöm, akkor csak oda kérek, majd ott sorba állok, és veszek a visszaútra. (Később megtudtam, azért találta ki ezt a nevetséges szabályt a MÁV, mert a vonatok késése miatt sokan visszakérték a jegy árát. Nem kellene inkább a vonatoknak pontosan, menetrend szerint járni?) Molnár István Útépítők Édesapám mesélte azokból az időkből, amikor az akkori magyar kormány jóvoltából a magyar állam pénzén a bori munkatáborban vendégeskedett: a tábornak szüksége volt egy a vasútállomáshoz vezető, a korábbinál rövidebb útra. A parancsnok ezért utasította tisztjeit, hogy minél hamarabb kezdjék el a munkát. Ettől kezdve a hivatali gépezet olajozottan működött, mindenki kötelességszerűen tette a dolgát. Néhány hét múlva a parancsnok szemlét tartott. Általában elégedett volt a látottakkal, de az egyik századnál úgy vélte, nem dolgoznak elég gyorsan, hatékonyan. Megmutatta, milyen tempójú munkát képzel el. Az egyik munkás kezéből kiragadva a csákányt sűrű csapásokkal bontotta tovább az építkezés útjában álló sziklákat. Valóban gyorsabban haladt előre. Rövid idő múlva letette a szerszámot és kissé kifulladva így szólt a munkáshoz: - Na, így csinálja tovább! Mire a munkás csak ennyit szólt: - Uram, ne két percig! Egész nap! Szász M. Tibor 
2018.12.18 10:00
Frissítve: 2018.12.18 11:45