"Kissé radikális" módszer vethet véget a náthának

Publikálás dátuma
2018.05.16 18:16
Illusztráció: AFP
Fotó: /
A megfázás lehetséges gyógymódját találták meg brit kutatók, akiknek "kissé radikális" módszere a náthát okozó megannyi vírus helyett magát az emberi szervezetet célozza meg.

A vizsgált gyógyszer blokkolja a szervezetben azt a kulcsfontosságú fehérjét, amelynek segítségével a megfázást okozó vírusok sokszorozódni és terjedni képesek - írta az MTI a BBC News alapján. A laboratóriumi eredmények szerint a módszer képes bármelyik náthavírust megállítani, amennyiben elég korán kezdik alkalmazni. A kutatók szerint a klinikai próbák két éven belül elkezdődhetnek.

A londoni Imperial College kutatói jelenleg a gyógyszer belélegezhető változatának kifejlesztésén dolgoznak, hogy csökkentsék a mellékhatások kockázatát. A Nature Chemistry című folyóiratban publikált kutatásban laboratóriumi körülmények között, emberi tüdősejteknél alkalmazták a szert, amely perceken belül működésbe lépett és megcélozta az NMT nevű fehérjét. A náthás fertőzéseket okozó vírusok mindegyikének erre az emberi fehérjére van szüksége a szaporodáshoz.

A kutatásban részt vevő Ed Tate szerint a szert akkor kellene beadni a páciensnek, amikor először megfertőződik, hogy blokkolni lehessen a vírus szaporodását és terjedését. "Még ha el is kapja valaki a betegséget, a szer akkor is segíthet a tünetek kezelésében" - tette hozzá a szakember, aki szerint a módszer nagy segítség lehet például az asztmások számára, akik nagyon betegek lehetnek egy náthától.

Tate szerint az emberi szervezet megcélzása a kórokozó helyett "kissé radikális" módszer, de teljesen logikus lépés, mivel "igen trükkös" vírusokról van szó. A náthavírusok nem csupán rengetegen vannak és sokfélék, hanem nagyon gyorsan változnak, ami azt jelenti, hogy rövid idő alatt képesek ellenállóvá válni a gyógyszerekkel szemben. A vizsgált szer teljesen blokkolta a náthát okozó vírustörzsek egy részét anélkül, hogy kárt okozott volna az emberi sejtekben. Ennek ellenére további tanulmányokra van szükség annak megerősítéséhez, hogy nem ártalmas az ember egészségére.

A nátha gyorsan és könnyen terjed emberről emberre. A fertőzést okozó vírusok 24 órán keresztül képesek megmaradni az emberi kézen és a különböző felületeken. A fájdalomcsillapítók és megfázás elleni gyógyszerek képesek enyhíteni a tüneteket, de jelenleg nincs olyan kezelés, amellyel megfékezhető a fertőzés. A tünetek - orrfolyás, vagy orrdugulás, tüsszögés és torokfájás - gyorsan jelentkeznek és néhány nap alatt felerősödnek. Az emberek többsége egy héten után már jobban van, de egy enyhe nátha akár néhány hétig is elhúzódhat.

Szerző
Témák
nátha
2018.05.16 18:16

Fertőzött őssajtot találtak egy egyiptomi előkelőség sírjában

Publikálás dátuma
2018.08.17 18:45
Illusztráció: Pexels
Fotó: /
Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor.
1885-ben bukkantak a Kr.e. 13. századi sírra, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el. A futóhomok azonban újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel újra a sírt. Néhány évvel később törött köcsögök maradványait találták a feltárás helyén, ezek egyike megszilárdult fehér masszát és vászonból készült anyagot tartalmazott. Utóbbit valószínűleg az edény befedésére használták - írta az MTI az Amerikai Kémiai Társaság közleménye alapján.
A szakemberek a fehér massza fehérje összetevőit megtisztították és folyadékkromatográfiával és tömegspektrométerrel elemezték összetételét. Azt találták, hogy a lelet egy tejtermék, amelyet tehéntejből és kecske-, vagy juhtejből készítettek. A vászonanyag elemzéséből kiderült, hogy azt szilárd és nem folyékony anyag tárolásához használhatták, és mert nem találtak más specifikus jellemzőket, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a tejtermék egy szilárdsajt volt. Ráadásul a mintában lévő más peptidekből kiderült, hogy a brucellózis baktériumával a Brucella Melintensisszel volt fertőzött a sajt. 
Ez az első közvetlen biomolekuláris bizonyíték a fertőzés jelenlétére Ramszesz-fáraók uralkodása idején, korábban közvetett paleopatológiai bizonyítékot már találtak a szakemberek. Ez a betegség – ismertebb nevén a száj- és körömfájás – állatról emberre terjed, leginkább nem pasztörizált tejtermékek fogyasztásával.
2018.08.17 18:45

Az újkőkori földművesek alkalmazkodtak a klímaváltozáshoz

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:17
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Az újkőkorszakban (neolitikum) élt korai földművesek sikeresen alkalmazkodtak egy 8200 évvel ezelőtt bekövetkezett éghajlatváltozáshoz - derült ki a Bristoli Egyetem szakemberei által vezetett kutatásból.
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmány eredményeit az Anatólia déli részén lévő Catalhöyük területén végzett ásatásokra alapozták. Az i. e. 7500 és 5700 között létezett település ma - az UNESCO világörökségi listáján szereplő - régészeti lelőhely.
A település virágkorában, 8200 évvel ezelőtt bekövetkezett klímaváltozás nyomán a globális átlaghőmérséklet hirtelen csökkent - írta az MTI a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportál alapján.
A lelőhelyen feltárt állati csontmaradványok alapján a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a településen élő pásztorok ekkor juhokat és kecskéket kezdtek tartani, ezek ugyanis jobban viselik a szárazságot, mint a szarvasmarhák.
A klímaváltozás idejéből való csontmaradványokon talált nagy számú vágásnyom azt mutatja, hogy a helyiek igyekeztek minden húst hasznosítani, mivel táplálékhiánnyal küzdöttek. A kutatók az ősi főzőedényekben talált állati zsírmaradványokat is elemezték. A nyomok kérődzőkről árulkodtak, ami összhangban van a lelőhelyen talált állati csontmaradványokkal.
A tanulmány különlegessége, hogy a szakembereknek most először sikerült "kiolvasniuk" egy múltbeli éghajlati eseményt ősi főzőedényekben talált állati zsírok összetevőiből. Mélanie Roffet-Salque, a tanulmány vezető szerzője szerint a múltbeli csapadékmennyiség változásairól általában az óceánok, vagy tavak üledékmag-mintái mesélnek.  
"Ez az első alkalom, hogy főzőedényekből nyertünk ilyen típusú információkat"
- mondta a szakember, hozzátéve, hogy mindehhez az edényekben megmaradt állati zsírok hidrogénatomjai által hordozott információkat használták fel.
2018.08.17 17:17
Frissítve: 2018.08.17 17:17