Jövőre Jeruzsálemben

Ha egyszerű lenne, már megoldották volna. De a problémáról Izrael hetven évvel ezelőtti megalapításakor azonnal kiderült, mennyire bonyolult: a különböző jogi megközelítések szerint Jeruzsálem a zsidó állam avagy Palesztina egységes fővárosa, egyszerre mindkettőé, esetleg egyiké sem.

A dilemma visszavezethető a palesztinai brit mandátum végét kimondó 1947-es ENSZ-határozatra, amely Jeruzsálemet nemzetközi kormányzás alatt álló "corpus separatumnak", azaz "külön testnek" nyilvánította. Ezt a lehetőséget, miként a város két részre osztásáét is az arabok eljátszották, amikor 1948-ban megtámadták a frissen kikiáltott zsidó államot. Legalábbis az izraeliek szerint, merthogy 57 iszlám ország ma is Palesztina fővárosának tekinti, Jordánia pedig 1950-ben egyenesen a saját második fővárosának nyilvánította Jeruzsálemet. A dolog néha börleszkbe csap át: Costa Rica és El Salvador eddig háromszor költöztette a nagykövetségét Jeruzsálemből Tel Avivba, vissza, és megint Tel Avivba. A távolság légvonalban alig 54 kilométer, úgyhogy az egész inkább csak jelkép - de annak az egyik legfontosabb a világon.

Hát persze, hogy Izrael fővárosa, mi más lenne? - vágta rá egy amúgy arabbarát, baloldali izraeli beszélgetőtárs, amint felmerült a téma. A zsidó állam 1980-ban alkotmányos törvényben rögzítette, hogy Jeruzsálem a kormánya székhelye, mégpedig az egész. A kérdés ezzel együtt ott lebeg a forró közel-keleti levegőben, hiszen ha majd megalakul a tervezett második állam, a palesztinoké, akkor annak is kell majd egy főváros, ami aligha lehet Ramallah, Jerikó vagy Betlehem. Az Európai Unió továbbra is az 1947-es ENSZ határozat mellett tör lándzsát: Jeruzsálem különálló, nemzetközi jogállású város, egyszer majd innen irányítják mindkét, egymás mellett békében élő országot.

Azzal, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálembe viszi a nagykövetségét, voltaképpen nem bontja meg a status quót, hiszen formálisan továbbra sem ismeri el, hogy Izrael az egész várost bekebelezte. A Jeruzsálemben születettek amerikai útlevelébe továbbra sem írják be, hogy a város mely államhoz tartozik. A palesztinok így is tömegesen lázonganak, e sorok írásakor már kilenc halottnál tartunk, és még nincs este.

Ebbe a felbolydult méhkasba nyúlt bele a magyar (és a cseh meg a román) kormány, amikor az izraeli kormánnyal ápolt jó viszony kedvéért megakadályozta, hogy az Európai Unió elítélje az amerikai követség Jeruzsálembe költöztetését. Ezt elsősorban a francia diplomácia szorgalmazta, Izrael jobboldali kormánya ügyesen keveri a kártyát. Magyarország esetében még bizonyos antiszemita utalások fölött is szemet huny, sőt a háttérben maradva segíti az Orbán kormány civil- és Soros-ellenes hadjáratát. Akárcsak Putyinnak, Netanjahunak is sokat megér egy-két unión belüli jó barát.

Ami pedig a három ábrahámi világvallás közös szent városát illeti: a zsidók évszázadokon keresztül köszöntek el egymástól azzal, hogy "Jövőre Jeruzsálemben!" Most a palesztinokon a sor, hogy ugyanezt tegyék. Ők is elég kitartóak.

Szerző
2018.05.15 08:15

Félmilliárd eurós kártérítést ígérnek a genovai áldozatok csaláldjának

Publikálás dátuma
2018.08.18 19:26

Fotó: AFP/ PIERO CRUCIATTI
Félmilliárd euró kártérítést helyezett kilátásba Genova városa az áldozatok családtagjai számára, valamint a híd újjáépítését ígérte a leomlott szerkezetet üzemeltető autósztráda-társaság vezérigazgatója. Mindeközben az áldozatok száma 43-ra emelkedett.
Giovanni Castellucci, az Autostrade per l'Italia vezérigazgatója és a társaság elnöke, Fabio Cerchiai bejelentette: a vállalat készen áll arra, hogy teljesen lebontsa a leomlott hidat és helyére acélhidat emeljen. Hangsúlyozták, hogy ismereteik szerint a híd rendszeres ellenőrzés alatt állt, és "jó egészségnek" örvendett. Luigi Di Maio miniszterelnök-helyettes közösségi oldalára azt írta, az állam "nem fogad el alamizsnát" a sztrádatársaságtól. A híd roncsai alatt újabb holttestet találtak, és az egyik kórházban ápolt súlyos sérült, egy román férfi meghalt, így a halálos áldozatok száma 43-ra emelkedett.
Szerző
2018.08.18 19:26

Ahogyan Putyint még nem látta (fotók)

Publikálás dátuma
2018.08.18 18:28
A Vlagyimir Putyin orosz elnököt Karin Kneissl osztrák külügyminiszter esküvőjére szállító autókonvoj
Fotó: MTI/APpool/ Ronald Zak
Vlagyimir Putyin is hivatalos volt az osztrák külügyminiszter lagzijára. Nem volt rest, meg is táncoltatta a mennyasszonyt.
Karin Kneissl osztrák külügyminiszter szombaton tartja esküvőjét Dél-Stájerországban. A lakodalmat egy eldugott kis osztrák vendéglőben tartják. Ide ugrott be az orosz elnök. Kneissl az esküvő költségeit maga fedezi, egy privát biztonsági céget is felbérelt az eseményre - írja a Privátbankár. Ennek pontos összege nem ismert, ugyanakkor nagyságrendjét be lehet lőni a júniusi Putyin-látogatás alapján. (Akkor mintegy 900 osztrák rendőr és 600 katona vigyázott a rendre, ami – a személyi kiadásokat tekintve – csaknem négyszázezer euróba került. Ehhez jöttek még további költségek, hiszen az egykori KGB-ügynököt tíz repülőgép és hét helikopter is védte.) 
Az esküvőn az osztrák politikai elit is részt vett. Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke a helyi hagyományok szerint bőrnadrágban érkezett.

Putyint a lagzi után Merkel várja a mesebergi kastélyban

Három hónap elteltével újra megbeszélést tart szombaton Angela Merkel és Vlagyimir Putyin, ezúttal a német kormány Berlin melletti vendégházában. Májusban az orosz elnök a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban hatalmas virágcsokorral fogadta a német kancellárt, de a rózsás hangulatban sem tudtak egymással megállapodásra jutni a szíriai és az ukrajnai válság ügyében, így ezek a kérdések most a mesebergi kastélyban is napirenden lesznek, de szó lesz az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ügyéről is. 
2018.08.18 18:28
Frissítve: 2018.08.18 18:48