Jövőre Jeruzsálemben

Ha egyszerű lenne, már megoldották volna. De a problémáról Izrael hetven évvel ezelőtti megalapításakor azonnal kiderült, mennyire bonyolult: a különböző jogi megközelítések szerint Jeruzsálem a zsidó állam avagy Palesztina egységes fővárosa, egyszerre mindkettőé, esetleg egyiké sem.

A dilemma visszavezethető a palesztinai brit mandátum végét kimondó 1947-es ENSZ-határozatra, amely Jeruzsálemet nemzetközi kormányzás alatt álló "corpus separatumnak", azaz "külön testnek" nyilvánította. Ezt a lehetőséget, miként a város két részre osztásáét is az arabok eljátszották, amikor 1948-ban megtámadták a frissen kikiáltott zsidó államot. Legalábbis az izraeliek szerint, merthogy 57 iszlám ország ma is Palesztina fővárosának tekinti, Jordánia pedig 1950-ben egyenesen a saját második fővárosának nyilvánította Jeruzsálemet. A dolog néha börleszkbe csap át: Costa Rica és El Salvador eddig háromszor költöztette a nagykövetségét Jeruzsálemből Tel Avivba, vissza, és megint Tel Avivba. A távolság légvonalban alig 54 kilométer, úgyhogy az egész inkább csak jelkép - de annak az egyik legfontosabb a világon.

Hát persze, hogy Izrael fővárosa, mi más lenne? - vágta rá egy amúgy arabbarát, baloldali izraeli beszélgetőtárs, amint felmerült a téma. A zsidó állam 1980-ban alkotmányos törvényben rögzítette, hogy Jeruzsálem a kormánya székhelye, mégpedig az egész. A kérdés ezzel együtt ott lebeg a forró közel-keleti levegőben, hiszen ha majd megalakul a tervezett második állam, a palesztinoké, akkor annak is kell majd egy főváros, ami aligha lehet Ramallah, Jerikó vagy Betlehem. Az Európai Unió továbbra is az 1947-es ENSZ határozat mellett tör lándzsát: Jeruzsálem különálló, nemzetközi jogállású város, egyszer majd innen irányítják mindkét, egymás mellett békében élő országot.

Azzal, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálembe viszi a nagykövetségét, voltaképpen nem bontja meg a status quót, hiszen formálisan továbbra sem ismeri el, hogy Izrael az egész várost bekebelezte. A Jeruzsálemben születettek amerikai útlevelébe továbbra sem írják be, hogy a város mely államhoz tartozik. A palesztinok így is tömegesen lázonganak, e sorok írásakor már kilenc halottnál tartunk, és még nincs este.

Ebbe a felbolydult méhkasba nyúlt bele a magyar (és a cseh meg a román) kormány, amikor az izraeli kormánnyal ápolt jó viszony kedvéért megakadályozta, hogy az Európai Unió elítélje az amerikai követség Jeruzsálembe költöztetését. Ezt elsősorban a francia diplomácia szorgalmazta, Izrael jobboldali kormánya ügyesen keveri a kártyát. Magyarország esetében még bizonyos antiszemita utalások fölött is szemet huny, sőt a háttérben maradva segíti az Orbán kormány civil- és Soros-ellenes hadjáratát. Akárcsak Putyinnak, Netanjahunak is sokat megér egy-két unión belüli jó barát.

Ami pedig a három ábrahámi világvallás közös szent városát illeti: a zsidók évszázadokon keresztül köszöntek el egymástól azzal, hogy "Jövőre Jeruzsálemben!" Most a palesztinokon a sor, hogy ugyanezt tegyék. Ők is elég kitartóak.

