Döntését Kiska magánéleti okokkal, konkrétan azzal indokolta, hogy több időt akar tölteni a családjával, ugyanakkor rámutatott: teljesen nem akar távozni a politikából. Kiska tavaly áprilisban spekulációk sorának vetett véget, amikor bejelentette, hogy nem alapít politikai pártot, és nem fog indulni a parlamenti választásokon sem.
Kiskát többnyire a legesélyesebb lehetséges elnökjelöltnek mutatták a felmérések.
Robert Fico volt kormányfő, Kiska politikai ellenlábasa, nyilatkozatban azzal hozta összefüggésbe Kiska döntését, hogy a parlament összeférhetetlenségi bizottsága kedden délután vizsgál egy jelentést, amelyet a szlovák Pénzügyi Felügyelet készített az államfő volt cégéről. A nem nyilvános jelentésről Fico azt állítja, arról szól, hogy Kiska a 2014-es elnökválasztási kampányban a megengedettnél jóval több pénzt költött el.
Andrej Kiska - dacára elsősorban szimbolikus jogköreinek - , a Fico-kormány elleni sorozatos bírálataival tevékenyen részt vállalt a februári újságíró-gyilkosság utáni eseménsorozatban, amely Robert Fico lemondásához és a kormány széles körű átalakításához vezetett.
Szlovákiában jövő tavasszal tartják a következő államfőválasztást, amelyen a lakosság közvetlenül választ elnököt. Már többen jelezték, hogy indulni akarnak a posztért, azonban egyelőre nem vált ismertté olyan jelölt neve, akinek elemzők szerint kiemelkedő esélyei lehetnének a győzelemre. A "nagy nevek" várhatóan csak később jelentik be indulási szándékukat. Kiska már a második komolyabb lehetséges jelölt volt, aki azt közölte, hogy nem indul. Elsőként Miroslav Lajcák külügyminiszter jelentette be, hogy nem fog pályázni a posztra.