Szerző
2018.05.15 08:15

Ukrajna feje felett egyezkedik Merkel és Putyin

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:28
Merkel és Putyin egy korábbi találkozón FOTÓ: Pool/Getty Images
Fotó: /
Három hónap elteltével újra megbeszélést tart szombaton Angela Merkel és Vlagyimir Putyin, ezúttal a német kormány Berlin melletti vendégházában. Van mit megbeszélniük, és lehet, hogy elmozdulnak a holtpontról.
Májusban az orosz elnök a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban hatalmas virágcsokorral fogadta a német kancellárt, de a rózsás hangulatban sem tudtak egymással megállapodásra jutni a szíriai és az ukrajnai válság ügyében, így ezek a kérdések most a mesebergi kastélyban is napirenden lesznek, de szó lesz az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ügyéről is. Ez utóbbi projekt lényege, hogy az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatti csővezetéken szállítanák Németországba. Erről a tervről a berlini vezetésnek sokáig az volt az álláspontja, hogy tisztán üzleti alapú, politikai vonatkozásokat nélkülöző beruházás. Merkel azonban, miután április elején tárgyalt a Berlinbe látogató Petro Porosenko ukrán elnökkel, már szükségesnek tartotta hangsúlyozni: olyasmi nem fordulhat elő, hogy az Északi Áramlat-2 miatt Ukrajnának semmilyen szerepe ne legyen az orosz gáz továbbításában. Az orosz földgáz tranzitja stratégiai ügy, illetve Ukrajnának bevételi forrást jelent, ezért Ukrajna további szerepének tisztázása nélkül nem lehetséges a beruházás megvalósítása – vélekedett a kancellár, és úgy fogalmazott, hogy ez nem csak gazdasági projekt, hanem politikai tényezőket is figyelembe kell venni.
Ukrajna csak akkor enyhítene az Északi Áramlat-2 ellenzésén, ha garanciát kapna arra, hogy az Ukrajnán keresztül Európába vezető csöveken továbbra is szállítanak majd orosz gázt, tehát nem marad el a tranzitbevétel. Azt már kevésbé hangsúlyozzák Kijevben, hogy az Ukrajnán keresztül történő szállítással az ukránok bizonyos értelemben túszul ejthetik Európát, és erre volt is példa a korábbi években: ha az ukránok nem fizetnek rendesen a nekik szánt orosz gázért, akkor az oroszok elzárhatják az Európába irányuló vezetéket is, mondván, ha azt nem tennék, akkor az ukránok „megcsapolnák” a csövet. Merkel és Putyin már Szocsiban is beszélt arról, hogy meg kellene őrizni bizonyos ukrán szerepet az Északi Áramlat-2 üzembe helyezése után is. Az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz azonban azóta sem tudott megállapodni egymással. A problémát bonyolítja, hogy ha az Északi Áramlat-2 kiegészíteni és nem helyettesíteni fogja az ukrajnai transzfert, akkor az a gáz iránti európai kereslet nagymértékű növekedésre utal. Ha viszont így áll a helyzet, akkor miért nem az Egyesült Államoktól vesz Európa több cseppfolyósított gázt, miért az oroszokkal bővíti üzleti kapcsolatait, miközben Moszkvával szemben éppenséggel nyugati szankciókat kellene érvényesíteni, az agresszív ukrajnai fellépés miatt? - teszi fel a kérdést Donald Trump amerikai elnök az európai szövetségeseknek, elsősorban Angela Merkelnek. Ami Ukrajnát illeti, a média nem nagyon lát bele a felek kártyáiba. Csak annyit tudni, hogy Merkel Szocsiban tett májusi látogatása után a kancellár Berlinben fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, valamint Valerij Geraszimov vezérkari főnököt, akit egyébként előbb átmenetileg mentesíteni kellett azon tilalom hatálya alól, amelynek értelmében be sem léphetne az unió területére, az Ukrajna elleni agresszióban játszott szerepe miatt. Ma még nem tudni, hogy ez valamilyen elmozdulásra utal-e a patthelyzetből. Szíriában a polgárháborút minden jel szerint átvészelő Bassár el-Aszad elnök és az ő rendszerét támogató Oroszország azt szeretné, ha mielőbb megkezdődhetne az ország újjáépítése. Putyin nyilván megpróbálja rávenni Merkelt arra, hogy oldják fel a damaszkuszi rezsimmel szemben elrendelt uniós szankciókat, az viszont nem világos, hogy cserébe mit ajánlhat fel a kancellárnak.
2018.08.17 17:28

A Cofidistől kértek hitelt a dzsihádisták

Publikálás dátuma
2018.08.17 14:35

Fotó: AFP/ JAVIER SORIANO
A barcelonai terroristasejt viszonylag kevés pénzből hajtotta végre a tavalyi akcióját, de mégiscsak szükségük volt forrásokra. A nyomozók mára felderítették, milyen módszerekkel jutottak pénzhez.
A 16 halálos áldozatot követelő, tavaly augusztusi katalóniai merényletek után egy évvel közzétett rendőrségi dokumentumok arról tanúskodnak, hogy az Iszlám Állam nevében cselekvő dzsihádistáknak viszonylag kevés pénzből sikerült véghez vinniük az akciót.   Bár a szélsőségesek a tömegbe hajtva gyilkoltak a népszerű La Ramblán majd Cambrilsban, eredetileg robbantani akartak. Csakhogy a házi készítésű bomba napokkal korábban véletlenül felrobbant az egyik búvóhelyükön. A „Sátán anyjaként” emlegetett robbanószer alapanyagaira 1225 eurót költöttek. Ezen kívül csupán a mozgásukhoz használt autók, és a ramblai gázoláshoz használt kisbusz bérleti díját kellett finanszírozniuk. Ez az El País spanyol napilap összefoglalója szerint 1161 euróba került. Alig több mint 2300 eurót (mintegy 730 ezer forintot) kellett tehát előzetesen összeszedniük. A nyomozók arra a megállapításra jutottak, hogy ennél valamivel többet, mintegy 2530 eurót igen egyszerűen, ékszerek eladásából szerezték meg. Három alkalommal, két boltban bonyolították le az üzletet. Állítólag lett volna egy negyedik próbálkozás is, ám az ékszerész gyanút fogott az arany eredetét illetően, és nem akart többet üzletelni a dzsihádistákkal. Ezen kívül a Caixabankban vezetett számlájukról is leemeltek összegeket a terrorista sejt tagjai. 
A harmadik forrásukat a hitelszolgáltatók jelentették. Az egyik terrorista, Mohamed Hihami a merénylet előtti hónapban több alkalommal is felhívta a személyi kölcsönöket kínáló Cofidist. Végül Junesz Abujakub és három családtagja volt az, aki hitelt vett fel – nem világos, hogy a francia cégtől vagy egy másik intézettől. Mohamed Huli pedig a Moneyman és a Dinerorapid nevű vállalkozástól kérvényezett – a Nelu Daniel álnevet használva – több alkalommal hitelt, egyenként maximum 300 eurót. A Moneyman elismerte, hogy érkezett ezen a néven kérelem, de hangsúlyozta, hogy elutasították a hitelkérelmet, miután kiderült, hogy a személyazonosságot igazoló papír lopott.
2018.08.17 14:35